Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Gytrrfcő Gézi! Három folytatás a turizmusról A harmadik ! Forgatom a bédekert: ax útikönyvet Azt, amelyről oly felsőfokon szóltak jugoszláv kollegáim. Forgatom és az kettős érzést kelt bennem: az ámuló csodálatét és egy­ben a sajnálkozó rezágnációét is. És még egy harmadik ér­zést is: a reménytelenség ér­zetét. Az ámuló csodálatét, hogyan képes valaki nyolc- azáz oldalon — sok is na­gyon, de kevés is egyben — •gy egész ország, az „ezer nem is építették, hanem ra­gasztották az egy kocsi szé­les országutat De bédekert írni, mégpedig jót, nem újságírói feladat, megtette ezt már e tájról a honiaktól is megdicsért Bács Gyula. Az újságírónak csak benyomásai maradnak, a szállodákról, amelyek a mo­dern építészet reprezentán­sai, elsősorban a tengerpar­ton, s amelyek némelyike ugyan nem mentes a hival­kodástól, a kimódoltságtól sem, de jó szívvel legalább A meghittséget, az otthonos­ságot a kisebb szállodák képviselik. De aki dollárral fizet, annak, úgy látszik, fe­lesleges a meghittség. Azért szívesen látnék a Balaton partján, vagy a Mát ra, a Bükk erdei között né­hányat ezekből az ugyan kissé procc, de vitán felül megkapó építészeti szépségű szállodákból. Amelyeket ma­gamban fanyar gúnnyal dol­lárpumpának neveztem el. a kép kéuHH, mintha késsel mefemették volna, égy szakadt mélyre a Moraoa kanyon. Mén a haragos Moraca folyóval. több se get országa” földrajzi, tör­téneti, történetim, műemléki turisztikai, gazdasági (nem is porolom tovább) tudnivalóit fel gyűjteni és rendszerbe • foglalni, s tenni mindezt úgy, hogy a gyakorlatlan . utazó is fölényes biztonság­gal Igazodhat el benne, és általa eligazodhat ebből a „hepe-hupás” országban is? A sajnálkozó rezignáció ér­zését is felkelti e könyv, mert most, hogy végigjártam Jugoszlávia legjelentősebb „hepéit és kupáit”, a tenger- ' parttól fel a montenegrói hegyek kétezer méterek fölé nyúló vidékéig, évszázados és évezredes városok köveit koptatva, történelmi levegő­jüket magamba szíva, műem­lékeit csodálva kell megálla­pítanom: még egy ilyen re­mek könyv is csífk szerény tolmáosolója a valóság gaz­dagságának. És mindebből fakad az a bizonyos harmadik, a re­ménytelenség érzete. Hogyan is lehetne a papír egydimen­ziós síkjában, a szavak ár­nyalt. de gazdagságukban is a valóságnál igencsak szín­telenebb aprócska betűivel érzékeltetni a köveket pél­dául: a hófehér, formált, fa­ragott köveket, amelyekből a történelmi városok és az al­bán hegyi falvak épültek; a köveket, melyek félelmetes szírieket formálnak sebet tépve a felhőkbe, s amelyek még a tengerpart tikkasztó melege idején is fehér hósü­vegben uralkodnak a tájon? Amióta a televízió betört az életünkbe, az írott szó munkásainak jó is, rossz is, Jó, hogy nem kell küszköd­niük a vizuális leírással, ! mert ott a képernyő: rossz is, mert a szavak szépsége, le­író és megjelenítő ereje he­lyett, elég egyetlen odavetett szó: hegy. Sziklaorom. Vagy kettő. Magas hegy. És a lobbit nyugodtan az olvasó képernyőn edzett fantáziájá­ra lehet bízni. Pedig lenne miről írni. Valamiféle kis útilapocskákat, Budváról pél­dául, Dubrovníknak kicsire sikerült, de arányos másáról, Mostarról, az ottani török vi­lág levegőjéről, s a zúgó he­gyi folyóba, a negyven méter magas ősi hídról beugró, im­már hagyományos attrakciót bemutató férfiakról, Pociiéi­ról. erről a török kori ék­szerdobozról ott, a Neretva partján, amelyről oly szépen írt a Nobel-díjas Ivó Andric, vagy a félelmetes mélységű, ■»répában páratlan Moraca- fcpuworól, amelynek falaira mégis csak * «Shajtó elisme­rés leíiet az osztályrésze itt a magyar turistának. Kívülről inkább. Mert bár a dubrov- nád Libertás szálló építésze­ti remekmű, ahogyan ráta­pad a mélybe zuhanó szikla­falra, emeletről emeletre, mintegy lépcsőfokonként eresztve lejjebb egészen a partig a rátekintő raemet, s bár Itt a lift nem fel-, de le­viszi az embert, — erről csak a jobbpénzű nyugati turista győződhet meg — személye­sen is. Belülről. Kétség sem férhet, hogy a kispénzű emberek számára is bőven van. lehetőség a tengerparton is, a vad he­gyek csodás bércei között is a pihenésre, az üdülésre, de ami végtére is meghatároz­za a képet, s elsősorban a tengerparton, az a luxus-ho­telek egész Bora. Néhány esz­tendő alatt, természetesen nemcsak saját erőből, száz kilométerek hosszan épült ki a jugoszláv Riviéra, igyekez­vén minden kényelmet bizto­sítani az ideözonlő nyugati turistáknak. Dollárért termé­szetesen. A fontat és a nyu­gatnémet márkát, a belga frankot is elfogadják. Gon­dolom, a magyar forintot is. Ha lenne, ha lehetne annyi. A meghittség persze job­bára hiányzik ezekből a luxuscsodákból, s ezen sok­szor még a káprázatos kör­nyezet sem segít. Sveti Stefan néhány száz méterre a part­tól, azzal mindössze egy földnyelvvel összekötött szi­getecske. Halászfalu volt va­lamikor. Inkább halászváros­ka, ezen a Jó háromszáz mé­ter hosszú, vagy száz méter széles szikladarabon. Volt Mc«t középkori kőházak, kö­zépkori szűk sikátorok árasztják a középkor „at­moszféráját”. A régi tervek nyomán „élethűen” megépített középkorban minden házacs­ka önálló bungaló, szállodai szoba, természetesen szigo­rúan a tengerre néző abla­kokkal, a vastag kőfalak mé­lyén malachit borítású für­dőszobával és minden elkép­zelhető kényelemmel. Remek ötlet egy remek le­hetőség kihasználására. Hideg, rideg és kibirhata*- laa volt szinte & számomra. Vagy Jöhet, hogy irigység í volt benne? ■ ■ ■ ■ N Fogalmam sincs, hogy kol­legáim Európából, milyen benyomásokkal távoztak a tíz nap után. A zsúfolt, nem­csak napra, de percre is be­osztott, fél országon átzihál- tató program mindenkit megviselt. A táj szépsége és változatossága, a vendéglátók nagyvonalúsága, Sőt még az egymás iránt kialakult ro- konszenv is lehet fárasztó — tíz száguldó — xíap után. Mégha ez a fáradtság kelle­mes is és emlékezetes is. Mint ez, ahol hatvan új­ságíró akarta, ha a világot megváltani nem isi, de a vi­lágból otthon, itthon, egy darab meglátogatná valót megmutatni, azt igen. Arany oklevelet kapott a kollégium Bensőséges ünnepség kere­tében emlékeztek meg a gyöngyösi József Attila Szak­munkástanuló Kollégiumban az avatás negyedik évfordu­lójáról. Dr. Caépe György kollégiumvezető számolt be a négy esztendő munkájá­ról. Beszélt az önkormány­zat fejlődéséről, amelynek eredményeként most meg­kapták a KISZ Heves me­gyei Bizottságának arany ok­levelét. Ez az oklevél a je­lenlegi önkormányzat ered­ményes munkáját dicséri. Az önkormányzati vezetők és a nevelők most a szocia­lista kollégium megteremté­sén fáradoznak majd. Az ünnepséget jól sikerült vetélkedő zárta le, az alkot­mány ismeretéből. Egyed László Gyöngyös Segítettük a családosok üdültetését nemcsak megyei, omMgos e­szonylatban is egyik legnagyobb gondunk a családos Üdültetés. Ezt próbáltuk enyhíteni vállala­tunknál, a Hevea megyei Állami Építőipari Vállalatnál, «mikor összefogással felépítettünk a Sás­tónál egy kétszintes, négyszobás üdülőt, földszintjén társalgóval, ebédlővel. Ez a társadalmi mun­kában épített üdüld már az Idén Is enyhít a gondokon. Egy-két hetes turnusokban egyszerre há­rom-négy család, egyenként négy vagy öt gyermekkel pihenhet Itt. Csereüdültetésre Is gondol­tak — Balaton menti vállalat dolgozói üdülhetnek itt. és cseré­be a vállalat több gyermekes dolgozói a Balatonnál pihenhet­nek. Erdős Tlvaóarné Gyöngyöa Eger legöregebb kirakata A közelmúltban Egerben kirakatversenyt rendeztek. Kedvünkre gyönyörködhet­tünk a szebbnél sjebb, mű­vészien rendezett kirakat­ban. E pompás kirakatok láttán gondoltam vissza, mi­lyenek is voltak a kirakatok az én gyermekkoromban. A mi Don Jüanunk A mi Don Jüanunk polgári neve Szigorú Flórián, nincs szívdöglesztő bajúsza és hosz- szú haja, mert tarkóig kopasz az istenadta. Mindig jólöltö­zött, olyan negyven év kö­rüli. Valahol a város másik felében lakik. — Irigylem önt a sikereiért — mondtam neki, amikor összeismerkedtünk. — Nekem a nők többször mondtak ne­met, mint igent. — Mert, uram, ön nem volt módszeres. — Aíit kell ezalatt értenem, Szigorú úr? — Ismerni kell a nők ter­mészetrajzát. A nők tele van­nak gátlásokkal, uram. Ne­kem elhiheti, én ismerem őket. A férfiak tévedései on­nan származnak, mert min­dig önmagukból indulnak ki. Nos, a nők — ha szabad ma­gam így kifejeznem, — más­fajta emberek. — Például? A legnehezebb dolog, ugye, a megismerke­dés? — szóltam közbe, hogy az eszejárását a tárgyra iga­zítsam. — Ilyenkor csattan­nak el azok a bizonyos, jól megérdemelt pofonok. — Igen. Nos, az utóbbi idő­ben ilyesmire nálam nem volt példa. Mióta módszeres vagyok... Tulajdonképpen minden felfedezés egyszerű ötleten alapszik. — Mi ez az ötlet, Szigorú úr? — Tudja, Zugló egyik utcá­ját, a Kacsóh Pongrác utat —- a Népköztársaság útjának folytatását — olyan kacifán­tosán építették meg, hogy az útburkolat dimbes-dombosra sikerült. akárcsak a. ligeti hullámvasút. Amikor a busz keresztülvágtat egy-egy hup- panón, hullámzik, sőt ugrál az egész instrumentum és az utasok foga összekoccan. — Így van — hagytam jó­vá, s állításának helyességét mindazok igazolhatják, aki­ket arrafelé vetett a soruk. — De hadd folytassam. Az én ötletem egyszerű, mond­hatnám primitív. Már nem tudom, miért jártam arrafe­lé, de nagyon csinos, szőke lány mellett álltam. Amikor a szóban forgó hepehupák egyikéhez értünk, összerán- dult a vállunk. — Pardon — mondtam jó- akaróan. Mire ő: — Kérem. Mire én: — Tükörsima ez az út. — Dehogy tükörsima — csattant fel. — A fene egye meg, a múlt héten itt tört össze a szatyromban tíz to­jás. Nyeregben éreztem magam, a lepke a hálómban volt. A második bickes-buckás ugra­tó után tudtam már a nevét, foglalkozását, családi állapo­tát, születési évét, a harma­diknál megmondta vallásai és megengedte, hogy hazakísér­jem, a negyediknél már el­határoztuk, hogy másnap es­te találkozunk, de már előre megfontolt szándékkal és nem ezen az autóbuszvona­lon. A végén annyira össze­rázta a lelkét az út, hogy a többi már ment, mint a kari­kacsapás. Ezután hetenként megismé­teltem a cserkészést a Ka­csóh Pongrác üt hepehupáiig Bm’iAsaan, volt olyan ki­rakat a belvárosban, ame­lyet este sötétedés után két petróleumlámpa világított meg. Hová fejlődtünk mar azóta! De azért van a városunk­ban egy olyan kirakat, mely több mint hatvan éve válto­zatlanul a régi. A városi tanács székhazá­nak szegletén levő gyógy­szertár kirakatában — első elemista gyerek korom óta — mosdatja egy anya a kis­fiát A téglaszínű szobron egy angol nyelvű felirat — szó szerint fordítva, „te piszkos fiú”. Ez a kedves.ki­rakati szobrocska régi-régi emlékem. Bátyámmal együtt — aki kézen fogva vezetett az iskolába — mindig meg­álltunk e kirakat előtt s együttérzéssel bámultuk a soha véget nem érő mosda- tást. Most sem tudok kö­zömbösen elmenni mellette. De gondolom, nemcsak én vagyok így Egerben. Mesz- sze földön párját ritkítja egy ilyen időálló kirakat. Mi, eg­riek, méltán szerethetjük. Mártonffy Dénes Eger Kisköre sem mostohagyermek A Népújság május Zí-i számá­ban jelent meg Dóra Zoltán tol­lából egy cikk, amely válasz­adásra vár. Dóra Zoltán bizonyá­ra kellő Információ hiányában úgy véli, hogy a kiskörei gim­názium osztályozó vizsgára elő­készítő tanfolyam „mostohagyer­mek”. Erről szó sincs. Csupán arról, hogy a május 22—23-i egri munkakonferencia kizárólag an­nak a 10 kontrollcsoportnak ren­deződött, amely az 1971-pen Egerben elkezdett kísérlet ta­pasztalatainak kontrollálására jött létre 1974 őszén. A kiskörei cso­port nem tartozik e tíz csoport közé. Kiskörén nagyon Jól dol­gozott és dolgozik jelenleg is ilyen előkészítő tanfolyam. Ez azonban egymagában nem indo­kolta, hogy tanítási időben ki­vonjunk a munkából olyan pe­dagógusokat, akiket közvetle­nül nem érintett a tanácskozás. Épp elég gondot okozott a Népművelési Intézetnek — mely a tanácskozás rendezője volt — a részt vevő tanárok kikérése. 3 az Illetékes Igazgatóknak a ki­kért tanárok helyettesítése. Véleményünk szerint a kiskö­rei pedagógusok megbecsülése nem azon múlik, hogy meghív­ták-e őket egy számukra érdek­telen tanácskozásra. Hidy Petemé Eger, Műv. Központ mindig a legszebb nőutas< mellé álltam és nem is ered-< mény nélkül. Így aztán egy-< más után ismerkedtem meg a< lakónegyed legszebb lányai-< val es asszonyaival. — És nincs szándékában$ megnősülni? — Nem estem a fejem lá­gyára — mondta Szigorú úr.< — Amíg a Kacsóh Pongrác út) burkolatát csinálják, jövőm\ biztosítva van. Aztán pedig< áthelyezem működésem szín-) terét az autóbuszüzem másiké járatára... Ha majd tükörsi­ma lesz Pesten minden út, 1 akkor sem maradok nő nél-) kül, elmegyek vidékre, Eger-\ be, vagy Gyöngyösre. Mert\ nem szabad elfelejtenie, hogyi csinos, szemrevaló, takaros) lány az ország minden táján< van bőven. — ... Szúts István m űsorok:. RADIO KOSSUTH 8,36 Rossini: A sevillai borbély. jl.30 A Szabó család. (Ism.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Nóták. 14.04 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.19 A Gyermekrádló ÚJ zenei felvételeiből. 14.30 Miért? 15.10 Hét országon át. 15.43 Ormánsági uótafa, stanles Mihály. 16.05 Diáktarisznya. 16.35 Kóruspódium. 16.43 Haydn: Esa-üür vonósnégyes. 17.20 Musicalfelvételek. 17.41 Holnaptól újra nyitva. 17.56 Bemutatjuk tlj felvételeinket. 18.08 Irodalmi kívánság­műsor. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét. Kh. 21.3(1 Népdalok. 22.15 Sporthírek. 22.30 Ot esztendő új magyar zenéje. 23.04 A esavargők. PETŐFI 8,05 Tánczene. 8.30 Tíz perc külpolitika. 8.03 Magyar táncokról. 9.23 Mi van a varázs­dobozban? 9.55 Néháhy perc tudomány. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Orvosok a mikrofon előtt. 12.08 Fauré: e-moll- szonáta. 12.30 A 04, 03, 07 jelenti. 13.03 Versenyművek. 14.00 Kettőtől — hatig. 18.20 Fiatalok hullám­hosszán. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.25 Kis magyar néprajz. 20.30 Üj könyvek. 20.33 Szolgálat egyen­ruhában. 21.03 Májusban hallották először... 21.30 „Közös az áldomás-*. 21.50 Zenekritikusok hanglemezekről. 22.20 Népdalok, nóták. 23.15 Ya királya. MAGYAR 9.01 9.05 9.30 11.05 11.30 17.45 18.10 19.30 20.00 90.55 21.15 22.05 22.15 Tv-torna. (Ism.) Delta. (Ism.) Robert Macaire. (Francia film. Ism,* Játék a betűkkel. (Tsm.) Az aranyrablók. (Ism.) Állatokról bizalmasan. (Ism.) Fertődről Jelentjük. .. Tv-híradó. A kétbalkezes, (Angol filmsorozat.) Thomas Mann üdvözlése. Családi kör. Tv-híradó. 3. ökölvívó EB. 2. műsor 20.01 Nyári színházi esték. Móricz Zsigmond: Rokonok. 20.55 Tv-híradó. t POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak. 15.45 Hírek. 15.50 A víz jelentősége az iparban. 16.30 Középiskolásoknak. 17.00 Kerületeink hangja. 17.20 Ifjú szemmel. 18.10 Autó-motor revü. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Prágai tavasz. 22.00 Híradó. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Autó Színes magyar filmvígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du, fél 4 órakor Veronika visszatér Színes, szinkronizált román mesefilm du. fél H és este 8 órakor Macbeth Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI KERT Este 8 órakor Dal a szerelemről GYÖNGYÖSI PUSKIN Két amerikai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A négy muskétás HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és fél 6 órakor Szembesítés fél 8 órakor Kalosini pokol HATVANT KOSSUTH Némó kapitány és a víz alatti város ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents