Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

l SA&S ERVIN; Heggyszűret weg«yf» alá ülnek este azt a régit megkeresve vendégségben ahol Jártunk meggyet szedtünk amíg láttunk kosaraink ahogy teltek bejártam az egész kertet piros gömbök fényes arcán csillag izzott sápadt halvány de hogy kié nem tudtam én hittem talán hogy az enyém megszámoltam négyet-ötöt elrepült a tűzgömb fölött a Hold-sarló ezüst cikkely piros tóban ezüst pikkely és a meleg könnyű bársony elnyúlt csendben a faágon a verandán anyám nevet odaszólnék várjon megyek • piros gömbök felett szállva érkezem a verandára az asztalnál nem ül senki nem is jöttünk meggyet szedni esak a meggyfa az a régi hogy siratom nem is érti Veszélyben Velence szimbóluma Velence haldoklik. És ve­le együtt pusztulnak a váróé szimbólumai is. Kétszáz év­vel ezelőtt még több mint tízezer gondola közlekedett a lagúnákon, számuk ma már az ötszázat sem éri eL A gondolakéezítés rendkí- v'ílv bonyolult művelet, és a két velencei hajógyár, amely még foglalkozik a gondola- készítéssel, évente mintegy tíz új gondolát bocsát víz­re. A városban mindössze két ób an mester van. aki egymaga is képes megépíte­ni egy gondolát. Ez a helyzet indította ar­ra a Bertuzzi társaságot, hogy létrehozzon egy bizott­ságot a gondol a készítés vé­delmére. A bizottság nyom­ban elhatározta, hogy res­taurálja a San Trovaso ha­jógyárat. ahol megkezdik a gondolák szakszerű építését. ISünlet^s Az angol alsóházban egy képviselő azt követelte, hogy a bigámiát pénzbírsággal is büntessék. A liberálisok ve­zetője ellenezte a javaslatot. Fő ellenérvként a követke­zőt hozta fel: — Véleményem szerint fe­lesleges ezt a bűnt pénzbír­sággal is büntetni. A bigá­mista ugyanis már eleve el­nyeri méltó büntetését: kéé anyósa van. ' FELSZÁLLÁSRA KÉSZ AZ INKÁK léggömbje r, i ' Michael Baker amerikai 1 kutató — csoport javai — léggömbkisérletre készül. Feltételezik, hogy az utazás­nak ezt a módját a perui In­kák már kétezer évvel eze- ‘ lőtt is ismerték. A kísérletet 1 Limától 450 kilométerre dél- ! re, egy síkságon hajtják vég­re. Itt ugyanis nagy méretű ’ térséget találtak, amelyet le­begő madár képe díszít Vé­leményűk szerint ez egy in- ' ka „repülőtér” volt I Az amerikai kutatók véle­ménye szerint aas inkák a felfelé szálló füstből Mte- merték a levegőnél könnyebb testek repülésének lehetősé­gét Majdnem háromezer köb­méter térfogatú gömböt ké­szítenék olyan szövetből, amely megegyezik az ősi in­kák által használttal, A Kondor L még ebben az évben megkísérli a felszál­lást CSODALATOS SZEMMÜTÉT Az APN stockholmi külöu- tu dósí tójának jelentése sze­rint az egyik svéd vegyipari üzem dolgozója, Gustawsson szerencsétlenül járt: egy lég­tartály felrobbant és elvesz­tette szeme világát. 14 év után látása részlegesen visz- szatért. Amikor először meg­látta feleségét, így kiáltott fel: „Milyen szép asszonyom van!!’, majd így folytatta: '„Mennyire megváltozott a vi­lág, amióta nem láttam!” A műtétet Töretéin Bertel­sen norvég professzor végez­te, aki Gustawsson combjá­ból kivett izomszövetbe mik­roszkopikus optikai rendszert épített, majd a szemébe he­lyezte. A műtétet abszolút pan-: tossággal kellett végezni, ezért a norvég professzor ultrahangos tájolóműszert alkalmazott. Az optikai rend­szer lencséje időnként elho­mályosul. A tisztítás meg­könnyítése érdekében kicsa­varozható, Bertelsen professzor már több ilyen műtétet veszett, amikor m teljesen látóképte­len embernek adta viasza sze- mevilágát. Bár nem minden műtété sikerült, de a sebész tántoríthatatlamul hiszi, hogy a technika fejlődésével to­vábbi jelentős eredményeket érhet eL A TITOKZATOS JK~ I Meglehetősen fantasztikus elmélettel igyekszik magya­rázni az özönvízről szóló ha­gyományt a japán Minőn* Takahasi. A magfizikai tu­dós a különböző népek le­gendáit és szájhagyományait vette elgondolásának alapjá- uL Szerinte azok valóban megtörtént eseményeket tük­röznek. Elmélete szerint a naprendszerben, erősen el­nyújtott pályán keringett, — sőt lehet, hogy ma is kering — egy ismeretlen bolygó. Ez az „M” típusú égitest, — ahogy a tudós elnevezte — alapvetően vízből és jégből állt. Az „M" az évezredek során több alkalommal is közel ke­rült a Földhöz, amely hatal­ma vonzerejével nagy töme­gű vizet és jeget ragadott el „szomszédjától”. így az özönvíz több alkalommal megismétlődött. Amikor Minor Takahasit megkérdezték, miért nevezte a titokzatos bolygót „M”-nek, szerényen válaszolt: „Ez ne­vem kezdőbetűje”. NŐK — ANGLIÁBAN Az Angol Ipari Bizottsága közelmúltban olyan döntést ismertetett, amelyet több szigetországi építési vállal­kozó hozott. Eszerint csak a tulajdonos engedélyével me­hetnek férjhez azok a nők, akik vállalataiknál dolgoz­nak. A Sunday Mirror című újság az önkényes döntést a dickensi idők rendjéhez ha­sonlítja. Bs egy jobb hír az angol lányoknak: a Cambridge-i Egyetemen ezután nőhallga­tók is tanulhatnak. Ezzel a 624 éve érvényes „hagyo­mány” lett a múlté Cam- bridge-ben. Mert egy sor más főiskola továbbra is stárwa macad a nők 2000-ig; Földünk népessége megkétszereződik A világ legsűrűbben lakott városa a 10 820 000 lakosé Sanghaj. Tokió 8 790 000 lakosával csupán a második helyet foglalja el. New York áll a harmadik, Mexikó a negyedik helyen. Az ENSZ nemrégiben kiadott „Demográfiai almanach az 1975-ös évre” című kiadványából megtudjuk, hogy Föl­dünkön jelenleg 3 milliárd 860 millió ember él, a legsű­rűbben lakott országok pedig: Kína (814 280 000), India (574 220 000), a Szovjetunió (249 750 000) és az Egyesült Ál­lamok (210 400 000). Földünk népessége 2007-ig megkétsze­reződik, eléri a 7 milliárd 720 milliót. Az egyetlen vigasztaló adat, hogy Európában és Észak- Amerikában növekszik az átlagos életkor, s a jelenlegi 71 évvel szemben eléri a 80 évet. Jelenleg a legszerencséseb­bek a svédek, az átlagos életkor a férfiaknál 72, a nőknél 77 év. „Annual vagy annullál...” (?!) Egyik napilapunk sportra- vatában megjelent közi*- mény okozta a félreértést a címben idézett két szóalak­kal kapcsolatban. A játék­vezető ugyanis vagy annuál- ja a gólt, vagy annullálja. Ha a partjelző nem látott lest, akkor annuál, tehát ér­vényes a gól, ha jelezte a leshelyzetet, akkor annullál, azaz a gól érvénytelen. A kétértelműséget és a bi­zonytalanságot elsősorban a megfogalmazás, illetőleg az idegen eredetű szóalak hasz­nálata okozta. Azok számá­ra, akik nem tanultak lati­nul, a két latin eredetű szó­alak fogalmi tartalma és használati értéke bizonyta­lan. Akik pedig tanulták a latin nyelvet, azok nagyon jól tudják, hogy teljesen felesleges a két igealak használata, mert helyettesít­hetők jó magyar szavakkal, kifejezésekkel. Mindkét szóalak latin jö­vevényszónak tekintendő. A latin eredetű és a magyar nyelvbe bekerült igékhez jobbára -ál képzői végződés kapcsolódik, s így mind az annuál, mind az annullál ige szervesen illeszkedik be­le az alábbi ugyancsak latin jövevényszavak sorába: ci­tál, pingál, cirkál, degradál, vegetál, dirigál, kántál, inst­ruál, disputái, diskurál, gar­garizál stb. Mit bízhatunk ez annuál igealakra? Az annuo latin ige eredeti jelentése fejjel int, biccent, fejbiccentéssel helyesel. Megnevezték ezzel az igével a következő jelen- tésárnyalatokat is: igent int, jóváhagy, helyesel, bele­egyez, rááll, ráhagy, igent mond, bíztat, állít, érvénye­sít. Az annullál ige jelentés­változatai a következők: ér­vénytelenít, megsemmisít, hatályon kívül helyez stb. Kitűnik felsorakoztatott ma­gyar nyelvi példatárunkból az is, hogy valóban nincs szükségünk a két idegen eredetű igealak használatára. Hiszen van miből válogat­nunk: az olvasók szélesebb körének szánt közlemények­ben a magyar megfelelő szavak és kifejezések alkal­masabbak a nyelvi szerep betöltésére, mint az idegen eredetű szóalakok. A közlés is egyértelműbbé válik, az olvasó nem marad bizony­talanságban. Nem kívánhat- juk meg azt sem az olva­sóktól, hogy szótárral a ke­zükben próbálják értelmez­ni, megfejteni a ritkán és feleslegesen használt idegen szavakat. A címben idézett két szót tehát ne használ­juk: a felesleges ellatinosí- tásról árulkodnak ahányszor csak ajkunkra és toliunkra vesszük őket. Dr. Bakos József lese­fignrák földön híresek a lengyelországi Olsstyn Ta­rosában Hó Sabina Mese- jad népi iparművész mese- figurái. (Fotó CAF—MTI—KS» Szivárvány a barlangban A kirgiz tudósok csodálatos szépségű barlangot fedez­tek fel az Ala-Too hegyei között Napnyugtakor, amikor a barlangba behatolnak a lenyugvó nap ferdén eső sugarai, az üreges kvarckristályok a szivárvány minden színében tündökölnek. Háromezer méter magasban, — az „Ala-Aresa” hegy-: mászótáborból néhány órányi járásra — a természet jég­kristálypalotákat alkotott Kirgizia szívében sok a karsztos eredetű barlang: a „Hajdarkan” higanybányában az előfej­tő vájárok minden évben mesébe illő, kövirágokkal díszí­tett barlangokra bukkannak. ) Ezeknek a virágoknak sok esetben nincs is szükségük arra, hogy az iparművészek bármit változtassanak rajtuk: a sokszínű kristályokat egyszerűen csiszolt márványlapra, vagy vörös, illetve kék ónix-lapra helyezik, s máris a ki­állítási tárgy szépségével hatnak. Hatni kell a gyerekre — Te, asszony, mi van ezzel a gyerek­kel? Nem akar enni a levesből! — Semmi, csak válogat. Ha nem eszik levest, nem kap a többiből sem. Aki éhes, eszik, aki nem, ránéz. — Csuda pedagó­gus vagy, csillagom. Pedig nem úgy van, a gyereknek tápanyagra van szüksége. Belé nem tömheted,' de hatni kell a gyerekre. Fi­gyelj csak, hogyan. Megmutatom: — Kati! Mért nem eszel levest? — Tettét? Azét, mert álmosz vádol. Máj alszom isz ... — De muszáj en­ni belőle. Látod, mi­lyen finom leveske? Jaj de finom leves­ke, mfszt ... mfszt— ááá de finom. — Ede med attoj aputa. — De te is kós­told meg, csak egy kanállal. — Jó, de előbb födja meg apu azt a ledet. Fodja med, fodja meg, ott jöpüj. — Kirepült az ab­lakon. Egyél. — Fodja meg előbb a ledet. — Az istenit, mon­dom hogy kirepült. — Attoj aputa is jöpüjjön tű — Ejnye te csin­talan. .. Akkor itt a finom pipihús. — Nem toll pipi­húsz, vijsztlihúsz toll. — Most nincs virs­li. most pipicombot kapsz. Ham-ham !! — Vijsztlihúszt te­jet. — Kati, megverlek ha nem eszel! — Jó eszet, de előbb udasszon apu­ta. — Hát ez hallat­lan. 'Ez tűrhetetlen. Itt most nincs uga­tás, itt ebédelés van. Egyél szépen. Vau-vau-vau. — Méd udasszon. Szotat. Esz mojodjon isz. — i Vau-van..i mrrr ... vau-vau. No de most már egyél. — Jó, eszet Tejet vi jsztlihúszt. — Hányszor mond­jam, hogy nincs. Itt a pipihús. *— Attoj alszom. — Te kis szemte­len, ha nem eszel pipihúst, nincs pa­lacsinta. — Hüiiü ... pana- csintát tejet, pana- csintát téjet. — Na végre. Tes­sék kettő. — Méd. Szotat. Esz musztájt isz. — Az nem mus­tár, hanem barack- lekvár... No tessék, nézd meg, szivem, milyen aranyosan eszik ez a gyerek, valósággal tömi ma­gába az ételt, öröm nézni. Hát most szólj hozzá, szívem. így kell megetetni a gye­reket Ismerni kell a gyermek pszichéjét. Hogy mondod? Hogy a gyermek a gyom­rán keresztül gon­dolkodik, csak a pa­lacsintát eszi? Ugyan, szívem, hatni kell rá, az érzelmein keresz­tül. Ha kell, a gyermek érdekében holnap kukorékolok, vagy a fejem tetejére állva brekegek, mert egy jó szülőnek, szí­vem, pszichológus­nak is kell lennie... Kérsz, Katika, egy levest, meg pipi­húst? Ugatok hozzá, vagy megfogom a le­gyet. Azt a legyet, amelyik kiröpült. Hozom mindjárt!! — Ne hülyésztedj aputa, mert ud ma- jadsz. Nem toll léd és nem töll udatni. Panacsintát téjet! Méd! Szotat! Dénes Géza Külföldi kaLtidj^ázkáa

Next

/
Thumbnails
Contents