Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
t* V I * £ p w~ ir S j-3 E g g I E w 5 M 6 !s u E « & fS? I* I E M S J E *■» SS sí s H s *2 E Ú s s w cs J E s e E S E x I «■* P f5 *■■ fa te p E I P E * £ FTLMTÜRMIX FTLMTÜRMIX FILMTURMIX FILMTURMIX,,. FILMTURMIX.;: FILMTURMDE»4 SS Színes, kétszer kétrészes monumentális lengyel történelmi tilm Sienkiewicz regényéből A film a XVII. században játszódik, olyan történelmi időben, amikor egész Europa .csatazajtól volt hangos. A kalandos, romantikus, színes történelmi film a lengyel múltnak azt a szakaszát eleveníti meg, amikor a svéd csapatok elárasztják Lengyelországot és megkezdődik az évekig tartó harc. Árulók .és hősök vonulnak el a rendkívüli fordulatokban gazdag, színes, izgalmas események során a nézők szeme előtt. A rendező Jerzy Hoffman különös gondot fordított rá, hogy a filmben minden megfeleljen a történelmi hűségnek. A svéd, lengyel, német és tatár seregeket alakítók, több tízezer statiszta kosztümjeit a múzeumokban őrzött eredeti ruhák alapján készítették eL A külső felvételek elviszik a nézőt a Kárpátok csúcsaira, Ukrajna síkságaira, Belorusszia erdeibe. A nagyszabású csataképek, harci jelenetek forgatásához, a rendező a lengyel és a szovjet hadseregtől kapott segítséget. A tatárokat például tatár statiszták alakítják. A hűen rekonstruált jelenetekben több ezres lovasseregék csapnak össze. A nézők láthatják a hatalmas értékű műkincseket, amelyek még hitelesebbé teszik a filmet. A monumentális lengyel filmben a néző képet kap a lengyel történelem, egyik igen lényeges epizódjáról, a svéd—lengyel háborúról. Megismerkedhet olyan hősökkel, akik mindenüket feláldozták a haza megvédéséért. A film központi alakja Andrzej Kmicic, akit Daniel Olbrychski alakit és szerelmese Olenka. akit Malgozat-a Braunek formál meg. N a sry városi fények Amerikai film Chariot: az „úriember, a költő és az álmodozó, de mindig reménységgel teli”, azaz a csavargók királya. „Chaplin a némaíilm-bur- leszk képtelenségeit, irrealitását, a kétezer éves cirkuszi bohóchagyományt és kora kisembert sorsának realitását ötvözte össze Chariot alakjában. .. Charlőí pokolian érzi a modern kor nyűgét. Tiltakozik a társadalmi konvenciók ellen, érzelmessége, sőt érzelgőssége is tiltakozás, a hideg-rideg, érzelem nélküli, szerelmet, barátságot, minden emberit áruba bocsátó üzleti szellem ellen. Chariot protestáló bohóc. Ez nem múló hatásának egyik titka” — írja róla Szalay Károly. A Nagyvárosi fények 1931- ben készült, egy évvel a Wall Street-i tőzsdekrach előtt, így születésétől fogva magában hordozza a Chaplin művészetét jellemző riasztó, intő előjeleket, nyugtalanító jövendöléseket. A szórakozott f rancia iilmvigjáték Pierre egy „kis protekció” révén a hires reklámügynökséghez kerül állásba, ahol már a bemutatkozás is rosszul sikerül, mert hiába száguldozik emeletről emeletre, nehezen találja meg az igazgató irodáját és késve érkezik. Reklámötleteivel sem arat tetszést, rajzait és jelmondatait az irodavezető elavultnak találja. Nem mondható sikeresnek következő ténykedése sem, amikor Pierre a már elfogadott plakátokat átrajzolja a saját elképzelése szerint és még ráadásul ki is oktatja főnökét és kollegáit a korszerű reklám követelményeiről. A. beosztottak nem értik, hogy miért ilyen engedékeny az igazgató, hiszen nincs tudomásuk róla, hogy milyen viszony fűzi őt Pierre édesanyjához. Nem tudják, hogy a reklámfőnöknek elég maga elé idéznie szeretőjének mozdulatait, becézgetését, és mindjárt hajlandó megbocsátani a fiának. . .. A nagyszerű színes. francia filmvígjáték főszereplője és rendezője Pierre Richard, akinek előző filmjei is a Balszerencsés Alfréd, majd a Magas szőke férfi, felemás cipőben című filmjében egy kétbalkezes reklámszakembert alakít, aki galibát, galibára halmoz. Filmjével nagyszerű két órás kikapcsolódást és jó szórakozást biztosit most is. A lény miskélás újai kalandjai Színes francia kalandos film vígjáték Buckingham herceg Anna királyné ajándékával, a nyakékkel Londonba távozik, Richelieu bíboros és Joseph atya, no meg a Milady tovább szövögeti ármányos terveit. Cselszövésük lényege, hogy Lajos királyban felkeltik a gyanút, s az uralkodó felszólítja a királynét, hogy a közelgő udvari bálon azt a bizonyos nyakéket viselje. A butácska Anna kétségbeesik, hiszen az ékszer visz- szaszerzésére vajmi kevés az esélye. A négy testőr azonban nem retten meg, négy inasával tüstént útnak indul a szigetországba. Ahogy rájuk esteledik, megszállnak az első fogadóban, ám a vacsorát követően a Milady akcióba lép. Az esti borozgatás a testőrök fejét is, lábát is elnehezíti. Így másnap reggel nem indulhatnak tovább. Résen van azonban a négy inas. S mivel gazdáikat nem tudják indulásra ösztönözni, ruháikban maguk vágnak neki az útnak. A Három testőr, itt is akár az előző részben, háttérbe kerül és a tulajdonképpeni „hősök” az inasok, a szemfüles szolgák, vagyis a négy Chariot. A rendező: Andre Hunebelle. A repiilőszázad Szovjet film, a harci repülőkről 1943 nyarán Ukrajna egén hatalmas méretű légi ütközet zajlott. Sok száz vadászezred vívta a légicsatát, közülük egyetlen ezred katonáinak állít emléket es a film. Titarenko kapitány, a kettes vadászezred parancsnoka nem ismer lehetetlent. Már mindenki visszatért, a bevetésről, társai lemondanak róla, amikor egy „Messer” tűnik fel a repülőtér felett, a katonák fedezékbe húzódnak. Az ijedelemre azonban semmi ok, mert a földre érő német gépből a kapitány száll ki sértetlenül. A légi csata közben gépét találat érte, lezuhant és a gyalogság segítségével tett szert a repülőre, amellyel visszatérhetett egységéhez. A Leonyid Bikov rendezte film a második világháború idején játszódik. A történet nem annyira a háború borzalmait mutatja be, mint inkább a katonaiskolából a frontra kerülő újoncok harci szellemét, elszántságát. A repülők életét bemutató jelenetek nincsenek híjával a derűnek és a liraiságnak sem. Tűzgömbök Magyar film Bertha Bulcsú regényéből Fehér Imre rendező, Bertha Bulcsú Tűzgömbök című regényét vitte flmre. Fontos dolgokat mondtak el pátosz 2 nélkül, egyszerűen: egy kilencéves kisfiú élményeit, a há- r borúról. - * Thali Ambrus — a főhős — sem gondolkodik a végső e nagy kérdésekről és a miértekről, csak azt tudja és érzi K minden idegszálával, hogy távol van a mamától és Már- § tától, a kishúgától... S a Marcal környéki kis faluban új X pajtásai között beszédes szemmel adja tudtára a külvilág- '. nak, hogy nem jó itt neki, fél az idegen környezetben... ‘ és hiányzik az otthon fészek puha melege. Aztán megtudja **! a legborzalmasabbat, hogy a mama és a szeretett kishug r már nincs többé. 3 A film főszereplőt: Váradi Hédi, Kállai Ferenc, Mészá- £2 ros Ági, Solti Bertalan. Szűcs Gábor alakítja természetes K játékkal a gyermekfőhőst. A közönség utoljára a Kincs- S kereső kisködmön című filmben láthatta. E Puha ágyak, a kemény csaták 1 Angol hímvígjáték g A németek szárazon és vízen verik az angolokat. Franciaország összeomlott, és Párizs utcáin német csizmák csattognak. A hangulat annyira mélyponton van. hogy még Madame Grenier közismert és nagyon kedvelt intézménye is kong az iiress. Úgy tűnik Párizsban, ezekben a napokban, csak egy fiatal amerikainak és a németeknek van kedve nyilvánosházba járni. Von Grotjahn ezredes és katonái egy kicsit talán fellendítik az üzletet; sőt, hogy megízlelje az „igazi Párizst”, még magát a Führert is ráveszik a látogatásra . .. A Madame éppen arról tart előadást a lányainak, hogy ők nem politizálnak, a bordélynak semmi köze a politikához, és különben is a fő cél az, hogy a további működési engedélyt megszerezzék a németektől . . . Am egy este valaki az egyik magas rangú német kliens agyonlövésével egy csapásra vé- K get vet a látszólagos nyugalom- • nak... • A film főszereplője az ezerar- ^ cú Peter Sellers. Nagyszerű ala- n- kításait, maró szatíráját és ko- F* mikus figuráit számtalan filmből jjj ismerhetik a nézők. Ezúttal eb- H ben a filmben megszámlálhatat- C? lan új arcával találkozhatunk: 93 korosodó francia tábornok, an- 5? goi kémelhárító, kitüntetéseket S3 osztogató francia elnök, Hitler, X Kyoto herceg. Gestapo-főnök és • még sok más; férfiak, akik va- • lamennvien megfordulnak Madame Grenier divatos pári2si in- tézményében, ahol a legbájosabb S3 kisasszonyok várják az urakat, 5» de fő!cg a német tiszteket. Az 2 utóbbi vendégek aztán egy ele- 2 gáns dupla ágy titkos szerkeze- 2 te segítségével örökre eltűnnek a 2 „süllyesztőben”. A filmet Roy Boulting rendez- & te. :. FILMTU RMIX • •« FILMTURMXX.^ FILMXURMXXo^ FíLMXURMIXo4 KiLMTURMIX-4 WMWMI£^ uunttiuiXm íiLmvmux.;: esLMxvsms:^
