Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

Akit elevenen elégette)« • Giordano Bruno Nápoly közeiét)««, a Cica- la-hegy lábánál fekszik a ciprusokkal árnyékol! kisvá­ros: Nola. Fölötte régi vár komor bástyái, lejtője meg­rakva olajfákkal. A tála} alatt a V^zuv régi kihűlt lá­vája, rétegei az Itt elesett pun harcosok tetemeit ta­karják. Giovanni Bruno olasz szár­mazású, de a spanyol zsol­dos sereg hadnagya élt ott feleségével, Fraulissa Savo- lina asszonnyal egy lugassal teli udvarházban. A sokat látott zsoldos és a jó bor es­ti találkozókra csalogatta ide a kis város eszesebbjeit, tor- kosabbjait. Kis fiuk, a szemük fénye: Filippo, e társaságban neve­lődött. Kétéves Volt, amikor III. Pál pápa meghalt. Nagy temetési ünnepségek folytak akkor Itáliaszerte. A fiú sok év múlva sorra elmesélte, milyen eseményék zajlottak le Nolában a temetés napján. S később is azt állította, hogy kétéves kora óta min­denre emlékszik, ötéves ko­rában már azokkal a kérdé­sekkel zaklatta apját: Mi van1 a Holdon s a csillagokban? Mi van a csillagokon túl? Kolumbus mikor megy a Hóidra? Majd megtanulod az iskolában, Lippo, intette le fiát Giovanni. Ott pedig jó kezekbe került. Tanítója, Áttaldo mester .^forradal­már” és egyházellenes. Sok­sok könyve között a kis Fi­lippo szabadon kutaszkodha- fott. Apjánál megtalálta az indexre tett könyvek jegyzé­két. Nem értette meg annak jelentőségét. Meg is jegyez­te: „Ha én pápa lennék, egyetlen könyvet, sem bánta­nék, hanem karácsonyra min­den gyereknek százat külde- nék”. II éves lehetett, amikor borkóstolóra Ismét össze­gyűltek a szószólók apja ud­varában. A Péter-Pál ün­nepre, a látványos karnevál­ra a város messzire szakadt fiai is hazalátogattak. így került vissza Merliano, a híres szobrász is. Feltűnt ne­ki a házigazda éles szemű gyereke. Megkérdezte tőle: Mi szeretnél lénni, ha meg­nősz, kis Bruno? Az így fe­lélt: Könyvgyáros és csilla­gász. Elárulta aztán, hogy a ta­nító köilyvei között megta­lálta Regiomontanus (Mátyás király csillagásza volt) csil­lagrajzait. ÄZ ott látható csillagképek másait gyakran keréste az égbolton. . Az évek lassan teltek. 14 éves korában Nápolyba, vi­lági iskolába került Filippo. Már ide is eljutott a híre ha- - talrtias emlékezőtehetségé­nek. Ám egy év múlva a dominikánusokhoz íratták át, mert apja nem tudta to­vább fizetni a tartását. A zsold el-elmaradt. Tehát szerzetes lett. Ott • új nevet kapott a keresztelő folyóról, a Jordán folyóról JordánUsz­21.15; Szivárvány A Röpülj páva népzenéi verseny sikere késztette arra a televíziót, hogy nemzetközi méretűvé kiterjessze a ver­1973. június jg.gjpeatete __& J elenet á Giordano Bruno megkísérlése című műsorból, amelyet a televízió II. műsora 21.10-kor sugároz. rtak, olaszul Giofdanónak hívták azután. Pár év múlva a rendház ellenőrző látogatót kapott. A vendégek előtt Giordano megcsodált emlékezőtehet­ségével akartak kérkedni. Előhívták. 100—100 latin, gö­rög, olasz szót írtak össze. Azokat felolvasták előtte. Giordano tenyerével elta­karta szemeit, úgy hallgatta. Utána folyékonyan emléke­zetből elismételte azokat pon­tosan. Ez völt a kolostor nagy attrakciója. Ám a ma­giszter többet akart, Vissza­felé is ellsmételtétté azokat. A külső Világ Hírei is be­jutottak a zárt falak közé. Sokfélé dúlt a békétlenség. A tridenti zsinat Koperni­kusz könyvét indexre tétté, pedig Giordano annak a vi­lágképét már helyesnek tar­totta. Híre jött, hogy íl. Fii- löp országában az 5Ö0Ó-ik eretneket égették el. Megbor­zongott. Már e falak között is Vitába szállt a biblia egyes kitételeinek az értel­mezésével. 1972. augusztus 24-e egy campaniani kolostorban érte, akkor hallotta, hogy aZon az éjszakán Párizsban sorra meggyilkolták az odacsaloga­tott hugenottákat. Am ő elő­írás szerint gyakorolta napi teendőit. De magányában már teljesen Kopernikusz hí­vének tartotta magát. Vagyis hitté, hogy a Föld forog sa­ját tengelye körül, s kering a Nap körül. Még tovább is ment spekulatív úton, a Nap csak a bolygórendszer közép­pontja, távolabb számtalan „világ”, más nap is létezik. Ezeknek nyilvánosan is hangot adott. Kérdőre, majd perbe fogták. Menekülni kényszerült. Velence, Milá­nó, Genf, Toulouse (Fr. d.), Párizs következett. Előadásokat tartott a Sor- bonne-on. Hí. Henrik előtt is bemutatta az emlékezés mű­vészetét, Megnyugtatta hall­gatóit, nem boszorkányság ez csak a tiszta ész és Vaslogi­ka. ö lett Párizs legdivato­sabb idégene. írogatott. Könyvei egymás után jelentek meg. Jelsza­va: „Egyetlen akadémiának, elvnek, irányzatnak (vallás­nak;, korlátózott nézeteknek nem lesz foglya. Szabad, mint az ég vándormadara”. Igen. vándormadár volt. 1383-ban Londonba is ellá­togatott, bár nem láthatta a szép Stuart Máriát, de talál­kozott Erzsébettel, az „angol senyt. Az Arahy Páva foly­tatásaként most a Szovjet­unióban hirdettek meg nem­zetközi népzenei versenyt Raduga, azaz SZiVárvány címmel. 16 ország jelentette bé részvételét a versenyen, amelyet a Szovjet nézők 1975-ben és 1970'bah láthat­nak. Tavasszal lesz a közön­ségszavazatok összeszámiálá- sa és a döntő. A Magyar Televízió ugyancsak beneve­zett a ma este látható nép­zenei összeállítással. A műsorban énekes és hangszeres művészek, tánco­sok lépnek fel. Ízelítő a sze­replők névsorából: Karsai Zsigmond táncos, a népmű­vészet mestere, Bodza Klári, Dévai Nagy Kamilla éneke­sek, a Fejér megyei népi együttes leány tánekara, a KISZ Központi Művész­együttes rajkózenekara, a. Jezábellel”, akivel olaszul társalgóit... Újra Párizis. Majd Wartburg, ‘ Wittenberg következett. Itt kérdezték tő­le: milyen vallást tartana al­kalmasnak az emberiség szá­mára? G. így feleit: „Áz ér­telem és az ész vallását. Ez biztosítaná a népek békés együttélését!” Talán Frankfurtban pihent meg legjobban. Itt is elő­adássorozatot tartott. De itt sem bocsátották meg neki a Kopernikusz-féle meggyőző­dését. Nem volt tovább ma­radása. Így szinte megörült, amikor 1589-ben visszahívták Itália földjére, nem Rómá­ba, csak Velencébe. Monceni- go gazdag velencei polgár ál­lított fel neki kelepcét. Min­dennel ellátja, csak oktassa őt ki a mnemotechnika (em­lékezés) tudományában. A tanítás ideje alatt Mortcenigo két füzetet vezetett, egyikbe azon kijelentéseit írta, me­lyeket új világnézetéről val­lott és hirdetett Ennek alap­ján jelentette fel. Derbe fog­ták. Velence bírái eleinte haboztak, vajon elítéljék-e? De megjelent a pápai hün- cius, aki azonnali kiadását kérte. A szenátus arra való tekintettel, hogy G. nápolyi illetőségű, eleget tett a pápa) kívánságnak, s kiadta a vád­lottat, „Velence Hódolatának és gyermeki alázatosságának bizonyítékául'’. 1800. február 17-én reggel Rómában, a Virágok terén máglyán elevenen megéget­ték. (Dr. Zétényi Endre) Várszínház Egerben, szüreti rendezvények Gyöngyösön Sajtótájékoztató az egri képiárban Az alkalomhoz illő, stílusos környezetben, az egri vár képtárában, csütörtökön dél­előtt megtartott sajtótájé­koztatón ismertették Heves megye kulturális és idegen- forgalmi rendezvényeinek részletes programját. Áz új­ságírókat, a rádió, valamint a televízió munkatársait Sza- lay István, a megyei tanács általános elnökhelyettesé tá­jékoztatta. Jelen volt Búzás Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Vatga János, az Egri Városi Tanács és Berényi József, a Gyöngyösi Városi Tanács el­nöke is. Részt Vettek a sajtó­tájékoztatón az egri várszín­ház művészei, ott volt Besse­nyei Ferenc, Szemes Mari, Bánffy György, Szabó Tünde\ Blaskó Péter és a rendező Romhányi László is. ★ Nem először tájékoztatjuk olvasóinkat arról a nagysza­bású programtól, amelynek megrendezésével ezen a nyá­ron Eger városa fogadni ké­szül vendégeit. Agria ’75 cim- mél olyan sokféle igényt ki­elégítő zenei, irodalmi mű­sort, s a gótikus palota előtt olyan várszínházi bemutatót rendeznek, amely bizonyára országos érdeklődésre tarthat számot. Július 2. és augusztus 3-a között mintegy félszáz különböző rendezvény várja az egrieket, a környék lakóit, az ország más részeiből érke­ző turistákat és természetesen a külföldieket is. Az Agria ’75 nyitányaként rendezik meg a nyári karne­vált, a színjátszó csoportok­nak eZt á kétévenként visz- eZatérő, hangulatos találkozó­ját, amelynek keretében kü­lönböző helyszíneken hat nép­szerű műkedvelő együttes mutatja be műsorát. Érdekesnek ígérkezik a ze­nei progräm is. Július 3-án az Egri Szimfonikus Zenekar ne­ves művészek közreműködé­sével a várban mutatja be Donizetti ismert vigoperáját, a Don Pasquálét. Július 28- án a Magyar Állami Hangver­senyzenekar Beethoven-esttel vendégSZerépel a várban, Kocsis Albert hegedűművész közreműködésével. Az elmúlt korok zenéjét színvonalas együttesek szó­laltatják meg Egérben. Fel­lép a Collégium Musieum, a Bakfark Concort, az Ars Re­náta, a Musica Antiqua Hun- garica együttes, a közép-euró­pai reneszánsz lantmuzsiká­val Kecskés András ismerteti meg a közönséget, zenés, iro­dalmi összeállítás tolmácsolja Tinódi Lantos Sebestyén His­tories ének Eger vár viadalá­ról című müvét. Á legnagyobb előkészület és egyben érdeklődés kíséri az Agria Játékszín bemutató­ját, a várszínház első pre­mierjét. Mint ismeretes, pro­fesszor Szentes Reginaid 1780_ban írott művét, az And­rás kovács kitálysát mutatják be július 18-án a várban, díszletként felhasználva a gó­tikus palotát. Áz András ko­vács tiszavirág életű királysá­gáról szóló komédia zenés változatban kerül színpadra Romhányi László rendezésé­vel. A címszerepet Bessenyei Ferenc játssza, a további főbb szerepekét, Szemes Mari, Agárdi Gábor, Bánffy György, Szabó Tünde,Maros Gábor és Blaskó Péter alakítja. Az ér­dekesnek ígérkező előadást tíz alkalommal mutatják be Egerben. A sokoldalú kulturális programot gasztronómiai rendezvények, kiállítások es idegenforgalmi ankétok egé­szítik ki. Tájékoztatták az újságíró­kat a szeptember 14 és 21-e között megrendezésre kerülő gyöngyösi szüret programjá­ról is. Rendeznek népművé­szeti és mezőgazdasági kiál­lítást* sor kerül az észak-ma­gyarországi népi táneíesztivái bemutatójára, szeptember 21- én pedig nagyszabású szüreti felvonulás színhelyé lesz a mátraáljí város. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a sajtótájékoztatón elmondták, hogy megfelelő ütemben folynak a rendezvé­nyek előkészületei, s az ide­genforgalom, valamint a ven­déglátóipar felkészült az egy­re növekvő forgalomra. (m) Hevesi diákok az ODOT-on Jól érzik magukat a hevesi diákok az X. ODOT-on. Igazi nyári, tábori hangulatban telnek a napok a Miskolc melletti Csanyik-völgy fái között. Boros Zoltán, a me­gyei sporthivatal munkatársa vezetésével, a találkozó jelle­géhez hűen, gyalog érkezett meg az elmúlt héten szomba­ton Heves megye 12 középis­kolájából a 44 diák. — Remek a szervezés, ki­tűnő az idő és jól főznek — újságolta Boros Zöltáh. — Kitett magáért Borsod me­gye vezetősége. Már most nyugodtan elmondhatjuk: ilyen ODOT régen volt. — Hogyan Szerepelnek a hevesi diákok a különböző Versenyeken1 — A hagyományokhoz hí­ven most is sikeresen szere­pelünk és bízunk benne, hogy a legjobbak között végzünk az összesítésben. Három he­lyezettünk már Van. Hétfőn a tájékozódási versenyen Cseh Zita, Csank Ágnes és Túrna Ferenc érte el ezt a szép eredményt. De jól szere­peltünk a természetjáró aka­dály- és honvédelmi rajver­senyen is. Szombaton társa­dalmi munkán veszünk részt, a csanyiki erdei tornapályát hozzuk rendbe. Ugyanezen a napon Miskolc város történel­mével, munkásmozgalmával és iparává) ismerkedünk meg játékos vetélkedők keretében. — Milyen szórakozási lehe­tőség nyílik a fiatalok szá­mára az ODOT-on1 — Esténként tánc. filmve­títés, különböző klubfoglal­kozások és rendezvények te­szik Színesebbé a programot. Ez jő lehetőség egy „igazi” táborközősség kialakításához. A Heves megyei diákok va­sárnap délelőtt érkeznek ha­za. — terítést — FEKETE GYULA: ✓ 39. Egyre közelebbről, s erő­sebben ; már belereszkel a le­vegő is a dübögésbe. Tudta már, hogy ezek tan- kők. Felugrott, Hátha az oro­szok jönnek. Nem, ném az oroszok. Az ellenkező irányból tűntek fel a tankok a kövés útöh. Rengeteg tank 1 Ameddig ellátott, mindenütt csak jöt­tek, jöttek a tankok. Akkor még ez nem a front. Mert a fronton nem ilyen li­basorban vonulnak a tan­kok az úton. Hanem szerte­szét, szerte a földeken is. Körülnézett, figyelmesen megnézte a távoli dombolda­lai. De sehol nem jötték, tan* Nem, ez még nem a front. Á front még sokkal odébb lesz. Egy kukoricatáblán akadt meg a szeme. Még mindig nem vágták le a tavalyi szá­rat. Pedig itt nem is volt ta­valy háború, legalábbis front nemigen volt. Se kilőtt tan­kok, se romos utcák, se kato­nasírok. semmi. Mégsem vág­ták le a szárat. Melt itt is el­viszik a népet katonának, s az asszonyokra marad a ha­tár. „Meg a gödörásás is” — emlékezett rá. A köves út másik oldalára nein látott el a töltéstői. Ha­csak ott nem vonulnak a föl­deken a tankok. Ahogy a fronton szoktak támadni. , .Mos&átt-iúe--az jolao*­Nézte fönt, az úton brum- mogó, elcsörömpölő acélször­nyeket: egytől egyig Tigris! Huszonötöt megszámolt. De még mindig nagyon sok jött. „No, Grisa, lesz melege­tek. . . Ezt mind kilőni!'’ A kutya is a tankokat néz­te. Kicsit távolabb szunyó­kált az előbb:- most közelebb húzódott hozzá, és kihegyezett fülét idegesen mozgatva les­te a tankok vonulását. A nap már az ég alján pa- rázslott, fátyolos felhők mö­gött. De még sokára lesz sö­tét. Tavaszodik már, kinyúl­nak a nappalok. ..Kár, hogy nem jár a vek­ker — gondolta. — Mert ak­kor megnézném, mikor megy le a nap, és holnap is meg­nézném meg holnapután is. És akkor tudnám, mennyivel nyúlik meg á nap: mennyivel • hosszabb az egyik, rhlfit a má­sik’.' Még sose mérte meg, meny­nyivel hosszabbodnak a na­pok. Észre se igen venni ilyen­kor, és ugye, nyáfon már mennyivel hosszabbak. De ez is csak bajnak vált, most, hogy hosszabb a nap: mert annyival később sötétedik. össze sem hajtotta a taka­rót, csak a vállára lódította. Füttyeritett a kutyának, s el­indult a töltés alján, tovább, visszafelé. Éppen elcsörömpöli az utol­só tank is az úton, amikor a kukoricáshoz ért. Jókora táb­la volt, a dombhajlaton még nem látszott a vége. Igaz, nem olyan sűrű már ilyenkor, mint ősszel, de jobb a csu­pasz domboldalnál. Nem vágott bele rögtön, csak hájításöyira a sarkától. Bentről nézve mér sűrűbb volt a kukoricás. Ué sem Igén kellett hajolnia, és nem látott ki belőle. Akkor pedig öt sem láthatja a hidat .őrző -a. Alkonyodott, mire a domb­hajlatra ért. Megritkult előtte a kukori­caszár; sajnos á táblának vé­ge. Azaz még nem volt vége, de a hátra levő darabon le­vágták, felcsomózták a szá- rat. Fehéren kanyarog a kövés- út a távolban a dombok közt, sehol egy jármű rajta. Most vette észre a tanko­kat. A távoli erdőszélen elpö- työgtetve, hosszan kígyózó láncban álltak a tankok, elő­re meredő ágyúcsövekkel. Sürgölődtek körülöttük á ka­tonák; gallyakat és minden­féle gazt hordtak a tankuk tetejére. Akkor ez mégis a front. Vagy nem lehet már messze innen. Az ágyúzás jól hallatszott, de flem kerepeltek sehol a géppisztolyok. Anélkül pedig még nem igazi front. Az ágyú csalóka, mert nem lehet tud­ni, innen lő vagy túlról. És néha nagyon messziről is lő­nek az ágyúk; lehetséges, még száz kilométerről is. De ha nincs messze a front, és átszökhetne a sötétben, megmondaná az oroszoknak, höl gyülekeznek a tahkök. És hogy egytől egyig Tigris. Egé­szen biztos, hogy Tigris, 6 messziről megismeri a Tigrist, meg á T 34-est is. Sajnálta most már. hogy nem számolta meg végig a tankokat. Akkor azt is rheg- mohdhatná, hányán vannak, és az ilyenért, lehet, hogy még ki is tüntetnék. Prémsapkát, azt biztosan adnának. Mi az hogy. Jobbat is, mint a régi volt. Lehetnék vagy százan a Tigrisek. Mert csak huszon­ötig számolt, és mennyi jött még azután! ■*' 4Fx&ntftiax&t

Next

/
Thumbnails
Contents