Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

I m*G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 149. szám ARA: 80 FILLER 1975. június 27., péntek Jogos elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy sikeresen haladunk előre a kitűzött célok valóra váltásában Befejeződött a KGST XXIX» ülésszaka Csütörtökön a magyar fő­városban. befejezte munká­ját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszaka. A Duna Inter­continental Szálló nagyter­mében a kormánydelegációk vezetői aláírták az ülésszaK jegyzőkönyvét. Ugyancsak aláírták a Kubai Köztársa­sággal a területükön levő nikkel-kobalt termelőkapa­citások közös erővel történő létestéséről szóló egyez­ményt. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki az ülésszakon is az elnöki tisz­tet töltötte be, mondotta a •zárszót. — Azt gondolom, mind­annyian egyetértenek velem abban — mondotta —, hogy munkánk eredményes volt. Jóváhagytuk az 197*3—1980. évi népgazdasági tervek ösz- szehangolásával kapcsolatos további teendőket. Jóvá­hagytuk a sokoldalú Integ­rációs intézkedések 1976— 1980. évi tervét. Ez a, terv a legközelebbi ötéves időszakra, de hosszabb távon is szilárd alapját képezi majd együttműködésünknek, az integráció fejlődésé­nek. Jelentős előrehaladást értünk el a fűtőanyag-energetikai bq-zis és az egységes villa­mosenergetikai rendszer fej­lesztési koncepciójának • ki­alakításában. Rendkívüli jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy az ülésszakon elhatároztuk olyan hosszú távú, 1990-ig szóló együttműködési prog­ramok kidolgozását, mint az országaink nyers- és tüze­lőanyag-szükséglete kielégí­tésének; a gépipari szakosí­tás és kooperáció két- és sokoldalú megállapodásokon alapuló elmélyítésének; va­lamint az élelmiszerekben és közfogyasztási cikkekben je­lentkező szükségletek ki­elégítésének programja. Az ülésszak határozatai to­vább fejlesztik a KGST in­tézményrendszerét. Gondo­lok az újonnan létrehozott polgári repülési állandó bi­zottságra, az egészségügy- gyei összefüggő kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság­ra, valamint a vezetéstudo­mány kérdéseivel foglalko­zó nemzetközi intézetre. Külön örömünkre szolgál, hogy az ülésszak ideje alatt, a Kubai Köztársaság­gal egyezményt írtunk alá a területükön levő nikkel-ko­balt termelő kapacitások közös erővel történő létesí­tésére. A jelenlegi ülésszakon tár­gyalt és jóváhagyott anya­gok, a jövő tevékenységün­ket meghatározó közösen ki­alakított határozatok ismét azt bizonyítják, hogy jó úton járunk a XXVIII. ülés­szakon elfogadott feladatok végrehajtásában. Alig négy év telt el a szocialista gaz­dasági Integráció komplex programjának elfogadása óta. Azóta ülésszakról ülésszakra jogos elégedettséggel álla­píthatjuk meg, hogy sikere­sen haladunk előre a kitű­zött célok valóra váltásában: országaink gazdasaga mind erősebb szálakkal kap­csolódik egymáshoz és ennek arányában meg­sokszorozódik közössé­günk gazdasági ereje, ki- teljesednek az egyes orszá­gok fejlődésének lehető­ségei. Mostani ülésszakunkon gazdasági kérdésekről tár­gyaltunk és döntöttünk, olya­nokról azonban, amelyeknek politikai jelentősége óriási és túlnő • közösségünk hatá­rain. Országaink népei es az egész világ közvéleménye érdeklődéssel köv.ette ülés­szakunk munkáját. Ezért is 1975. június 24—26. között a Magyar Népköztársaság fő­városában — Budapesten — megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron következő, XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla­mok delegációi Sztanko To- dorov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, Lubotnir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság minisz­terelnök-helyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnö­ke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnöke, Horst Sinder- mann, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterel­nöke, Mane a Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke ve­zetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, D. Csulafics, a JSZSZK Szö­vetségi Végrehajtó Tanácsá­nak elnökhelyettese vezetésé­vel. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselője. Az ülésszakon megfigyelő­ként részt vett Nguen Man Kam, a VDK budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköz­nagy örömünkre szolgál, hogy tanácskozásunkat baráti lég­kör jellemezte, az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság, eredményes munkáról adhatunk számot pártjainknak, népünknek. Mély meggyőződésünk, hogy a most elfogadott hatá­rozataink hűen tükrözik népeink érdekeit, kíván­ságát, és kedvezően be­folyásolják az egész vi­lág haladó erőinek har­cát a társadalmi fejlő­désért, a békéért. Most a legfontosabb az, hogy minden erőnket össz­pontosítsuk a hozott határo­zatok megvalósítására, az in­tegrációs intézkedések ter­vének gyakorlati végrehajtá­sára. Tisztelt elvtarsak! Engedjék meg, hogy a tarsasag delegációjának ve­zetője, az MNK Miniszterta­nácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszá­molóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékenységé­ről, a beszámolót Szekér Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke, az MNK Miniszterta­nácsának elnökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokolda­lú integrációs intézkedései 1976—1980. évi egyeztetett tervének tervezetét. Erről N. Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese adott tájékoztatót. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági tervkoordi­nációjára irányuló munkák menetéről szóló tájékoztatót, amelyet G. Schürer, az NDK-nak a KGST tervezési együttműködési bizottságá­ban részt vevő képviselője, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke tartott. A fűtőanyag-energetikai bá­zis továbbfejlesztésének kon­cepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes energetikai rend­szerének koncepciójáról P. Nyeporozsnyij, a KGST vil­lamosenergia állandó bizott­ságának elnöke, a Szovjet­unió energetikai és villamo­sítási minisztere tartott be­számolót. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között el* telt időszakot a KGST-tag­államok bel- és külpolitiká­jában barátságuk további erősítése^ « «okoldaté egywtt­Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében szívből kö­szönetét mondjak a kor­mányfőknek, a résztvevő küldöttségeknek, a KGST titkárságának az ülésszakon kifejtett alkotó tevékenysé­géért. Mindnyájuknak jó egész­séget kívánok és sikereket országaik további gazdasági felemelkedéséhez, egész ba­ráti közössegünk felvirágoz­tatásához. A küldöttségek nevében Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormány­delegáció vezetője mondott köszönetét a magyar párt­nak és kormánynak az ered­ményes munka feltételeinek megteremtéséért. (MTI) működés fejlesztése terén el­ért új, jelentős eredmények jellemzik. Az 1975-ös év kü­lönösen jelentős a testvéri szocialista országok népei számárai a KGST-tagálla­mok és Jugoszlávia a fasiz­mus feletti győzelem 30. év­fordulóját ünnepelték. A KGST-tagállamokban meg­tartott jubileumi ünnepségek fényesen demonstrálták ezen országok népeinek kiemelke­dő eredményeit a gazdasági, politikai és szellemi élet va­lamennyi területén, valamint erősödő egységüket és össze- forrottságukat. A szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott harcban kiemelkedő győzelmet aratott a hős viet­nami nép. A testvéri szocialista or­szágok kitartó és következe­tes harcot folytatnak a nem­zetközi feszültség enyhítésé­ért és a világbéke megőrzé­séért. A KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése érdekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés szakadatlan bővítése és elmélyítése és a KGST-tagállamok szocialis­ta gazdasági integrációjának fejlesztése — amely a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex programnak megfe­lelően valósul meg — meg­alapozta gazdaságaik 1974. évi dinamikus fejlődését és a nép életszínvonalának továb­bi emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedésében mutatkozott meg a legszem­léletesebben. 1974-ben a KGST-tagánamokban meg­termelt bruttó nemzeti jöve­delem 6,4 százalékkal, az ipar bruttó termetese pedig Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. Kádár János fogadta Edvard Kardeljt Edvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksé­gének, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének tagja a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására június 23—26. között baráti látogatást tett hazánkban. Edvard Kardeljt fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A jugoszláv vendég szívé­lyes, elvtársi légkörben meg­beszélést folytatott Biszkv Bélával, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. A megbeszéléseken jelen volt dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezető­je, valamint dr. Ziga Vodu- sek, Jugoszlávia magyar- országi nagykövete. Edvard Kardelj megismerkedett fő­városunk nevezetességeivel és megtekintett kulturális intézményeket. Edvard 1 Kar­delj csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) Koszigin—Manescu találkozó BUDAPEST Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Budapesten találkozott Ma­nen Manescuvat, a Román Kommunista Párt KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagjával, a Román Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnökével. A baráti hangulatú beszél­getés során eszmecserét foly­tattak a szovjet—román együttműködés és a két or­szágnak a szocialista gazda­sági integrációs intézkedések megvalósításában való rész­vétele egyes kérdéseiről. (MTI) Tárgyalásain! során újabb lehetőségeket tártnak tel Hazaérkezett Kuvaitből Púja Frigyes Púja Frigyes külügymi­niszter, aki Szábah al-Ahmed al-Dzsaber kuvaiti külügymi­niszter meghívására hivata­los látogatást tett Kuvaitban, csütörtökön hazaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Marjai József külügyi államtitkár és a minisztérium több vezető munkatársa. Kopreda Dezső, az MTI ki­küldött munkatársa jelenti: Kuvaitből útban hazafelé a különrepülőgép fedélzeten Púja Frigyes külügyminisz­ter a kíséretében levő ma­kb. 8,5 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkeres­kedelmi kapcsolatai. A jelen­legi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagálla­mok kölcsönös árucsere-for­galma 51 százalékkal nőtt; 1974-ben a kölcsönös forga­lom növekedési üteme 14,5 százalék volt az 1973. évi 10,9 százalékkal szemben. Az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok és a ta­nács szervei figyelmének középpontjában a KGST-tag­államok 1976-1-1980. évi nép- gazdasági tervkoordinációjá­nak befejezésére irányuló munkák álltak. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagállamok. a KGST tervezési együttmű­ködési bizottsága és a tanács állandó bizottságai jelentős munkát végeztek az 1976— 1980. évi népgazdasági ter­vek koordinálása terén, amelyeknek a KGST-tagál­lamok közössége számára igen nagy a politikai és gaz­dasági jelentősége. E munka során meghatá­rozták a KGST-tagállamok népgazdasága különböző te­rületein a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés fejlesztésének alapve­tő irányait, egyeztették az ezek megvalósítását szolgáló konkrét intézkedéseket, vala­mint előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállításait, amit alapul vesz­nek a KGST-tagállamok 1976 —1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészí­tésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkö­vetkező ötéves időszakra a folyó ötéves tervidőszakhoz Jt&obytafám Ja -2. -otdaJon) gyár sajtötudósítőknak a kö­vetkezőkben összegezte ku­vaiti látogatásának eredmé­nyeit; — A kuvaiti vezetőkkel folytatott tárgyalásokat po­zitívan , értékelem. Kuvait olyan ország, amellyel való kapcsolataink az utóbbi hat­nyolc évben nagyon sokat fejlődtek és széleskörűekké váltak. A tárgyalások során újabb lehetőségeket tártunk fel a kapcsolatok fejlesztésé­re, különösen gazdasági té­ren, de más területeken is, így kulturális téren. A két­oldalú kapcsolatokról folyta­tott eszmecserék' gyümölcsö­zőek voltak. Aláírtunk két megállapodást, az egyik a közúti fuvarozási egyezmény- volt, a másik pedig egy két évre szóló kulturális mun­katerv. Ezek a megállapodá­sok hozzájárulnak ahhoz, 'hogy kapcsolataink tovább fejlődjenek. — Ami a nemzetközi kér­déseket illeti, az eszmecserék középpontjában természet­szerűleg a közel-keleti prob­lémakör állt, az a kérdés, hogy milyen módon lehetne felszámolni az 1967-es izra­eli agresszió következménye­it. Megállapítható, hogy a fő pontokban a két ország egyetért. Ezek: az izraeli csa­patok visszavonása az 1967- es határok mögé, a Paleszti­nái arab nép jogának elis­merése, beleértve az állam- alapítás jogát is. Egyetértet­tünk továbbá abban, hogy a genfi értekezlet gyümölcsö­ző lehet, ha jól, alaposan elő­készítik. — Azt hiszem, ez a kér­déscsoport, a közel-keleti problémakör az, ami az arab országok szempontjából most a legfontosabb. Természete­sen beszéltünk más kérdé­sekről is, és elmondhatom, hogy a világpolitika legfon­tosabb problémáiban az ál­láspontok vagy azonosak, vagy kozelálLnak egymás­hoz. Hazánk elismerte a Mozambik Köztársaságot és' kifejezte készségét a kél ország közötti- diplomáciai kapcsolatok felvételére. Az erről szóló üzenetben Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke jókívánságait fejezte ki a függetlenség kikiáltása 1 alkalmából Samora Machel- nek, az új független afrikai ország -államfőjének. t(M3S) /

Next

/
Thumbnails
Contents