Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

£!U0 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! / f I mi I - * • -1 » I ,»• M- vs AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVL évfolyam, 147. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. június 25., szerda Megkezdődött Budapesten a KGST XXIX. ülésszaka Lázár György megnyitó beszéde Kedden Budapesten a barátság és a testvéri együt tműködés légkörében meg­kezdte munkáját a KGST XXIX. ülésszaka. A Duna Intercontinental Szálló nagytermében megrendezett tanácskozáson tíz kormány küldöttség vesz részt. A szovjet delegációt • Alekszej Koszigin, a bolgárt Sztanko Todorov, a csehszlovákot Lubomír Strougal miniszterelnök, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes, a lengyel delegációt Piotr Jaroszewicz, a magyart Lázár György, a mongolt Zambin Batmönh, az NDK-ét Hort Sindermann, a románt Ma- nea Manescu miniszterelnök, a jugoszláv küldöttséget Dobroszag Csulafics, a szö­vetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese vezeti. Jelen van Nyikolai F aggyejev, a KGST titkára, a szervezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST-országok közös intézményének képviselői. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. (MTI) Kádár János és A. N. Koszigin találkozója Lázár György bevezetőben a Magyar Szocialista Mun­káspárt - Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszön­tötte a KGST XXIX. ülés­szakán részt vevő kormány­küldöttségek vezetőit és tag­jait, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság megfigyelő­ként részt vevő képviselőit, valamint a KGST tisztségvi­selőit, majd így folytatta: Megtisztelő számunkra és őszinte örömünkre szolgál, hogy eljöttek hazánk fővá- rosába, Budapestre, és részt vesznek a KGST XXIX. ülésszakának felelős mun­kájában. Tanácskozásunk­nak egyaránt fontos felada­ta, hogy értékeljük az elmúlt év­ben végzett közös mun­kát, megvizsgáljuk, ho­gyan halad az integrációs komplex program végre­hajtása, és hogy kijelöl­jük a közelebbi és távo­labbi jövő tennivalóit. Közösségünk valamennyi or­szága számára fontos idő­pontban tartjuk tanácskozá­sunkat. Befejező szakaszához érkezett az 1976—1980. évi népgazdaság-fejlesztési ter­vek kidolgozása, most kell tehát véglegesítenünk és meghatároznunk azokat a feladatokat, amelyeket erőink és lehetőségeink összehango- % lásával közösen oldunk meg. hogy népeink javára még jobb feltételeket teremtsünk az országainkban folyó szo­cialista építőmunkához. Bizakodással tölthet el bennünket, hogy a KGST XXVIII., Szófiában tartott jubileumi ülése óta újabb jelentős eredményeket ér­tünk el az együttműködés fejlesztésében. Nagyot lép­tünk előre országaink nép- gazdasági terveinek koordi­nálásában. Ennek keretében körültekintő és hozzáér lő munka eredményeként el­készült a KGST-országok sokoldalú integrációs intéz­kedéseinek öt évre szóló ter­ve. E nagy jelentőségű ok­mány azokat a legfontosabb együttműködési .feladatokat összegezi, amelyekre közös elhatározással leginkább összpontosítani kívánjuk anyagi és szellemi erőforrá­sainkat. Mindannyiunk szá­mára megkülönböztetett fon­tossága van azoknak a meg­állapodásoknak, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk a két és sokoldalú együttmű­ködés elmélyítésére, s ame­lyek nagy segítséget és biz­tonságot adnak nemzeti ter­veink megalapozásában» A XXVIII. ülésszak hatá­rozata alapján lendületes munkával megkezdődött az országaink fűtőanyag- és energetikai bázisa és az egy­séges villamosenergia-rend- szer fejlesztését szolgáló táv­lati koncepció kidolgozása. Ilyen és hasonló tények alapján joggal megállapít-, hatjuk tehát: nagy munkát végeztünk. De azzal is tisztá­ban vagyunk, még további erőfeszítésre van szükség ah­hoz. hogy a szocialista integ­ráció nagy tartalékait még teljesebben kihasználva, gyorsabban haladjunk előre a komplex program megva­lósításában. Bizonyos va­gyok abban, hogy üléssza­kunk — követve kommunista és munkáspártjaink útmuta­tásait — fontos határozatok­kal járul majd hozzá ügyünk előreviteléhez. Tisztelt elvtársak!- Megelégedéssel tölthet el bennünket, hogy eredménye­ink láttán tovább növekedett a KGST tekintélye a világ­ban. Ékes bizonyíték erre, hogy a KGST megfigyelői státust kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és hogy egyre több ország ér­deklődik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST-országok kö­zösségének sikerei jelen­tős hatást gyakorolnak országaink határain túl is, Európában és Ázsiá­ban, Afrikában és Ameri­kában egyaránt. • Példát mutatnak a fejlett tőkés országok haladó erői­nek, a harmadik világ népei­nek. Különös jelentősége vau ennek a mostani időkben, amikor a kapitalista világ sú­lyos válsággal küszködik, nő a munkanélküliség, fokozó­dik a kizsákmányolás. Eredményeink azonban kö­teleznek is. Mindenekelőtt arra, hogy még jobban ki­használjuk a szocialista tár­sadalmi rendben, a tervgaz­dálkodásban rejlő nagy lehe­tőségeket, ezzel is támogatva a béke és a haladás erőit, amelyek nap mint nap új győzelmeket aratnak a világ­ban. Az elmúlt év minderre sok örvendetes ténnyel ad bizonyságot. Ezek közül is kiemelkedik a vietnami nép történelmi jelentőségű győzelme. Élve az alkalommal, őszinte tisz­telettel köszönt őm a hős vi­etnami népet, amely több év­tizedes áldozatos harcban vívta ki szabadságát. Baráti közösségünk országai mellet­tük álltak igazságos harcuk- ban, tBeüertüte teszünk a gazdasági epítőmunkaban is. Tisztelt elvtársak! Hazánk — Magyarország — területileg és lélekszámút tekintve kis ország. De a szocialista országok baráti közösségében határaink kitá­gultak. Felbecsülhetetlen jelentő­ségű ez számunkra. Egyen­rangú és egyenjogú tagja va­gyunk a KGST-nek, e nagy­szerű gazdasági közösségnek. Ez biztonságot ad, de fele­lősséget is jelent. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyát tevékenységében eddig is mindenkor az internacio­nalizmus elvei vezérelték, így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak ha­zánkat, hanem egész ba­ráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Ezt írja elő számunkra mar­xista—lenipista meggyőző­désünk, internacionalista el­kötelezettségünk. Népünk átérzi és vállalja ezt a felelősséget, meggyő­ződéssel • és ' becsülettel dolgozik népeink barátságá­nak, országaink együttműkö­désének erősítésén. Ebben a szellemben készültünk mos­tani ülésszakunkra is. Ami­kor még egyszer tisztelettel köszöntőm önöket és kívá­nom. hogy hazánkban érez­zék magukat otthon, azt a meggyőződésemet is szeret­ném kifejezni, hogy tanács­kozásunk eredményes lesz, és újabb lépéssel viszi előre a szocialista gazdasági integ-. ráció ügyét. E gondolatok jegyében megnyitom a KGST XXIX. ülésszakát. A megnyitó után elfogad­ták a tanácsülés munkarend­jét és ügyrendjét, majd meg­kezdték a napirenden sze­replő kérdések megvitatását. Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integrá ­ció komplex programjának megvalósításával kapcsola­tos kérdéseket. Az ülésszak résztvevői meghallgatták a végrehajtó bizottság jelenté­sét a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti te­vékenységéről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csa elnökhelyettese, a vég­rehajtó bizottság elnöke tar­totta. Elhangzott Ny. Baj bo­kornak, a Szovjetunió Mi. nisztertanácsa elnökhelye1 tesének, a tervbizottság el nőkének tájékoztatója ;i KGST-tagországok két- és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagjá, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, aki a KGST XXIX: ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetőjeként tartózkodik hazánkban, jú­nius 23-án találkozott Budapesten. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbe­szélésen tájékoztatták egymást Magyarország és a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlesztési terveinek végrehajtásáról. Elégedetten állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés, erősödik a két ország népeinek meg­bonthatatlan barátsága, szilárdulnak a testvéri kap­csolatok a Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között az élet minden terüle­tén. A véleménycsere megerősítette a két ország pártjainak és kormányainak nézetazonosságát a nemzetközi helyzet, a békéért és a nem­zetközi biztonságért vívott harc időszerű problémáiról. Megerősítette törekvésüket, hogy továbbra is minden módon elősegítik a testvéri szo­cialista országok erőfeszítéseinek egyesítését a bé­kéért és a feszültség enyhítéséért, valamint az egész szocialista közösség erejének és összeforrottságának további szüárdításáért folytatott harcban. I Púja Frigyes .aíogatasai Magyar-™ kuvaiti tárgyalások A hivatalos látogatáson Ku- vaitban tartózkodó Púja Fri­gyes külügyminiszter kedden a reggeli órákban udvarias­sági látogatást tett Szabad ei Szalem el Szabah emirnél, majd pedig Dzsbír ai-Ahmad al-Dzsbir sejk trónörökös mi­niszterelnöknél. A találko­zókon, amelyeken jelen volt Abdel Aziz Husszein állam- miniszter, miniszterelnök-he­lyettes, továbbá Forró József, a Magyar Népköztársaság kuvaiti nagykövete — eszme - cserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a közel-keleti helyzetről. A kuvaiti televízió hétfőn este filmriportban számolt be külügyminiszterünk érkeze, séről. A keddi lapok első-ol­dalukon fényképpel illuszt­rálva adnak hírt Púja Frigyes látogatásának megkezdéséről. Az angol nyelvű Kuwait Ti - mes és a The Daily News is­merteti Púja Frigyesnek a repülőtéren a kuvaiti sajtó képviselőinek adott nyilatko­zatát, illetve a kérdésekre adott válaszait. Púja Frigyes elmondotta, hogy Szabah al- Dzsubij külügyminiszter J972-es budapesti látogatását viszonozza és kifejezte remé­nyét, hogy mostani látogatá­sával tovább 'fognak erősöd­ni a két ország jó politikai, gazdasági, kereskedelmi es kulturális kapcsolatai. A kuvaiti külügyminiszté­riumban kedden a két teljes delegáció bevonásával meg­kezdődtek a magyar—kuvaiti hivatalos tárgyalások. A ma­gyar küldöttséget Púja Fri­gyes külügyminiszter, a ku­vaiti tárgyalódelegációt pedig Abdel Aziz Husszein állam- miniszter, miniszterelnök-he­lyettes vezette. A tárgyalófelek véleményt cseréltek a kétoldalú kapcso­latokról és megállapították. hogy7 adottak a lehetőségek az eddig is jól fejlődő gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bő­vítésére, a kulturális kapcso­latok fejlesztésére. Az idősze­rű nemzetközi kérdések átte­kintésekor a két fél különös figyelmet szentelt a közel-ke­leti helyzetnek, továbbá a/, indokínai és európai kérdé­seknek. A magyar—kuvaiti tárgya­lásokat szívélyes, baráti lég­kör jellemezte. I sokoldalú integrációs intéz­kedéseiről, az 1976—1981). évekre vonatkozó tervegyez­tetések területén. A KGST- tagországok 1976—1980. évek­re szóló népgazdasági tervei egyeztetési munkájáról G. Schürer, az NDK Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának NDK képviselője tájékoztatta a delegátusokat. A KGST-tag- országok fűtő-energetikai bázisainak továbbfejleszté­sével kapcsolatos koncepció­ról szóló jelentést P. Nye- porozsnyij, a Szovjetunió vil- lamosenergia-ipari minisz­tere, a KGST villamosener­getikai állandó bizottságának elnöke terjesztette elő. Szekér Gyula felszólalásá­ban kiemelte, hogy a XXVITT. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST- lagországok bel- és kül­politikai sikerei, továb­bá az egész szocialista, közösség jelentős erősö­dése jellemzi. Sikeresen valósulnak meg a kommunista és munkáspár­toknak a népgazdaságok fej­lesztésére vonatkozó határo­zatai. A "két- es sokoldalú gazda- ' sági és tudományos—műsza­ki együttműködés bővítése és ' elmélyítése a KGST-tagor- szágok, között 1974-ben is biztosította gazdaságunk di­namikus fejlődését, és nép- jólét színvonalának, további emelését. A KGST-tagorszá- gok -nemzeti »jövedelme 1974­ben, 1973-hoz viszonyítva összességében 6,4 százalék kai, az ipari össztermelés mintegy 8,5 százalékkal nőtt A KGST-tagországok és tanács szervei figyelmének központjában, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976— 1980. évekre szóló népgazda­sági tervek egyeztetési mun Icája állt. Ennek során, nagy figyelmet szenteltek a fűtő anyag- és energetikai kérdé­seknek. ' Az 1974. évi eredmények újabb bizonyítékai annak ténynek, hogy a KGST-álla­mok gazdasági és tudomá nyos-műszaki együttműkö­dése, a komplex program kö (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Heves megye Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága ülést tar­tott kedden Egerben. A testületet ez alkalommal előbh Kurunczi István osz­tályvezető tájékoztatta szer. vezeti kérdésekről, majd dr. Holló Béla KISZÖV-elnök él Klaisz Ferenc MESZÖV-el- nök előterjesztésében az ipa­ri szövetkezetek illetve as ÁFÉSZ-ek V. ötéves tervi fej­lesztési elképzelései kerülte!! a vb elé. KÉT ÉS FÉLEZER FELVÉTELIZŐ — ÜJ SZAK PÁROKAT INDÍTOTTAK BUDAPESTEN AZ IDÉN Felvételi vizsgák az egri tanárképző főiskolái Kedden megkezdődtek a felvételi vizsgák az egri Ho Sí Mihh Tanárképző Főiskola nappali és levelező, valamint budapesti kihelyezett tagoza­tára. Az idén jóval több a jelentkező, mint az elmúlt esztendőben. Egerbe a nappa­li tagozatra 1134 diák adta be felvételi kérelmét, a 18 leve­lező, szakot 292-en szeretnék elvégezni, a budapesti tíz szakpárra pedig 605-en pá- 1^-aaMúfe Ebben az évben növekedi a fizikai munkások gyeim keinek aránya a felvételizi között, eléri az 51 százaléka Az idén Budapesten két szakot is indítottak, ezerat biológia-kémia és kémia-i zika szakos pedagógusokat képeznek. A diákok 24-én és 25-e írásban vizsgáznak, júnii 26 és július 4-e között ped: ez-óbeliznek. A legjobb öt felvételiző szeptembertől S * &ketó£ -less.. I

Next

/
Thumbnails
Contents