Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-22 / 145. szám
Miért öltiük ki a nyelvünket? Ha kedves olvasónkra kisfia kiölti i a nyelvét, nincs szükség magyarázatra: elég világosan kifejezte „mély’' gondolatait. De nemcsak a ro -sz gyerekek dugják ki a nyelvüket, hanem különbözz- korú és nemű felnőttek és az emberszabású majmok, gorillák. csimpánzok és o—mgutánok is. Ezt a jelen- s-^et pedig érdemes tanulni tiiyozni. A kérdés speci- a'Váia: John W Smith doktor, a philadelphiai egyetem tudományos munkatársa, öt éven át tanulmányozta a városok utcáin, autóbuszokon, várótermekben, Irakatok előtt., stadionok előtt, valamint az állatkertit.:n — a rács mindkét oldalán — azokat, akik kiölti is a nyelvüket. John Smith megállapította, hogy felnőtteknél és a majmoknál a nyelv költésinek kívánsága ugyanolyan helyzetekben következik be, mint a gyermekeknél: nem szívélyes érintkezésnél más emberekkel (amikor szidást kapnak a szüleiktől, a főnöküktől. vagy az állatkert őrétől), nehéz feladat megoldása érdekében végzett, megfeszített munkánál, Vagy amikof gépkocsival valamilyen szűk térségbe akarnak betolatni. TAKATS GYUIíAi Egyre süritőbb ügy élek, mint * tnskógomba, vadonban, kiszáradt tönk ölén. Barnán szikrázó magányomban egyre sűrítőbb messze élek érv. Nem Itt... És ott sem az ragyog!,.. A tér... Az izzik, merre gyorsul napjából kitépett csillagom. Csak annyit tégy Már el nem adhatod soha! 8 ha csillaga már nem lehetsz, csak annyit tégy, a vak enyészet fölé néhány szót szegezz! Az okos öntudat és akarat szavát, hogy nyelvünk és testünk szerint nőve, mint makk csónakjából a tölgy bontsunk vitorlát a zord időbe. KUKUCS! Utiiművi zúltjálal Bizonyíték Egy kis elmekórtan: Neurotikusnak nevezzük azt az embert, aki légvárakat épít. Pszichopatának, aki ott Is lakik. A pszichiáter pedig az, akinek ezért még lakbért fizet. ★ Diákok beszélgetnek. — Megmondtad apádnak, hogy megbuktál? — Igen. — Nagyon dühöt tett7 — Persze. — Soká haragudott? — Nem. Csak addig, míg el nem törte a hátamon a botját, ★ — Nem tudod, miben halt meg Milan? — Még azt sem tudom, miből élt! * ★ — Müven a modern tegyező? — Az ember erősen fogja a kezében, éa a fejével bólogat mögötte. ★ — Mondd, fettebetek egy kérdést? — Fel. — Nem tartóról nekem ezer dinárral? — De igen. — Es mikor adod vissza? — Ez már más kérdés! ★ — Kérem, Itthon van Ivn- nics professzor? — Már a múlt héten megmondtam magának, hogy meghalt és rég a sírban pihen. — Még mindig? ★ — Mikor megvettem ezt az autót, önök kötelezettséget vállaltak, hogy egy éven belül mindent, ami eltörik, kicserélnek. — Valóban, kérem. És mi törött el? — A jobb kezem, meg két bordám. ★ — Miért állsz, kisfiam, a zuhogó esőben? — Megszöktem hazulról, mert a mama meg akart fürdetni, és én utálom a vizet. ■ír Elsősegélynyújtás. — A megfagyott embert hóval kell dörzsölni, míg nem ad életjelt — magyarázza az orvos a tanfolyamon. — Es mi a teendő nyáron, amikor nincs hó? — jelentkezik az egyik hallgató. ★ — Legújabb statisztikák kimutatják, hogy minden nyolc házasságból csak a nyolcadik boldog. Lehetséges ez? — Nem tudom. Az enyém a hetedik. ★ Szerelmesek. — Drágám, miért vagy oly szép és olyan buta? — Szép vagyok, hogy belém szeress, buta, mert beléd szerettem. — Képzeld, a feleségem megfoltozta & kabátom, és nem Is látszik a folt, — Ez semmi. A feleségem kivasalta a nadrágom, és nem is látszik rajta, hogy ki van vasalva. ★ A legújabb fogyókúra recept: — Együnk minél többet A kövér ember lusta, a lusta ember nem dolgozik, aki nem dolgozik, annak nincs pénze élelmiszerre. Akinek nincs pénze élelmiszerre, annak nines mit ennie és jobban lefogy, mintha diétát tartana. Egyszóval: együnk, amíg le nem fogyunkI ★ — Ivánka, reggel még kél narancs volt az asztalon, most csak egy van. Mit jelentsen ez?! — Azt, hogy a másikat nem vettem észre. ★ 1 Bíróságon. Bíró: Mondja már meg, hogyan volt képes részegen beülni a volán mögé? Vádlott: A barátaim segítettek, ★ A portréfestő és modellje: — Vallja be, hogy nem sikerült befejeznie a portrémat — Valóban, asszonyom. De azzal vígasztalom magam, hogy ez magának a természetnek sem sikerült ' . ★ Étteremben. — Azonnal hívja a főnököt. A maguk főztje ehetetlen! — Sajnálom, a főnök nincs itt. — Hol van ilyenkor? — Ebédel! Egy másik étteremben. ★ — Csak a halálom után tudja meg a világ, mit veszített! — Talán ilyen nagy adósságaid vannak? ★ Az ifjú hölgy barátnőjével beszélget: — Tudod, drágám, szörnyű dilemmám van: Jack nem elég gazdag ahhoz, hogy a pénzéért menjek hozzá és nem elég szegény, hogy szerelemből legyek a felesége! ★ — Pincér! Ez a sült bizonyára lóhúsból készült: olyan kemény, hogy lehetetlen szétvágni! — Téved, uram, a lovat már elfogyasztotta, ez a sült a kocsikerékből készült! ★ Egy hollywoodi gyerek így szól a pajtásához: — Űj papám van, csuda híres ember. A neve: Rocky Bull. — A, szóval ő! — jegyzi meg a másik. — Egészen rendes alak: tavaly még az éa apám volt, _____ A reuma és a barométer párharca Mindenki ismeri az idős parasztemberek „időjárásjelen- téeét”. Köztudott, hogy jobban bíznak reumás fájdalmaikban, mint a barométerben. „Üjból előjött az isiászom, esni fog!” Statisztikai adatokkal és grafikonokkal túlzsúfolt századunkban sokan kikacagják az effajta megjegyzéseket. De nem mindenki tartja nevetségesnek, elsősorban a tudósok nem. Olyannyira, hogy ezeket az időjárási előrejelzéseket valósággal a tudomány szintjére emelték. A neve bio- meteorológia. Számos országban komoly biometeorológiai kutatás folyik. A kísérletek során kiderült, hogy a2 időváltozásra érzékeny emberek jóval előbb észlelnek bizonyos időváltozásbeli eltéréseket, mint a legtökéletesebb műszerekkel felfegyverzett meteorológusok. Eltekintve a közismert ízületi fájdalmaktól, irégl sebhelyek sajgásától, a biometeorológia komolyan tanulmányé®» az időjárási változásokra, a migrénes fejfájásra, depresszióra, kólikéra, hányingerrel kísért émelygésre és asztmás rohamokra hajlamos kísérleti alanyokat Az Egyesült Államokban készült statisztikák kimutatják, hogy bizonyos légköri feltételek milyen zavarokat idéznek elő a gépkocsivezetők magatartásában, mennyiben járulnak hozzá a balesetekhez, idézik azokat elő; a statisztikák azt is kimutatják, milyen összefüggés van az időjárásváltozás, valamint a hiva.talnokok_és ixmktisztviselők hibesaázaléká- nak növekedése között Rendőrkölcsönző A* emberrablás, a betöréses rablás és a különböző bűneseteimén vek száma szünet nélkül növekszik az Egyesült Államokban. Eppan ezért az amerikaiak mind gyakrabban bízzák vagyonuk és testi épségük védelmét magánszervezetekre. * szervezetek foglalkoznak ön, „rendőrttdlcgönaisnr ts. Ax amerikai nagyvárosok többségében a magánrendőrök száma meghaladja az állami rendőrség létszámát. Los Angelesben például az arány 3:1. A magánszervezetek rendkívül bonyolult elektronikus berendezések, riasztó készül éltek,' röntgengépek, televíziós hálózatok, mágneses lemezek egész tárházát használják fel munkájukban. A piacon uralkodó hét vállalat bevétele az elmúlt évben 7—11 százalékkal növekedett. Becslések szerint egy vállalat alkalmazottainak mintegy 1« százaléka képe* csalásra vagy rablásra. Az amerikai bűnözés ma már ott tart, hogy magán rendőrség nélkül képtelenség lernte rajtaesípnl a betörőket. ■ssssres*esaswa«s«s»«sssaaw>«saw.vv>ws.>vwAss*«e«ev>«svwwvvvvvwvvv»wVwvisivwWV> . Fául Kemp, a filmszínész, egy nap producerének látogatását várta. Nem gok kedve volt a beszélgetéshez, ezért kiadta inasának a parancsot, hogy közölje a vendéggel: a ház urának el kellett távoznia. — Csakhogy m em úr est nem fogja elhinni — válaszolta a jó emberismerő inas. Ekkor Komp elővett egy finom szivart és átnyújtotta az inasának a következő szavak kíséretében: — Ha az az úr csönget, mielőtt ajtót nyitna, gyújtson rá erre a szivarra. Ha az úr látja, hogy maga az előszobában nagy lelkinyn- g~alommal szívja as én szivarjaimat, még csak fel sem merül benne a gondolat, hogy itthon lehetek. DERŰS DOLGOZATOK Vége az iskolaévnek. Ilyenkor a pedagógusok nemcsak az évet zárják le, lecsukják azokat a munkafüzeteket is, amelyekben a jövőre ; készülő nebulók de- • tűs dolgozatai is föl- lelhetők. Persze, eme jelen; ség nem jellegzetesen magyar téma, világszerte találhatók ; félre nem érthető elírások külhoni diákok dolgozataiban. : Külföldi lapokból ! tallózva most egy í csokorravalót nyúj- ' tunk át pedagógusok- ■ nak, szülőknek, diá- \ koknak az elmúlt is- ; kolaév legsikeresebb I külföldi dolgozatcse- ; megéiből. ’ Egy francia diák ; írta: „Szeretni kell a kutyát és a macskát, ; mert olyan állatok ; ők, mint mindenki." Egy lengyel diák házi feladatából: „Elvezette a lovat inni és kezet mosni..." Máshonnan szár- '■ mazó bölcsesség; „A ' selyemhernyók a \ selymet tojják, mint ; ahogy a birka a ; gyapjúfonalat..." Ez sem ér kevesebbet: „A halakat kon- ; zervdobozokba rak- ; ják a konzervatóri- ; umban.. Egy vajdasági nebuló írta: „Az atom áll, úgymint... elektronból, neutronból és poltronból.. Másutt egy srác így képzelte el a kutatást: „Hogy petróleumot nyerjen az ember, lyukat ás és leszáll keresni.. Egy kis balga belga szerint: „A legismertebb déligyűmölcs a Citroen...” Tudós 6ceúnográ- fus-jelölt írhatta le ezt is: „Óceániában van a Monokini sziget". Amerikáról irt dolgozatot egy olasz kisdiák. íme, egy részlet remekművéből: „Az ottani négerek keresztény muzulmánok. . Innen származik a következő megállapítás is: „Korzikán még árnyékban is süt a nap”. Földrajzi zseni egy nyugatnémet diák: „Skócia fővárosa a Scotland Yard”. Ez sem különb: „Ausztrália fővárosa Carramba...” S egy afrikai helyzetkép: „Afrikában is van hótakaró, csak sokkal melegebb.. Történelmi telitalálatok: „Az egyiptomiak vontatásra nem használták az ökröt, mert még nem volt feltalálva a lópatkó.” „Húsvét az a nap, mely alatt a zsidók negyven napig meneteltek a pusztaságban.” A feudális rendszerről írta egy kisdiák: „Ebben az időben a feudális urak nem csináltak semmit, s nagyrészt azt is a szolgákkal végeztették el.. Volt azután a nagy felfedezések kora. A nagy hajósok korszaka. Két példa: „Aki először hajózta körül a világot, Margarin volt, a rettenthetetlen. ..” A másik se rossz: „Mielőtt felcsapott volna hajósnak, Kolumbusz tojásnagykereskedő volt. Egyébként csalódott Amerika nemlétezésében. ..” Tovább forgatva a történelem dolgozatokban kifejtett titkait, ilyenre bukkanunk: „Mikor IV. Henrik még egészen kicsi volt, szeretett a gyerekeivel játszani. ..” S hogy mit csinált? Íme: „Csatornákat ásatott és hidakat”. Kirobbanó sikere volt egy francia kis-' diák következő dolgozatának: „XIV. Lajos még csak ötéves j volt, amikor meg- < halt az unokája.” Egy ■ másik honfitársa ek- j képpen elmélkedett; az iskolapadban:; „1793. január 21-én ; XVI. Lajost lefejez- ; ték. A következmé-; nye: meghalt XVI.', Lajos...” Innen származnak j továbbá a következő! fogalmazások is: „Párizs lakói a pa- '< rizeusok.” „Kréta lakói a kre- < tének.” „Albion lakói az < albínók.” Eddig a diákdolgo zatok aranymondásai.« Most pedig néhány j olyan bölcsesség kö- < vetkezik, melyet va-; lahol Európában a‘ szórakozott pedagó-1 gus mondott el az | osztály nyilvánossága J előtt: — A mészkőben rengeteg kihalt állat él. — Akik nem ol-\ vasták Horatiusi, olvassák el még egyszer! — Az angol család- < nak egy. uszkve más-) fél gyermeke van. — A szimbolista-i kát csukott szemmel] kell olvasni, így5 jobban érezheted az) ízüket. Bogarászta: Révész Tibor Eszkába , és ábdál...(?!) A két címbeli ezó nem véletlenül került egymás mellé. Eredetükről és használati értékükről két olvasónk is érdeklődött. Az eszkába szóalakról egy fiatal levélírónk azt kérdezte, „van-e valami nyelvészeti alapja” Kosztolányi „csacsi rímei” között olvasható alábbi találós kérdésnek: „Mi van a deszkába? — Eszkába..." Levélírónk úgy gondolja, hogy az eszkába elvonás a deszkába szóalakból, * ezt az etimológiát foglalta versibe a költő. Kosztolányi találós kérdésének nincs komoly „nyelvészeti” alapja, de van valóság alapja, mert a deszkában lehet eszkába. A magyar nyelvben már régen szerephez jutott eszkába szónak a jelentése ugyanis széles, laposfejű vasszeg, vaskapocs. Mint szakszó a hajóépítők nyelvhasználatában a fából készült hajók, ladikok egyes részednek összekapcsolására szolgáló vaskapcsot nevezte meg. Valójában jövevényszó, • a szláv nyelvből került a magyar nyelvbe. Az 1300-as években hangalakja még: szkábo. Mivel a magyar nyelv nem kedveli a szó- eleji mássalhangzó-torlódást, meg is szüntette ezt. Ezért az 1400-as évektől kezdve már az iszkába, eszkába szóalakokat olvashatjuk forrásainkban. Csoportnyelvi és tájnyelvi szóként nagyobb szócsalád is alakult szavunk körül. A legismertebbek, az eszkábál, összeeszkábál igék köznyelvi szóvá is váltak, sőt az irodalmi nyelvbe is bekerültek. Arany János versében az iszkábál alak- változat jutott versbeli szerephez: „Jött azután Nyúl- láb, meg a kancsi Degesz: Mindegyik iszkábál, hasadt teknőt szegez.” Az ige a vaskapoccsal összefog, szegez, összeilleszt jelentésváltozatokat nevezi meg. Már átvitt értelemben él Csanádi Imre szavunkkal ebben a mondatában: „Pamutruha rongyát eszkábálja össze falun az asszony” (Csanádi: Kifajzó). Alkalmas az eszkábál, összeeszkábál ezeknek a rokonértelmi használati értékeknek a megnevezésére is: összeállít, fabrikál, készít, hevenyészve, nagyjából összefűz, rögtönözve, felületesen megcsinál stb. A címben idézett ábdál igét is ebbe a rokonértelmű szósorba vonhatjuk bele. Rab Zsuzsa Vándorcirkusz című költeményében olvashatjuk ezt a nyelvi formát: „deszkából Abdáit színpadon”. A valójában latin eredetű ábdál igealak mint valódi tájszó versbeli szerepéit illetően ebbe a jelentéssorba illik bele: összetákol, összeállít, összeeszkábál stb. Nem vált köznyelvi szóvá, de a versben igen kifejező stíluseszköz. Akik tanulták a latin nyelvet, könnyen ráismerhetnek az ábdal, meg- ■ ábdál, összeábdál igealakok latin eredetijére: az illeszt, alkalmaz, hozzáfűz, fölszerel jelentésárnyalatokat megnevező apto, aptare latin szóalakokra. Dr. Bakos József #^VS/VVVS/VS/VVXZVNAAVVVv^ZVVVVNAAAAAAAA/VWSA/WVMIi I
