Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

Miért öltiük ki a nyelvünket? Ha kedves olvasónkra kis­fia kiölti i a nyelvét, nincs szükség magyarázatra: elég világosan kifejezte „mély’' gondolatait. De nemcsak a ro -sz gyerekek dugják ki a nyelvüket, hanem különbö­zz- korú és nemű felnőttek és az emberszabású majmok, gorillák. csimpánzok és o—mgutánok is. Ezt a jelen- s-^et pedig érdemes tanul­ni tiiyozni. A kérdés speci- a'Váia: John W Smith doktor, a philadelphiai egye­tem tudományos munkatár­sa, öt éven át tanulmányoz­ta a városok utcáin, autó­buszokon, várótermekben, Irakatok előtt., stadionok előtt, valamint az állatkert­it.:n — a rács mindkét ol­dalán — azokat, akik kiöl­ti is a nyelvüket. John Smith megállapítot­ta, hogy felnőtteknél és a majmoknál a nyelv költé­sinek kívánsága ugyanolyan helyzetekben következik be, mint a gyermekeknél: nem szívélyes érintkezésnél más emberekkel (amikor szidást kapnak a szüleiktől, a fő­nöküktől. vagy az állatkert őrétől), nehéz feladat meg­oldása érdekében végzett, megfeszített munkánál, Vagy amikof gépkocsival valami­lyen szűk térségbe akarnak betolatni. TAKATS GYUIíAi Egyre süritőbb ügy élek, mint * tnskógomba, vadonban, kiszáradt tönk ölén. Barnán szikrázó magányomban egyre sűrítőbb messze élek érv. Nem Itt... És ott sem az ragyog!,.. A tér... Az izzik, merre gyorsul napjából kitépett csillagom. Csak annyit tégy Már el nem adhatod soha! 8 ha csillaga már nem lehetsz, csak annyit tégy, a vak enyészet fölé néhány szót szegezz! Az okos öntudat és akarat szavát, hogy nyelvünk és testünk szerint nőve, mint makk csónakjából a tölgy bontsunk vitorlát a zord időbe. KUKUCS! Utiiművi zúltjálal Bizonyíték Egy kis elmekórtan: Neurotikusnak nevezzük azt az embert, aki légvára­kat épít. Pszichopatának, aki ott Is lakik. A pszichiáter pedig az, akinek ezért még lakbért fizet. ★ Diákok beszélgetnek. — Megmondtad apádnak, hogy megbuktál? — Igen. — Nagyon dühöt tett7 — Persze. — Soká haragudott? — Nem. Csak addig, míg el nem törte a hátamon a botját, ★ — Nem tudod, miben halt meg Milan? — Még azt sem tudom, miből élt! * ★ — Müven a modern te­gyező? — Az ember erősen fogja a kezében, éa a fejével bó­logat mögötte. ★ — Mondd, fettebetek egy kérdést? — Fel. — Nem tartóról nekem ezer dinárral? — De igen. — Es mikor adod vissza? — Ez már más kérdés! ★ — Kérem, Itthon van Ivn- nics professzor? — Már a múlt héten meg­mondtam magának, hogy meghalt és rég a sírban pi­hen. — Még mindig? ★ — Mikor megvettem ezt az autót, önök kötelezettsé­get vállaltak, hogy egy éven belül mindent, ami eltörik, kicserélnek. — Valóban, kérem. És mi törött el? — A jobb kezem, meg két bordám. ★ — Miért állsz, kisfiam, a zuhogó esőben? — Megszöktem hazulról, mert a mama meg akart fürdetni, és én utálom a vi­zet. ■ír Elsősegélynyújtás. — A megfagyott embert hóval kell dörzsölni, míg nem ad életjelt — magya­rázza az orvos a tanfolya­mon. — Es mi a teendő nyáron, amikor nincs hó? — jelent­kezik az egyik hallgató. ★ — Legújabb statisztikák kimutatják, hogy minden nyolc házasságból csak a nyolcadik boldog. Lehetséges ez? — Nem tudom. Az enyém a hetedik. ★ Szerelmesek. — Drágám, miért vagy oly szép és olyan buta? — Szép vagyok, hogy be­lém szeress, buta, mert be­léd szerettem. — Képzeld, a feleségem megfoltozta & kabátom, és nem Is látszik a folt, — Ez semmi. A feleségem kivasalta a nadrágom, és nem is látszik rajta, hogy ki van vasalva. ★ A legújabb fogyókúra re­cept: — Együnk minél többet A kövér ember lusta, a lus­ta ember nem dolgozik, aki nem dolgozik, annak nincs pénze élelmiszerre. Aki­nek nincs pénze élel­miszerre, annak nines mit ennie és jobban lefogy, mintha diétát tartana. Egy­szóval: együnk, amíg le nem fogyunkI ★ — Ivánka, reggel még kél narancs volt az asztalon, most csak egy van. Mit je­lentsen ez?! — Azt, hogy a másikat nem vettem észre. ★ 1 Bíróságon. Bíró: Mondja már meg, hogyan volt képes részegen beülni a volán mögé? Vádlott: A barátaim segí­tettek, ★ A portréfestő és modellje: — Vallja be, hogy nem si­került befejeznie a portré­mat — Valóban, asszonyom. De azzal vígasztalom magam, hogy ez magának a termé­szetnek sem sikerült ' . ★ Étteremben. — Azonnal hívja a főnö­köt. A maguk főztje ehetet­len! — Sajnálom, a főnök nincs itt. — Hol van ilyenkor? — Ebédel! Egy másik ét­teremben. ★ — Csak a halálom után tudja meg a világ, mit ve­szített! — Talán ilyen nagy adós­ságaid vannak? ★ Az ifjú hölgy barátnőjével beszélget: — Tudod, drágám, ször­nyű dilemmám van: Jack nem elég gazdag ahhoz, hogy a pénzéért menjek hozzá és nem elég szegény, hogy sze­relemből legyek a felesége! ★ — Pincér! Ez a sült bizo­nyára lóhúsból készült: olyan kemény, hogy lehetet­len szétvágni! — Téved, uram, a lovat már elfogyasztotta, ez a sült a kocsikerékből készült! ★ Egy hollywoodi gyerek így szól a pajtásához: — Űj papám van, csuda híres ember. A neve: Rocky Bull. — A, szóval ő! — jegyzi meg a másik. — Egészen rendes alak: tavaly még az éa apám volt, _____ A reuma és a barométer párharca Mindenki ismeri az idős parasztemberek „időjárásjelen- téeét”. Köztudott, hogy jobban bíznak reumás fájdalmaik­ban, mint a barométerben. „Üjból előjött az isiászom, esni fog!” Statisztikai adatokkal és grafikonokkal túlzsúfolt századunkban sokan kikacagják az effajta megjegyzéseket. De nem mindenki tartja nevetségesnek, elsősorban a tudó­sok nem. Olyannyira, hogy ezeket az időjárási előrejelzése­ket valósággal a tudomány szintjére emelték. A neve bio- meteorológia. Számos országban komoly biometeorológiai kutatás folyik. A kísérletek során kiderült, hogy a2 idővál­tozásra érzékeny emberek jóval előbb észlelnek bizonyos időváltozásbeli eltéréseket, mint a legtökéletesebb műsze­rekkel felfegyverzett meteorológusok. Eltekintve a közismert ízületi fájdalmaktól, irégl sebhe­lyek sajgásától, a biometeorológia komolyan tanulmá­nyé®» az időjárási változásokra, a migrénes fejfájásra, depresszióra, kólikéra, hányingerrel kísért émelygésre és asztmás rohamokra hajlamos kísérleti alanyokat Az Egyesült Államokban készült statisztikák kimutatják, hogy bizonyos légköri feltételek milyen zavarokat idéznek elő a gépkocsivezetők magatartásában, mennyiben járulnak hozzá a balesetekhez, idézik azokat elő; a statisztikák azt is kimutatják, milyen összefüggés van az időjárásváltozás, valamint a hiva.talnokok_és ixmktisztviselők hibesaázaléká- nak növekedése között Rendőrkölcsönző A* emberrablás, a betöréses rablás és a különböző bűnesetei­mén vek száma szünet nélkül növekszik az Egyesült Államokban. Eppan ezért az amerikaiak mind gyakrabban bízzák vagyonuk és testi épségük védelmét magánszervezetekre. * szervezetek foglalkoznak ön, „rendőrttdlcgönaisnr ts. Ax amerikai nagyvárosok többségében a magánrendőrök száma meg­haladja az állami rendőrség létszámát. Los Angelesben például az arány 3:1. A magánszervezetek rendkívül bonyolult elektroni­kus berendezések, riasztó készül éltek,' röntgengépek, televíziós hálózatok, mágneses lemezek egész tárházát használják fel mun­kájukban. A piacon uralkodó hét vállalat bevétele az elmúlt év­ben 7—11 százalékkal növekedett. Becslések szerint egy vállalat alkalmazottainak mintegy 1« százaléka képe* csalásra vagy rab­lásra. Az amerikai bűnözés ma már ott tart, hogy magán rendőr­ség nélkül képtelenség lernte rajtaesípnl a betörőket. ■ssssres*esaswa«s«s»«sssaaw>«saw.vv>ws.>vwAss*«e«ev>«svwwvvvvvwvvv»wVwvisivwWV> . Fául Kemp, a filmszínész, egy nap producerének láto­gatását várta. Nem gok ked­ve volt a beszélgetéshez, ezért kiadta inasának a pa­rancsot, hogy közölje a ven­déggel: a ház urának el kel­lett távoznia. — Csakhogy m em úr est nem fogja elhinni — vála­szolta a jó emberismerő inas. Ekkor Komp elővett egy finom szivart és átnyújtotta az inasának a következő szavak kíséretében: — Ha az az úr csönget, mielőtt ajtót nyitna, gyújt­son rá erre a szivarra. Ha az úr látja, hogy maga az előszobában nagy lelkinyn- g~alommal szívja as én szi­varjaimat, még csak fel sem merül benne a gondolat, hogy itthon lehetek. DERŰS DOLGOZATOK Vége az iskolaév­nek. Ilyenkor a pe­dagógusok nemcsak az évet zárják le, le­csukják azokat a munkafüzeteket is, amelyekben a jövőre ; készülő nebulók de- • tűs dolgozatai is föl- lelhetők. Persze, eme jelen­; ség nem jellegzete­sen magyar téma, vi­lágszerte találhatók ; félre nem érthető elírások külhoni diá­kok dolgozataiban. : Külföldi lapokból ! tallózva most egy í csokorravalót nyúj- ' tunk át pedagógusok- ■ nak, szülőknek, diá- \ koknak az elmúlt is- ; kolaév legsikeresebb I külföldi dolgozatcse- ; megéiből. ’ Egy francia diák ; írta: „Szeretni kell a kutyát és a macskát, ; mert olyan állatok ; ők, mint mindenki." Egy lengyel diák házi feladatából: „El­vezette a lovat inni és kezet mosni..." Máshonnan szár- '■ mazó bölcsesség; „A ' selyemhernyók a \ selymet tojják, mint ; ahogy a birka a ; gyapjúfonalat..." Ez sem ér keveseb­bet: „A halakat kon- ; zervdobozokba rak- ; ják a konzervatóri- ; umban.. Egy vajdasági ne­buló írta: „Az atom áll, úgymint... elekt­ronból, neutronból és poltronból.. Másutt egy srác így képzelte el a ku­tatást: „Hogy petró­leumot nyerjen az ember, lyukat ás és leszáll keresni.. Egy kis balga belga szerint: „A legismer­tebb déligyűmölcs a Citroen...” Tudós 6ceúnográ- fus-jelölt írhatta le ezt is: „Óceániában van a Monokini szi­get". Amerikáról irt dol­gozatot egy olasz kis­diák. íme, egy rész­let remekművéből: „Az ottani négerek keresztény muzulmá­nok. . Innen származik a következő megállapí­tás is: „Korzikán még árnyékban is süt a nap”. Földrajzi zseni egy nyugatnémet diák: „Skócia fővárosa a Scotland Yard”. Ez sem különb: „Ausztrália fővárosa Carramba...” S egy afrikai hely­zetkép: „Afrikában is van hótakaró, csak sokkal melegebb.. Történelmi telitalá­latok: „Az egyiptomiak vontatásra nem hasz­nálták az ökröt, mert még nem volt felta­lálva a lópatkó.” „Húsvét az a nap, mely alatt a zsidók negyven napig mene­teltek a pusztaság­ban.” A feudális rend­szerről írta egy kis­diák: „Ebben az idő­ben a feudális urak nem csináltak sem­mit, s nagyrészt azt is a szolgákkal vé­geztették el.. Volt azután a nagy felfedezések kora. A nagy hajósok korsza­ka. Két példa: „Aki először hajózta körül a világot, Margarin volt, a rettenthetet­len. ..” A másik se rossz: „Mielőtt fel­csapott volna hajós­nak, Kolumbusz to­jásnagykereskedő volt. Egyébként csa­lódott Amerika nem­létezésében. ..” Tovább forgatva a történelem dolgoza­tokban kifejtett tit­kait, ilyenre bukka­nunk: „Mikor IV. Henrik még egészen kicsi volt, szeretett a gyerekeivel játsza­ni. ..” S hogy mit csi­nált? Íme: „Csator­nákat ásatott és hi­dakat”. Kirobbanó sikere volt egy francia kis-' diák következő dol­gozatának: „XIV. La­jos még csak ötéves j volt, amikor meg- < halt az unokája.” Egy ■ másik honfitársa ek- j képpen elmélkedett; az iskolapadban:; „1793. január 21-én ; XVI. Lajost lefejez- ; ték. A következmé-; nye: meghalt XVI.', Lajos...” Innen származnak j továbbá a következő! fogalmazások is: „Párizs lakói a pa- '< rizeusok.” „Kréta lakói a kre- < tének.” „Albion lakói az < albínók.” Eddig a diákdolgo zatok aranymondásai.« Most pedig néhány j olyan bölcsesség kö- < vetkezik, melyet va-; lahol Európában a‘ szórakozott pedagó-1 gus mondott el az | osztály nyilvánossága J előtt: — A mészkőben rengeteg kihalt állat él. — Akik nem ol-\ vasták Horatiusi, ol­vassák el még egy­szer! — Az angol család- < nak egy. uszkve más-) fél gyermeke van. — A szimbolista-i kát csukott szemmel] kell olvasni, így5 jobban érezheted az) ízüket. Bogarászta: Révész Tibor Eszkába , és ábdál...(?!) A két címbeli ezó nem véletlenül került egymás mellé. Eredetükről és hasz­nálati értékükről két olva­sónk is érdeklődött. Az esz­kába szóalakról egy fiatal levélírónk azt kérdezte, „van-e valami nyelvészeti alapja” Kosztolányi „csacsi rímei” között olvasható alábbi találós kérdésnek: „Mi van a deszkába? — Eszkába..." Levélírónk úgy gondolja, hogy az eszkába elvonás a deszkába szóalak­ból, * ezt az etimológiát fog­lalta versibe a költő. Kosztolányi találós kérdé­sének nincs komoly „nyel­vészeti” alapja, de van va­lóság alapja, mert a deszká­ban lehet eszkába. A ma­gyar nyelvben már régen szerephez jutott eszkába szónak a jelentése ugyanis széles, laposfejű vasszeg, vaskapocs. Mint szakszó a hajóépítők nyelvhasználatá­ban a fából készült hajók, ladikok egyes részednek összekapcsolására szolgáló vaskapcsot nevezte meg. Va­lójában jövevényszó, • a szláv nyelvből került a ma­gyar nyelvbe. Az 1300-as években hangalakja még: szkábo. Mivel a magyar nyelv nem kedveli a szó- eleji mássalhangzó-torlódást, meg is szüntette ezt. Ezért az 1400-as évektől kezdve már az iszkába, eszkába szóalakokat olvashatjuk for­rásainkban. Csoportnyelvi és tájnyelvi szóként nagyobb szócsalád is alakult szavunk körül. A legismertebbek, az eszkábál, összeeszkábál igék köznyelvi szóvá is váltak, sőt az irodalmi nyelvbe is bekerültek. Arany János versében az iszkábál alak- változat jutott versbeli sze­rephez: „Jött azután Nyúl- láb, meg a kancsi Degesz: Mindegyik iszkábál, hasadt teknőt szegez.” Az ige a vas­kapoccsal összefog, szegez, összeilleszt jelentésváltoza­tokat nevezi meg. Már át­vitt értelemben él Csanádi Imre szavunkkal ebben a mondatában: „Pamutruha rongyát eszkábálja össze fa­lun az asszony” (Csanádi: Kifajzó). Alkalmas az esz­kábál, összeeszkábál ezek­nek a rokonértelmi haszná­lati értékeknek a megneve­zésére is: összeállít, fabrikál, készít, hevenyészve, nagyjá­ból összefűz, rögtönözve, fe­lületesen megcsinál stb. A címben idézett ábdál igét is ebbe a rokonértelmű szósorba vonhatjuk bele. Rab Zsuzsa Vándorcirkusz című költeményében olvas­hatjuk ezt a nyelvi formát: „deszkából Abdáit színpa­don”. A valójában latin ere­detű ábdál igealak mint va­lódi tájszó versbeli szerepéit illetően ebbe a jelentéssor­ba illik bele: összetákol, összeállít, összeeszkábál stb. Nem vált köznyelvi szóvá, de a versben igen kifejező stíluseszköz. Akik tanulták a latin nyelvet, könnyen rá­ismerhetnek az ábdal, meg- ■ ábdál, összeábdál igealakok latin eredetijére: az illeszt, alkalmaz, hozzáfűz, fölszerel jelentésárnyalatokat megne­vező apto, aptare latin szó­alakokra. Dr. Bakos József #^VS/VVVS/VS/VVXZVNAAVVVv^ZVVVVNAAAAAAAA/VWSA/WVMIi I

Next

/
Thumbnails
Contents