Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

Círurkó Géza: Három folytatás a turizmusról A második A zivatar után most sma­ragdzöld, üvegesen áttetsző tenger duruzsol májusi han­gulatot a kék kupolájú ég­nek. Méterekre lelátni a vizé­be. kéznyújtásnyira érezve a sárga gömbölyű kavicsokat, amelyek sziklák voltaképpen a több méter mélységben. A víz már kellemes, ha nem is az igazi, nyári puha langyos- sági! Tucsepiben. a Neptun Szálló terraszára fel hallatszik a tenger sóhajtása, *de hogy a mi sóhajtásunkat hallja-e a Mintegy elméletileg megala- pozandóam az ezt követő iz­galmas, szép, fárasztó, de mégis megújuló élményt és örömet nyújtó utazást, végig le a dalmát tengerparton, át a komorságukban is fenséges montenegrói hegyeken, a ko- sovói bércek tövében kanyar­gó szurdokokon keresztül, egészen Szkopjéig. És bebizonyosodott, hogy nemcsak és általában a né­peknek hasznos, ha jobban megismerik egymást és vi­lágukat, de ugyancsak nagy haszonnal jár, ha a megisme­rés „szolgái”, a megismerte­ha harsogott is. Keresztbe aa asztalon, sőt keresztbe az asztalokon. Túlkiabálva, vagy túinevetve a motor zúgását. Vagy éppen suttogó, tisztes­séges csodálattal, sőt áhítat­tal szólva az évszázadok, sőt évezredek emlékei előtt és között. Azt mondja nekem Matus- ka Márton, az újvidéki Ma­gyar Szó munkatársa, miköz­ben vidám derűre lobbanunk egy makarskai kis taverná­ban,' önmagunk kedvétől és a jóféle vörös bortól, hogy a Ott lenn, a melyben, egy aprócska félszigete«, mint miniatűr v&tdt a zöld tengerben Budva. ékszerdoboz, fehéren tenger, azt nem lehet tndrrl. Harmadik, vagy negyedik órája ülünk a szálló szalon­jában, mögöttünk a tolmács- fülkék, fülünkben a tranzisz­toros erősítők hallgatói, előt­tünk a szónoki emelvényen a „La III« éré du turisme” prob­lémáiról, mindközönségesen, a turizmus harmadik időszak­ról folyik az előadás és «r tf ta. Füst, meleg félhomály: szavak a tengerről, a pihe­nésről, a táj sízépségéről és adatok és száraz statisztikák franciául, angolul, néme­tül, oroszul, szerbül, olaszul. Húsz ország hatvan újság­írója ült össze ebben a szál­lodában, hogy újra megfogal­mazza a tanácskozás alapesz­méjét: a háború ellen a leg­jobb fegyver a turizmus. Persze, hogy naiv jelszó ez. Persze hogy talán még bi­zony fontoskodó megfogalma­zás is. Ám egy a vitathatat­lan és emiatt így, vagy úgy, de közős beszélgetési alap­nak elfogadható jelszó volt ez mégis, s ez az emberek jobb egymásra és megismerésére ösztönző, a békét óhajtó gon­dolat volt ez a zöld színű Ad­ria partján. És hozzá kell tennünk rögtön, hogy az alapgondolat „szellemében”, az eltöltött tíz nap alatt, va­lóban kölcsönös egyetértés alakult ki a nyugati sajtóor­gánumok képviselőivel együtt is. Pedig kisebbfajta Bábel ta­nácskozott napokon keresztül és utazott együtt ismét újabb és újabb napokon keresztül, hogy megismerje, sőt fel is fe­dezze Jugoszlávia már „befu­tott”, vagy éppen most „be­futtatni” óhajtani akaró, s arra bizony érdemes is tájait. Lengyelek és románok, szov­jetek és csehszlovákok, bolgá­rok és franciák, finnek, své­dek, norvégek és dánok, nyu­gatnémetek és osztrákok, an­golok, belgák, olaszok, sváj­ciak, hollandok és magyarok, meg természetesen a házigaz­dák, újságírók, televíziós kommentátorok, híradósok, fotósak, nők és férfiak, fiata­lok és öregebbek ismerked­tek meg általában a turizmus mai helyzetével Európában és jelenlegi lehetőségeivel, távlataival Jugoszláviát ille­tően. Künn, a tenger sustorgott ki serényen a partra és húzó­dott is vissza gyorsan, mint­ha megijedt volna a tüzes parti szikláktól, bent a szálló szalonjában erről a tengerről, a környező és a távoli he­gyek szépségeiről, a .tájak és a népek szokásairól és mind­estek iobb megismerkedésé- neK lehetőségeiről, az újság- . feladatairól folyt a szó. tés serény és mindennapos munkásai, az újságírók is közelebb kerülnek egymás­hoz. Ügyis, ha a félelmetes szakadékok okozta kezdeti riadtság miatt történik ez a néha igen szorossá váló köze­ledés, de még inkább úgy. ha az utazás közben a vidéket bámulva, vagy az esősre for­dult időjárást szidva, avagy a fehér asztalnál derítenek fényt az így már nyilvánvaló­ra: ha becsülettel szolgálják hivatásukat, a világnézeti kü­lönbözőségek ellenére is bő­ven akad közös tennivalójuk. Boris Moskvin, a szovjet Turist című folyóirat szer­kesztője már a tanácskozáson, „hivatalosan” szólt erről, amikor az évről évre dinami­kus növekvő idegenforgalom­ról számolt be, amelynek nyomán milliók és milliók is­merték meg, vagy ismerték meg jobban a nyugati orszá­gok turistái közül is a ma szovjet valóságát. A kétmé­teres, bozontos szakállú, egyetlen farmerban világot járó Reginald de Prelle, a mindig boltozatos hasán füg­gő fényképezőgépekre ütve esküdött meg, hogy bármer­re járt még életében, az em­berek mindig és mindenütt emberek voltak. Színűktől függetlenül. Csak jellemük volt más. És a nemük sze­rencsére — harsogott jóízűen hozzá. A vékony, szemüveges, háromarasznyi Pratti kisasz- szony Olaszországból, vagy tejfelhajú, hóbőrű Maija-Ini- za Vuorjoki. a finn Uusi Suo­mi munkatársa éppenúgy ba­rátságot kötött a lengyel Woj- ciech Dymitrovval, aki a Zy- cie Warsawyt képviselte öt nyelven is csevegve és lelke­sedve, mint ahogyan jó ba­rátságba keveredtünk mi ma­gunk a vendéglátókon kívül a nyugatnémet Josef Titz-cel, vagy a rendkívül csinos Va­lentina Pankinával, a Szov- jetszkij Szojuz munkatársá­val, vagy a csehszlovák Sta­nislav Tomssal, aki a Lidova Demokracie-t képviselte ju­goszláviai körutazásunkon. Már útközben kiderült, hogy a hivatalos tanácskozás legfeljebb az alaphangot ad­ta meg — bár ez sem lebe­csülendő —, de a tulajdon­képpeni vita, az igazi eszme­csere az autóbuszok ülésein, az esti, mindig rövid kis sétá­kon, vagy az asztalok mellett, vérvörös dalmát borokat kor­tyolva, kosovói konyakot szo­pogatva zajlott. Zajlott? £*«­Jugoszlár Wegen forgalom, ami Magyarországot illeti, két írónak köszönhet sokat. — írónak? — Sőt, ha az útikönyvek íróit is ideszámítjuk, akkor háromnak — érti el a szót Németh Isván, a másik kollé­ga a laptól. — És ki ez a három író? —, mert az írókat ugyan igen nagy becsben tartam, de hogy idegenforgalmi szervező ere­jük is lenne, ezt sohasem gondoltam volna. — Először is Ivó Andrics. aki megírta nagy regényét, a Híd a Drinánt. Aztán Csuka Zoltán, aki lefordította ezt magyarra, mégpedig olyan jól — bizonygatja Matuska Márton —, hogy minden íze, fordulata felér az eredetivel. Aki olvasta ezt a könyvet, hát legalábbis látni akarná az itteni Visegrádot. De inkább mindent, amiről ez a csodála­tos könyv beszél. A harmadik meg Bács Gyula. Jugoszláviai útikönyve a legjobb.., — Nem Magyarországon! — emeli fel ujját és poharát Németh József —, hanem jó tudomásom szerint a világon. Még itt, Jugoszláviában sem jelent meg jobb önmagunk­ról, mint Bács Gyula könyve. Erre is ittunk. Meg arra, hogy lám, túl holmi tolmács- fülkés, elnöki asztalos nem­zetközi tanácskozáson, egy po­hár bor mellett, a makarskai öböl partján tudhattam meg. ami ugyan lehet köztudott, elméletben, de gyakorlatban már kevesebbet tapasztalt: mit jelent az írott szó, mit jelentenek az írók a világ és a népek megismertetésében. Talán van egy kis, szerény szerepük ebben az újságírók­nak is. (Folytatjuk) Pápárul egy flsszeny Egerbe jővén... Gyermeknapi szándék Írat­ta ezt az írást, így el is késett volna, ha nem lenne mostan­ság a gyermeké minden nap, ha nem totyogna annyi apró­ság az utcákon, tologatva a kocsiban kis testvérét s nem nézne utánuk az ember, mondván: itt megyen össze­sen hatvanezer forint, ha nem is készpénzben, hanem jóvá­írásban. Ennyit enged el az állam kedvezményként, két gyermek után, ha története­sen lakásvásárlásról van szó. Ha pedig a gyermekvárosok korszerű létesítményeire gon­dolunk azt kell mondanunk: nincs ma elhagyott gyermek a szó szomorú, szegényes ér­telmében. A szeretetházak mellett ezeket is megnézheti akármelyik európai ember, mutatói ezek a szocialista vi­lágrend példát adó gondosko­dásának. S bizony, nem egy európai ember pirulva térhet vissz» hazájába. És régen? A régi városi jegyzőköny­vek régi gondoskodások em­lékét őrzik. Arról is érdemes szólni. Példaképpen. Kétszáz esztendővel ezelőtt szigorúbbak voltak az erköl­csök, mivelhogy nemcsak az égi hatalmak földi képviselői őrizték őket, hanem a deres, a somfabot, a korbács és szal­makoszorú, a kaloda és a vir­gács. Az erkölcsi világrend megsértői hamar hasonfekve találták magukat a város pia­cán, ahol is a hajdú számol­ta rajtuk a pattogó huszon­ötöt, esetleg ötvenet. Akadt különösen elrettentő büntetés. 1706-ban egy asszony azért került a bíróság elé, mert er­kölcstelen életet élt Az íté­let: „az hátán keresztet von­ván Tövissel az Hóhér, hol­nap ki fogh vezettetni az Vá­rosba!”. Ez azért volt külö­nösen „megbélyegző” a szó legszorosabb értelmében, mert a sebet bedörzsölték puskaporral és a fekete ke­reszt nem múlt el soha többe. A könnyebb büntetések kö­zé tartozott, hogy a bűnös asszony szalmakoszorúval állt a piacon, de előfordult az is 1707. márciusában, hogy Sza­bó Dorottyát, aki „erkölcste­len életet élt” és törvénytelen gyermeke is született, fej- vesztésre ítélték. És mégis megtörtént, ami­nek meg kellett történnie. Részlet a városi tanács 1736. január 13-1 jegyzőköny­véből: Tanai Rogina fogadta­tott meg Rosalia és Palkó, két Fattyú gyermekeknek fel nevelésére, kinek-is Fizetésül Portiojának le vételével együtt Lészen esztendeig 9, id e6t Kilencz Forintya és hu­szonnégy Kila búzája. (A ki- la 62 liter búzát jelentett.) 1769-ben éjszakának idején egy csecsemőt találtak. Nem tudták meg, ki tette ki a feb­ruári hidegre s ezért család­nevet is kellett adni a gyer­meknek. Így lett István Já­nos, ez a két név nem került nagy fejtörésbe. Megindítóan szépen fogal­mazta 1767 májusában a ta­nács jegyzőkönyvét, aki így irt: „ Pápárul egy Asszony Ide Egerbe jővén bizonyos Egri Ács Legény után, melly ács Legény N. Bíró Ür által in- captiváltatván (bezáratván) Plebánus Úr Interpositiojára (közbenjárására) Ki bocsáj- tatván el-ugrott innend Eger Várossábu! El szülvén pedig az Asszony Philep nevű fér­fiú gyermekecskéjét, maga az Árnyék Világbul el Költözött, ezért is a N. Magistrátus Gyá­moltalanságát ezen Kilenczed napos Árvának tekintetbe vévén, Schmid Ignácznét Dajkának fogadta. Kinek-is holnaponként resolváltatott Dajkaságért flór 3., holmi Szükségeire az Gyermeknek Holnaponkint kr 10.” Bizony ballada ez. tragédia, jegyzőkönyvben. Hírt kap­tunk belőle, késő nemzedék, szegény, árva Fülöpkéről, akinek hónaponként 10 kraj­cár jutott, holmi Szükségeire. Kapor Elemér A minőségi vetőmagvakért Tízezer laboratóriumi vizsgálat megyénkben A kedvező agrotechnika mellett, a bő termés elen­gedhetetlen feltétele a jó minőségű vetőmag is. Napja­inkban, amikor egyre in­kább tért hódítanak a ter­melési rendszerek, nő a nemesített vetőmagvak je­lentősége. Mielőtt új fajták kerülnek a nagyüzemekbe, valamennyi növényt minősí­tenek az Országos Vetőmag Felügyelőség munkatársai. A szántóföldeken megvizsgál­ják, hogy egy búza- vagy árpafajta megfelel-e a ne­mesítő által előírt tulajdon­ságoknak es ellenáll-e a be­tegségeknek ? Heves megyében a vizsgá­latokat az országos felügye­lőség kirendeltsége végzi. Valamennyi termelőszövet­kezettel és állami gazdaság­gal kapcsolatban vannak. Mint Győri János kirendelt­ségvezető elmondotta, rend­szeresen vizsgálják a vető­magvak tisztaságát, csírázó- és termőképességét. A fel­ügyelőség egri laboratóriu­mában tavaly például 10 000 műszeres vizsgálatot végez­tek. Ezek eredményei alap­ján válogatják, csomagol­ják, iémzárolják és a szab­vány szerint címkékkel lát­ják el az egyes növényfaj­tákat. A vizsgálatok mellett szaktanácsokat is adnak az üzemeknek, főleg arra vo­natkozóan, hogy a rendsze­res évenkénti felújításkor milyen búzát vagy árpát vessenek. 1974-ben mintegy 12 ezer hektáron végeztek szántóföldi szemlét és több gazdaságban javasolták, hogy a nagy termőképességű Kavkáz, Ljubilennája és Kompolti—1 termelésével foglalkozzanak. A szakta­nácsadás nyomán megye- szerte jelentősen növekedett ezeknek a búzafajtáknak az átlagtermése. Öntözéses előrejelzés az 1975. május 30. állapot szerint Átlagos nedvességtartalom Tájegység Jellemző talaj öntözési vízigény (mm) D-Heves (Alföld) (Poroszló) Tarna-vöigy (Kompolt) Mátra-alj (Verpelét) Gyöngyös környéke (Nagyréde) 0,3-ig 0.5-ig 1,0- lg 1,5-ig 0,3-)g 0,5-ig csemozjom »a 28,0 H,t 27,5 2 8 (réti kötött agyag) csemozj om 25,6 24,9 24,4 (réti kötött agyag) homokos vályog 13,3 12,1 11,0 13,5 24 61 barna erdőtalaj 38,9 28,6 28,7 28,6 3 9 (kötött agyag) Megjegyzés: ha a kérdéses talaj jellemzően lazább, 10—» százalékkal kisebb, ha kötöttebto, 5—lé százalékka] nagyobb öntözővíz szükséges a talaj teltöltéséhez. Bővebb felvilágosítás a Miskolc 18-ilä telefoossaason kapható, ... ,r— ÜOSáUítí 8.22 Verbunkosok, néptáncok. 9.00 Harsait a kürtózó: 9.35 Jess Thomas énekel. 10.35 Bécsi klasszikus muzsika. 11.45 ügy homokszem. (Ism.) 12.35 Melódiakoktel. 13.45 Választók, képviselők, parlament. 11.00 A csehszlovák hadsereg központi zenekara játszik. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Summás élet — summát» dalok. (Ism.) 15.30 Operafelvételek. 15.49 Céltalan prémiumok. 16.00 A világgazdaság hírei. 16.05 Ünnepi könyvhét. 17.05 Alekszandrov: Poéma Ukrajnáról. 17.12 Bolgár néptáncok. 17.27 Hol járt, mit csinált? 17.42 Liszt zongoraművei. 18.30 A szabó család. 19.25 Közvetítés a katowicei ökölvívó VB-ről. 19.35 Színes népi muzsika. 20.14 Thomas Mann évei. 21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel! 32.15 Sporthírek. 22.30 Lukács István cimbalom- felvételeiből. 22.45 A gondolat útvesztői. 23.00 Sosztakovics: XI, (1905) szimfónia. PETŐFI 8.05 Barokk muzsika. 9.03 Részletek Jacobi Viktor— Bródy Miksa—Martos Ferenc operettjeiből. 9.50 Kritikusok fóruma. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Otelló. 13.03 Francia muzsika. 13.35 Az európai széppróza klasszikusai. 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Indiánok között az Amazonas vadonaban. 18.40 Évfordulók nyomában, 19.20 Filmzene. 19.29 Balladáink világa. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.25 Üj könyvek. 20.28 Nóták. 21.05 Találkozásaim. 23.00 öt esztendő új magyar zenéje. 22.46 Hangversenynaptár. 9 23.15 Daljátékokból. TSZJ MAGYAR 17.15 Európai képek: London. (NSZK rövidfilm.) 17.45 Festő a Tiszánál. (Portré film.) 18.05 Arcképvázlat — egyfajta évtizedről. 18.40 Játék a betűkkel. 19.05 Reklámműsor. 19.30 Tv-híradó, 20.00 Tv-torna. 20.05 Vujic tanár úr kalapja. (Jugoszláv film.) 21.05 Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 21.10 Mozdulj! A sorozat záro­adása Kb. 23.40 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.00 Műhely. Társadalom- tudományi figyelő. 20.50 Tv-híradó, 21.10 MOKEP-reklám. 21.15 Robert Macaire. (Francia film.) POZSONYI 5.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak. 9.30 Dumas: Kean. (Ism.) 10.45 Hogyan kerestem Lídiát? (Szovjet dók.-film.) 14.15 Iskolásoknak. 17.00 Pozsonyi híradó. 17.15 Ifjú látóhatár. . 18.10 A közlekedési alkalmazot­tak estje. 19.00 Híradó, publicisztika. 19.45 Baráti találkozó. 20.15 Az elválaszthatatlanok. (Angol film.) 21.05 Híradó, publicisztika. 22.10 Zenei krónika. mozi EGRI VÖRÖS CSTLLAÖ (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor Egy kis előkelőség Színes angol filmvígjáték. Este fél 8 órakor Autó Színes magyar filmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor Veronika visszatér Színes, szinkronizált román mesefilm du. fél 6 és este 8 órakor Macbeth Színes, szinkronizált amerikai film. EGRr KERT Este 8 órakor Dal a szerelemről GYÖNGYÖSI PUSKIN Két amerikai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A négy muskétás HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és fél 6 órakor Szembesítés fél 8 órakor Kalosini pokol HATVANI VÖRÖS CSILLAG Némó kapitány és a víz ; alatti város HEVES Jutalomutazás FÜZESABONY A Mattéi ügy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents