Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

Heti külpolitikai összefoglaló AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: Hírről Baloldali előretörés az Olaszországi választásokon — Ciscard d'Estatng hivatalos látogatásra Varsóba érkezet* KEDD'. Firm javaslat a biztonsági értekezlet zárószakaszának június 2S-ra való összehívásáról — Az Egyesült Államok­ban tartózkodó nyugatnémet államfő az Olasz KP válasz­tási sikere láttán aggályait fejezte ki SZERDAI Közzétettek a szovjet választások eredményét — A Körös Piac tetemes támogatást helyez kilátásba Portugáliának CSÜTÖRTÖK3 Szélsőbaloldali ét katolikus tüntetők összecsapása Lissza­bonban — Cacosz lett a Görög Köztáraság elnöke — A francia baloldali pártok vezetői Ismét közös stratégiában állapodtak meg PENTEK! Khaddam sztriai külügyminiszter Washingtonban tárgyal — Parlamenti választás Iránban SZOMBATI Makariosz közel-keleti kőrútján Damaszkuszbar tárgyal — Willy Brandt Athénban — Schlesinger amerikai had­ügyminiszter kijelentései atomfegyverek esetleges beve­téséről Koreában 1ST látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy lázsef: AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési értekezlet befejezése előtt megkezdő­dött a versenyfutás az idő­vel és — az enyhülés ellen­ségeinek időhúzó taktikájá­val — ezekben a napokban dől el, hogy július második felében a Finlandia palota hangversenytermében, a mo­dern finn építőművészet e remekében összeülnek-e 33 állam vezetői? Az összeuró­pai értekzlet harmadik, be­fejező szakaszában éppen azért van szükség az állam- és kormányfők jelenlétére, hogy nagyobb ünnepélyessé­get kapjon, történelmi je­lentőségének megfelelő vissz­hangra találjon ez az áktus. Hiszen Európa — és ezen keresztül a világ — békéjé­ről van szó, a kontinens or­szágainak biztonságát szava-; toló döntésekről, az európai államok sokoldalú együttmű­ködésének kibontakoztatásá­ról. A nyugati hatalmak jóné- hány esztendeje „kéretik ma­gukat”. A Budapesti Felhí­vástól, a Varsói Szerződés tagállamai politikái tanács­kozó testületének a magyar fővárosban megrendezett ülé­sétől számítottan már több mint hat esztendő telt el! Két éve, hogy Helsinkiben végre összeültek a 31 euró­pai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada külügyminiszterei, s utasí­tást adtak szakértőiknek, diplomatáiknak: Genfben folytassák alacsonyabb szin­ten, de részletekbe menően az értékezletet. dolgozzák ki a megállapodásokat mind­azokban a vitás kérdésekben, amelyek külön-külön egy- egv „kosárba” kürelnek. A 6ajtó szóhasználata általá- ndssá vált: az első „kosár­ban” az európai államok egy­más közti kapcsolatainak nagy alapelveit találták a Genfben vitázók, — _ kezdve a határok sérthetetlenségén, s befejezve az erőszak al­kalmazásáról való lemondás­sal. A második „kosár” tar­talma megannyi gazdasági, kereskedelmi, vagy éppen­séggel közös környezetvédel­mi kérdés. A harmadik „ko­sár” okozta sokáig a leg­több gondot, s idézte elő a legtöbb vitát: a Kelet és Nyugat közti ideológiai harc tükröződött az érvekben és ellenérvekben. A negyedik „kosár” fő kérdése ez volt: mi legyen a biztonsági érte- s kéziét után? Szervezzenek-e az európai országok olyan új intézményt, amely számba veszi, hogyan valósítják meg a helsinki döntéseket — vagy sem ... A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK diplomáciája az idei tavaszon nagy erőfeszítése­ket tett, hogy még a nyáron létrejöjjön a nagy helsinki csúcstalálkozó. A napokban a finn kormány hivatalosan és nyilvánosan dátumot is javasolt: július 28-án kéz­PUtmüsss ISIS. június 22., vasárnap dődjék az értekezlet zárósza­kasza a legmagasabb szin­ten. A szervezési munkákhoz egy hónapra lenne szük­ség ... Döntés tehát legké­sőbb június 28-ig esedékes Genfben. A vitákat le kell zárni. A helsinki csúcstalálkozón aláírásra szánt okmányok szövegét végleg meg kell fo­galmazni. A hét végén a genfi tár­gyalásokon az úgynevezett koordinációs bizottságban, amely a különböző szakértői csoportok munkáját meg­szervezi, a svéd küldött ja­vasolta, hogy június 26-án, csütörtökön döntsenek a helsinki csúcstalálkozó dátu­máról. A szocialista orszá­gok küldöttei támogatták a svéd javaslatot. Brüsszelből híre jött, hogy a Közös Piac külügyminisz­tereit a jövő hét elejére ösz- szehívták rendkívüli megbe­szélésre, egybe akarják han- kolni a „kilencek” vélemé­nyét a helsinki dátum dol­gában. Washingtonban a hét köze­pén Luns főtitkár és a NA­TO 15 tagországának nagykö­vetei voltak hivatalosak a Fehér Házba: Ford — két oldalán Kissinger külügy- és Schlesinger hadügyminisz­terrel — újból elmondta vé­leményét az atlanti partne­reknek, több témában is, az európai biztonsági értekezlet­től a Közel-Keletig. Ami Brüsszelben is, Washing­tonban is feltűnt: „egyes ki­sebb nyugat-európai orszá­gokra” hivatkoztak, amelyek állítólag keveslik a genfi előrehaladást és épp ezért nem mennének bele abba, hogy már most, július vé­gén sor kerüljön a csúcs- szintű befejezésre Helsinki­ben ... Alighanem furcsa munkamegosztásról van szó: a nagyhatalmak, — az USA. az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia, — vezetői úgy tesznek, mintha nekik már semmi ellenvetésük se lenne, dehát a kis országok ugyebár „fenntartással él­nek ...”, ám ki hinné el. hogy ha történetesen Luxem­burg kormányának valóban nem tetszene valami, akkor ezen múlna a konferencia zárószakaszának összehívá­sa. Inkább az a helyzet, hogy a legeslegutolsó kísérletbe kezdtek az enyhülés ellen­felei az összeurópai értekez­let ügye ellen. A NATO URAI állnak az így kialakult front első vo­nalában. Legújabb elméletük szerint — „a NATO-nak fenn kell tartania magának azt a jogot, hogy elsőként alkalmazzon esetleg nukleá­ris fegyvert...” Mindez iga­zán messze áll az enyhülés­től! Úgyszintén az is. hogy az amerikai kormány egyik tag­ja, az USA katonai ipari komplexumának hangadó­ja, Schlesinger hadügymi­niszter atomháborúval fe­nyegetett ... A Pentagon bo­nyolult fogalmazásban ugyan, de úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges újabb koreai háborúban nukleáris fegyve­rek bevetésére is sor kerül­ne. Az ilyen kardcsörtetés sem vág egybe az enyhülési politikával. (Legfeljebb az amerikai „héják” szavazatai­nak megszerzésére lehet jó a jövő év novemberében,, az elnökválasztáson). A Közel-Kelet kérdéscso­portjában fontos új elemet jelent Khaddam szír minisz­terelnök-helyettes és külügy­miniszter washingtoni láto­gatása. Ilyen magas rangú személyiség még nem uta­zott Damaszkuszból az ame­rikai fővárosba! S mert tár­gyalásaira az amerikai— egyiptomi és az amerikai— izraeli magas szintű találko­zók után kerül sor, nyilván­való, hogy most zárul le az esetleges újabb Kissinger ­közvetítés előkészítése. Tel Avivban úgy tüntetik fel, mintha az Egyesült Államok és Izrael között vélemény- különbség lenne, mintha az USA a Rabin-kormányt en­gedményekre akarná rákény­szeríteni, de va'ószínű, hogy csak taktikai okokból teszik a Kissingerrel történt egyez­tetés után. Ha az a látszat, hogy Washington nyomást gyakorol Tel Avivra, akkor Kairót hamarabb lehet meg­egyezésre bírni — így som­mázható ez a taktika. A HÉTEN PORTUGÁLIA végig a világközvélemény ér­deklődésének előterében ma­radt, hiszen a politikai fe­szültség nem csökken. A szélsőbal (a maoista, trockis- ta, s egyéb szélsőbaloldali csoportok) meg a jobboldal (a katolikus szervezetek) moz­golódása egy irányba hat: a fegyveres erők mozgalmát akarják lejáratni és a portu­gál kommunisták befolyását szeretnék visszaszorítani. A szélsőséges elemek például a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását követelik, hogy ezzel alkalmat szolgáltassa­nak a jobboldali fellépésre: „Íme, itt a kommunista ha­talomátvétel kísérlete! A hadsereg ne nézze ezt tétle nül!” Ellenőrizhetetlen hírek szerint a hadsereg tiszti ka­rának úgynevezett „mérsé kelt” elemeire nem hatásta­lan ez a demagógia. 11 KISZ Központi Bizottságának felívása WjHllmimMiiMffltl KIS/-szervezetek! Magyar fiatalok! Felhívással fordulunk hozzátok, akik már annyiszor első szóra megértettétek, ha a nagy közösség — egész társadalmunk — ér­dekében kellett cselekednetek. Komoly munka vár ránk. A következő hónapokban minden magyar fiatalnak fon­tos feladata lesz, hogy megmentse a rozs­dától és az enyészettől a kidobott, elfelejtett vas- és fémhulladékot, • a termelésben már nem használható — de a beolvasztással új­ra értékes nyersanyaggá tehető — gépeket, alkatrészeket. Ha egy fém tízforintos elgurul, vala­mennyien utána kapunk, lehajolunk érte, megkeressük. Akkor is meg _kell tennünk ezt, ha tízezrek és százezrek „gurulnak’’, hiszen ez az érték társadalmunk zsebéből hiányozhat. S az a „zseb” számunkra éppen olyan fontos, mert sajátunk. Ha a holt anyagban rejlő értékeket felismerjük, ha megkeressük, felemeljük és összegyűjtjük, akkor a közös erőfeszítés közös hasznát va­lamennyien együtt élvezhetjük! Kincskeresésre hívunk benneteket. Eb­ben a szóban nincs semmi túlzás, hiszen alapvető nyersanyagokban korántse bővelke­dő hazánk építése során a vas- és fémhul­ladék aranyat ér! Nem engedhetjük meg, hogy ez a sok érték — a szemünk láttára — veszendőbe menjen, ahelyett, hogy bennün­ket gazdagítana, szocialista hazánk további fejlődését segítené. Még köztünk, fiatalok között élnek és dolgoznak azok a hajdani úttörők, akik csaknem tizenöt esztendeje annyi vashul­ladékot gyűjtöttek össze, amennyiből büszke és karcsú Erzsébet-hidunk háromnegyed ré­sze felépülhetett. Ez a híd, felavatása óta hazánk fejlődé­sének egyik legszebb szimbóluma, szépülő arcának egyik legékesebb vonása lett, egy­ben maradandó jelképe annak is, hogy a fi­atalok összefogása közvetlenül hogyan szol­gálhatja országépítő erőfeszítéseinket. Dolgozó fiatalok! Szocialista brigádtagokt Tevékenykedjetek az iparban vagy a me­zőgazdaságban, a szállításban vagy a keres­kedelemben, a szolgáltatásban vagy az er­dő- és vízgazdálkodásban —, hívó szavunk most elsősorban hozzátok szól. A gyűjtő­munkát ti kezdjétek el! Július elsejétől a szokottnál is figyelme­sebben nézzetek körül a munkahelyeteken. Járjatok mindenütt nyitott szemmel. Az if­júsági radar akció adta lehetőségeket kibő­vítve kutassátok fel a műhelyek, ttdwarok legeldugottabb zugait is. Ne kerülgessétek tovább az értékes vas­hulladékot: valamennyiünk számára feles­legesen költséges séta ez! Ne sajnáljatok lehajolni a legapróbb vas- és fémdarabokért sem, hiszen ez a kis fáradság a társadalom­nak végzett hasznos munka! Szorgalmazzá­tok a már nem használható, súlyos fémtár­gyak mielőbbi elszállítását. Bárhol láttok ilyet, szóljatok! A gazdasági vezetők min­den területen zöld utat biztosítanak érték­mentő tevékenységeteknek. Gyűjtőmunkátokba vonjátok be azokat a diákfiatalokat és úttörőket is. akik a vaká­ció egy részét mellettetek töltik: a gyárak­ban, a földeken, a különféle nyári munka­helyeken. Tanulófiatalok, kisdobosok és úttörők! Szeptember beköszöntével ti is csatlakoz­zatok a dolgozó fiatalokhoz, sok fáradozáso­tok, minden vas- és fémhulladékot felku­tató munkátok nyomán még több tonna holt anyag válhasson ismét értékes nyersanyag­gá! KISZ-tagok! Ifjúkommunisták! Fiatal barátaink! A vas- és fémhulladék hasznosítására nagy szüksége van a kohászatnak, egész népgazdaságunknak. Segítőtársaknak hívnak minket a kemencék forró torkánál dolgozó kohászok, akik azt vállalták, hogy a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny so­rán ötvenezer tonnával több alapanyagot adnak az országnak. Tőlünk, fiataloktól várják, hogy hatal­mas hangyaként halomba hordjunk legalább negyvenezer tonna vas- és fémhulladékot. Most ezt kívánja valamennyiünk közös érdeke! Amit ma összegyűjtünk, azt holnap — ezernyi új formát öltve — visszakapjuk. Lesz belőle vonat és gép, kerékpár és vas­gerenda, gázcső és műszer, hűtőszekrény és fürdőszobai csap .. Számít ránk az ország. Segítségünket ké­ri a társadalom. Olyan komoly feladatot kaptunk ismét, amellyel bizonyíthatjuk: lehet építeni az ifjúságra! Mi nem húzódunk félre semmi olyan munkától, ami a nagy közösséget gya­rapítja, ami az ország — s egyben a mi jövőnk — érdekét szolgálja. Biztosak vagyunk abban, hogy a közös munkára hívó szó most is — mint már any- nyiszor — minden magyar fiatalnál vissz­hangra talál. Eredményes, jó gyűjtőmunkát kívánunk! A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága BUDAPEST Púja Frigyes külügymi­niszter — Szabah Al-Ahmcd Al-Dzsaber kuvaiti külügy­miniszter meghívására — hi­vatalos látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) LOURENCO MARQUES Június 25-én a teljes füg­getlenség kivívásának nap­ján Mozambikot népköztár­sasággá fogják nyilvánítani KGST: az együttműködés szervezeti struktúrája A KGST LEGRÉGIBB és legfőbb szerve a tagországok kormányküldöttségeiből álló tanács, amely az alapokmány értelmében évente legalább egy alkalommal — orcez ábécé szerinti sorrendben — a tagállamok fővárosaiban ülésezik. Budapest volt a színhelye 1955-ben a VI., 1960-ban a XIII. és 1967-ben a XXI. tanácsülésnek. A tanácsülés — mint a KGST legfőbb szerve — jo­gosult a KGST munkájával összefüggő minden kérdés megvitatására, ajánlások és határozatok elfogadására, az alapokmány kiegészítésére és módosítására, olyan szerve­zetek, intézmények alapításá­ra, amelyek az eredményes munkához szükségesek. A tanácsülések közötti idő­szakban a negyedévenként összeülő végrehajtó bizottság — ez a KGST legfontosabb operatív szerve — irányítja a munkát. A végrehajtó bizott­ságot a tagállamok állandó KGST-képviselői, rniniszter- elnök-helyettesek alkotják. A végrehajtó bizottság irányít­ja a tanácsülés határozatai­nak megvalósítását szolgáló munkát, figyelemmel kíséri az ajánlásokból adódó köte­lezettségek teljesítését, szer­vezi a gyártásszakosítást, a termelési kooperációt, a tag­országok közötti munkameg­osztás elmélyítését. A végre­hajtó bizottság irányítja a KGST egyéb szerveinek, tit­kárságának munkáját, meg­határozza azok teendőit. A KGST szervezeti struk­túrájának további összetevői: az együttműködési bizottsá­gok, az állandó bizottságok, a tanácskozások, a-tötkárság és a tudományos intézetek. A KGST-nek három együttmű­ködési bizottsága van — a tervezési, az anyagi-műszaki ellátási és a tudományos-mű­szaki —, amelyek a közép- és hosszú távú tervek koordiná­lásával, az anyagi-műszaki ellátásban való együttműkö­déssel, a tudományos-műsza­ki együttműködéssel kapcso­latos kérdésekkel foglalkoz­nak. Az állandó bizottságok — 20 ilyen bizottsága van a KGST-nek — ágazati organi­zációk, egy-egy gazdasági, termelési ágazatban szervezik a tagállamok együttműködé­sét, előkészítik a gyártássza­kosításokat, a termelési koo­perációkat, a sokoldalú meg­állapodásokat. A termelő ága­zatokon kívül állandó bizott­sága van a statisztikának, a szabványosításnak, a geoló­giának, a távközlésnek, a külkereskedelemnek, a valu- táris-pénzügyi kérdések té­makörének. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI és az állandó bizottságokban kormánymegbízottak — mi­niszterek és miniszterhelyet­tesek — képviselik a tagorszá­gokat. A bizottságok a tagál­lamok fővárosaiban működ­nek; Budapest a székhelye a színesfémkohászati, valamint a rádiótechnikai és elektroni­kai állandó bizottságnak, amelyeknek elnökei a magyar kormánymegbízottak. Az úgy­nevezett tanácskozások a jo­gi, a szabadalmi, a vízgazdál­kodási, a munkaügyi, a bel­kereskedelmi, a hajóbérlési és az árkérdésekben való együttműködést szervezik. A KGST állandó apparátu­sa a titkárság. A KGST tit­kárát, aki a tagországoknál, más országoknál és a nemzet­közi szervezeteknél a KGST reprezentánsa, a tanácsülés helyetteseit a végrehajtó bi­zottság nevezi ki. A titkárság­hoz tartozó különböző osztá­lyok vezetőit, munkatársait a tagországok delegálják. A KGST-nek két tudományos intézete van, a szabványosí­tási és a szocialista világgaz­dasági rendszer közgazdasági kérdéseit kutató intézet. A tagországok — a KGST ajánlásai és határozatai alap­ján több tucat nemzetközi és államközi szervezetet, intéz ményt alapítottak. Példasze rűen: Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nem­zetközi Beruházási Bank, Kö­zös Vagonpark, Intermetal, Csapágyipari Együttműködési Szervezet, Interatominstru ment, koordinációs közpon­tok, tudományols-termelési egyesülések stb. Ezek nem KGST-szervek, hanem több, vagy valamennyi KGST-or- szág nemzetközi, államközi szervezetei, gazdasági, pénz­ügyi, tudományos intézmé­nyei. A KGST-ORSZÁGOK együttműködése egyidejűleg sokoldalú és kétoldalú. A két­oldalú együttműködésnek is megvan az intézményrendsze­re. A tagállamok kétoldalú együttműködését a kormány­közi gazdasági-tudományos- műszaki bizottságok — azok ágazati albizottságai és mun­kacsoportjai irányítják. Ma­gyarország és a többi nyolc KGST-ország viszonylatában a kétoldalú együttműködés irányításában, szervezésében több mint száz bizottság, munkacsoport vesz részt. — Jelentette ki Samora Machel, a Frelimo elnöke a felszabadítási szervezet köz­ponti bizottsága ülésén mon­dott megnyitó beszédében. GENF Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszában folyta­tódnak az intenzív tárgyalá­sok. A küldöttségek többsége ügyszerű, konstruktív módon közelíti meg a még megol­datlan kérdéseket. További haladás történt azoknak a szövegeknek egyeztetésében, amelyek a tanácskozás első szakaszán a külügyrriiniszte- rek által jóváhagyott felada­tokat fogják át. . MOSZKVA A Szelszkaja Zsizny című szovjet napilap szombati számában Jurij Kornyilov az európai biztonsági érte­kezlettel foglalkozva hang­súlyozza, hogy a tanácsko­zás új szakasz kezdetet je­lentheti és kell hogy jelent­se az európai földrész életé­ben. A szemleíró emlékeztet arra, hogy már most szem­léletesen mutatkoznak az enyhülés termékeny eredmé­nyei. WASHINGTON Az amerikai haditengeré­szet bejelentette, hogy a Wainwright torpedóromboló rövidesen négynapos udva­riassági látogatást tesz Constanta román kikötőben. A második világháború óta amerikai hadihajó először keres fel román kikötőt PÁRIZS Ma, vasárnap délután kez­dődik meg a Párizs melletti Le Bourget-ban a CGT, a legnagyobb francia szakszer­vezeti szövetség 39. kong­resszusa. André Berteloot, a CGT titkára, a L’Humanité-nak adott nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy a tanácskozások középpontjában a munkahe­lyek védelméért, s a bérek vásárlóerejének helyreállítá­sáért folyó harc kérdései áll­nak majd. Behatóan foglal­kozik majd a kongresszus a különösen súlyos ifjúsági munkanélküliség kérdésével 4 # »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents