Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
Hagyomány és modernség 15 éves a Pécsi Balett vádolva, sőt olyan vélemény is elhangzott, hogy ezek a művek csak azért keltettek érdeklődést, mert akkoriban nem jutott hozzánk Nyugatról semmi, s így azt a hatást keltik, mintha modernek lennének. Eck Imre a viták során mindannyiszor elmondta, hogy ő nem tudja, hogy darabjai modernek-e, vagy sem, de 6 nem is hirdetett modernséget, csak azt szerette volna elérni, hogy darabjai a balett saját műfaján és nyelvén belül képesek legyenek mai gondolatokat, mai embereknek elmondani. Az együttes nemcsak he-' lyi kulturális szükségleteket elégít ki. Mint utazó együttes, tulajdonképpen az országot is ók látják el balettel, és gyakran szerepelnek külföldön is. A jubileumi beszámoló keretében Eck Imre nem tulajdonított döntő fontosságot a külföldi turnék felsorolásának; azt mondta, hogy természetesen jóleső elismerés minden külföldi siker, de fontosabb, hogy Pécsett, Budapesten és országszerte ismerjék és szeressék az együttest. Szerepléseik jelentős részét teszik ki a községekben, vidéki városokban tett látogatásaik. Sokszor lépnek fel olyan közönség előtt, amelyik még soha nem látott balettelőadást. A Pécsi Balett fly módon nagyszerű új törekvéseivel, formanyelvével és mozgáskultúrájával jelentős helyet vívott ki magának a világ balettművészetében, hazai turnéikkal pedig a kultúraterjesztés, a közönségnevelés fontos fórumává vált. Korda Ágnes Sztorik: Azért se tapsol Alekszandr Szergejevies Puskin egy alkalommal színházba ment, ahol a híres Aszenykova játszott. A művésznő ez alkalommal indiszponált volt, játéka ugyancsak sok kívánnivalót hagyott maga után. Ennek ellenére a művésznő két odaadó híve, akik Puskin páholyában ültek, tüntető viharos tapsba kezdtek. Puskin azonban hajthatatlan maradt, akisuj- ját sem mozdította. Ekkor az egyik férfi abbahagyta a tapsolást, rámutatott Puskinra és így szólt barátjához: — No, ez a fickó is ostoba fráter lehet! Puskin szárazon vágta oda: — Tulajdonképpen most pofon kellene vágnom urasá- godat, de tartok tőle, hogy a közönség a pofon csattanását is tapsnak vélné. A két haztfg Eisenhower elnök mesélte, hogy katonai pályája kezdetén egy katona kétnapi szabadságot kért tőle, arra hivatkozva, hogy a szomszédos városban lakó feleségének kell segítenie a költözésnél. Az akkor századosi rangban levő Eisenhower véletlenül tudta, hogy az említett váróéban döntő jelentőségű base- ball-meccsre kerül sor, és azt is tudta, hogy az eltávozást kéró katona nagy sportrajongó. Nem adta meg az eltávozást és döntését a következők, kel indokolta: — Éppen most kaptam levelet a feleségétől, amelyben azt írja, hogy nem szükséges szabadságra mennie, mert a költözködésnél úgyis kevés hasznát látná, hátramozdító- ra pedig nincs szüksége. A katona savanyú képpé! vette tudomásul, hogy kérését elutasították, és mielőtt eltávozott volna, így nőtt Eisenhowerbex: — Százados úr, engedjen meg egyetlen megjegyzést Eared ünk tagjai között két ho- zudozó van. Az egyik én vagyok — ugyanis nőtlen vagyok. FARKAS ANDRÁS) Orom Bájai napfény, Bűvöl dallam, ' Ingat-ringat, Hogy csak vall jam. Majd csak szél fáj. Csak csend indít, Csenget-zenget, Bennem, mindig. FECSKE CSABA: Eső Eső kis kondája legei a dombon: halk kalompja szol ha boglyas fejét felveti a felhők kazlai alól. A kérges bőrű tájon át trappolnak apró csülkei. , A vetés vidám táncba • kezd; zöldet sóhajt a tengeri. CSANÁDI IMRE: Ibolya Már borzolják a szellők ébresztik, csiklandozzák, - mocorog is a vén hegy, nyújtózik, dolgához tat. Nedveket noszogat szét tetszhalott, nyurga fákba, bokrok avar-alomjat ibolyával kihányja. Ibolya nyit fehéren a roncs-présház farában, - anyám ültette egyszer, talán még lánykorában. Földajkálta magának tulajdon gyermekének — Most fehér ibolyával parádéz az egész hegy 'JŐu mors zú Ifjálat Cseng a telefon, a kis Klaus felmászik az íróasztalra, és vékonyka hangján belekiabál a kagylóba: — A papa és a mama nincsenek itthon, egyedül vagyok a testvéremmel. — Akkor kérem a testvéredet a telefonhoz — mondja a hívé féL Rövid csend következik, majd ismét megszólal a lurkó: — Végtelenül sajnálom, bácsi kérem, de képtelen vagyok kivenni hugit a gyerekkocsiból. ★ Römer két nyakkendőt kap feleségétől születésnapjára. Hogy örömet okozzon az asszonynak, az egyiket nyomban fel is köti. — Ügy, — mondja Frau Römer élesen —, szóval a másik nem tetszik? ! ★ Egy férfi belép a fényképész-szaküzletbe és így szól: — Egy tekercs filmet kérek. — 6x9? — kérdi az eladó. — 54 — vágja rá gondolkodás nélkül a férfi. ★ Bockelman rendkívül büszke, mert élemedett kora dienere fia születik. Az örvendetes esemény után negyed órával csönget a postás: — Ajánlott levél Bockelman úrnak. — Az ifjabb, vagy az idősebb Bockelmannak? — kérdi a boldog atya. •eokolaa* Az Iszonyat ballad** WBi. A zseniális terv A tervből kiderült, hogy milyen zseniális vagyok, t belőlem kiderül, hogy milyen zseniális a terv — mondta alig titkolt büszkeséggel Pöszméte Tivadar, miközben óvón tette kezét az enyémre, hogy ne kapkodjak ismét és újfent a telefon után. — A terv tehát nagyon egyszerű. de engedd már el ezt a vacak telefont — rivallt rám ingerülten. — Nem engedem. Beszélni akarok. Ha belepusztulok is, de beszélni akarok ezen az istenverte telefonon keresztül — ordítottam, mert, ha hosszú percek után végre vonal volt, nem ment ki a csengetés, ha volt vonal és kiment a csengetés, akkor foglaltat jelzett a szám. Es mindez így ment már órák, hetek, hónapok, évek, sőt évezredek óta. Beszélni akarok végre!' — Ne ordíts, hanem hallgass meg. Éppen ezen kíván segíteni zseniális találmányom — intett fölényesen és kissé kioktatóan is Pöszméte. Nincs vonal? Nincs. Ez a lényeg. És az, hogy miért nincs vonal? — Miért, mert agyonzsúfoltok a vonalak, mert kevés a % M telefon, mert sok a beszélő, mert... az a jó úristen tudja, hogy mi van, de vonal nincs. És mindezt nélküled is nagyon jól tudom, Pöszméte. A te zsenialitásod nélkül is... —- Jó, jó, csak gúnyolódj, csak pattogj, csak légy értetlen... Pedig ., .ah — legyintett rezignálton, hogy most meg könyörögnöm kellett, mesélje el már azt a csodálatosan zseniális találmányát. Amíg vonalat kapok, úgyis ráérek hallgatni... — Hát, öregem, a lényeg a következő: három műszakra beosztani az embereket. Éjszakai telefonálókra, délelőtti műszakos telefonálókra és délutánira... Mint az üzemekben, ugye, ahogyan ott csinálják a három műszakot... Nem érted? — Nem. — Pedig világos a dolog. Vegyük a telefonkönyvet, s mondjuk „A”-tól a „H”-ig csak délelőtt, „H”-tól az „N”-ig csak délután, és az „N”-től az utolsó névig, csak éjszaka telefonálhatnak.... Világos? Ez a három részre tagolás, valójában szervezés és nem több. Egyszerű, de zseniális szervezés és az egy telefonvonalra eső beszélgetők száma máris egyharmadára csökken. Három helyett egy ember akar telefonálni, * így mindig lesz szabad vonal... Zseniális, igaz? — húzta ki magát Pöszméte, dicsőségét bezsebelendőn. — Te, Pöszméte... Nem mondom, zseniális vagy... Bizonyisten zseniálisan marha... Hátha egy éjszakai műszakos, hogy a te felosztásoddal éljek, például egy délelőttös, mondjuk „C” betűssel akar beszélni? Akkor mi van? — Tudtam, biztos voltam benne, hogy téged nem a dolog nagyvonalú zsenialitása ragad majd meg, hanem apró kis szépséghibái, átmeneti... hm... ellentmondásai. .. Kicsinyes vagy. Igenis akadékoskodó és kicsinyes... És én ilyen emberekhez ereszkedem le, ilyeneket avatok be zseniális terveimbe... Én marha! — mért végig fensőségesen Pöszméte, majd kezemben a telefonnal, faképnél hagyott. A vonal azonban most se búgott be. De legalább most már mindent értettem. Délelőtt van, akit hívok, az meg túl van az „N” betűn is. Éjszakai műszakos. így hát minek a vonal? A fene egye meg ezt a Pöszmétét, a zseniális átszervezésével. fegrif Expressz vagy express? Egy levélírónk arról érdeklődött, miért van „edlent- mondás” egyik utazási, irodánk nevének leírásában, mi okozza a kettősséget, s melyik írásmód a helyes? Valóban a cégtáblán ez a felírás olvasható: Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, a teuton könyvekben pedig ez: Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Hogy a választ pontosan megadhassuk, kísérjük végig röviden a szó életútját nyelvhasználatunkban. Az expressz megnevezés tipikusan nemzetközi szó: csaknem valamennyi nemzeti nyelvben szerephez jutott. Valójában a latin expressus, expresse szóalakokból rövidült meg. Az 1700-as évektől kezdve bekerült nyelvünkbe is az 'eredeti, hosz- szabb változat alakjában. Ezért olvashatjuk ezeket a formákat: expressus postán érkezett, expressus levelet kapott stb. Az 1800-as évek közepétől kezdve egyre nagyobb számban jelentkeztek a megrövidült formák: express küldönc, express vonat, express csomag stb. Az írásmód következetesen s-ező, tehát az eredeti idegen írásformát követték a leírásában. Ezt a régies írásmódot ma már nem tartjuk helyesnek. Helyesírási szabályzatunk ugyanis azt írja elő, hogy a közkeletű idegen szavakat magyarosan, a magyar helyesírás szabályai szerint kell írnunk. Az expressz szóról az a véleményünk, hogy ma már közkeletűvé vált, s a posta és a vasút szóhasználatában is gyakran szerephez jut: egpresszáru, expresszlevél, expressz kézbesítés, expresszvonat, Tokaj Expressz stb. Újságjaink írtak a talpán szuperexpresszekről is. Az sz-ező írás itt is az egyedüli helyes forma. Illyés Gyula Ablakok és Takáts Gyula Knosszosz romjain című költeményében sem véletlenül olvasható tehát szavunk ebben az alakban: „Induló expressz ablaka” — „Kitört az Orient Expressz, a gépek vad bikája.. Mindebből az is kitűnik, hogy az utazási iroda régies, már elavult írásmóddal él; és semmi sem indokolja ehhez az írásformához való ragaszkodását. Ha azonban az eredeti latin nyelvi szóalakokat írjuk le, akkor a latin írást kell követnünk. Erre csak egyetlen példát. A latin szólást így kell leírnunk: expressis verbis. Dr. Bakos József / Az 1050-es érek vége • magyar balett fejlődésének , érdekes korszaka volt. A 1 budapesti Opera ház balett- i együttesednek koreográfusa i és magántáncosa, Eck Imre j elhatározta, bogy önálló 1 együttest szervez, saját ko- 1 reográfiai elképedéseinek i megvalósítására. | Eck Imre Pécsett az éj i magyar balettek műhelyét 1 alakította ki; koreográfiái \ kimmel kortáas magyar ze- . i neszerzők művedre készült t i tek, együttesének sajátos , egyéni arculatot adva or- , szagos érdeklődés középpontjába emelte. Előző I munkásságának legfontosabb állomásai voltak 1958- ban a budapesti Operaház számára készített táncbetétei Ginek Orfeusz című operájához, majd ttS9-ben első nagy balettje Weiner Csongor ás Tündéje. Pécsett már as első évadban együttesével két bemutató előadáson hat új magyar balettet mutatott be. Szo- kolay Sándor Az iszonyat balladája, Vujicsics Tihamér Változatok egy találkozásra, Hidas Frigyes Con- F eertino, Bartók Diverti- I mentő, Bánki György 1514 és Maros Rudolf Bányász- r ballada bemutatói jelzik az F első évad programját. f A művek közűi néhányat a zeneszerzők Eck Imre kérésére az 6 együttese számára komponáltak. Eck munkássága a magyar táncművészeiben új irányzatot jelentett, mert kapcsolódott a képzőművészeti és zenei új törekvésekhez. A Pécsi Balett darabjai gyakran kerültek a kritikusok és a kulturális közélet vitáinak pergőtüzébe, hol túlzott avantgardiz- mussal, hol álmodernséggel
