Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
TUDOMÁNY ES TECHNIKA.:: TUDÓ MA NT ÉS TECHNIKA.;.* tudó many és JT$ctTVWi#r.: ~ tWWWWnt es technika::: /Tudomány és technika::: g A világűr | „követei’ Törpe planetarium u. V ff c fc fxr fci % 0 1 1 ff í, u g & c e i 1 e E £ 4 Tien-San hegységben létesített és a kozmikus sugárzást kutató állomáson megkezdődött az óriási — több nini 1000 milliárd elektronvolt — energiájú elemi részecskék kölcsönhatásainak nzsgálata Ilyen energiái eddig még a legkorszerűbb gyor- ‘litóberendezésekben sem si- ;érült előállítani. A kutatásokat a szovjet tudósok más KGST-országok fizikusaival közösen végzik a kazahsztáni magashegységben. A világűr távolából érkező sugarak titkainak megfejtésén bolgár, lengyel, magyar és szovjet fizikusok dolgoznak. Megfigyelések a Merkur pályájáról Mesterséges sziget 700 m2 nagyságú mesterséges szigetet hoznak rövide- desen létre az Északi-tengerben, 75 km-re északnyugatra a Helgoland-szigettől. 1975-ben kezdik a tengeri kutatóállomás megvalósítását. A mesterséges sziget egy automatikus mérőhálózat központi állomása lesz, amely idő-előrejelzésre, szökőár-megfigyelésre és az Északi-tenger szennyeződésének a mérésére szolgál. A tenger fizikai, biológiai és kémiai mérései ugyancsak a kutatószemélyzet feladatkörébe tartoznak. A modern planetáriumban tetés nélkül megértetni a taff u £ csillagos eget — mozgásaival együtt — bonyolult optikai berendezés vetíti rá egy félgömb alakú kupola belső falára, amely alatt a szemlélők ülnek. Néhány perc alatt lepergeti az égbolt napi, vagy évi forgását, a Nap, a Hold és a bolygók vándorlását; bemutatja az égbolt képét különböző földrajzi szélességeken, sőt nap- és holdfogyatkozásokat. üstökösöket, hulló csillagokat és újabban mesterséges holdakat is vetít. Ma még csak kevés helyen van planetárium — hazánkban is csak most kezdik építeni a budapesti Népligetben —, pedig az iskolai oktatásban nagyon nehéz szemlelnulókkál a Naprendszer és az Univerzum jelenségeit. Éppen ezért angol kutatók megszerkesztették a képen látható „Helios” nevű audiovizuális segédeszközt — egyfajta „törpe planetáriumot” — amelynek segítségével még a kisgyermekeknek is elmagyarázhatok az égi mechanika törvényei, a csillagászati alapismeretek. A „Helios”-t több sebességi fokozatú elektromotor hajtja, s a mozgások megfelelő programok alapján mennek végbe, amelyeket a tanár készít elő az oktatáshoz. A készülék használatához mintegy 100 oldalas segédkönyv áll az oktató rendelkezésére. Veszélyesek-e az atomerőmüvek? Általános törekvés, hogy az atomerőműveket — amelyek kis üzemanyag-szükségletük folytán a hagyományos erőműveknél függetlenebből telepíthetők — a reaktorüzem belső biztonságának fokozásával a lakott településekhez minél közelebb építhessék. Az erőmű körüli úgynevezett biztonsági ÖVeSSH z •c S § § £ 1 ff Q £ 8 Népszerűtlenek a japán szuper-expresszvonatok «e p z V4» (Képünkön: a legújabb szuperexpressz' modellje.) zet vagy egészségügyi védőzóna sugara a. jelenlegi előírások szerint — az erőmű teljesítményétől, a geológiai, hidrológiai, meteorológiai stb. viszonyoktól függően — 2,5—3 kilométer. Az atomerőművek tervezési feltételei, hogy normal üzemi viszonyok között a környezetet radioaktív anyagok ne szennyeznék. A hulladékot — ami lehet szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú — különleges tisztítóberendezésekben fogják fel, majd megfelelő folyamatkezelés után (hígítás, pihentetés, szilárd végállapotúra való átalakítás) kerül ki az erőműből a hulladéktárolóba vagy izotóptemetőbe. A szellőztetőberendezések a helyiségek levegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és ellenőrzés után kéményen át engedik ki a szabadba. Az erőmű környezetében — vagyis az atomerőmű kerítésén belül és kívül — az egészségügyi védőzónában és még azon kívül is, külső dozimetriai (sugáradag mérő) szolgálat végez folyamatos ellenőrzési munkát, amelynek során mintát vesznek a növényzetből, földből, vízből, esőből, levegőből stb. A külső dozimetriai ellenőrzést még az atomerőmű üzembe helyezése előtt elkezdik — ez az úgynevezett O-szint mérés —, hogy a későbbi mérések adatait lehessen mihez viszonyítani. Az atomerőművek telepítésére vonatkozóan általános érvényű, nemzetközi biztonsági előírás nincs, de vannak országos érvényű előírások, követelmények, amelyeket kísérleti és tapasztalati adatok alapján határoztak meg. Az atomerőművek biztonságos üzemét, környezet-ellenőrzését hatósági feladatkörrel rendelkező szervek ellenőrzik minden / érdekelt országban. Az atomerőművek radioaktív anyagot tartalmazó berendezéseit (a reaktort, az elgőzölögtetőket, a szivattyúkat, a nyomástartó edényt és az ezeket összekötő csővezetékeket) hermetikusan zárt épületben helyezik el. Különleges kiképzésű épületről van szó, amelynek még az esetleges földrengést is sérülés nélkül kell állnia. Végeredményben milyen veszélyes üzemzavarok következhetnek be az atomerőművekben? Legsúlyosabb a robbanás lehet, aminek minimális az esélye, de mégis gondolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldásoknál pedig az erőművet körülvevő acélgömb még ilyen esetben is biztonságot nyújt. Az atomerőművek személyzetét speciális sugárvédő eszközökkel óvják a radioaktív sugárzás esetleges veszélyétől. Mindamellett olyan leállító rendszereket tartanak üzemben, amelyek a normálistól a legkisebb mértékben eltérő észlelés esetén azonnal „lefékezik” a reaktort. Az atomerőművek biztonsági problematikájához hozzátartozik a radioaktív hulladékanyagok veszélytelen elszállításának és elraktározásának a kérdése is. Ha a radioaktív temető nem az üzem területén van, az összegyűjtőt 1. besűrített, a radioaktivitás bizonyos fokú csökkenéséig tárolt hulladékanyagokat speciális jármüveken szállítják el, hogy örök időkre biztonságba helyezzék. Hazánkban 1960-ban létesült az első izotóptemető, Solymár közelében, amely időközben megtelt és korszerűtlenné vált. Az újabb biztonságos föld alatti tároló helyet Vác közelében. Püspökszilágy térségében alakították ki. A terület talajának vízzáró tulajdonsága és az alkalmazott tárolási technológia kelló biztonságot nyújt. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA, „ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY f.S TECHNIKA... TUDOMÁNY ®S TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS H minden! iátó Kvant A Leningrádban létrehozott Kvant nevű készülék külsőre fényképezőgépre emlékeztet, de „képességei” ennél fontosabb szerepre is alkalmassá teszik. A mindössze 900 gramm súlyú műszer két centiméter vastag fémet is át tud világítani és a képet speciális ernyőre vetíti. Szakemberek véleménye szerint az újdonság a technikában és a gyógyászatban nyer alkalmazást. A Kvanttal folytatott klinikai kísérletek például kimutatták, hogy a kórtermekben, illetve a beteg otthonában végzett röntgenvizsgálatok az orvosi segélynyújtás fontos részét képezhetik. Szovjet csillagászok meg'ha- ározták a Merkur bolygónak i Nap középpontjához viszonyított pontos koordinátáit. Az ehhez szükséges adatokat i bolygóról készült különleges felvételekből kapták meg; ezeket teleszkóp segítségével állították elő, amikor a bolygó a Föld és a Nap között helyezkedett el (ez elég ritkán Eordul elő). Speciális készülésekkel megfigyelhették a Merkur sötét korongját, hátterében a Nappal. A kapott eredményekből kiszámíthatták a Merkur látható mozgásának a Naphoz viszonyított pályáját is. A bolygók helyzetének meghatározása nem csekély jelentőségű a világűr tanulmányozása szempontjából. Az utóbbi években a tudósok fontos adatokat szereztek a Vénusz, a Mars és Deimosz nevű egyik bolygója, valamint a Jupiter és bolygói pályájáról. Jéghegyek követése a viláaűrből Szovjet— francia űrkutatási együttműködés 1975-ben A franciák űrkutatási költségvetése hűen tükrözi az ország lehetőségeit és ambícióit, terveit a világűrkutatás területén. A szakkörök néha azt mondják a francia űrkutatásról, hogy: „a franciáknak vagy rakétalőtér vagy hordozórakéta hiányuk van”. Ebben a mondásban van némi igazság. A' hatvanas években elkészült- a guayanai bázisuk, a világ talán legjobb fekvésű rakétabázisa. Most van lőtér, de ismét nincs megfelelő hordozórakéta. A jelenlegi Diamant típussal nagyobb súlyú mesterséges holdakat, esetleg űrhajókat a franciák nem tudnak pályára állítani. 1975-ben néhány kisebb szatellitát szándékoznak fellőni a franciák a meglevő Diamant BP, 4. típusú rakétájuk segítségével. Ezután négy esztendőre bezárják a guayanai bázist, és 200 dolgozóját egy .időre szélnek eresztik; majd 1979-ben nyitja meg ismét kapuit. Ebben az évtizedben hordozórakéta hiányában a franciák ismét fokozottabb mértékben szorulnak rá űrkutató partnereikre. A franciák a világűrben az amerikaiakkal, a nyugatnémetekkel és még más nemzetekkel is együttműködnek. Ebben a kooperációban a legnagyobb súlya változatlanul a szovjet—francia együttműködésnek van Ezt érzékeltetik a költségvetési számok is. Az 1974-es francia költségvetés a szovjet—francia közös űrkísérletekre 7,6 millió frank össze- , get irányzott elő. 1975-re av előirányzat 18.3 millió iráni ugyanerre a célra. Milyen tervet készítenél elő 1975-re a francia és t szovjet űrkutatók a közei; I program keretében? A fran- ciák néhány mestersége: 1 holdjukat szeretnék most átalakítani, amelyeket szovje ; rakétával kívánnak a közel • jövőben pályára állítani. Ezel • a holdak tű! nehezek ahhoz ; hogy a meglevő Diamant ra j kétával lehessen őket feljut tatni á világűrbe. Ezért új kö , zös kísérletet - készítenek elő 1 francia gyártmányú mester . séges hold (szovjet rakétával á röntgencsillagokat vizsgáin;; másrészről héliumot mérne b • a bolygóközi térségben. ; A B'rancia Űrkutatási Köz j pont munkatársai most tár 5 gyalják a Signe 2 M közö program részleteit, amely a csillagok gammasugárzását vizsgálná. Szovjet biológusok a- párizsi Pasteur Intézet munkatársaival űrbiológiai kísérleteket készítenek elő, amelyek során űrhajósok immuni- tási problémáit vizsgálnák a súlytalanság állapotában, másrészről a kozmikus sugárzás hatását tanulmányoznák a papucsállatkák életére. Az 1975-ös utolsó közös kísérlet a „D 2 A Polaire”, amelynek során a naprendszerben a héliumeloszlást mérnék közösen a francia és szovjet kutatók. Egy f rancia expedíció tagjai 1975 decemberében az An- tarktiszon öt jéghegyre telepítenek rádióadó-berendezéseket. Az adók időközönként jeleket sugároznak, így a tervek szerint a jéghegyeket a Nimbus F amerikai meteorológiai mesterséges hold úszásuk közben „ki tudja kérdezni”.' A Nimbus F holdat 1975-ben indítják keringési útjára. A közös kísérlet részléteit a franciák dolgozták ki. A kísérletnek az a célja, hogy az Antarktisznál keletkező kontinentális tengeráramlás útját pontosan bemérjék azoknak az úszó jéghegyeknek a segítségével, amelyeket az áramlás magával sodor. Erről a tengeráramlásról a franciák az első adatokat 1972-ben szerezték, amikor egy jéghegyre Terre-Adélie szélességében rádióadót szereltek. Az adó jeleit a keringő „Edle” francia gyártmányú mesterséges hold fogta föl. Az említett tengeráramlásnak igen nagy a jelentősége. Az áramlás részben a Déli-sark tengervizét is keveri, másrészről kihat a mélytengeri vertikális irányú víz- keveredésre. Az óceánok hideg fenékvizének eredetét az Antarktiszból kiinduló tenÍr £>11 Irov/x-ni Rengeteg a panasz a szá- ' guldó expresszvonatokra Ja- - pánban. S nem ok nélkül. A . vasút büszkesége, a „Hikari” (Villám), amely a japánok „szent tehene” volt, csak néhány méternyire száguld el a lakások mellett. Az okozott lárma meghaladja a 85 font, l a vibráció másodpercenként , kb. 0,9 milliméteres rázkódásokat okoz. Az állami vasúttársaság beismeri: az útvonalak tervezésénél nem vették figyelembe, hogy milyen ártalmakat okozhat mindez a sűrűn lakott területeken. Mint minden építkezésnél, a vasútvonal építésénél is nagyon takarékoskodtak a telekkel, a sínek pl. alig hat méternyire vannak egy nagy iskolától Na- govában: a robogó expresszek óriási lármával (100 főnig) és másodpercenként egy milliméteres rezgést okozva száguldanak el áz épület mellett. Tokió és Osaka között naponta reggel 6 és este 23 óra között 8—15 percenként indítanak expressz- vonatokat. Most készül e vonal meghosszabbítása Tokiótól Hakatáig, s a „Hiraki” az 1174 kilométeres utat már jövő márciusban hét óra alatt fogja megtenni ... S ez még csak a kezdet. Tervezik már az új vasútvonalakat, amelyek alvázát 300 kilométeres óránkénti sebességű vonatok számára építik, folytatódnak továbbá a kísérletezések az egysínű mágneses függővasúttal. Na- govában és a többi nagyvárosban gomba módra szaporodnak a tiltakozó megmozdulások, amelyekre a vasúttársaságnak — legalább az új vonalak építésénél —• feltétlenül tekintettel kell lenniük.
