Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-10 / 108. szám
nnepi megemlélteatés a Gagarin Kő s‘ rőműné! (Folytatás az 1. oldalról) követő történelmi események, a világban végbement forradalmi változások legfontosabb jellegzetessége, hogy a szocializmus kilépett egy ország keretei közül és világ- rendszerré vált. Az évfordulóról világszerte megemlékeznek. A történelmi igazságtevést, a háború tanulságainak érvényesülését, és annak a törekvésnek a sikerét vizsgálják, amelynek 30 évvel ezelőtt a népek egy emberként megfogalmaztak: ■oha többé háborút! szocialista közösség, a nemzetközi munkásosztály küzdelmét hatalmas erejű demokratikus tömegmozgalom támogatja, A továbbiakban a Szovjetunió szerepét méltatta az ünnepi megemlékezés szónoka a második világháborúban aratott hősies és győzelmes harcokat említve. Elmondotta, hogy pontosan 1418 napig tartott a szovjet népnek a fegyveres erőinek a történelemben példanélkül álló harca a német fasiszta megszállók ellen. A szovjet nép 20 millió életet áldozott népi beszédben szó esett a szocializmust építő Magyar- ország harminc esztendejének politikai, gazdasági és kulturális eredményeiről, a megvalósult célkitűzésekről és arról a mély barátságról, amely a Szovjetuniót és Magyarországot összeköti. / A magyar közvélemény — mondotta dr. Sípos István — következetes híve és megvalósítója a különböző társa' dalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésnek, s elősegíti ennek széles körű térhódítását. Ez nemcsak a háború lehetősé»-2* As ünnepi megemlékezés résztvevők A fewábbiakíbeai az ünnepség szónoka arról beszélt, hogy az a háború, amelyet a fasiszta Németország a Szovjetunióira zúdított, nem volt ^véletlen, vagy téves számítások” eredménye, ahogy a burzeoá had történészek próbálják magyarázni. A Szovjetunió megtámadása a nemzetközi imperializmus sok éves politikájának következménye volt. Ezt az agresz- sziót a burzsoá világ vezetői tervszerűen és hosszú időn át készítették, vagy segítették elő. A fasizmus előretöréséért, a háborús pusztításért a felelősség a nemzetközi imperialista reakciót terheli. Ezután dr. Sípos István arról szólt, hogy a fasiszta veszély elleni harc ma merőben más körülmények között folyik, mint a harmincas években- Abban az időben a Szovjetunió elszigetelt volt, a munkásosztály több tőkés országban súlyos vereséget szenvedett. Az antifasiszta erők viszont napjainkban növekvő erőt képviselnek. A a győzelemért. Dr. Sípos István hangsúlyozta: — Csakis szocialista ország tudott elviselni ekkora megpróbáltatást, és győzelmet aratni az ellenség felett. E győzelem nemcsak Európa felszabadításához járult hozzá, hanem ahhoz is, hogy a világ népei megmeneküljenek a fasiszta és a militarista erők elnyomásának veszélyétől. A győzelemmel újabb tanúbizonyság született arra, hogy a szocializmus a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás egyik legbiztosabb támasza. Ezután dr. Sípos István emlékeztetett az elmúlt harminc esztendő legszembetűnőbb nemzetközi politikai változásaira, s rámutatott: minden változás annak köszönhető, hogy új erő született, a szocialista világrend- szer, amely növekvő politikai erejével és vonzásával, gazdasági és katonai hatalmával új távlatokat nyit a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a béke világméretű győzelme előtt. Az üngének teljes kizárását jelenti, hanem lehetővé teszi minden népnek, hogy megőrizze függetlenségét, szuverenitását és ezen az alapon fejlessze az együttműködést más népekkel. A jelenlegi nemzetközi kérdéseket taglalva, különös tekintettel a Portugáliával, a Spanyolországgal, a Chilével és a távol-keleti országokkal kapcsolatos kérdésekre, hangsúlyozta, hogy népünk mindig nyíltan kiállt és kiáll a szabadságukért küzdő népek igazságos ügye mellett és szolidáris az antiimperialista küzdelmekkel. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időkben a szocialista társadalmi rend hatására egyre nagyobb eredmények születtek a világpolitika tárgyalóasztalai mellett. Befejezésül a megyei párt- bizottság titkára arról beszélt, hogy felszabadulásunk 30. évfordulóján az adatok, tények, tapasztalatok gazdag tárházából merítve méltóképpen idéztük fel népünk három évtizedes életútját. De nem állhatunk meg a múlt felelevenítésénél. Pártunk XI. Napirenden: Á kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek helyzete kongresszusának dokumentu~ maira építve felvázoltuk hazánk fejlődésének nagyszerű távlatát a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját is. Alkotmányunk értelmében június 15-én kerül sor hazánkban. az országgyűlési kép- viseiő-valasztásokra. Ennek az évnek különös jelentőséget ad az is, hogy a negyedik ötéves terv befejezésének és az ötödik ötéves terv előkészítésének időszaka. Mindezek sikeres megvalósítása a szocialista nemzeti egység további megszilárdítását, gazdasági építőmunkánk hatékonyságá~ nah növekedését, hazánk politikai-gazdasági, kulturális életünk fejlődését, a szocialista társadalmi rend. erősödését biztosítják. A munkás- osztály, pártunk' vezetésével ehhez hívunk harcba minden becsületes magyar dolgozót. Éljen május 9., a fasizmus felett aratott győzelem diadalmas ünnepe! Éljen a felszabadult magyar dolgozó nép! Éljen és virágozzék a megbonthatatlan örök magyar— szovjet barátság! A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után G. M. Koszt- rub, a szovjet békedelegáció vezetője emelkedett szóláshoz. Tiszta magyar beszéddel köszöntötte a hőerőmű vállalat dolgozóit, a nagygyűlés résztvevőit: — Jól esik — mondotta — ezen a szép nyelven átadni a legjobb kívánságokat a legjobb barátoknak. Beszédében ő is szólt azokról a hősies harcokról, amelyeket a szovjet katonák vívtak a hitleri Németország ellen. Elmondotta, hogy ezekben a napokban szinte a világ minden tájáról érkeznek köszönő levelek, üdvözletek a Szovjetunióba. — Nem feledkezünk meg azonban — folytatta — azokról a magyar kommunistákról sem, azokból a magyar an~ tifasisztákról, akik velünk együtt harcoltak, és büszkék vagyunk arra, hogy a sok áldozat után az új társadalom építésének gyümölcsét közösen élvezzük. Ismerjük azokat az eredményeket, amelyeket a magyar nép az elmúlt harminc esztendőben elért. Ismerjük és mi is büszkék vagyunk rá, hiszen olyan párt vezet bennünket, mint az SZKP Brezsnyev elvtárssal az élén, s mint az MSZMP, Kádár Jánossal az élén. Hosszan tartó nagy tapssal köszönték meg az ünnepi rendezvény résztvevői a szovjet delegáció vezetőjének beszédét, majd az úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Ugyancsak nagy taps követte Póti Jenő bejelentését, mely szerint csütörtökön I. J. Scserbin és Jelena Pavlovna Szerebrovsz- kaja, a delegáció tagjai megkapták az Országos Béketanács kitüntető jelvényét Póti Jenő zárszava után az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget, majd a résztvevők megtekintették a színvonalas műsort Núm vont igazai Igencsak váratlan és kellemetlen meglepetésben részesítette május 5-en a Kossuth rádió Reggeli krónikája a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari VaUaiut kollektíváját. A népszerű műsor egyik munkatársa ugyanis a következüket tudatta velünk s egyben az országgal, világgal is; „Vegye megkezdődhet a beköltözés a gödöllői Lumnitzer Sándor lakótelep i! lakásába, amelyet még a múlt hónap elején adtak át az építők. Többségiben sokgyermekes munkáscsaladok kaptak itt. lakást, de örömükbe heteken keresztül üröm vegyült, mert az összkomfortos lakásokból hiányzott a villany. Az építők, pontosabban az Egri Villamosiviri Szerelő Vállalat műszaki vezetői valahogy elfelejtettek lefektetni a földkábeleket a lakásokhoz, anélkül pedig sehogy sem aluir működni a kapcsoló, a konnektor, meg az izzó. De az egri villanyszerelők nemcsak hogy kihunyták számításukból a 20 kV-os kábelszerelési munkát, hanem még utótag sem akarták megcsinálni. Nem is csinálták. Egy hónapon keresztül inkább azon tana'' 1- tak a gödöllői városi tanács vezetőivel, hogy miért ítélt nekik, miért az ő feladatuk a villanyi szerelni. Még ma is tartana a vita, ha a Budapesti. Elektromos Művek kábelhálózat-szerelési osztályának egyik brigádja szó.vbvi- vasarnapi különmunkával, szívességből, az Egri Villa- mosipari Szerelő Vállalat helyett nem vezeti be a laitii- sokba a villanyt ” Aztán még a műsorvezető riporter hozzátette: „Vajon milyen érzésekkel mennek mos:, munkába az egri vállalat dolgozói, szocialista brigádjai. ■ A pontosságáról, jó munkájáról és szerénységéről nevezetes vállalat azóta is a felbolyd-ult méhkashoz hasonlít. A történtekről és a való igazságról Szabó Lászlótól, a vállalat főmérnökétől kértünk információt. — A Budapesti Elektromos Müvektől kapott megbízatás alapján 1973 közepén kötöttünk szerződési a szobán forgó kábelfektetési munkák elvégzésére. A 790 ezer forintos beruházás műszaki átadására-átvételére 1974. május 7-én — mi korábban is megcsináltuk volna, de nem adták át a munkaterületet — került sor Mivel azonban a transzformátor-állomás — nem mi építettük, nem is mi szereltük — a műszaki átadás-átvétel napjáig — vagyis 1974. május 7-ig — nem. készült el, így nem tudtuk hová bekötni a kábeleket. Abban maradtunk: ha kész az állomás, értesítenek bennünket, s mi elvégezzük a kábelek beszerelését. Az első értesítést 1975. április 25-én kaptuk — tizenegy hónappal a műszaki átadás után — a gödöllői városi tanács elnökhelyettesétől, aki azt kérte tőlünk, hogy május 1-ig kössük be a kábeleket, hogy az ünnepre beköltözhessenek a lakok. Mivel egyrészt már csak 5 nap volt hátra május 1-ig, s a többi munkahelyeken is dolgoznunk kellett még az ünnep alatt is, ezért az idő rövidsége miatt mi már nem tudtunk a kábelek bekötésére vállalkozni. Nem hagytuk azonban cserben a gödölöieket: még aznap felhívtam a Budapesti Elektromos Művek egyik vezetőjét és a jó kapcsolataink alapján megegyeztünk, hogy a. mi vállalatunk költségeire a büdapestiek bekötik a kábeleket. Igr is történt, a budapesti kollégáink a mi művezetőink irányításával időben elvégezték a feladatot. Nem fedi tehát az igazságot a rádió információja. Részünkről nem történt mulasztás. Mindezt szívesen elmondtuk volna a rádió munkatársának is. Velünk azonban ő nem tárgyalt... De hogy még véletlenül se vádolják a „mundér" minden áron való védelmező sével a vállalat főmérnökét, ezért néhány sort idézünk még abból a levélből is, amelyet Horgosi József, a Budapesti Elektromos Müvek pártbizottságának titkára írt a Heves megyei pártbizottság vezetőinek. A levél kelte: 1975. március 19.: „A Heves megyei Tanácsi, Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalattal 1970-ben szocialista együttműködési megállapodást kötöttünk, amelynek keretében a vállalat — évről évre növekvő mértékben — részt vett Budapest főváros és környékének villamos hálózatszerelési munkálataiban. A vállalat vezetői — ismerve és átérezve e tevékenységük fontosságát — mindent elkövettek annak érdekében, hogy a szocialista együttműködési megállapodásban, illetve a konkrét szerződésekben lefektetett vállalásaikat teljesítsék. Mennyiségben és minőségben egyaránt 1973. és 1974. évben a villamos hálózatszerelés tevékenységével vállalatunk legnagyobb értékű kivitelezőjévé lett. Munkáját az elvárásoknak megfelelően végezte és 197’4. évi tevékenységével nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy a vállalat a XI. pártkongresszus tiszteletére, illetve a felszabadulás 30. évfordulójára tett felajánlásait teljesíteni tudta. Ezek a villamosítási munkálatok a lakosság széles rétegét érintik és szorosan összefüggnek a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításával. Ezért a vállalati pártbizottság különös figyelemmel kíséri a hálózatbővítés tevékenységét és nagy megelégedéssel állapítja meg az e területen elért sikereket. Ezért a pártbizottság és a magam nevében köszöne- temet fejezem ki a Heves megyei Pártbizottságnak, hogy a megye e vállalata ilyen eredményesen segíti a Budapesti Elektromos Művek munkáját...” Mindezek ismeretében, igazán nem csodálkozhat még a rádió sem azon, hogy május 5-én valóban idegesebben és rossz érzésekkel mentek munkába az egri székhelyű vállalat dolgozói, szocialista brigádjai... — koós — Aktívaértekezlet a megyei pártbizottságon A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek helyzetéről, gazdálkodásuk fejlesztésének irányairól, feladatairól tartottak aktívaértekezletet pénteken délelőtt Egerben, a megyei pártbizottság székházában. Az elnökségben helyet foglalt dr. Varga József, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese, Sornodi Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának és Kurunczi István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. A közös gazdaságok és a társvállalatok képviselőit Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsá lak elnöke tartott referátumot. Elmondta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1974. június 17-i állásfoglalása alapján a Minisztertanács határozatot hozott a kedve- x&Üjsr termőhelyi adottságú wmm Pcszetefc gazdálkodásának további segítésére. Rámutatott, hogy megyénkben is jelentős ez a kérdés, hiszen 18 szövetkezet kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Az előadó vázolta, hogy ezek a gazdaságok is jelentős állami segítséggel az utóbbi négy esztendőben előbbre léptek a termelésben. Noha mindezt továbbra is meghatározzák a helyi sajátosságok: a domborzati, talaj- és az éghajlati viszonyok. Az ésszerű termelés- szerkezet kialakításában azonban mintegy négyezer hektárral csökkent az addig ráfizetéssel művelt szántóterület. Fejlődött az állattenyésztés is. Egyszerűsítették a vetésszerkezetet, bár még mindig nagy a kalászos terület és kevesebb a pillangósok, valamint az ipari növények aránya. Ezeket a jövőben tovább kell növelni. Fekete-Gyór Endre hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen körülmények eüenere négy év alatt 24,6 százalékkal növekedett a gazdaságok termelése és több mint 63 százalékkal a nyeresége, az egyesülésekkel pedig javult a szakmai és politikai színvonal ezekben a gazdaságokban. Befejezésül elmondta, hogy a megyei pártvégrehajtóbizottság határozata alapján a megyei tanács intézkedési tervet fogadott el, amely előirányozza a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek komplex fejlesztési tervét. Ezeknek a terveknek alapján döntenek majd, hogy az ötödik ötéves tervben melv üzemeket részesítenek további állami támogatásban. A referátum után a közös gazdaságok képviselőinek hozzászólásaira került sor. A tanácskozás Barta Alajos zárszavával ért véget. (Az aktívaértekezletre későbbi lapszámunkban részletesen visssatórüric>- „ A KGST szénbányászati állandó bizottságának a külszíni széntermelés kérdéseivel foglalkozó 2-es számú tudományos műszaki tanácsa május 5-től 9-ig megyénkben, Bükkszéken tartotta 24. ülését. Az ötnapos tanácskozás munkájában részt vett a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége. A tanácskozáson . megvitatták a külszíni szénbányászat területén folyó -kozüs kutatások eredményeit, az 1971—1975 évekre szóló szén- bányászati koordinációs, tudományos és műszaki kutatási terv teljesítésének ta- casatalataáfc A KGST-tagországok szocialista gazdasági együttműködése fejlesztésének komplex programja alapján további intézkedéseket jelöltek meg az együttműködés elmélyítésére és bővítésére. A tanácskozáson megfogalmazták a fejlesztés további tennivalóit, kidolgozták az 1976—80-ra szóló együttműködési terv tudományos tematikáját. Állást foglaltak abban isi. hogy a külszíni széntermelés nagy hatékonyságú technológiai rendszereinek és legalkalmasabb gépi eszközeinek kifejlesztésén összehangolt tervek alánján együttesen fáradoznak. A KGST-tanácskozás pénteken este zárult Bükkszé ken. A záróünnepségen ab Írták a megállapodásoka í rögzítő jegyzőkönyveket. Ezt követően m hét -szocialista ország képviselői ünnepséget rendezték a győzelem napja alkalmából. Papp Béla, a Heves megyei pártbizottság /Végrehajtó bizottságának tagja, a Mátraalji Szénbányák pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vett dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes, a KGST szénbányászati állandó bizottsága magyar kormánybizottságának elnöke és Barta Alajos, a Heves megyei pártbizottság titkára. Az ünnepségen úttörők virágokkal és kis műsorral köszöntötték a résztvevőket. Kovtes A-’d'á; AmmaGy Í9SS, május 1U» szombat Egyiíttmíkidés a külszíni szénbányászat fejlesztésében Befejeződött a KGST-tanácskozás Bükkszéken
