Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-09 / 107. szám
leonyitl ßrezsnyev beszéde a győzelem napján (Folytatás az 1. oldalról) árán is megvédték a haza becsületéé és függetlenségét, megvédelmezték október vívmányait, azt az ügyet, amelyet Lenin hagyott örökül reánkA mai ünnep tehát a fasizmus elleni hatalmas küzdelem valamennyi részvevőjének ünnepé. Látható jele ennek az. hogy ünnepi gyűlésünkön számos ország, párt-, állami, katonai, és társadalmi küldöttsége vesz részt. A szovjet emberek szívélyesen üdvözlik külföldi vendégeiket, akik azért jöttek ide, hogy. osztozzanak az össznépi ürinep alkalmából . érzett örömünkben és lelkesedésünkben. Melegen üdvözöljük a testvéri szocialista országok — a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztáhsaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság küldöttségeinek tagjait, akik jelen vannak itt, a teremben. Szívélyesen üdvözöljük tisztelt vendégeinket a Hit- ler-ellenes koalíció országaiból — Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és Franciaországból. A szovjet emberek ezen a napon örömmel látják vendégül a hitleri agresszorok és hódítók elleni harcban velük együtt küzdött fegyverfcársaikat. A kommunisták vezette jugoszláv népi felszabadító hadsereg hősi harca, a lengyel és a csehszlovák hazafiakból alakult hadseregek és egységek hőstettei, a szlovákiai, a romániai és bulgáriai -népfelkelések, az albán nép felszabadító harca, az ellenállási mozgalom, a partizán alakulatok tevékenysége Franciaországban, Olaszországban és más országokban, az illegális' antifasiszták harca az ellenség hátországában — mindez végső soron a szovjet nép harcával egyetlen hatalmas áradatban egyesült, amely Európa térképéről lemosta a barna szennyet. A fasizmus szétzúzása mély nyomokat hagyott sok nép életében, megváltoztatta a világ arculatát. Tucatnyi ország szabadult fel a fasiszta elnyomás alól és állította vissza függetlenségét. Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Bulgária és Magyarország, Románia és Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság népei, Kína, Vietnam, és Észak-Korea népei ráléphettek a szocialista fejlődés útjára. Létrejött a szocialista világrendszer. A nemzétközi élet új törvények szerint kezdett fejlődni. A haladó demokratikus és békeszerető erők pozíciói világszerte megszilárdultak. Mindenütt tovább erősödött a kommunista pártok tekintélye és politikai befolyása. A demokráciáért és a dolgozók anyagi helyzetének megjaví- ' fásáért • folytatott küzdelemben újább sikereket aratott a munkásmozgalom. Már a háború utáni első években meggyorsult a gyarYnattartók birodalma széthullásának folyamata, és ez a folyamat a Magyar államférfiak üdvözlő táviratai A hitleri Németország felett aratott győzelem 30. évfordulóján magyar államférfiak üdvözlő táviratban köszöntötték a Szovjetunió párt és állami vezetőit. Köszöntötték a csehszlovák és NDK államférfiakat is nemzeti ünnepük, népük felszabadulásának 30. évfordulóján. gyarmati l rendszer csődjével Végződött. A XX. században országunk kétszer is ott állt a gyökeres, világméretű változásokat előidéző forrásoknál. Először 1917-ben, amiken* az októberi forradalom győzelme hírül adta, hogy az emberiség új történelmi korszakba lépett. Másodszor 1945-ben, amikor a fasizmus megsemmisülése — ebben döntő szerepet játszott a Szovjetunió — . elindította a társadalmi és politikai változások hatalmas hullámát, amely végig- hömpölygött az egész földkerekségen és világszerte a békeszerető erők megerősödéséhez vezetett. Ezzel még magasabbra emelkedett a világ szemében az a hőstett, amelyet a szovjet nép vitt véghez a Nagy Honvédő Háborúban. Ez a hőstett bekerült a történelembe és soha senki nem felejti el. A továbbiakban Breasnyev elvtárs arról beszélt, hogy alig oszlott ei a lőporfüst a harcmezőkön, máris szemben találtak magunkat a legag- resszívabb imperialista körök által felszított hidegháborúval. A szocialista országok ellen irányuló rágalmakkal és provokációkkal, atomzsarolással, gazdasági blokádokra irányuló kísérletekkel. A hidegháborút kirobbantó reakciós erők azonban elszámították magukat. A szocializmust nem sikerült sem megfojtani, sem meggyengí- teni. A szocialista szolidaritás hatalmas ereje a Varsói Szerződésben és a KGST-ben egyesült államok közösségét a nemzetközi élet egyik legerőteljesebb tényezőjévé változtatta. A szocialista közösség politikája a béke és a népek függetlensége, érdekei védelmének döntő tényezője lett. Az új helyzetben a burzsoá világ vezetői is kezdték megérteni, hogy a hidegháború túlhaladta,, örpnagát;' ;; hogy korszerűbb és reálisabb politikára van szükség. Felhívásaink a békés egymás mellett élésre egyre komolyabb ■ visszhangra találták sok tőkés országban. JP75. május 9» péntek Az elmúlt években kötött szerződések és megállapodások jogilag alátámasztották a fasizmus feletti győzelem eredményeit és megteremtették a feltételeket az európai államok egymás közötti és az Egyesült Államokkal való eredményes és békés együttműködés fejlesztéséhez. A háború éveiben együttműködtünk és nem is rosz- szul annak érdekében, hogy mielőbb befejezzük a háborút, most meg kívánjuk teremteni az együttműködést ahhoz, hogy elejét vehessük egy új világkatasztrófa kirobbanásának. Nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy a második Világháború után többször ;s fellobbant a háború tüze Ázsiában is, Afrikában is, a Közel-Keleten és Latin-Ame- rikában is. Ezekben a háborúkban, amelyek azért keletkeztek, mert bizonyos körök nem tudnak megbékélni a népek felszabadításával, milliók pusztultak el. Megengedhetjük-e hogy ez így folytatódjék tovább? Nem, elvtársak, ezt nem lehet megengedni. Mindenki, akit illet, vegye tudomásul a következő egyszerű igazságot: korunkban a népi felszabadító mozgalmak elnyomására irányuló kísérletek kudarcra vannak ítélve. A legjobb bizonyíték erre az a nagyszjerű győzelem, amelyet a vietnami nép aratott a külföldi intervenciósok és csatlósaik ellen vívott harcban. Ez a győzelem megkoronázza a vietnami hazafiak sokéves hősi harcát. Ugyanakkor ez a győzelem egyben a szocialista országok hatékony harci szolidaritásának a diadala is. Ezekben az örömteli napokban mi, szovjet emberek, nagy sikereket kívánunk a dél-vietnami hazafiaknak abban a törekvésükben, hogy az országot új, demokratikus alapokra he, lyezzék. Kívánjuk, hogy az egész testvéri vietnami nép sikeresen haladjon a nemzeti egység, a béke és a társadalmi fejlődés útján. Megelégedéssel jegyezhet jük meg azt is, hogy az indokínai háborús tűzfészek felszámolása megteremti a feltételeket a nemzetközi légkör további javításához. A békeharc folytatódik és itt nem létezik sem pihenő, sem szünet. Minden népnek joga van ahhoz, hogy kellő biztonságban és tartós békében éljen. És kivétel nincs! Az európai értekezlet részvevői most fejezik be azoknak a fontos okmányoknak a kidolgozását, amelyek meghatározzák az európai tartós béke alapjait. Jó lenne, ha ezt az európai tapasztalatot valamilyen formában más kontinensek államai is hasznosítanák;, A ' béke erősítése szem pontjából természetesen egyre nagyobb a jelentősége a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelésért folytatott harcnak. A győzelem ünnepe nemcsak a mi harci dicsőségünk ünnepe. Érzéseinket, amelyek ma hatalmukba kerítenek, megosztják velünk azok a milliók is, akik a függetlenségért és a szabadságért, az egész világ békés életéért küzdenek. Ünnepi megemlékezés a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából BrezsnyeTnek átnyújtották a Marsall-csillagot Nylkolaj Podgornij. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a hadseregtábornoknak kijáró rangjelzést: a Marsall-csillagot. (Folytatás az 1. oldalról) baduljunk az idegen elnyomástól. — Saját erőnk nem volt elegendő a történelmi fordulat eléréséhez. Felszabadulásunk abban a dicsőséges harcban született, amelyet a Szovjetunió a német fasiszták ellen vívott és amelynek eredményeként a Reichstag ormáról sarló-kalapácsos lobogó adta hírül a világnak, hogy a hitleri birodalom megsemmisült! — A győzelem napja zárta le végérvényesen a magyar történelem fájdalmas korszakát. — A mai jubileumon, amikor tisztelgő és méltató szóval köszöntjük Európa békéjének születésnapját, a világ minden becsületes emberével együtt mi is lerójuk kegyeletünket azok emléke előtt, akik vérüket hullatták, életüket adták a fasizmus feletti győzelemért. — 30 éve megújhódó világunk legnagyobb változása, hogy létrejött az Európa, Ázsia és Latin-Amerika 14 országát tömörítő szocialista világrendszer. Országainak a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztése terén elért hatalmas vívmányai minden egyes testvéri nép erőfeszítéseit dicsérik, 6 ugyanakkor bizonyítják, milyen nagy hatású erő a szocialista internacionalizmus. Ülést tartott a minisztertanács (Folytatás az 1. oldalrót) zeti Bank elnökének az 1975. évi hiteltevékenységről szóló jelentését és elfogadta azokat a beruházási és forgóeszköz-hitelezési intézkedéseket, amelyek a hitel- politikai irányelvek végrehajtását biztosítják. Ennek alapján a Nemzeti Bánk szigorúan szelektív hitelpolitikával a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezésére a népgazdaság szempontjából fontos újabbak megkezdésére, a többletkészletek hasznosítására, a minden piacon értékesíthető termelés fokozására, a pénzforrások e célokra való mozgósítására kíván ösztönözni. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tájékoztatóját az 1974. évi munkavédelmi helyzetéről. Az előterjesztés megállapítja, hogy az elmúlt évben a. munkáltatók az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a dolgozók megfelelő munkakörülményeinek biztosítására. Ennek eredményeként jelentősen csökkent az üzemi balesetek és még számottevőbben a halálos kimenetelű szerencsétlenéi- gek száma„ A Minisztertanács felhívta az országos hatáskörű szerveket, hogy a szakszervezetekkel együttműködve tegyenek további hatékony intézkedéseket a munkavédelmi rendelkezések következetesebb végrehajtására. A Központi Népi Ellenőr-, zési Bizottság elnöke beszámolt a vállalati, szövetkeze■- ti és intézményi üdültetés helyzetének vizsgálatáról. A férőhelyek szórna 1962 óta 80 százalékkal növekedett. A kormány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a figyelmet, hogy fokozott figyelemben kell részesíteni a - nagy családosokat és fizikai. , dolgozókat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Hitler-ellenes koalíció katonai szerepe A SZOVJET DIPLOMÁCIA a két világháború között és különösen a hitleri fasizmus uralomra jutása után, minden lehetőséget megragadott a kollektív biztonság, a béke megvédése, az agresszió veszélyének elhárítása érdekében- A második világháború kirobbantását azonban nem Bíkerült megakadályozni, any- nyit tudott elérni, hogy a hitleristák által kirobbantott világégés nem a Szovjetunió területén kezdődött meg. Ez a szovjet külpolitika nagy eredménye volt. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyugati imperialista hatalmak, főként Anglia és Franciaország vezető körei a Szovjet-Orosz- ország elleni intervenciók kudarca utón, jelentős anyagi támogatást nyújtottak a vesztes Németországnak mielőbbi talpraállásához, a re- vanspolitíkából fakadó militarista törekvések realizálásához. 1933—1939 között a nyugati diplomácia nyíltan táp- ’ lálta a Hitlerista vezetés világhódító ábrándjait. Azt remélve, hogy ezek a törekvések Hitlert kelet felé, a Szovjetunió ellen orientálják. Csakhogy Hitler világuralmi terveiből nem maradt ki sem Franciaország, sem Anglia, sem az . .Egyesült Államok, mint ahogyan beletartozott az európai közép- és kisállamok leigázása is. Es Hitler, a hódító hadjáratot ez utóbbiak bekebelezésével, illetve a fasiszta tömbbe csalogatásával kezdte. Folytatta Franciaország megtámadásával és Anglia közvetlen veszélyeztetésével. Csak ez után érezte mi- gát elég erősnek a Szovjetunió elleni agresszióra. Vagyis, amikor 1941. június 22-én a hitleri hadigépezet megindult a világ első szocialista állama ellen, már Európa jelentős része — a leigázott és a szövetséges országok gazdasági, földrajzi lehetőségei, erőforrásai — a hitlerista érdekeket szolgálta. Akkor már nem csupán a szocialista rendszer megsemmisítése volt a tét, hanem az egész emberiség jelene és jövője, ezen belül bizonyos nemzetek, a polgári demokrácia léte, éppúgy veszélyben forgott, mint a nyugati hatalmak imperialista érdekei. A SZOVJETUNIÓ ELLENI hitlerista agressziót éppen ezért az angol és amerikai imperialista vezető körök egészen másként ítélték meg, mint tették 1939-ben. Érdekes ennek bizonyítására idézni Churchill rádióbeszédéből, melyet közvetlenül a Szojet- unió megtámadásának hírére mondott: „Senki sem volt 25 év óta kérlelhetetlenebb ellensége a kommunizmusnak, mint én. Egyetlen szavamat sem vonom vissza, amit e kérdéssel kapcsolatban mondottam ... Az Oroszországot fenyegető veszély minket és az Egyesült Államokat is fenyegeti és az oroszok élethalálharca minden szabad ember harca is -.. Ebből következik, hogy minden lehetséges segítséget megadunk Oroszországnak és az orosz népnek, ami módunkban áll”. Felismerte, hpgy az Anglia érdekeit veszélyeztető hitleri Németországot a Szovjetunió katonai részvétele nélkül nem lehet megsemmisíteni. Az 1941 júliusában megkötött angol—szovjet megállapodások jelentették az első lépést a Hitler-ellenes koalíció kialakulásához. Ezt követte augusztus 2-án Roosevelt nyilatkozata, majd a Churchillei augusztus 14-én New Fonnmanoban megfogalmazott ún. Atlanti-óceáni Államok Okmánya, Ennek az okmánynak a nemzetközi megvitatására 1941. szeptemberében került sor Londonban. Ott a Szovjetunió képviselője beterjesztette a szovjet kormány elvi álláspontját és programját a Hitler-ellenes harcra, a fasiszta államokkal szembeni magatartásra vonatkozóan. Ez vált a koalíció programjává. A megbeszélésen elfogadott megállapodáshoz 1942. január elsején már 26 ország csatlakozott. Ezek az államok a később hozzájuk csatlakozókkal képezték és alkották az Egyesült Nemzetek Szövetségét. 1941. SZEPTEMBER 29-EN zajlott le az első moszkvai értekezlet a szovjet, amerikai és angol kormányok képviselőinek részvételével. Roosevelt reálpolitikáját tanúsítja, hogy bár az Egyesült Államok nem volt hadiállapotban a fasiszta tömbbel, kifejezte készségét Európa népeinek támogatására a hitleri Németország elleni harcban. Ezt az álláspontját akkor is fenntartotta, amikor 1941 decemberében Japán megtámadta Pearl Harbor- nál az amerikai haditengerészeti támaszpontot és az USA hadat üzent Japánnak. Rooseveltnek az volt a véleménye, hogy az európai fasiszta rendszerek felszámolása előfeltétele a japán fasizmus szétverésének. A Hitler-ellenes koalíció jelentős dátumai az 1942 májusában aláírt angol—szovjet, majd a június 11-én létrejött amerikai—szovjet együttműködési megállapodás- Ezek a diplomáciai és jogi aktusok előzték meg a ténylegesen megvalósuló szovjet—amerikai—angol vezetésű Hitler- ellenes koalíciót. A Hitler-ellenes koalíció katonai sikerének egyik alapvető oka tehát, hogy a politikai cél, amiért létrejött — a fasizmus megsemmisítse — az egyetemes emberi haladás érdekeit fejezte ki. Ebben keresendő a koalíció összetartó ereje. A közös ellenség leverésének szükségessége háttérbe szorította az imperialista hatalmak és a Szovjetunió között lényegi ellentéteket, elodázta az imperialisták egymás közötti ellentéteinek kiéleződését. Ezért tölthette be ez a koalíció történelmi hivatását. Az is a történelmi igazsághoz tartozik, hogy a közösen megfogalmazott politikai és katonai cél elérése, a fasiszta koalíció szétverése érdekében, a szövetséges nagyhatalmak erőfeszítése korántsem voltak egyenlőek. A szovjet —német arcvonal 47 hónapig létezett. A hitleri hadvezetés fő erőit mindvégig a keleti arcvonalra összpontosította. Tények és adatok sokasága bizonyítja, hogy a háború fő terhét 1941. június 22—1945. május 9. között a Szovjetunió viselte. A nyugati szövetségesek mindvégig érzékenyen figyelték a hadiesemények alakulását a keleti arcvona- lon. korlátozott mértékben ugyan, de anyagilag is segítették a szovjet hadvezetést, hogy a Vörös Hadsereg kibírja a hitlerista hadigépezét roppant nyomását. Megnyugodva vették tudomásul, hogy a Vörös Hadsereg Moszkva alatt nemcsak megállította a német támadást, hanem véget vetett a hitlerista hadsereg legyőzhetetlenségéről táplált illúzióknak. Nem kívánok kitérni a második európai arcvonal problémájára. A körötte zajló huzavona szemléltetően bizonyította — főként az angol imperialisták .politikai taktikázásait, arra irányuló törekvéseit, hogy a Szovjetunió minél jobban legyengüljön á hitleristákkal vívott véres küzdelmekben. A második arcvonal megnyitásában végül is alapvetően az alábbi tények játszottak szerepet: a Vörös Hadsereg 1944. évi támadó hadműveleteinek sikere, az a körülmény, hogy a szovjet csapatok felkészültek nemcsak hazájuk teljes felszabadítására, hanem arra is, hogy ezt követően folytassák az ellenség üldözését egészen Berlinig, 1944 nyarán telje« mértékben tapasztalható volt a fasiszta koalíció további bomlása, ami azt is jelentette, hogy meggyorsult a Vörös Hadsereg nyugati irányú előnyomulása. Igen fontos tényező volt a népek antifasiszta mozgalmának ki- szélesedése, az, hogy több országban partizánháború bontakozott ki, partizánhadseregek jöttek létre és kifejlődtek az új, demokratikus és imperialistaellenes államiság csírái is. A HITLER-ELLENES koalíció a történelemben az első olyan szövetsége volt,, amelyet különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmak hoztak létre. Nagymértékben a rugalmas szovjet diplomáciának köszönhető, hogy ,a koalíció belső, feszítő ellentétei, amelyeknek számos je- le mutatkozott 1943-ban, a teheróni konferencián nagyrészt levezetődtek, és a há-"* ború befejező szakaszában ez. a szövetség — a fasiszták reménykedéseit szétzúzva — nem gyengült, .hanem ellenkezőleg: megerősödött. Képes volt a kitűzött cél következetes végrehajtására, a hitleri rendszer katonai szétverésén túl a háborús főbűnösök feletti igazságos ítélet meghozatalára is. Dr. Codá Agnes alezredes, hadtortené*
