Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

A kép 1945-ben, a győzelem napján Székesfehérvárott készült, ahol a szovjet katonák és a magyar lakosság együtt ünnepelték a második világháború befejezését. A szovjet katonák között (kezében virágcsokorral) Szófia Leonardovna Tídman. (A képet a doktornő bocsátotta a szerző rendelkezésére^ 3. Egy emberpár életútja A nő, Szófia Leonardovna Tidman az orvostudomá­nyok doktora, a Lenin-rend tulajdonosa, már két éve nyugdíjas. A férfi, Szergej Aronovics Kazmin, a Város Október Gyár főmérnöke­ként került nyugdíjba. Vol- gog ödban étnek és még most is sok társadalmi el­foglaltságot vállalnak ma­gukra. Ennek az emberpár­nak nem mindennapi élet­útja van. Szófia Leonardovna Maszk - vaban született és miután egyetemi tanulmányait be­fejezte, lepratelepre kérte magát Saergej Aromovics szibírják, vagyis szibériai és miután elvégezte a politech­nikai tőskolát a Sarkkörön túl egy város építésének ne­héz munkájában vett részt. 1938-ban kerültek, mindket­ten Volgográdba, Szófia Leo­nardovna a klinikára, se­bész lett Szergej Aromovics pedig a Vörös Október Gyárba mérnökként. Akkor ismerkedtek meg és háza­sodtak össze. Lakásukon fogadtak, iga­zi orosz vendégszeretettel és vendéglátással. Sokáig érin­tetlen volt a gazdagon meg - terített asztal, hiszen élet­útjuk legnehezebb időszaká­ról folyt a szó. A háború kitörését követő napon kel­lett volna Szófia Leonar- dovnámak Lenimgródba utaz­nia, hogy megvédje disszer­tációját. Nem mehetett. Nem a klinikára ment, hanem az 1584. számú evakuációs kór­házba, és katonaorvosnak jelentkezett. Amikor 1942- ben ideért a front, az in­tézmény átalakult tábori kórházzá. Szergej Arono- vics a Vörös Október Gyár szállítási vezetője lett. 1942. augusztus 23-án a gyárat lebombázták, neki is Csel- jabjinszkba kellett volna ki­települnie, de lebetegedett es így nem mehetett. — A sztálingrádi csata legkritikusabb napjaiban — mondotta az orvosnő —ren­geteg súlyos sebesültünk volt. őket kellett állandó tüzérségi tűzben, bombázá­sok közepette a Volgán túl­ra szálítani. A férjem, mi­után itt maradt, önkéntes­ként beállt segíteni. — Tudomásom szerint — emlékezik Szófia Leonar­dovna — ez volt az egyetlen kórház, amely nem ment a Volgán túlra. Ken get eg se­besültet kellett a harcok ide­jén ellátnunk. Nem volt egyszerű a munkánk, hiszen nekem, mint sebész főor­vosnak a bombázás és a tüzérségi tűz ideje alatt is operálnom kellett, meg kel­lett mentenem az emberek életét. Emlékszem, egyszer bombázás közben súlyos hassebet operáltam, ame­lyet nem lehetett abbahagy­ni., Életveszedelembe került az életet mentő orvos is. Miután az operációt befe­jeztem. a sebesült katonát elvitték. Néhány perc múlva a szomszédban bomba oltot­ta W az altatásból soha fel! nem ebredő katona életét... De mi a legnehezebb körül­mények között is folytattuk a munkát, hiszen a legdrá- gábbrói, emberéletről volt ezó. Kevés emberpárnak ada­tott meg, nekik igen, hogy akkor, életútjuk legnehezebb időszakában, mindvégig együtt lehettek. Még akkor is, ha htjuknak ez a szaka­sza akkor az élet és halál mezsgyéjén vezetett A sike­res ellentámadás, a 6. né­met hadsereg Sztálingrád­nál történt megsemmisítése után a tábori kórház követ­te nyugatra a frontot Szó­fia Leonadovna sebész fő­orvosként, Szergej Axaao- vics Kazmin pedig mint a kórház műszaki vezetője. Így jutottak él harcolva, gyógyítva Magyarországra. Hosszabb időt töltöttek Kis­kőrösön, voltak Várpalotán, Pécsett, Pápán, Baján, Bu­dapesten, a győzelmet pe­dig Székesfehérvárott ünne­pelték. Aztán előkerül a napló, amelyet az orvosnő vezetett végig a hadak útján és amelybe a különféle magyar népviseleteket is lerajzolta, hiszen Szoifia Leonardovna másik nagy szerelme az or­vostudományon kívül: a raj­zolás, a festés. — 1945 nyarán índuJtonk vissza Székesfehérvárról — mondotta Szergej Aronovícs. — 1946 áprilisában tértünk haza, a romokban heverő Sztálingrádba. Mindketten leszereltünk és hozzáláttunk V. JENES; A kifacsart ötlet Az egyik gyönyörű napon humoreszket írtam. Harminc oldalnyit. Aztán hónom alá dugtam és Ajvajvaj városá­ba indultam, ahol a „Reszelt Torma” című szatirikus lap székel. — Az ötlet jó, — mondták a szerkesztőségben. — De hosszadalmas. Facsarja ki be­lőle a felesleges vizet, úgy rö- videbb lesz. Hazamentem. Sokáig dol­goztam. Kihúztam néhány szót. Többet, bármennyire is akartam, nem tudtam. Egy hét múlva újból meg­jelentem a „Reszelt Torma” szerkesztője előtt. — Bátorkodom jelentkezni — jelentettem majdnem úgy, mint Svejk. — Az utasítását teljesítettem. A vizet az elbe­szélésből kifacsartam. — Aztán teljesen szabaddá kell ám tenni a lefolyót, hogy ne maradjon egy csepp sem vissza — mondta a vizveze- tekszerelő szerkesztő. Három nap alatt lerövidí­tettem a művet. Kihúztam belőle három kifejezést. Ügy tűnik, nehéz rövidíteni akkor, amikor minden szó a helyén van. Aztán megsértődtem és félretettem. Három hónap telt el. Egy­szer a telefonhoz hívtak. — Üdvözlöm. Itt a „Re­szelt Torma”. Nos, átdolgozta az elbeszélést? Igen? Kitű­nő! Maradt helyünk. Azon­nal közöljük. Mar várja a a háborús sebek gyógyításá­hoz. Miután Szófia Leonardov­na disszertációja az ostrom­ban elégett,' újabb disszertá­ciót írt, amit meg is vé­dett Szergej Aronovics a Vörös Október Gyárba tért vissza, amelyet akkorra már nagyjából újjáépítettek, és már folyt a normális ter­melőmunka. Harminchárom esztendő után onnan ment nyugdíjba. A késó délutánba nyúló szombati beszélgetés és orosz vendéglátás után a szálloda felé tartván, a híres Pav- lov-ház előtt mentem el, amelyet egy maroknyi hő6 annak idején 58 napig tar­tott A ház udvarán most gyerekek játszottak. A vá­ros legmagasabb pontján, az egykori Mamaj tatárvezér­ről elnevezett Mamajevkur- gánov, amely az ostrom ide­jén oly sok szovjet katona vérét követelte, magaslik a monumentális. 86 méter ma­gas emlékmű női fő alakja. Friss házasok érkeznék gép­kocsival. A fiatalasszony hó­fehérben, a fiatal férj fe­ketében. Csak a virágcsokor vörös, amellyel az elesett hősök emlékművéhez zarán­dokolnak. Mert ez szerte a Szovjetunióban így szokás. A házasságkötés után a fia­tal párok első útja minde­nütt az elesett hősök em­lékművéhez vezet... Oravee János fl’Wytatjuk.) nyomda. Postán? Nem! Adja fel táviratként! Elmentem a postára. — Ezt?... — nézett rám a távirásznö. — Ezt mind ké­ri? — Igen. — Továbbítani továbbítom. De tudja-e, mennyibe Jog ez kerülni? Fogtam a szöveget és hoz­Hevesről Hasznos munkával töltöt­ték szabad idejüket a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet asszonyai és lányai, amíg a mezei munkát nem kezdték el. A szövetkezet nőbizott­sága kezdeményezésére sza­bás-varrás tanfolyamot szer­veztek, ahol megtanulták a legegyszerűbb ruhák meg- varrásának fortélyait. Már kiállítást is nyitottak a leg­sikeresebb darabokból. A nőbizottság elnöke ismertet­te és értékelte az asszonyok munkáját. A zsűri által el­bírált első három helyezet­tet jutalomban részesítette a szövetkezet vezetősége. Kü­lön érdekessége a kiállítás­nak, hogy az egyes munkák hűen képviselik a hagyomá­nyos népi kézimunkákat, de az érdeklődők a legmoder­nebb fazonnal is találkoz­hattak a kiállításon. Tóth Mária Gyöngyösről Az előző évekhez hasonló­an, az idén is sor kerül má­jus 31. és június 6- között az ünnepi könyvhét rendezvé­nyeire. Az egyhetes rendez­vénysorozat idején szerte az országban író—olvasó talál­kozókat, ankétokat és irodal­mi vitákat tartanak a köz- művelődési intézmények, el­sősorban a könyvtárak.. Jó lehetőség ez az íróknak, köl­tőknek, másrészt a széles ol­vasóViharnak is, hiszen a személyes kapcsolat lehető­séget nyújt az irodalmi él­mény elmélyítésére, más­részt az olvasótábor közvet­len reagálására az alkotók­nak is nagy szükségük van. Az irodalmi nevelést, az olvasás megszerettetését ko­rán kell kezdenünk, már az óvodás és a kisiskolás korban. Éppen ezért az ünnepi könyv­heteket is fel kell használni erre a célra. Gyöngyösön eb­ben az évben gyermekköz­pontú lesz az ünnepi könyv­hét. Május 29-én Horgas Bé­la ifjúsági író, a Gyerme­künk című lap szerkesztője és Vitay Ildikó előadómű­vész látogat városunkba. A felső tagozatos gyermekek nagy szeretettel és aktív fel­készüléssel várják a Tipi-tu- pa hercegnő, a Mesélek. a zöld disznóról című képes mesekönyv íróját és a rádió­ból, televízióból is jól ismert gitáros-énekest, Vitay Ildi­záláttam a rövidítéséhez. Ez a mondat nem mond semmit! Ez szintén... És ez sem... A harminckét oldalból né­hány mondat maradt. Másnap a szerkesztő ismét felhívott. — Remek! — dicsért. Nagy­szerű humoreszket írt! Oroszból fordította: Saiga Attila kőt. A rendezvényre a városi könyvtár olvasótermében ke­rül sor. A kisebb korosztályoknak is jól ismert vendége lesz jú­nius 2-án a Martinovics úti fiókkönyvtárban T. Aszódi Éva írónő, aki többek kö­zött a Cini-cini muzsika, Is­meretlen ismerősök és a Ki­rállyá választott kutya cí­mű alkotásaival örvendezteti meg a gyermekolvasóit, de számos mesegyűjtemény, an­tológia szerkesztését is elvé­gezte az elmúlt 5—6 évben. A rendezvények remélhető­leg azt is jelentik, hogy még többen kapnak kedvet a rendszeres olvasáshoz, a könyvtárakba járáshoz. Baronyi Imre Egerből A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának nőbizott­sága ünnepi keretek között tartotta meg értekezletét, amelyen jelen volt Bessenyei Jánosné, a Heves megyei pártbizottság nőreferense is. Ezen az értekezleten emlé­keztek meg azokról a kiemel­kedő női .»harcosakról, akik elindították a női egyenjogú­ságért folyó harcot, majd azokról, akik a II. világhábo­rú idején bátran harcoltak a szabadságért. A nőbizottság állást foglalt a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzetének ja­vulására hozott SZOT-hatá- rozat négyéves tapasztalatai­val kapcsolatban. A szakszer­vezetek nevelőmunkája is hozzájárult az üzemeken be­lül is ahhoz, hogy jelentős szemléleti változás következ- hessék be a nők helyének és szerepének megítélésében. Mindemelett kiemelték a ta­nácskozás résztvevői, hogy még többet kell tenni a nők előbbre lépéséért. Erdős Tivadarné Füzesabonyból A Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat tizenkilencedik al­kalommal lett kiváló válla­lat. A vállalathoz tartozó üzemek közötti munkaver­senyben — a múlt évi ered­mények alapján — a füzes­abonyi gyógynövényfeldolgo­zó üzem nyerte el a kiváló üzem kitüntető címet. Szűcs Ferenc, az országos központ osztályvezetője adta át a kitüntetést Kollár Lajos üzemvezetőnek, a szocialista brigádoknak és az öt kiváló dolgozónak. Ezúttal 80-an ré­szesültek pénzjutalomban. (szigetváry) mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-38) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor A béke első napja Szinkronizált szovjet film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07,) Du, fél 4, fél * és fél 8 órakor Betyárok Román kalandfilm. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor (Pénztár du. 8 órától) Játszd újra, Sam! GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor Az lesz majd a nap Este 7 órakor Élők és holtak I—n. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fa 4. fél 6 órakor Végzetes aranyrögök HATVANT VÖRÖS CSILLAG Csendesek a hajnalok FÜZESABONY Só LŐRINCI Az ördög a tárnán ja MAI műsorok: KOSSUTH Í.22 A szép GaUthca. (Operarészletek.) 9.59 Az út vége. (Rádiójáték.» 10.05 Iskolarádió. 10.30 Menotii: Amelia bálba megy. (Opera.) 1U1 a tudományos közélet fóruma. • 12.20 Ki úyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.49 Vita a korszerű mezőgazdaságról, 14.00 Népdalok. 14.39 Tamássy Zdenfcö dalaiból. 14.39 Nagy Lajos élete és művészete. 15.15 Régi híres énekesek műsorából. 15.40 Róruspódium. 15.49 iránytű. 17.05 Liszt zongoramúvei. 17.37 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.12 Pataki Kálmán operett­dalukat énekel, 18.24 Remény és gyűlölet. 18.48 Kritikusok «Drums. 19.30 Közvetítés sz. országos párbajtőr egyéni bajnok­ságról. 19.38 Kapcsoljuk » Zene- akadémia nagytermét, Kb, 21.30 Népdalok. 22.30 Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 23.1« A csehszlovák kultúra hete. PETŐFI 8.05 Kovács Denes (hegedi!) felvételeiből. 8.35 Az élet tisztelete. 9.03 Népdalok. 9.30 A 04 , 05, 07 jelenti. 10.00 A zene hullám­hosszán. 1 11.50 Szemforgatás nélkül. 12.00 A csehszlovák kultúra hete. 12.16 Vivaldi: A négy évszak. 13.03 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.20 Weber-áriák. 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Komjáthy György műsora. 19.13 Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 19.44 A matematika és a társadalomtudományok. 20.25 Közvetítés az országos párbajtőr egyéni bajnok­ságról és az ifjúsági teke EB-ről. 20.33 Európai legenda. 21.06 A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 21.30 Rádióhangversenyekről. 22.00 Kapcsoljuk a 22-es stúdiói. 23.15 JVtariea grófnő, (Operettreszletek.) SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika. — Betyárnóták — Üttöröhíradó — Dzsesszmozaik. Nyitrai Gyula műsora — Sport­híradó — Tánczene m szerzők előadásában« Ta MAGYAR 9.05 Iskola-tv. 14.35 Iskola-tv. (Ism.) 17.35 Telesport. 18.00 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.40 A győzelem napja. (Színes!) 19.30 Rajzfilm. 19.40 Tv-híradó. 20.10 A győzelem napja. (Színes!) 2. rész. 21.00 Havannai emberünk. (Amerikai film. ) 22.45 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.00 Jirl Hubac: Hosszú őszi nap. (Tv-játék.) 21.25 Tv-híradó. 2. 21.45 Beszélgetés a kémiáról (5. rész.) POZSONYI 8.30 Iskolásoknak. 9.00 Pártoktatás. 9.30 A hazavezetó ot kapuja (Ism.) 10.35 Fel szabadit ám. (Tsm.) 12.00 Hírek. 13.00 Az Intervízió műsora az SZKP Központi Bizottsá­gának üléséről. 15.00 Hangverseny. 15.55 Szovjetunió—Csehszlová­kia labdarúgó-mérkőzés. 13.10 zenés vetélkedő. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Csehszlovákia 1075-ben. (Dok.-műsor.) 20.30 A hazavezető út kapuja. (Tv-játék.) 21.40 Híradó. 22.05 A metró emberei. (Cseh mesejáték.) 23.20 Az Alekszandrov-egyúttee műsora.

Next

/
Thumbnails
Contents