Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

I ! Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Amerika szégyene és az AÁSZ KÖNNYEN LEHET, hogy az Amerikai Államok Szervezetének ma kezdődő washingtoni közgyűlésén szaván fogják Kissingert. Az amerikai külügyminisz­ter alig egy hónapja kijelentette: „ha az AÁSZ felold­ja a kubai embargót, az USA felülvizsgálja havannai politikáját”. Bár a közgyűlés napirendjére egyenlőre nem vet­ték fel a blokád témáját, AÁSZ-források biztosra ve­szik, hogy az a 12 ország, amely a legutóbbi, Quitóban tartott tanácskozáson a kubai blokád haladéktalan fel­oldása mellett foglalt állást, ismét kierőszakolja a kérdés megvitatását. Annál is inkább valószínűnek látszik ez, mert a közgyűlésen fontos helyet kap az Egyesült Államok és Latin Amerika országainak kap­csolata. A Kuba mellett szavazók — és bizonyára több /olyan ország is, amely Quitóban még különböző meg­gondolásokból korainak tartotta a 11 éve fennálló blokád feloldását — nyilvánvalóan felbátorodott az amerikaiak súlyos indokínai kudarca láttán. A saigoni menekülés, Thieu rendszerének gyors összeomlása nyomán Latin-Amerika több országában olyan nyilat­kozatok láttak napvilágot, amelyek egyértelműen bi­zonyítják: ezek az államok mindenképpen lazítani kí­vánnak a Washingtonhoz fűződő kapcsolataikon. A MEXIKÓI KÜLÜGYMINISZTER például kije­lentette: országa a közgyűlésen ismét követeli majd a blokád feloldását. Hozzátette: Echeverria elnök Kubá­ba látogat, hogy az eddigi jó kapcsolatokat tovább erő­sítse. Hasonló értelemben nyilatkozott az argentin kül­ügyminiszter is, hangsúlyozva, hogy a kubai blokádot az idő rég túlhaladta. „Minél tovább ragaszkodik ál­láspontjához az Egyesült Államok, annál kevesebb támogatóra talál” — mondta a külügyminiszter, Washingtonba utazása előtt. Panama külügyminiszte­re még élesebben fogalmazott: Amerika szégyenének nevezte a 11 évvel ezelőtt, washingtoni nyomásra el­rendelt embargót. BIZONYOSRA VEHETŐ, hogy a politikailag | ugyan sokszínű Latin-Amerika e fontos fórumán el­rettentő példaként hat majd a résztvevők többségére Chile példája, Ez is kedvezően alakíthatja majd a Ku­ba melletti frcjnt helyzetét. Talán az sem véletlen, hogy a közgyűlés előestéjén a tekintélyes New York Times helyszíni riportot közölt a Pinochet junta uralma alatt sínylődő országról. Mint az újságíró megállapította, Santiagóban koldusok tömege bolyong az utcákon, a fasiszta rezsim pedig világrekordot állított fel az inflá­ció mértékével. Tavaly ugyanis 400 százalékkal, az idén április végéig 60 százalékkal emelkedtek az árak. S INAAAAAAA/WWAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAA/VWWWVWNA^WSA^WWV Szovjet vezetők üdvözlete Felszabadulási ünnepség Berlinben és Prágában Ford efnöls wajtókon- frrrn ci*tja Pinczéai Pál, ae MTI tu­dósítója jelenti; — A felszabadulás napja az egyik legjelentősebb nap, mert új szakaszt nyitott meg a történelemben, kö­zelebbről a német történe­lemben is —. hangsúlyozta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán délután a ber­lini Némgt Állami Opera­házban tartott felszabadu­lási ünnepségen Az ünnepségen megjelent Willi Stoph, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, Horst Sindermann miniszterelnök, az NDK más párt- és ál­lami vezetői. Jelen volt Pjotr Kulakov, a felszaba­dulási ünnepségsorozatra Berlinbe érkezett szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, az SZKP Poll.tikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára, Pjotr Abraszimov, a Szov­jetunió nagykövete, továbbá a meghívott külföldi kül­döttségek vezetői és tagjai Erich Honecker rámuta­tott, hogy az NDK népe — tanulva a német történe­lemből — a Szovjetunió ol­dalán áll, és végérvényesen rálépett a szocializmus út­jára. — A továbbiakban ar­ról beszélt, hogy három év­tizeddel a Szovjetuniónak és szövetségeseinek a fa­sizmus felett aratott győzel­me után a szocialista álla­mok számára a világpoliti­ka legsürgősebb feladata, hogy a békét ne csak meg­őrizzék, hanem meg is szi­lárdítsák. Ezen az úton mér­földkövet jelentettek az olyan nemzetközi jogú szer­ződések. mirn a moszkvai, a varsói, a berlini és a prá­gai, továbbá az NDK felvé­tele az ENSZ»-be. Honecker kijelentette: rendkívül nagy jelentőségű, hogy tovább haladjunk a béke útján, és az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlete* minél előbb, a legmagasabb szinten ered­ményesen befejezzük. 'MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgomij és Alekszej Koszigin szerdán a német nép a ía^L/.mus alóli felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából üdvözletei inté­zett Erich Honeckerhez, az NSZEP KB első titkárához, Willi Stoph-hoz, az NDK Államtanácsa elnökéhez és Horst Sindermánnhoz, az NDK miniszterelnökéhez. A szovjet vezetők távira­tukban rámutatnak: a Szov­jetunió kommunistái, a Szovjetunió polgárai a jö­vőben is mindent elkövet­nek, hogy a Szovjetunió és a szocialista német állam kö­zötti testvéri barátság és együttműködés tovább erő­södjék a közös ügy javé­ra. A hitleri fasizmus szét­zúzása megnyitotta a német dolgozók előtt az új élethez vezető utat, amelyért a né­met nép legjobb fiai, minde­nekelőtt a kommunisták vál­lalták a halált megvető küzdelmet és a súlyos ál­dozatokat. Az üdvözlet végül leszö­gezi : a Szovjetunió és az NDK népeinek együttmű­ködésének alapja, hogy mind az SZKP, mind az NSZEP hű a marxizmus—leniniz- mus zászlajához, egységes nézeteket vall a szocialista és a kommunista építés va­lamennyi kérdésében, ko­runk alapvető problémái­ban. Ezt az együttműködést a testvéri barátság és a köl­csönös támogatás szelleme hatja »át. PRÁGA: Ünnepi beszédének elején Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a 30 évvel ezelőt­ti eseményeket felelevenít­ve kijelentette: „30 év vá­laszt el bennünket attól a dicső naptól, amikor a hős szovjet hadsereg, . amelynek az egész világ haladó em­berisége hálás a hitleri fa­sizmus feletti győzelemért, felszabadította országunkat. 30 évvel ezelőtt győzelem­mel ért véget népünknek a fasizmus ellen vívott nem­zeti felszabadító harca. 30 év telt el azóta, hogy Euró­pa győzelem napját ünne­pelte.” Gustáv Husák a mély tisztelet és a hála ér­zésével szólt azokról a szóv- 11 jet harcosokról, akik részt vettek a felszabadító had­műveletekben és az ünnepi ülésről forró üdvözletét küldött Leonyid Breasnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak. aki a szovjet hadse­reg soraiban személyesen is részt vett Csehszlovákia fel- szabaditásában. Franciák cáfoltak Nem volt „vérfürdő" Phnom Penh-ben A L’Humanité közli három Phnom Penh-ből hazatért francia nyilatkozatát, akik szemtanúi voltak a kambod­zsai főváros felszabadításá­nak. A hazatért franciák meg­cáfolták a nyugati sajtóban terjesztett rémhíreket, s ha­tározottan hangsúlyozzák, A fasizmus lényege és természete 1919. NOVEMBER 16-ÄN Horthy bevonult Budapest­re és a fővárosban kezdetét vette a fehérterror. 1922. október végén Mussolini át­vette a hatalmat: Olaszor­szágban elkezdődött a fa­sizmus két évtizede. Ezt kö­vetően Európában számos más diktatúra keletkezett, ami már az 1920-as években arról árulkodott, hogy a ka­pitalizmus .meghibásodott” és a polgári társadalom va­lamiféle súlyos betegségtől szenved. A 30-as évek ta­pasztalatai alapján az is világossá vált, hogy nem egy heveny es múiékony fertőzésről, hanem krónikus betegségről van szó. Midőn Hitler 1933. január 30-án bevonult a berlini kancelláriára, Németország­ban is utolsót ütött a polgá­ri demokrácia órája. Ez a járvány még gyorsabban terjedt, mint megelőzően: a háború évei alatt a ho­rogkereszt vagy valamelyik rokona az európai konti­nens számos országában megjelent. A fasiszta diktatúrák ke­letkezésének okait, jellegze­tességeiket, hasonlóságaikat és különbségeiket már sokan vizsgálták. A részletekbe menő és az árnyalatokat is elemző vizsgálat bizonyára jogosult, hiszen két teljesen egyforma fasiszta rendszert nem is találni. A fasiszta diktatúrák különböző mó­don jutottak uralomra, mű­ködési módjuk sok részlet­ben eltérő volt. Különbö­zött szilárdságuk, szerve­zettségük és „szigoruk” szintje is. A fasiszta rend­szereket illetően eltérések mutatkoztak az államfor­0HÜ 1975. május 8.. csütörtök mában, a diktatúrát meg­testesítő politikai csoportok társadalmi összetételében, annak ideológiájában és így tovább. MINDEME KÜLÖNBSÉ­GEK mellett azonban volt e rendszereknek néhány lé­nyeges közös vonásuk, s éppen ezek kapcsolják őket össze. A legfontosabb ilyen vonásuk az volt, hogy vala­mennyien a baloldali erők fejlődésének, a társadalmi problémák baloldali megol­dási módjának útjába állí­tott gátként jelentkeztek. Többnyire ugyan a polgári demokráciát tolták félre, ám a polgári demokráciával az uralkodó csoportok fő problémája az volt, hogy kereteiben a baloldali moz­galmak kibontakozhattak. Minél elavultabb volt egy társadalom szociális és poli­tikai berendezkedése, annál erőteljesebben adtak ma­gukról életjelt a megújítás­ra törekvő fiatal társadalmi mozgalmak. Miután a diktatórikus fa­siszta rendszert valahol ki­alakították, az minden eset­ben arra törekedett, hogy a dolgozó osztályok önálló po­litikai szervezeteit szétzúz­za, vagy legalább megfosz- sza hatékonyságuktól. A fa­siszta diktatúrák e célra igénybe vett eszközei nem voltak azonosak, és az ál­taluk elért „eredmény” is különbözött. A totális fa­siszta államokban minden­esetre minden pártot esnem fasiszta tömegszervezetet be­tiltottak. A betiltás azonban önma­gában nem volt elegendő. Á fasiszta államok a forra­dalmi és demokratikus szer­vezetek újjászerveződésének lehetőségét és illegális te­vékenységüket is meg akar­ták akadályozni. E célból vegyesen alkalmazták a . m a rom u tmé re lekre »»vesz­tett propagandagépezetet, a megfélemlítést, a gazdasági és fizikai kényszerítést, a terrort, s nem egy esetben a szervezett gyilkosságot. E DIKTATÚRÁK azonos vonása volt továbbá, hogy egyfelől elutasították a tár­sadalmi osztályok létének és ezzel együtt a dolgozó osz­tályok önálló jogainak el­ismerését, másfelől a „nem­zeti”, állami közösség ne­vében felléptek az egyéni szabadságjogok ellen is. Az utóbbit egyes esetekben, mint például Németország­ban, bevallottan semmisnek deklarálták. Az osztály, a csoport, az egyén jogfosztá­sát a „nemzeti közösség” és a közös „nemzeti érdek” je­gyében hajtották végre. Azt hirdették, hogy egységes és virágzó nemzetet akarnak kikovácsolni, a felvirágzás döntő tényezőjét azonban csaknem minden esetben a területgyarapodásban jelöl­ték meg, s az utóbbit vi­szont mindenekelőtt háború­val akartáig elérni. Ha egyfelől azt mondot­tuk, hogy a fasizmus sajá­tosan fejlődő társadalmak­ban lép fel és minden esett ben mutat egyéni tulajdon­ságokat. másfelől ehhez hozzá kell tenni, hogy a szó egy más értelmében mindemellett világproduk- tum is. Olyan korszak tér méke, midőn nemcsak egy nemzeti uralkodóosztály használta fel saját hazai baloldalával szemben, ha­nem a világreakció is a nemzetközi forradalmi erők ellenében. A fasizmus eluralkodásá­ban tükröződtek az antifa­siszta tábor gyengeségei is. E tábor egysége megkésve alakult ki, s több csoport­jában későn következett be a fasizmus igazi természe­tének felismerése is. Ugyan­ez áü a náci háború altai veszélyeztetett polgári álla­mokra. Tragikusan késön eszméltek fel arra, hogy a nácik hadiútja nem kizáró? lag a Kelet és a Szovjetunió felé vezet, hanem éppen ők lesznek Hitler első célpont­jai. Az ellenállás mind or­szágos, mind nemzetközi méretekben az idők során egyre jobban megszilárdult. Míg minden kezdeti gyen­gesége és késlekedése a fa­sizmusnak kedvezett, addig később minden sikere annak óráit kurtította meg. A fasiszta rendszerek ter­rorizmusa a háború kirob­bantása után érte el végső stádiumát. Ebben az időben Németország saját módsze­reit és faji, fajüldöző in­tézkedéseit rákényszerítette egy sor, általa megszállt, korábban demokratikus or­szágra, illetve olyan dikta­túrákra, melyek megelőző­en kevésbé szélsőséges dik­tatúraformát képviseltek. A fasiszta államok had- vezetősége mind a civil la­kosság, mind a hadifoglyok kezelése tekintetűben egyre távolodott a nemzetközi jog előírásaitól, s a háború ke­leti frontja mind jobban tö­megmészárszékhez hasonlí­tott. A megszállás a rablás­sal. letartóztatásokkal, a la­kosok elhurcolásával vált azonossá. Mindezt betetőzte az a folyamat, mclvnek so­rán a zsidó l^koseág polgár­jogainak mpa’mnása terv­szerű kiirtásukba c'pontt át. Ez a sors érte a köz°p-eu- ráoal cigányok jelentős ré­szét is. AZ EURÓPAI FASISZTA DIKTATÜRÄK a háború évei alatt váltak egymás­hoz a !' 'apióbbakká. Spanyol or« ' á«j Portugá­liát kivéve valamennvien összetalálkoztak valamilyen módon a háború apokalip­szisé ban és ott el is érték közös pusztulásukat. Q. M. hogy Phnom Penh-ben nem volt semmiféle „vérfürdő”. A felszabadító erők rendkívül gyorsan és fegyelmezetten rendet teremtettek az általá­nos zűrzavarban és megszer­vezték a város lakóinak ellá­tását. A három francia azt is elmondotta, hogy Phnom Penh lakóinak száma a hábo­rú alatt hatszázezerről két­millióra duzzadt, mert a har­cok és a bombázások elől na­gyon sok paraszt menekült a fővárosba. Ezek a menekül­tek a legnagyobb nyomorban és rendkívüli nélkülözések közepette tengették életüket, így természetes, hogy a fel­szabadító erők azonnal hoz­záfogtak a vidékre való köl­töztetésükhöz, hogy mielőbb visszatérhessenek földjeikre. Ez az akció azonban nem erő­szakos, hanem szervezett és rendezett formában zajlott le. Ford amerikai elnök saj­tóértekezletet tartott Wa­shingtonban és kijelcntetto: nagyon lehangolják azok a riportok, amelyek szerint az amerikai közvélemény számottevő része ellenzi a Dél-Victnamból elmenekül­tek befogadását. (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) Amerikai kérés Az Egyesült Államok hiva­talosan is felkérte az EGK tagállamait, hogy fogadják be a bukott Thieu-rezsim el­menekült híveit, akikkel szemben jelentős ellenállás mutatkozik Amerikában. Kis­singer külügyminiszter Fitz­gerald ír külügyminiszterhez, az EGK miniszteri tanácsá­nak soros elnökéhez intézett ez ügyben levelet. A „kilen-, cek” — hivatalos közlés sze­rint — .egyelőre, csupán egy­más között folytatlak. .. kon-, zultációt, s egyedül'- Nagy-“ Britannia adott pozitív vá­laszt a washigtoni felszólí­tásra. A belga külügyminiszté­rium szóvivőjének közlése szerint az ország hajlandó ugyan bizonyos számú dél-, vietnami befogadására, de elsősorban azok jöhetnek szá­mításba. akik jelenleg is az ország területén élnek, illet? ve akiknek belga rokoni kap? csolatai vannak. A kormány egyelőre nem foglalt állást arról, hogy hány dél-vietna­minak engedélyezi a letelepe­dést. Az EGK tagállamai egyébként előreláthatólag egyénenként döntenek az amerikai követelésről. Szerelőipari nagyvállalat azonnali belépéssel felvesz 5 éves gyakorlattá) rendelkező ÉPÜLETGÉPÉSZ MÉRNÖKÖT vezető, irányító munkakörbe. Letelepedés lehetősége biztosított. Jelentkezés írásban részletes önéletrajzzal a Miskolci Hirdetőbe, „Kiemelt beruházás” jeligere. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT miskolci kirendeltsége Miskolc, Szeles u. 22. TeL: 16-638, 17-868 műszaki becslést tart 197ö. május 8-án es 9-én EGERBEN és GYÖNGYÖSÖN írásbeli bejelentésüket kérjük a Magyar Hirdető V. Eger, Alkotmány u. 2. címre beküldeni. FOGLALKOZUNK: használt gépek, ■ > műszerek, szerszámok ^ vételével, eladásával és közvetítésével. , Ügyintéző: Varga. • ÍX' ísá? t

Next

/
Thumbnails
Contents