Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

A tudomány és technika Mikori forradalma, a ter­melőerők gyors fejlődése az iparilag fejlett országokban különösen meggyorsította a gazdasági haladást. Mindez együtt járt a nemzetközi gazdasági együttműködés bő­vülésével, a külkereskedelmi forgalom növekedésével. Jel­lemzővé vált, hogy a kül­kereskedelem növekedése meghaladja a termelés nö­vekedését a szocialista or­szágokban és a tőkés orszá­gok ban egyaránt. Az orszá­gok közötti gazdasági. ke­reskedelmi kapcsolatok év­ről évre bővülnek és mind erőteljesebben érintik a gazdaság minden ágát. Magyarországot az altalá­nos törvényszerűségek mel­lett sajátos okok is kény­szerítik, hogy intenzíven be­kapcsolódjék a nemzetközi munkamegosztásba. Ilyen okok: a viszonylag szűk belső piac és a gazdaságos sorozatnagyságok közötti el­lentmondás feloldása, a nyersanyagbeszerzés gondjai, a tudományos-teehnikai ku­tatások korlátozott technikai és pénzügyi lehetőségei. A politikai és földrajzi tényezők vizsgálata egyér­telműen mutatja azt az ér­dekeltséget, amely alapján hazánk elsősorban a szocia­lista országokkal lépett szo­ros szövetségre. A szocialis­ta országok együttműködé­se a gazdaságok egymást ki­egészítő tevékenységén és a kölcsönös segítségen alapul. Immár túl a negyedszáza­dos évfordulón, megállapít­ható, hogy a KGST nagy munkát végzett a szocialis­ta országok gazdasági hala­dásának előmozdítása érde­kében. Elősegítette a gyors fejlődést, a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok terv­szerűvé válását, a tőkés nagyhatalmak politikai, gaz­dasági nyomásával szembeni védekezést Fejlődő iparunk nyess­anyagellátása, az iparosítás célkitűzései, a mezőgazda­ság és a közlekedés techni­kai felszerelése, a szocialis­ta országok együttműködé­sével valósult meg. 1974- ben a teljes külkereskedel­mi forgalom 62 százalékát a szocialista, országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szov­jetunióval bonyolítottuk. A szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmünk évi 8—12 százalékos növekedése népgazdaságunk fejlődésének szilárd alapja, nélkülözhe­tetlen serkentője. Közös és nemzeti érdekeinknek meg­felelően részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes ki­termelésében, közös gazda­sági szervezetek, vállalatok létesítésében. Olyan iparágak, mint pél­dául a közúti járműgyártás, az elektronikus ipar, a gyógyszergyártás, a vegy­ipar, a mindinkább iparoso­dó mezőgazdasági termelés nem fejlődhetne, nem bol­dogulhatna a KGST-orszá- gok felvevő piaca nélkül. A hatalmas anyagi erőforráso­kat kívánó tudományos és műszaki haladás is úgyszól­ván elképzelhetetlen a szo­cialista közösség országai­nak összefogása nélkül. Kap­csolatainkat a stabilitás és a tervszerűség elemeinek fo­kozása, a gazdasági együtt­működés intenzív fejlesztése, gazdasági fejlődésünk alap­vető nemzetközi feltétele. A külkereskedelmi forga­lom közel egyharmadát az iparilag fejlett nem szocia­lista országokkal bonyolít­juk. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket az elmúlt időszakban nehe­zítették a különböző válság- jelenségek és az infláció, az áremelkedések és a forga­lom növelését akadályozó egyéb tényezők. E kereske­delem jövőbeni alakulásá­hoz is irányt mutat a XI. pártkongresszus határozata, amely szerint: „A tőkés or­szágokkal a kölcsönös elő­nyök alapján kell bővíteni a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat E területen is ésszerűbb, hatékonyabb, tu­Az ítélet Négyhónapi, felfüggesztett szabadságvesztésre, ezerót- száz forint pénzbüntetésre és a perköltségek megtérí­tésére ítélte a bíróság a ga­rázda Bénáig Tamást, aki szeszközi állapotban leütöt­te a rozsaszentmartoni mű­velődési otthon igazgatóját. Ha egyedülálló jelenség lenne, szót sem érdemelne a bírói eljárás. Az utóbbi néhány esztendőben azon­ban egyre több a báli fene­gyerek, akik pusztító ösztö­nük kiélésében semmire, enkire nincsenek tekintet­nél. Hatvan környékén több „alturálís intézmény veze- 6je hagyta már ott mun- ahelyét, vagy éppen most an készülőben távozni. S mind hasonló okok miatt, i népművelés kezd „élet- veszélyessé válni,” csak még a vele járó fizetés - pótlékot nem rendszeresí­tették az illetékesek... Ügy véljük, a rózsaszent- mártoni eset, s a belőle ke­rekedett bírói eljárás, vala­mint a példás ítélet jókor jött. Tanúsítja, hogy van lehetőség a különböző ren­dezvények zavaróinak meg­fékezésére. az ütésre lendü­lő öklök, karok lefogására, a garázda elemek kiszűrésé­re. Persze a rendőri és bírót síjárás végszükség. S mi annak örülnénk igazán, ha a fékteleneket tettükben megelőzné a fiatalok józan nagyobb fele, s a helyi ta­nácsok több időt, energiái fordítanának a hasonló ese­tek kiküszöbölésére. Nem rendőrködésre szólítjuk fel s testületeket, hanem a fia­talokkal való törődés foko­zott gyakorlására. Ilyen le­het a részükre rendezeti községpolitikai fórum, ahol jogaik mellett kötelességük­ről is hallanak. Szolgálhat­ják az ügyet sportköri ve­zetők, akik meccseken, ver­senyeken érvelnek az izgá­gák, kötekedők ellen. S ta­lán legtöbbet remélhetünk e téren a KlSZ-szervezetek- től, amelyeknek vezetői, párt és tanácsi támogatás­sal, egységes fellépésre ösz­tönözhetik a fiatalokat a pusztítás, az erőszak lovag­jaival szemben. Tudjuk, nem könnyű munka ez. Sokszor talán közelálló, esetleg az ifjúsá­gi szervezethez tartozó egyénekkel szemben kell alkalmazni a fegyelmezés eszközét. Ilyen esetben vé­tek azonban a fontolgatás. Mert a garázdák kímélése többet árt. mint használ. Elidegeníti a mozgalomtól azokat a fiatalokat is, akik hűségesek, s jelenlétük jó példa, haszon a nagyobb közösségnek. De van további gondola­tunk is a friss bírósági íté­let kapcsán. Bénáig Ottóról és a hozzá hasonlókról szól­va hadd jegyezzük meg: egy jó szellemű, egészséges közösség sokat tehet éret­tük, visszavezetheti őket a tisztesség útjára. Hiszen a ifjú ember' olyan, mint a most ültetett facsemete Ügy növekszik, úgy hajlik amilyen a szél járás. Vállal­ni kell a jó szél szerepét! tm~ mi galmasabb munka szüksé­ges. Fellépünk minden faj­ta megkülönböztetés ellen; külgazdasági kapcsolatainkat úgy kell alakítanunk, hogy — főleg a szocialista nem­zetközi integrációba való szervesebb beépülés révén — előrehaladásunk bizton­ságosabb legyen.” A gép­ipari, vegyipari termékek kivitelében kialakult kap­csolatok, az ipari kooperá­ció különböző fdrmáinak alkalmazásában elért sike­rek a jövőben is lehetősé­get biztosítanak az együtt­működés fejlesztéséhez. Ez természetesen nem csupán a mi szándékunkon múlik, ha­nem azon is, hogy ezek az országok — mindenekelőtt a Közös Piac országai —meg­szüntessék a hazánk számá­ra hátrányos megkülönböz­tetéseket. Magyarország kereskedel­mi forgalmának mintegy 6 százaléka bonyolódik le a fejlődő országokkal. A for­galom évi 10—15 százalé­kos növekedése ellenére a fejlődő országokkal való ke­reskedelem nagysága még elmarad az indokolt és le­hetséges szinttől. Országunk nem bővelke­dik természeti kincsekben. A külkereskedelem szerkezeti megoszlása híven tükrözi, milyen fontos szerepet ját­szik importunkban a nyers­anyag. Emiatt a világgaz­daságban végbemenő nyers­anyagár-emelkedések kedve­zőtlenül érintik hazánkat. Ezért nyilvánvaló, hogy el­sősorban olyan cikkek elő­állítására kell törekednünk, amelyekhez a nyersanyagok hazai forrásból, vagy a szo­cialista országokból besze­rezhetők. Hasonlóképpen előnyben kell részesítenünk fejlesztési terveinkben azo­kat a termékeket, amelyek több szellemi munkát és ke­vesebb anyagot igényelnek. Természetesen a már világ­hírnévnek örvendő ipari és mezőgazdasági termékeink piacát továbbra Is meg kell tartanunk. Minden tekintet­ben szükséges elszámolnunk a követelmények fokozódá­sával, hiszen az energia- és nyersanyagárak emelkedése, a műszaki és minőségi igé­nyek növekedése mind na­gyobb erőfeszítéseket kíván népgazdaságunktól, különö­sen a termelő és külkeres­kedelmi vállalatainktól. Jubileumi ünnepség a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál Vállalatuk fennállásának 25. évére emlékeztek a Heves megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat dolgozói tegnap délelőtt a gyöngyösi ’ Fegyveres Erők Klubjában megtartott ünnepségükön. A vendégek között helyet fog­lalt Vadász József, a városi pártbizottság első titkára és Berényi József, a városi ta­nács elnöke. Százötven éves Akadémiánk S zéchenyi István,Arany János, Eötvös Jó­zsef, Eötvös Lóránd, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Erdei Ferenc ... Talán a legna­gyobbak a nagyok közül, akiknek neve a Magyar Tu­dományos Akadémia 150 éves múltjával összekapcso­lódott. Hazánkban a polgári for­radalmat és átalakulást ér­lelő reformkor teremtette meg az Akadémiát. A nyelv­művelő, a nemzeti irodal­mat felkaroló tudományos testületre már a felvilágoso­dás korában szükség lett volna, tényleges megalakulá­sa idején azonban már tár­sadalmi igényként jelent­kezett a tudomány művelé­se, a természeti és műszaki tudomány fejlesztése is. A problémának ez a kettős­sége azután 1849-ig meg is maradt, döntés nem szület­hetett. Az Akadémia kezdetben a nyelvművelésre, majd a nyelvtudományra, a régé­szetre, műemlékvédelemre, a kritikai tevékenységre és a dramaturgiai alkotómunkára , fordította figyelmét és ér­deklődési köréből kiestek a természeti és műszaki tu­dományok, holott azok ugyanolyan lendülettel fej­lődtek, mint az irodalom. Széchenyinek még 1842-ben is az volt a véleménye, hogy csak a nyelv fennmaradása és kiművelése mentheti meg a nemzetet. 1849 után azonban tei> jedt a felismerés, hogy az ország léte nemcsak nyel­vének birtoklásától függ, hanem attól iS*-hogy, tea. tud-e kapcsolódni a XIX. század tudományos és tech­nikai folyamatába. Arany Jánosnak, az Akadémia ko­rabeli főtitkárának és Eöt­vös Józsefnek tevékenysé­gük nyomán szerencsés összhang teremtődött az Akadémián a hazai felada­tok és a nemzetközi vívmá­nyok kQzös érvényesítésében. A nemzeti célok szolgálatá­ba állított tudomány hát­térbe szorította a humán és reál tudományok közötti vá­lasztás dilemmáját. Akadémiánk harmadik korszakát Eötvös Loránd ne­ve fémjelzi. A századfor­dulón bontakozott ki a ter­mészeti és műszaki tudo­mányok valódi szerepe. Eöt­vös Lóránd, Bánki Donát, König Gyula életműve már a majdani szocialista kor­szak természettudományos szemléletének előhírnöke. E korszak jellemző törekvése: a tudományos műhelyek ki­alakítása. . A két világháború közöt­ti korszakban a konzerva­tív szemlélet és a szakmai középszerűség a jellemző az akadémiai tagok többségére Ebből a szürkeségből emel­kedtek ki a korszak nagy természet- és társadalomtu­dósai, művészei: Fejér Li- pót. Zemolén Géza, Kandó Kálmán, Szent-Györg.yi Al­bert, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Szekfű Gyula. És ha egy-egy kiváló tudósunk félreérthetetlenül fellépett a fasizmus megnyilvánulásai ellen, állásfoglalása törté­netem súlyú lett még akkor Ss, ha többé-kevésbé elszi­getelt maradt. A felszabadulás utáni gyö­keres átalakulás az Akadé­mián csak 1949-ben bonta­kozott ki. Az elmúlt negyedszázad­ban egyre jobban érvénye­sült az a szándék, hogy a tudományos kutató- és al­kotómunka a szocializmus felépítésének, az ember új létének és tudatának for­málójává váljék. Más szó­val, hogy a tudomány cse­lekvőén vegyen részt a mindennapi élet és a tör­ténelem alakításában. Az Akadémia 135. köz­gyűlésére iránymutatást je­lentenek a XI. kongresszus­nak a tudományra vonatko­zó megállapításai. Feladat­ként jelölte meg a kong­resszus, hogy hatékonyabbá kell tenni a kutatási ered­mények gyakorlati haszno­sítását, és növelni kell a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő ku­tatások arányát. Nagy fi­gyelmet kell fordítani a műszaki és természettudo­mányok fejlesztésére, a tár­sadalomtudományoknak pe­dig segíteniük kell a párt- és állami döntések megala­pozását. Az Akadémia közgyűlése részben visszapillant, össze­gezi az elmúlt időszak ered­ményeit, részben azonban előretekint, kidolgozza a jövő feladatait. Az idei köz­gyűlés minden bizonnyal fel­méri a kongresszus határo­zataiból az Akadémiára — mint a magyar tudomány központjára — háruló konk­rét feladatokat. Beáét Asasef Az eltelt negyedszázad eseményeiről Csépány Ferenc, a vállalat igazgatója emléke­zett meg. Elmondta, hogy éppen 25 évvel ezelőtt, 1959. május 5-én alakult meg a vállalat, amelynek akkor 37 boltja volt és egy év alatt 38 millió forint forgalmat bo­nyolított le. A szakosítás és a területrendezés után 1960- ban következett az első, je­lentős fordulat. Akkor 164 üzletben 250 millió forint ér­tékű árut adtak el. Tavaly az üzletek száma csak 25-tel volt több az 1960-ashoz ké­pest. a forgalom, viszont meghaladta a 650 milliót. ' Az elért eredményekben nagy szerepük volt a szocia­lista brigádoknak, amelyek a dolgozók 85 százalékát fogják össze. A kongresszusi ver­senyben a hatvani ÁFÉSZ Áruház Kossuth brigádja • megyei pártbizottság okleve­lét érdemelte ki. Most meg­kapta még az ágazat kiváló brigádja címet is, amelyet Ivády Géza, a Belkereskedel­mi Minisztérium osztályve­zetője adott át Marsó Zoltán­nak, a brigád vezetőjének. A vállalat kiváló brigádja lett az egri Hadnagy utcai ABC és a gyöngyösi Fő téri Édes­ségbolt kollektívája. Arany­koszorús jelvényt kapott • központ Táncsics brigádja. A Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést vette át Endrei Miklósné, Czicza László és Forgács Lászióné. A vállalat kiváló dolgozója jelvényt 17 személy kapta meg. A tíz alapító tag kar­órát, az a 13 dolgozó pedig, aki már 20 éve áll mun­kaviszonyban, arany gyűrűt vett át. A megyei pártbizottság és tanács elismerését Hegedűs László, a megyei pártbizott­ság munkatársa tolmácsolta a vállalat vezetőinek és dolgo­zóinak, A jubileum. alkalmá­ból kiállításon mutatták be a vállalat történetét, a kiállí­tást Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője nyitotta meg, 300 mezőgazdasági o r szakmunkád Egerből Évente 300 fiatalt képed­nek Egérben, a Mezőgazda­sági Szakmunkásképző Isko­lában kertész, dísznövény­éé sütőipari szakmunkássá. Jobbra: saját bemutató­kertjükben önállóan foglal­koznak a salátaneveléssel. Képünkön Kácsor Érzsé- bet, Farkas Judit első éves zöldségtermesztők. Lent: az erő- cs munka­gépek ismerete külön köve­telmény; a harmadéves sző­lész szakos tanulók, Sebes­tyén László és Perge Lajos, Gyenes Emil oktató irányí­tásával ismerkednek a mo­torok erőátviteli szerkezeté­vel­(Foto: Puskás Anikót Ä külkereskedelem ■ ■ *| FW novekvo szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents