Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
A tudomány és technika Mikori forradalma, a termelőerők gyors fejlődése az iparilag fejlett országokban különösen meggyorsította a gazdasági haladást. Mindez együtt járt a nemzetközi gazdasági együttműködés bővülésével, a külkereskedelmi forgalom növekedésével. Jellemzővé vált, hogy a külkereskedelem növekedése meghaladja a termelés növekedését a szocialista országokban és a tőkés országok ban egyaránt. Az országok közötti gazdasági. kereskedelmi kapcsolatok évről évre bővülnek és mind erőteljesebben érintik a gazdaság minden ágát. Magyarországot az altalános törvényszerűségek mellett sajátos okok is kényszerítik, hogy intenzíven bekapcsolódjék a nemzetközi munkamegosztásba. Ilyen okok: a viszonylag szűk belső piac és a gazdaságos sorozatnagyságok közötti ellentmondás feloldása, a nyersanyagbeszerzés gondjai, a tudományos-teehnikai kutatások korlátozott technikai és pénzügyi lehetőségei. A politikai és földrajzi tényezők vizsgálata egyértelműen mutatja azt az érdekeltséget, amely alapján hazánk elsősorban a szocialista országokkal lépett szoros szövetségre. A szocialista országok együttműködése a gazdaságok egymást kiegészítő tevékenységén és a kölcsönös segítségen alapul. Immár túl a negyedszázados évfordulón, megállapítható, hogy a KGST nagy munkát végzett a szocialista országok gazdasági haladásának előmozdítása érdekében. Elősegítette a gyors fejlődést, a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok tervszerűvé válását, a tőkés nagyhatalmak politikai, gazdasági nyomásával szembeni védekezést Fejlődő iparunk nyessanyagellátása, az iparosítás célkitűzései, a mezőgazdaság és a közlekedés technikai felszerelése, a szocialista országok együttműködésével valósult meg. 1974- ben a teljes külkereskedelmi forgalom 62 százalékát a szocialista, országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk évi 8—12 százalékos növekedése népgazdaságunk fejlődésének szilárd alapja, nélkülözhetetlen serkentője. Közös és nemzeti érdekeinknek megfelelően részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. Olyan iparágak, mint például a közúti járműgyártás, az elektronikus ipar, a gyógyszergyártás, a vegyipar, a mindinkább iparosodó mezőgazdasági termelés nem fejlődhetne, nem boldogulhatna a KGST-orszá- gok felvevő piaca nélkül. A hatalmas anyagi erőforrásokat kívánó tudományos és műszaki haladás is úgyszólván elképzelhetetlen a szocialista közösség országainak összefogása nélkül. Kapcsolatainkat a stabilitás és a tervszerűség elemeinek fokozása, a gazdasági együttműködés intenzív fejlesztése, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele. A külkereskedelmi forgalom közel egyharmadát az iparilag fejlett nem szocialista országokkal bonyolítjuk. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket az elmúlt időszakban nehezítették a különböző válság- jelenségek és az infláció, az áremelkedések és a forgalom növelését akadályozó egyéb tényezők. E kereskedelem jövőbeni alakulásához is irányt mutat a XI. pártkongresszus határozata, amely szerint: „A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kell bővíteni a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat E területen is ésszerűbb, hatékonyabb, tuAz ítélet Négyhónapi, felfüggesztett szabadságvesztésre, ezerót- száz forint pénzbüntetésre és a perköltségek megtérítésére ítélte a bíróság a garázda Bénáig Tamást, aki szeszközi állapotban leütötte a rozsaszentmartoni művelődési otthon igazgatóját. Ha egyedülálló jelenség lenne, szót sem érdemelne a bírói eljárás. Az utóbbi néhány esztendőben azonban egyre több a báli fenegyerek, akik pusztító ösztönük kiélésében semmire, enkire nincsenek tekintetnél. Hatvan környékén több „alturálís intézmény veze- 6je hagyta már ott mun- ahelyét, vagy éppen most an készülőben távozni. S mind hasonló okok miatt, i népművelés kezd „élet- veszélyessé válni,” csak még a vele járó fizetés - pótlékot nem rendszeresítették az illetékesek... Ügy véljük, a rózsaszent- mártoni eset, s a belőle kerekedett bírói eljárás, valamint a példás ítélet jókor jött. Tanúsítja, hogy van lehetőség a különböző rendezvények zavaróinak megfékezésére. az ütésre lendülő öklök, karok lefogására, a garázda elemek kiszűrésére. Persze a rendőri és bírót síjárás végszükség. S mi annak örülnénk igazán, ha a fékteleneket tettükben megelőzné a fiatalok józan nagyobb fele, s a helyi tanácsok több időt, energiái fordítanának a hasonló esetek kiküszöbölésére. Nem rendőrködésre szólítjuk fel s testületeket, hanem a fiatalokkal való törődés fokozott gyakorlására. Ilyen lehet a részükre rendezeti községpolitikai fórum, ahol jogaik mellett kötelességükről is hallanak. Szolgálhatják az ügyet sportköri vezetők, akik meccseken, versenyeken érvelnek az izgágák, kötekedők ellen. S talán legtöbbet remélhetünk e téren a KlSZ-szervezetek- től, amelyeknek vezetői, párt és tanácsi támogatással, egységes fellépésre ösztönözhetik a fiatalokat a pusztítás, az erőszak lovagjaival szemben. Tudjuk, nem könnyű munka ez. Sokszor talán közelálló, esetleg az ifjúsági szervezethez tartozó egyénekkel szemben kell alkalmazni a fegyelmezés eszközét. Ilyen esetben vétek azonban a fontolgatás. Mert a garázdák kímélése többet árt. mint használ. Elidegeníti a mozgalomtól azokat a fiatalokat is, akik hűségesek, s jelenlétük jó példa, haszon a nagyobb közösségnek. De van további gondolatunk is a friss bírósági ítélet kapcsán. Bénáig Ottóról és a hozzá hasonlókról szólva hadd jegyezzük meg: egy jó szellemű, egészséges közösség sokat tehet érettük, visszavezetheti őket a tisztesség útjára. Hiszen a ifjú ember' olyan, mint a most ültetett facsemete Ügy növekszik, úgy hajlik amilyen a szél járás. Vállalni kell a jó szél szerepét! tm~ mi galmasabb munka szükséges. Fellépünk minden fajta megkülönböztetés ellen; külgazdasági kapcsolatainkat úgy kell alakítanunk, hogy — főleg a szocialista nemzetközi integrációba való szervesebb beépülés révén — előrehaladásunk biztonságosabb legyen.” A gépipari, vegyipari termékek kivitelében kialakult kapcsolatok, az ipari kooperáció különböző fdrmáinak alkalmazásában elért sikerek a jövőben is lehetőséget biztosítanak az együttműködés fejlesztéséhez. Ez természetesen nem csupán a mi szándékunkon múlik, hanem azon is, hogy ezek az országok — mindenekelőtt a Közös Piac országai —megszüntessék a hazánk számára hátrányos megkülönböztetéseket. Magyarország kereskedelmi forgalmának mintegy 6 százaléka bonyolódik le a fejlődő országokkal. A forgalom évi 10—15 százalékos növekedése ellenére a fejlődő országokkal való kereskedelem nagysága még elmarad az indokolt és lehetséges szinttől. Országunk nem bővelkedik természeti kincsekben. A külkereskedelem szerkezeti megoszlása híven tükrözi, milyen fontos szerepet játszik importunkban a nyersanyag. Emiatt a világgazdaságban végbemenő nyersanyagár-emelkedések kedvezőtlenül érintik hazánkat. Ezért nyilvánvaló, hogy elsősorban olyan cikkek előállítására kell törekednünk, amelyekhez a nyersanyagok hazai forrásból, vagy a szocialista országokból beszerezhetők. Hasonlóképpen előnyben kell részesítenünk fejlesztési terveinkben azokat a termékeket, amelyek több szellemi munkát és kevesebb anyagot igényelnek. Természetesen a már világhírnévnek örvendő ipari és mezőgazdasági termékeink piacát továbbra Is meg kell tartanunk. Minden tekintetben szükséges elszámolnunk a követelmények fokozódásával, hiszen az energia- és nyersanyagárak emelkedése, a műszaki és minőségi igények növekedése mind nagyobb erőfeszítéseket kíván népgazdaságunktól, különösen a termelő és külkereskedelmi vállalatainktól. Jubileumi ünnepség a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál Vállalatuk fennállásának 25. évére emlékeztek a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói tegnap délelőtt a gyöngyösi ’ Fegyveres Erők Klubjában megtartott ünnepségükön. A vendégek között helyet foglalt Vadász József, a városi pártbizottság első titkára és Berényi József, a városi tanács elnöke. Százötven éves Akadémiánk S zéchenyi István,Arany János, Eötvös József, Eötvös Lóránd, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Erdei Ferenc ... Talán a legnagyobbak a nagyok közül, akiknek neve a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves múltjával összekapcsolódott. Hazánkban a polgári forradalmat és átalakulást érlelő reformkor teremtette meg az Akadémiát. A nyelvművelő, a nemzeti irodalmat felkaroló tudományos testületre már a felvilágosodás korában szükség lett volna, tényleges megalakulása idején azonban már társadalmi igényként jelentkezett a tudomány művelése, a természeti és műszaki tudomány fejlesztése is. A problémának ez a kettőssége azután 1849-ig meg is maradt, döntés nem születhetett. Az Akadémia kezdetben a nyelvművelésre, majd a nyelvtudományra, a régészetre, műemlékvédelemre, a kritikai tevékenységre és a dramaturgiai alkotómunkára , fordította figyelmét és érdeklődési köréből kiestek a természeti és műszaki tudományok, holott azok ugyanolyan lendülettel fejlődtek, mint az irodalom. Széchenyinek még 1842-ben is az volt a véleménye, hogy csak a nyelv fennmaradása és kiművelése mentheti meg a nemzetet. 1849 után azonban tei> jedt a felismerés, hogy az ország léte nemcsak nyelvének birtoklásától függ, hanem attól iS*-hogy, tea. tud-e kapcsolódni a XIX. század tudományos és technikai folyamatába. Arany Jánosnak, az Akadémia korabeli főtitkárának és Eötvös Józsefnek tevékenységük nyomán szerencsés összhang teremtődött az Akadémián a hazai feladatok és a nemzetközi vívmányok kQzös érvényesítésében. A nemzeti célok szolgálatába állított tudomány háttérbe szorította a humán és reál tudományok közötti választás dilemmáját. Akadémiánk harmadik korszakát Eötvös Loránd neve fémjelzi. A századfordulón bontakozott ki a természeti és műszaki tudományok valódi szerepe. Eötvös Lóránd, Bánki Donát, König Gyula életműve már a majdani szocialista korszak természettudományos szemléletének előhírnöke. E korszak jellemző törekvése: a tudományos műhelyek kialakítása. . A két világháború közötti korszakban a konzervatív szemlélet és a szakmai középszerűség a jellemző az akadémiai tagok többségére Ebből a szürkeségből emelkedtek ki a korszak nagy természet- és társadalomtudósai, művészei: Fejér Li- pót. Zemolén Géza, Kandó Kálmán, Szent-Györg.yi Albert, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Szekfű Gyula. És ha egy-egy kiváló tudósunk félreérthetetlenül fellépett a fasizmus megnyilvánulásai ellen, állásfoglalása történetem súlyú lett még akkor Ss, ha többé-kevésbé elszigetelt maradt. A felszabadulás utáni gyökeres átalakulás az Akadémián csak 1949-ben bontakozott ki. Az elmúlt negyedszázadban egyre jobban érvényesült az a szándék, hogy a tudományos kutató- és alkotómunka a szocializmus felépítésének, az ember új létének és tudatának formálójává váljék. Más szóval, hogy a tudomány cselekvőén vegyen részt a mindennapi élet és a történelem alakításában. Az Akadémia 135. közgyűlésére iránymutatást jelentenek a XI. kongresszusnak a tudományra vonatkozó megállapításai. Feladatként jelölte meg a kongresszus, hogy hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását, és növelni kell a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő kutatások arányát. Nagy figyelmet kell fordítani a műszaki és természettudományok fejlesztésére, a társadalomtudományoknak pedig segíteniük kell a párt- és állami döntések megalapozását. Az Akadémia közgyűlése részben visszapillant, összegezi az elmúlt időszak eredményeit, részben azonban előretekint, kidolgozza a jövő feladatait. Az idei közgyűlés minden bizonnyal felméri a kongresszus határozataiból az Akadémiára — mint a magyar tudomány központjára — háruló konkrét feladatokat. Beáét Asasef Az eltelt negyedszázad eseményeiről Csépány Ferenc, a vállalat igazgatója emlékezett meg. Elmondta, hogy éppen 25 évvel ezelőtt, 1959. május 5-én alakult meg a vállalat, amelynek akkor 37 boltja volt és egy év alatt 38 millió forint forgalmat bonyolított le. A szakosítás és a területrendezés után 1960- ban következett az első, jelentős fordulat. Akkor 164 üzletben 250 millió forint értékű árut adtak el. Tavaly az üzletek száma csak 25-tel volt több az 1960-ashoz képest. a forgalom, viszont meghaladta a 650 milliót. ' Az elért eredményekben nagy szerepük volt a szocialista brigádoknak, amelyek a dolgozók 85 százalékát fogják össze. A kongresszusi versenyben a hatvani ÁFÉSZ Áruház Kossuth brigádja • megyei pártbizottság oklevelét érdemelte ki. Most megkapta még az ágazat kiváló brigádja címet is, amelyet Ivády Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője adott át Marsó Zoltánnak, a brigád vezetőjének. A vállalat kiváló brigádja lett az egri Hadnagy utcai ABC és a gyöngyösi Fő téri Édességbolt kollektívája. Aranykoszorús jelvényt kapott • központ Táncsics brigádja. A Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést vette át Endrei Miklósné, Czicza László és Forgács Lászióné. A vállalat kiváló dolgozója jelvényt 17 személy kapta meg. A tíz alapító tag karórát, az a 13 dolgozó pedig, aki már 20 éve áll munkaviszonyban, arany gyűrűt vett át. A megyei pártbizottság és tanács elismerését Hegedűs László, a megyei pártbizottság munkatársa tolmácsolta a vállalat vezetőinek és dolgozóinak, A jubileum. alkalmából kiállításon mutatták be a vállalat történetét, a kiállítást Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője nyitotta meg, 300 mezőgazdasági o r szakmunkád Egerből Évente 300 fiatalt képednek Egérben, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában kertész, dísznövényéé sütőipari szakmunkássá. Jobbra: saját bemutatókertjükben önállóan foglalkoznak a salátaneveléssel. Képünkön Kácsor Érzsé- bet, Farkas Judit első éves zöldségtermesztők. Lent: az erő- cs munkagépek ismerete külön követelmény; a harmadéves szőlész szakos tanulók, Sebestyén László és Perge Lajos, Gyenes Emil oktató irányításával ismerkednek a motorok erőátviteli szerkezetével(Foto: Puskás Anikót Ä külkereskedelem ■ ■ *| FW novekvo szerepe
