Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
■W^WW»WMW^WWWI^M#AM#<M SOKAI MIHÁLY; IS smem rank: Szovono ^túlimon zeig ólat f A szófogadó beteg: — Megmondtam, hogy napközben csak félliter bort ihat, maga mégis két litert iszik r~ szidja az orvos betegét. «— Doktor úr. én ezt be te bsrtom A másfél litert éjszaka szoktam meginni. A kisfiú ötöst hoz as iskolából. A papa boldog, s imigyen szól feleségéhez: — Ez a gyerek az én intelligenciámat örökölte. — Ebben nem is kételkedem, mert én a magamét megőriztem — így rég visz— Csele egy dolog tart visz- sza, hogy levegyem a kabátom, feltűrjem az ingem ujját és jól megcsépeljelek. — Ugyan micsoda?! — Rövid újjá mjet hordok. Te is tudattál vaiahanrta* kalászokkal a homlokodba« ujjaidbea veres sarlókkal szavadban szótlan aratókkaf piros tetőkkel cserepes, «aide« kémény füst tel cigarettádon mindenki mákját Iteztért-besva morajló messzeség-malombe lisztje kört lisztté fehéredtől sok őrlődén közt megértettél Magad kenyérré gyúrtad végül erősségünk eledeléül Fáradt kezéből kifutott a szál. Színe# vonal lett, trkasor a megvilágított teremben. Futott, mint vízbe a zsinór, menekülve az orsó rabságából, vagy mint mesék gombolyag-fonala csalogatta magával, s vezette5 „Ugorj föl a zörgő szerkezetre, egyszer úgy magadból is kiválva, tedd párnára géprész-kezedet," Aztán csomózott. Két pere telhetett. A stradivári titka Stradivari, a XVII század híres cremonai hangszerkészítője magával vitte a sírba a hagedűkeswtéa titkát Frederik Juenemann német vegyész hosszú, türelmes munkával kutatta Stradivári módszerét Rájött, hogy a cremonai hegedű- készítő megmunkálás előtt kioldotta a fából a gyantát Ugyanis a tökéletes hangzás első számú akadálya éppen a fában lévő gyanta. E felfedezés után Juenemann több hegedűt is készített, amelyek — muzsikusok vélemény» szerint — hangzásban felülmúlják Stradivári remekeit Testnevelési órán] — Képzeljétek el, gyerekek, hogy csónakban ültök és eveztek. Gyerünk: egy- kettő, egy-kettő, egy-kettő! Ivánka, te miért nem evezel? — Én vagyok a kormányos, tanító bécsi! — JOt jár az órád. amit születésnapodra kaptál tőlem? — Kiválóan. Olyan gyors, hogy agy óra alatt SS percet tea megt w “'*■* ó, urnám, bhsbsass tudom. hogy Ivén szeret engem. Mikor átölel, hallom, hogyan ver a szíve. — Igen, kislányom, apádnak is esősen vert a szíve, «mikor fiatal volt Később megtudtam, hogy a bal oldali belső zsebében hordta az óráját — Ahogy közeledem a géptrónSk szobája felé, úgy érzem magam, mint az urán, amelyik a Geiger-számláló- hoz közeledik — meséli egy igazgató, í — ?! — Minél jobban közeleden hozzájuk, annál gyorsabban kopognak! * — ifiért azoktad mondám, hogy hálával tartozom Rózsának? — Mert kSkosarazott, amikor megkérted a kezét — A vőlegényem ki nem állhatja a tanult és intelligens nőket. — Én is így gondoltam, amikor hallottam, hogy eljegyeztétek egymást — Tanulja meg, fiatal barátom, hogy a színész hangjával fejezi ki érzelmeit. Ismertem egy kollégát, aki egyszer felolvasta az étlapot az étteremben, és a hallgatóság sírva fakadt — tanítja a rendező a fiatal színészt — Biztosan felolvasta az árakat isi — válaszolja az ifjú. * — Megfogadtam a tanácsát, doktor úr, és nyitóit ablaknál aludtam. — Ugye, eltűnt a fejfájása? — Az nem, viszont a pénztárcámnak nyoma veszett. Festőművészek egymás között: — Hogyan tudta eladni, kolléga űr, azt a festményét, amit még be sem fejezett? — Éppen azért vették meg! Megdöbbentő hír Szólam Kadhrzadm Újítási módszerek A n ér vés flmmr Ha#«# t Massachusetts Institute ot Technology hallgatója, nem égésién öt év alatt elkészítette egy atombomba tervét, amellyel a szakée- tőket is meglepte. Ezzel kapcsolatban a kővetkezőket mondotta: „Gyerekjáték volt. Csupán a könyvtárban rendelkezésre álló szakkönyveket és kiadványokat, valamint néhány szakfolyóiratot kellett áttanulmányoznom”. 0i mutatója meredeken esett Végül is Atakisijev kénytelen volt átadni főtechnológusé székét másUűJCs ...Az ÚJ főtechnológus módfelett törte .a fejét: hogyan másszon ki ebből a slamasztika- bol? Egy reggelen beállított hozzá Musza. Kezében megszámlálhatatlan limlom. Vörös bajsza alatt mosolygott, megtörölte izzadt homlokát, majd tgy szólt: — Főtechnológus elvtán, lenne egy sernek javaslatom... — Hallgatom... — A főtechnológus elvtárs is tudja: az utóbbi időben gyárunk olyan játéktermékeket gyárt, amitől elijednek a gyerekek. De hát ez természetes is. Azok a hibridfigurák, amit elődje engedélyeztetett — bagót sem érnek. Szerintem ami oroszlán, az legyen oroszlán. Ha róka, akkor: róka. A gyermeknek csak az igazi utánzat, a ter- métszetes tetszhet. Az állat legyen olyan, mint az állatkertben. Ha a divat után megyünk, a második negyedévben sem kapunk prémiumot.., — Igaza van •— szólt az új főtechnológus. Vegye úgy, hogy a javaslatát elfogadom. Apropó! Mennyit kér érte? — Én már előre kiszámítottam — mondta Musza. — Pontosan négyszázhatvannyolc rubel hetvenkilenc kopejkát. Egy fillérrel sem többet! „.. (Baraté Rozália fordítása) Musza, a »Gyermekek öröme” nevű gyár játék-üzemrész- legének dolgozója, kezében egy csomó limlommal benyitott a főtechnológus irodájába. — Mi újság? — kérdezte Atakisijev, a főtechnológus. r- Semmi különös, csupán lenne egy újítási javaslatom. — Éspedig? — Egyszerű. Látott már a főtechnológus elvtárs vízhatlan kabátot? Olyat, ami egyszerre kabát is, esőköpeny is. Régebben nem gyártottak ilyet. — Igen — szólt Atakisijev. — Régen a kabát csak kabát volt, az esőköpeny csak esőköpeny. Ma viszont kétfunk- ciójú: kabát is, köpeny is egy füst alatt. — Remek! Közeledünk a témához. Nos, ugyanez vonatkozik a bútorokra is. Mert manapság a bárszekrény ugye szekrényke és italtároló is egyszerre. No aztán a re- komié! Aggyá alakítható kerevet... —r Igazad van — bólintott Atakisijev. — De mit akarsz tulajdonképpen? — Csak annyit: meddig porosodnak még gyermekjátékaink a pultokon? Mikor fogunk már végre valami újat, divatosat gyártani? — Mondasz valamit ... De mi az elképzelésed? — | Oltási javaslatom mindössze anynyi: kambinattv módszerek alapján gyártsunk modern játékokat. — Ide nézzen — mutatott Musza a kezében levő limlomokra: ez itt egy elefánt törzse, a fej viszont kutyáé. A játékot nevezhetjük „Kutyaele- fánt"-nak. Ez viszont az oroszlán és ló kombinációja alapján jött létre: „Leócsida”. És Musza elkezdte kirakosgatni a felemás játékokat. Sorolta elnevezésüket: ,,Szarvasiá” — szarvas és szamár keveréke .,. „Cocasiec” — macska és malac. .. ^Gyíkmókus”, „Mókusgyík” — mókus, gyikfarkincá- val..; — Nem te rossz — szólt lelkesen a főtechnológus. — És mit gondolsz, megveszik ezeket a torzszülötteket? A gyerekek nem viszo- lyognak ezektől a felemás figuráktól? — Meglehet, hogy először nem lesz Sikere. Az ember minden eshetőségre számítson. Csakhogy! Ezeket a játékokat éit a selejtböl állítottam össze. Kát rosszból kijön egy jó, és ezzel már csináltunk valamit. ♦. valami újat, ugye... — Vedd úgy, hogy a javaslatodat elfogadtam. Egy pillanat! Mennyit kérsz az újításodért? — Már kiszámítottam: összesen négyszázhatvannyolc rubelt és hetvenkilenc kopejkát. Egy fillérrel se többet!... Musza zsebre vágta az előleget és munkához látott. Macskák, medvék, elefántok, nyulak, lovak, kutyák, tigrisek törzsére más állatok feje került — és fordítva» Felis- merhetetlen hibrid- állat-figurák „születtek”. A kreációt piacra dobták, de senki sem vásárolta. A gyerekek amint meglátták, ordítva menekültek. A kutyafejű elefántok, az elefántfejű kutyák — a kutyának se kellettek. A gyár minőségi és mennyiséMaszek Caprihan„aranyáron árusítják az ivóvizet Cfcprtb* mugtifcwWfc «a eJsű tárlat» é» emel egyidejö- teg napirendi« kertit a sziget ivóvízellátásának súlyos problémája ia A tervek szerint júniusra állami támogatással eUoésEiM ax a 12 kilométer bosszú tenger alatti vízvezeték, amely egyszer s mindenkorra megoldja a sziget problémáját. Addig azonban a tartályhajók szakadatlanul szállítják Capriba az ivóvizet. A lakosság kétszázötven lírát fizet köbméterenként. Az a magánkézben tevő hajózási társaság, amely vállalkozott az ivó-vízellátásra, az elmúlt évben kétmilliárd lírás haszonra tett szert Capriban jelentűs szubvenciók igénybevételével 6 milEL árt lírás költséggel tengervíz-aótalanító berendezést állítottak özembe. Tekintettel arra, hogy a tervbe vett tenger alatti vízvezeték szolgáltatta ivóvíz köbméterenként mindössze SÍ lírába kéről majd, érthető, hogy mindazok, akik a jelenlegi helyzet folytén busás jövedelemre tesznek szert, minden eszközzel késleltetni kívánják a vízvezetékihálózat üzembe helyezését. Felszabadulás utáni nyeiv- h aaznalatunkban az lÜöQ-es évek második fel eben tűnt fel a címbeli szó. Mesterséges fejlemény: a magán- sz.ek.urr összetételből ezoösz- szevomással, tehát a ma- és a -szele ezótagok egybeolvasztásával alakult megnevezéssé. Jdentéstarteiraávai és használati értékével az alábbi összetételek sorába illeszkedik bele szervesen: magánvállalat, magánvállalkozó, magántulajdon, magánipar, magániparas, M» gánkisiparos, magánköre»kedelem, magánszektor, maszek. Főnévi és melléknévi értékben egyaránt nyelvi szer repet vállal. Egyrészt megnevezi a magánszektorba, a magánvállalkozásba tartozó kisiparost, kiskereskedőt, üzlettulajdonost sitb., másrészt melléknévként illetőleg jelzőként minősíti mindazt, ami magántulajdonben van: maszek kereskedő, maszek üzlet, maszek vállalkozás, maszek szerszám efcb. Üjobbam szócsalád is alakult körülötte, s ebben már ige- alak is jelentkezik. Szóban és írásban ezek a változatok a leggyakoribbak: utászé le, maszekot, tnaszekoláz Stb. Eleinte csak bizalma« bsb szed helyzetekben, humoros, tréfás színezettéi jutott nyelvi szerephez. Amolyan „vicces szóként” a megjelölt jelentéstartalom kisebbítésére is szolgált Később a sajtó nyelvében, a hivatalos jelentésekben is polgárjogot szerzett. Lehámlofct róla a humoros színezet és a csak elítélő minősítő szándék. Az is jellemző a lövidfté» fejlődésére, hogy versbeii szóvá is vált. Éppen a költeményekben való nyelvi szerepe bizonyítja, milyen sok jelentéstartalmi árnyalat és használati érték vállalására képes, önálló főnévként, megnevezésként s humoros hangulati értékkel vállal nyelvi szerepet Szilágyi Domokos Maszek ballada című versében: „Vagyok az utolsó maszek. Énnálam csillog a faszeg. Az ég alatt a föld felett hűtok nyarat, fűtök telet.” Az elvégzett munka minőségére is utal Rába György költeményének e részlete: „Van egy maszek cukrászda Óbudán. Ott vajjal sütik a kalácsot” (Rába: jelenlét). Ratkó József maszek ács jelzős szerkezete a nyelven túli összefüggésekről is árulkodik: „Lehetsz lakatos, maszek ács, úgysem kapsz városi lakást.” A maszekot igealak versbeli szerepéről árulkodnak az alábbi mondatok: „Egy szerelő. ki lakásában titkon maszekot, döngeti a meny- n vezetet lakásom *felőtt” (Jankovich Ferenc: Panasz- jegyzet.) — „... ha már nem tudott különbet maszekol- m.,” (Pákolitz István« Ilyen jó.) Dr. Bakos József
