Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
Országgyűlés i számok tükrében 17 ülésszak, 23 nagy fontosságú törvény Több mint 300 téma a bizottságok napirendjén Felelősségteljes, nagy jelentőségű döntések, hasznos javaslatok fémjelezték az 1971 —1975-ös választási ciklusban a magyar törvényhozást. Az elmúlt négy esztendő tanúsága szerint az országgyűlés munkája megélénkült, tevékenységében mindinkább érvényesültek az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelményei. Bebizonyosodott: az országgyűlés törvényhozó és ellenőrző tevékenységével, ál~ lami élétünkben betöltött megnövekedett szerepével, az ülésszakain folytatott színvonalas alkotó vitákkal jól szolgálta népünk érdekeit. Az elmúlt ciklusban 17 ülésszakot, összesen 34 ülést tartott az országgyűlés, egy- gyel kevesebbet, mint az 1967—1971-es ciklusban. 23 törvényjavaslatot tűztek napirendre, szentesítettek a képviselők egyhangú határozatával. (összehasonlításul: 1953—1958-ban 24,. 1958—1962 között 21, az 1963—67-es ciklusban 11, az 1967—1971 közötti időszakban pedig 26 törvényt alkottak.) Az elmúlt négy esztendőhöz fűződik egyebek között az alkotmány módosításáról szóló törvény, az ifjúsági, az egészségügyi, a szövetkezetekről, a népgazdaság tervezéséről szóló törvé- vény, a büntetőeljárást szabályozó legmagasabb szintű paragrafussor, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény, illetőleg a társadalombiztosítási törvény. A legutóbbi választások óta iktatták törvénybe a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényt, valamint a bíróságokról illetve a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényt is. MINISZTERELNÖKI, KÜLÜGYMINISZTERI BESZÁMOLÓK, 493 KÉPVISELŐI FELSZÓLALÁS A kormány elnöke három alkalommal állt a képviselők plénuma elé, hogy számot adjon a Minisztertanács tevékenységéről, szocialista építő- munkánk eredményeiről és a megoldásra váró feladatokról. Fontos részét alkották az ülésszakoknak a nemzetközi helyzet főbb kérdéseivel, a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységével foglalkozó külügyminiszteri beszámolók, valamint a Minisztertanács más tagjainak tájékoztatói. A mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter például beszámolt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról. A könnyűipari miniszter tárcája helyzetéről tartott tájékoztatót, ezen belül is elsősorban a ruházati és cipőipar, a bútoripar és a nyomdaipar rekonstrukciójáról. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácstörvény végrehajtásáról adott számot. A 352 országgyűlési képviselő döntő többsége felszólalt a plénumon, — sokan több ízben is —, a mandátumbirtokosok összesen 493 felszólalásban fejtették ki véleményüket a napirendre tűzött kérdésekről. Behatóan vizsgálták, körültekintően elemezték a különféle előterjesztéseket, hasznos javaslatokkal, észrevételekkel segítették a kormányzati munkát. Indítványaik, gondolataik tanulmányozására a Minisztertanács nagy figyelmet for dított, állandósult az a gyakorlat, hogy az olyan javas latok, amelyekről az ország- gyűlésnek külön nem kell határoznia, a Minisztertanács elé kerülnek. Az országgyűlés irodájának nyilvántartása szerint az elmúlt ciklusban majd félezer olyan képviselői javaslat, észrevétel hangzott el a plénum előtt, amely- lyel a kormány külön is foglalkozott. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI TEVÉKENYSÉGE Az országgyűlés tanácskozásain nagy szerepe, súlya volt a nemzetközi kérdéseknek, a képviselők rendszeresen figyelemmel kísérték a nemzetközi helyzet alakulását. (Különösen áll ez az országgyűlés külügyi bizottságára.) Az országgyűlés ebben a ciklusban is szélesítette, erősítette parlamenti kapcsolatait. Hivatalos parlamenti küldöttségek látogattak hazánkba Jugoszláviából, Japánból, Kanadából, Ausztriából, Indiából, Belgiumból, Lengyelországból, Dániából, a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Iránból és Franciaországból. A magyar országgyűlés delegációja Japánban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Finnországban, Norvégiában, Bulgáriában, Romániában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Dániában, Jugoszláviában, Angliában és az Egyiptomi Arab Köztársaságban tett látogatást. Az Interparlamentáris Unió nemzetközi tevékenységében rendszeresen részt vett az Unió magyar csoportja. KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK AZ Állandó bizottság NAPIRENDJÉN A parlamenti demokratizmus erősödése kedvező feltételeket teremtett a bizottságok tevékenységének kiszélesítéséhez. A képviselők több mint fele tevékenykedett a 10 állandó bizottság valamelyikének tagjaként, eredményes munkájuknak a jó szakmai összetétel, s a hozzáértő, gondos felkészülés volt a biztosítéka. A bizottságok üléseiken több mint 300 témát tűztek napirendre, többet, mint a korábbi ciklusban. Tevékenységük mindenekelőtt az országgyűléshez kapcsolódott, a plénum elé kerülő napirendi témák előkészítésével, előzetes megtárgyalásával függött össze. A bizottságok bekapcsolódtak a törvényhozáson kívül eső jogalkotó munkába is. A jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság például megvitatta annak a törvényerejű rendeletnek a tervezetét, amelyet az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről hoztak. Foglalkoztak a lényegesebb állami intézkedések végrehajtásának tapasztalataival, meg- hallgaták egyes minisztériumok tájékoztatóit munkájukról, napirendre tűzték a lakosság életkörülményeivel, szociális és kulturális ellátottságával összefüggő fontos kérdéseket. Napirendjükön szerepelt egyebek között a mezőgazdasági kisüzemek termelésének elemzése, a főváros és a vidéki nagyvárosok tömegközlekedési gondjainak megvitatása, a 15 éves lakásfejlesztési terv teljesítésének mérlege, a budapesti közlekedés távlati tervének ellenőrzése, az állami oktatás helyzete és fejlesztésének terve, az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok megvizsgálása. Foglalkoztak a vízgazdálkodás távlati fejlesztési elképzeléseivel, az iparban dolgozó szocialista brigádok művelődési helyzetével, a természet- és környezetvédelemmel, a gyógyszergyártással. INTERPELLÁCIÓK Az elmúlt négy esztendő krónikájából kitűnik, hogy a képviselők rendszeresen éltek interpellációs jogukkal, s összesen 41 témában kértek választ az illetékesektől. Sürgették például az új lakótelepek járulékos és kapcsolódó létesítményeinek a lakásokkal egyidejű felépítését, néhány megyében a televízió és a rádió vételi lehetőségeinek megjavítását, a Balaton víz- háztartásának illetve a Ba- laton-parti táj fokozottabb védelmét, az E—5-ös út korszerűsítését, a Dráva-menti gátrendszer hiányzó szakaszé- r nak kiépítését, az áruellátás 'folyamatosabbá tételét. Interpellációban tették szóvá a vidék orvosellátásának helyzetét, a murakeresztúri állomás és a nagykanizsai vasúti csomópont rekonstrukcióját, a folyók hullámterének hasznosítását, s a népesedéspolitikánk végrehajtásához szükséges személyi- és tárgyi feltételek javítását. (MTI) Sííi‘rkes*fő}«ég5iiii!ie látogatlak Eger finn vendégel Munkánkról, a Népújság megjelenésének körülményeiről tájékoztatja finn vendégeinket Papp János főszerkesztő. (Fotó: Perl Márton) Egri tartózkodásuk második napján, kedden gazdag program várta a megyeszékhely finnországi testvérvárosának képviselőit. Simo Vil- janen, Pori város tanácsának aleinöke és kísérete — Kovács Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának és dr. Varga Jánosnak, a városi tanács elnökének kalauzolásával —• délelőtt egy rövid városnéző séta után szerkesztőségünkbe látogatott. Eger finn vendégeit Papp János, a Népújság főszerkesztője fogadta és tájékoztatta az újságírók élet- és munkakörül- inényeiről, a lapkészítés napi teendőiről, a kollektíva feladatairól. Leo Nübergnek, a Poriban megjelenő Uusi Aika (Üj Idő) című lap főszerkesztőjének kérdésére válaszolva egyebek között elmondta, hogy milyen szerepet tölt be a Népújság a megye életének formálásában, a párt- és a tömegszervezetek, valamint a tanácsok feladatainak megvalósításában. Szó esett a továbbiakban a két város testvéri kapcsolatainak bővítéséről, Pori és Eger mindennapjainak a helyi újságokban történő megismertetéséről. Papp János tájékoztatója után finn vendégeink beszéltek a Poriban megjelenő újságok, lapok szerepéről és feladatáról. Külön említést tettek a Szociáldemokrata Párt lapjának, az Uusi Aika- nak a tevékenységéről, majd az ottani újságíróképzés rendszeréről, feladatáról esett szó. A Népújság szerkesztőségében tett látogatás után északi barátaink kirándulásra indultak. A délutánt Lillafüreden, Aggteleken és Szilvásváradon töltötték. Sétát tettek a Hámori tónál, végigjárták a cseppkőbarlang folyosóit, rövid időre megpihentek a föld alatti hangversenyterem padjaiban, megcsodálták a különleges természeti képződményeket, majd a bükki rezervátum érdekességeivel ismerkedtek. Szilvásváradon az Állam: Gazdaság múzeumát tekintették meg, ezután pedig elbeszélgettek a gazdaság vezetőivel. Finn barátaink programja ma Egerben folytatódik. Nemzetközi VOLÁN-járatok nyolc országba Az idegenforgalmi szezonban is közvetlen autóbuszjáratok kötik ősszé a magyar fővárost Ausztriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Lengyelországgal, az NDK- val, az NSZK-val, Olaszországgal és Romániával. Egész évben rendszeresen öt, meghatározott napokon nyolc útvonalon közlekednek a Volán nemzetközi járatai, s a főidényben további hét járattal növelik az utazási lehetőségeket. A Volán és az IBUSZ új együttműködési formát vezetett be az idén. Az IBUSZ közvetítésével az AlacsonyTátrában, szombattól-szom- batig faházakat lehet bérelni, a váltás napjain pedig a Volán közvetlen járatot indít a tátrai bungaló-telepre. A dubrovniki, a spliti, a velencei és az erfurti Volán-járatok kétnaposak, ezért ezeknél az utaknál szállást is foglalnak az utasoknak. A Volánbusz utazási irodája Dubrovnikba, Opatijába, Velencébe, Kolozsvárra, Maros- vásárhelyre, Drezdába, Erfurtba és a Csorba tóhoz nemcsak elszállítja utasait, hanem vállalja üdülésük megszervezését. Törvény a biztonságos életért II. A nyugdíjrendszer fejlesztése A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal azok a változások tarthatnak szamot, amelyeket a társadalombiztosítási törvény a biztosítottak nyugellátásában érvényesít. Az öregségi nyugdíjrendszert két igen jelentős jogszabály fejleszti. Az egyik jogszabály a nyugellátásra jogosító korhatárt egységesíti, amikor kimondja: „öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha 10 év szolgálati időt szerzett.” Ez az intézkedés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok régi vágyát teljesíti, hiszen az eddig érvényben levő szabály szerint a mezőgazda- sági tsz-tagok korhatára 5 évvel magasabb a munkásokénál és alkalmazottakénál: férfi akp ál 65 év, nőiknél 60 év. Ezt a korhatárt 1976. január 1-től évente egy-egy évvel csökkentik, s 1980. január 1-től azonos lesz a munkás—alkalmazotti korhatárral. A törvény megerősíti az 1973-ban hozott rendelkezéseket a nyugd í j korhatárt csökkentő korkedvezményekről. Azoknak jár két év korkedvezmény, akik az egészségre különösen ártalmas, a szervezetet fokozottan igénybe vevő munkakörben legalább tíz évig, (nők nyolc évig) dolgoztak. Minden újabb ötévi, (nőknél négyévi) munkavégzés a korkedvezményre jogosító munkakörben egy-egy évvel tovább csökkenti a korhatárt. Jelentős változás: a nyugellátás összegét meghatározó mértékszabály egységesítése. Eddig más mérték - szabály alapján állapították meg a munkások és alkalmazottak, és más mértékszabály alapján a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjösszegét. A munkások és alkalmazottak 10 évi szolgálati idővel az átlagkereset 22 százalékának megfelelő nyugdíjat kaíptak. A termelőszövetkezeti tagoknál 10 év szolgálati idő a kereset 33 százalékának megfelelő nyugdíjra jogosított. A törvényben megszabott egységes mértékszabály szerint a 10 évi szolgálati idő alapján járó nyugellátás összege a biztosított havi átlagkeresetének 33 százalékát teszi ki Minden további munkában töltött év után 2 százalékkal bő a nyugdíj. mértéke, ■ egészen a 25 éves szolgálati idő megszerzéséig. 26 és 32 éves szolgálati idő közt évente 1—1 százalékkal nő a nyugdíj mértéke, 33 és 42 évi szolgálati idő közt pedig 0,5—0,5 százalékkal emelkedik a mérték. A legmagasabb mérték, az átlag- kereset 75 százaléka tehát 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az évenkénti nyugdíjská33 70,5 % az előző skála alapján szá34 71 % mított összeg. Eddig a leg35 71,5 % magasabb nyugdíj az átlag36 72 % kereset 71 százalékát tette ki, szemben az új nyugdíj37 évi 0,5 %-kal emelk. 72,5 maximummal, az átlagkere38 x 73 % set 75 százalékával. 39 •73,5 % Fenntartja a ^.örvény az 40 74 % ösztönző nyugdíjpótlék rend41 74,5 % szerét is. Aki a nyugdíj42 75 % korhatár elérése után is tola ezek szerint a következő: 10 éves szolgálati idő alapján a nyugdíj a havi átlagkereset 33 % 11 35 % 12 37 % 13 39 % 14 41 % 15 43 % 16 45 % 17 47 % 18 49 % 19 évi 2 %-kal emelk. 51 20 53 % 21 55 % 22 57 % 23 59 % !4 61 % 25 63 °o 26 64 % 27 65 % 28 66 % 29 67 % 30 évi i %-kal emelk. 68 31 69 % 32% Az eddigi nyugdíjskálák helyébe lépő egységes mértékszabály egyetlen réteg szerzett jogát sem sérti, de ' jelentősen javítja azoknak a munkás-alkalmazotti rétegeknek az ellátását, akiknek rövid a szolgálati idejük, hiszen 10 évi szolgálati idő után 11 százalékkal emelkedik a mérték a korábbiakhoz képest. A gyakorlatban ezeknek a túlnyomórészt legalacsonyabb keresetű rétegeknek az éllátását az állam nyugdíjminimum megszabásával biztosította. A nyugdíjminimum ezután is fennmarad, s ennek összege az 1975. július 1-én életbe lépő nyugdíjemeléssel a munkások és alkalmazottak részére 910 forint, a tsz- tagoké 810 forint, a kisiparosoké pedig 860 forint lesz. Amennyiben valakinek a havi átlagkereset alapján az új mértékszabállyal számított nyugdíja ennél kevesebb lenne, az előbbiek szerinti minimális nyugellátást kapja. Az eddigieknél kedvezőbb ellátást biztosít az új mértékszabály azoknak is, akiknek hosszú a szolgálati idejük, mert nyugellátásuk valamivel magasabb lesz, iránt vább kíván dolgozni, a megállapítandó nyugdíjához még pótlékot kap, fizikai munkakörben évi 7 százalékkal, alkalmazotti munkakörben évi 3 százalékkal emelkedik a nyugdíja. Ebben az esetben természetesen a nyugdíj összege meghaladhatja a 75 százalékos maximális mértéket, mert például fizikai munkakörben töltött további négy évvel a nyugdíj elérheti az átlagkereset 95 százalékát. Így a nyugdíj összege azonos lehet, sőt esetleg valamivel meg is haladhatja a nyugdíjazás időpontjában elért keresetet, hiszen a nyugdíjalapként számított átlagkeresetbe a jutalom, a prémium, az év végi nyereségrészesedés, az esetleges kitüntetéssel járó pénz is beletartozik. Sőtér Edit Következik: Gondoskodás az özvegyekről és az árvákról JémimijjQ 1975. május szerda