Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Olaj a tűzre VÁLSÁGOS NAPOKAT ÉL AT PORTUGÁLIA. Amire már korábban is számítani lehetett: a szocialis­ta párt minden áron érvényesíteni akarja az április 25-i választásokon elért sikerét, s eközben attól a koc­kázattól sem riad vissza, hogy az ország demokratikus erőit megosztva, felkorbácsolja az amúgy is izzó szen­vedélyeket. Ürügyül a Republics című lap körüli vita szolgált: a szocialista irányzatú újságot — néhány cikkének vitatható beállítottsága miatt — a nyomdászok nem voltak hajlandók kinyomni. Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára válaszul ultimátumot inté­zett Costa Gomes köztársasági elnökhöz és követelte, hogy nyomban üljön össze a fegyveres erők mozgal­mának (MFA) legfelsőbb forradalmi tanácsa. Soares azzal fenyegetőzött csütörtök délutáni sajtóértekezle­tén, hogy pártja kilép a koalícióból, ha követeléseit nem teljesítik. Amíg pedig érdemi választ nem kap, ő és az ugyancsak szocialista igazságügyminiszter tá­vol marad a kormány üléseiről. A LEGFELSŐBB ALLAMHATALMI SZERV 17 órás ülésén meglepetését és rosszallását fejezte ki „bizonyos pártoskodó erők magatartása miatt” — ennek ellenére Soares pártja nem mondta le a csü­törtök koraestére meghirdetett tiltakozó tüntetést. Ellenkezőleg, a főtitkár hevesen támadta az MFA-t és a Portugál Kommunista Pártot, s velük szemben a közép jobboldali demokratikus néppárttal (PPD) vállalt közösséget. Olaj a tűzre — így lehetne jellemezni a szocialisták kihívó és józan megfontoltságot aligha tükröző maga­tartását. Portugáliában ma még igen sokféle erő mun­kálkodik, részben a felszínen — maoisták és szélső- jobboldali mpnarchisták —, részben a kulisszák mö­gött. A belső és a külső reakció malmára hajtja a vizet minden olyan megnyilatkozás, amely a fegyve­res erők és a nép szövetségét veszi célba, vagy az amúgy is meglevő gazdasági gondokat eltorzítja. Mario Soares csütörtöki sajtóértekezlete szinte kihívásként hatott. A szocialista politikus azt állította, hogy pártja ellen összehangolt kampány folyik,, s Por­tugália ilyen körülmények között nem a szocializmus, hanem a gazdasági romlás és az anarchia felé halad. Arról azonban nem szólt, hogy pártja egyáltalán haj­landó-e együttműködni a politikai és a gazdasági élet, az egész társadalom demokratikus átalakításában. MÁRPEDIG EZ A KÉRDÉSEK KÉRDÉSE, s amíg ebben nem sikerül nyugvópontra jutni, amíg bizonyos vélt pártérdekeket az ország jövője megalapozásának elébe helyeznek, addig csak gyengítik és nem erősítik a néptömegek által április 25-én kinyilvánított óhajt a demokratikus átalakulás folyamatának folytatására. NATO-liadügyminiszierck brüsszeli tanácskozása Kis Csaba, az MTI tudósító- je jelenti: A délelőtti ülésen a minisz­terek meghallgatták angol kollégájuk, Roy Mason tájé­koztatóját az úgynevezett Európa-csoport londoni ta­nácskozásáról, Sir Peter Hill- Morton tengernagy, a katonai bizottság elnökének összefog­lalóját a kelet-nyugati viszony katonai vonatkozásairól, továbbá a katonai bizottság által összeállított jelentést a szocialista országok katonai helyzetéről. Ez utóbbi a szo­kásos módon azzal akar több pénzt kicsikarni a NATO-tag- államok fegyverkezési prog­ramjának teljesítésére, hogy az állítólagos „szovjet fenye­getés” mumusával , ijesztgeti a nyugati közvéleményt. A miniszterek egyébként szem­mel láthatóan igyekeznek propagandát kifejteni a fegy­verkezési program teljesítése mellett: a többi között meg­vitatták, hogy még lehet a tagállamok parlamentjeit ar­ra buzdítani, hogy több pénzt biztosítsanak katonai célokra. Schlesinger amerikai had- ügyminiszter ezzel kapcsolat­ban felszólalásában ismét sür­gette az Egyesült Államok eu- rópai partnereit katonai kö­telezettségei teljesítésére, fegyveres erőik ütőképességé­nek fokozására. A tanácsülés röviden fog­lalkozott csupán a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások­kal. A NATO főtitkára, Jo­seph Luns ezzel kapcsolatban Mint a TASZSZ Bejrútból jelenti, csütörtökön Libanon­ban a haladó erők felhívásá­ra általános sztrájkot tarta­nak, tiltakozásul a Kataeb pórt-beli falangisták tevé­kenysége ellen, amely — mint ismeretes — a paleszti­nokkal való fegyveres össze­tűzésekhez vezetett. A mun­kabeszüntetéssel továbbá tá­mogatni akarják a demokra­tikus politikai reformok vég­rehajtására, a Palesztinái el­lenállási mozgalom sokoldalú támogatására, a társadalmi változások megvalósítására, valamint a korrupció és a spekuláció elleni küzdelem aktivizálására irányuló kö­veteléseket. A libanoni fővárosban és más városokban nem műkö­dik a hivatalok és vállalatok túlnyomó többsége, sztráj­kolnak számos oktatási in­tézmény diákjai. azt mondotta. hogy az érte­kezleten az elmúlt hónapok­ban nem történt ugyan hala­dás, de reméli, a miniszteri tanács soronkövetkező ülésén, fél év múlva már „kedvező hírekről” számolhat be. Az ülésen szó volt négy NATO-tagállam arra irányu­ló közös kísérletéről, hogy együttesen vásároljanak új harci repülőgépeket. Belgium, Hollandia, Dánia és Norvégia ugyan mindezideig nem tu­dott megegyezésre jutni ar­ról, hogy amerikai, vagy fran­cia gépet vásároljanak, Fos- tervoll, norvég hadügyminisz­ter azonban azt mondotta er­ről, hogy a vita még nem zá­rult le. Délután a hadügyminiszte­rek zárt ülést tartottak, ame­lyen elsősorban a NATO déli szárnyának problémáival foglalkoztak, beleértve a Spa­nyolországgal való katonai együttműködés lehetőségét. Ugyancsak zárt ülésen tár­gyaltak , az 1982-ig érvényes katonai-fegyverkezési prog­ram módosításairól. Szov»eí és amerikai szakemberek Bajkonurbart EttSZ-erők a kólán- fennsíkon A szíriai kormány csütörtö­kön nyilvánosságra hozott hivatalos nyilatkozatában megerősítette, hogy hozzájá­rul a Golan-fennsíkon szolgá­latot teljesítő ENSZ-erők mandátumának újabb hat hó­napi meghosszabbításához. Feszültség Portugáliában LISSZABON Mario Soares, a szocialista párt nevében nyíltan ultimá­tumot intézett az MFA Leg­felsőbb Forradalmi Tanácsá­hoz: sajtóértekezletén beje­lentette, hogy a párt csak ak­kor marad meg a koalíciós kormányban, ha kielégítik kö­veteléseit. Mint közölte, ad­dig is amíg érdemi választ- nem kap, ő és Zenha igazság­ügyminiszter nem vesznek részt a kormány ülésein. Soares egyéb megjegyzései­ből világosan kitűnt, hogy a szocialista párt „a pluraliz­mus és a politikai demokrá­cia” nevében messzemenő személyi változásokat akar a sajtó, a szakszervezetek, a helyi hatalmi szervek, az ál­lami vállalatok vezetésében és magában az államappará­tusban, ahol állítása szerint, jelenleg hátrányos megkülön­böztetés sújtja a szocialistá­kat. A szocialista párt vezére végűi az estére meghirdetett lisszaboni tömeggyűlést a po­litikai szabadság védelmét követelő demonstrációnak haranfcfzta be. <AAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAA^^AWAVWVWSAAA/WWWAAAAAAAAAAAA/W ■ NEM ÉVFORDULÓ és ju­bileum — hanem a politikai gyengülés és válság rezgései keltették azt a diplomáciai mozgást, amely május 29-én és 30-án a brüsszeli NAT<?- csúcsértekezletben éri majd el tetőpontját. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére és magatartásá­ra eleve rányomta a bélye­gét az, hogy 1949-ben, a hi­degháború kiéleződésének szakaszában hozták létre, mint a Szovjetunió és a szó- ' cialista országok elleni köz­vetlen agresszió eszközét. A szocialista országok több, mint öt esztendőn keresztül figyelték a NATO szervezé­sét, s mind katonapolitikai, mind diplomáciai szempont­ból rendkívüli mértéktartást tanúsítottak. Csak miután a potsdami egyezmények meg­sértésével Nyugat-Németor- szágot felvették a NATO-ba, 1955. május 14-én született meg a Varsói Szerződés. Már az időpont is demonstrálja, hogy ez a katonai-politikai szövetség válasz volt az im­perializmus agresszív tervei­re. Mint a Varsói Szerződés huszadik évfordulóján tar­tott nemzetközi megemléke­zések hangsúlyozzák: amed­dig a NATO fennáll és más imperialista tömbök léteznek — addig szükség van a Var­sói Szerződés szervezetére. A nagy kérdés 1975 tava­szán tehát az: milyen álla­potban van maga a NATO? Kétségtelen, hogy az impe­rializmusnak ez a legerő­sebb és legszorosabban meg­szervezett katonai blokkja sem kerülhette el a nemzet­Qj/mkM M75. május 23, péntek NATO-rengés csúcs előtt közi erőviszonyok általános fejlődésének hatását. Nos, a NATO-déli szárnya a nyílt és akut válság állapotában van — északi szárnya pedig bizonyos tartózkodást tanúsít az amerikai katonai követe- lésekkel szemben, Északon a két, skandináv NATO-tag­állam, Norvégia és Dánia egészséges józansággal min­dig korlátokat szabott az amerikai támaszpontpolitiká­nak. Az utóbbi évtizedben pedig ezek az országok egyre nehezebben viselték el Was­hingtonnak a görög és por­tugál fasiszta rezsimmel fenntartott NATO-kapcsola- tait. A két északi ország tar­tózkodása nem okozott ugyan nyílt válságot a NATO-ban, politikai és morális fenntar­tásaik kétségkívül jelentet­tek bizonyos akadályozó té­nyezőt az amerikai politika számára. (Például abban, hogy Spanyolországot mát- korábban közelítse a NATO szervezetéhez.) AZ IGAZI KRÍZIST a NATO-politika számára a szerződés déli szárnyán le­zajló válságsorozat jelentet­te és jelenti ma is. Ez a kö­vetkező fő eseményekben öl­tött testet: 1. A ciprusi ese­mények miatt Görögország kivonult a NATO katonai szervezetéből. 2. Törökország bennmaradt ugyan a katonai szervezetben, kapcsolatai azonban feltételessé váltak. Hiszen, ha Washington olyan lépéseket tenne a NATO ér­dekében, amelyek Görögor­szágot kielégítenék, akkor Törökország elszakadása vá­lik reális fenyegetéssé. 3. Olaszországban két esztende­je egyre mélyül a második világháború után kialakult, • lényegében a keresztényde­mokrata párt hatalmi mono­póliumán alapuló rezsim vál­sága. Ennek következtében Olaszország sem számít töb­bé katonailag biztos szövet­ségesnek a NATO szempont­jából. 4. Portugália, a déli szárny legnyugatibb tagja rendkívül haladó, sőt de­mokratikus-szocialista jelle­gű , forradalmi folyamaton megy keresztül, s ez megkér­dőjelezi az Egyesült Álla­mok számára rendkívül fon­tos Azori-szigetek támasz­pontjainak stabilitását. 5. A felsorolt válsággócok nem szigetelhetők el egymástól, hanem egymásra is hatnak, egymást erősítik. MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ­EN, az amerikai politika minden erővel arra törekszik, hogy a NATO bomlási folya­matát megállítsa és várat­lan eseményekre felkészülve új alternatívákat dolgozzon ki. A május végi NATO-érte- kezlet küszöbén az új megol­dások keresése elsősorban két területen figyelhető meg. Az első: Franciaország állás­pontjának fokozatos csúszá­sa az atlanti pozíciók felé. Emlékezetes, hogy annak idején De Gaulle tábornok Franciaonszága kilépett a NATO kato.nai szervezeté­ből, s voltaképpen így ke­rült a blokk székhelye Brüsszelbe. Az olajválság és a nyugati tőkésvilág egyéb gazdasági problémái alkal­mat adtak Washingtonnak arra, hogy hatásos nyomást gyakoroljon az új francia re­zsimre. Ezért — ha a NATO katonai szervezetébe formális visszatérésre nem is kerül 6or — Franciaország mindenesetre aktívabb és lo­jálisabb atlanti politikát fog folytatni, mint az elmúlt év­tizedben. A másik, egyelőre homá­lyos kísérlet Spanyolország­gal kapcsolatos, ahol a kö­vetkező hetekben kell ismét meghosszabbítani az 1953 óta fennálló kétoldalú spanyol— amerikai katonai szerződést. Az amerikaiak célkitűzése az, hogy megszabják a meg­hosszabbítás feltételeit, s olyan helyzetet teremtsenek, ami egy későbbi időpontban Spanyolország NATO-tagsá- gához vezethet. Ezzel kettős céljuk van. Először: támo­gatni olyan, Franco utáni re­zsim létrejöttét, amely társa­dalmilag konzervatív és így szövetségese lehet Washing­tonnak. Másodszor: elszige­telni a NATO pillanatnyilag leghaladóbb és ezért Was­hington szempontjából leg­veszélyesebb tagállamát, Por­tugáliát. Mint látható, rendkívül nehéz és bonyolult feladatok állnak a Brüsszelben készü­lő NATO-főnökök előtt. Nyilvánvaló, hogy a kétna­pos, brüsszeli csúcs ezeket nem oldja meg, legfeljebb ünnepélyesen kinyilváníthat­ja a ,,szövetséges! hűséget”. A KÜZDELEM EREDMÉ­NYE — mint eddig — ezút­tal is az európai és nemzet­közi erőviszonyok valóságos alakulásának függvénye. Itt pedig változatlanul hatnak azok a társadalmi, politikai és gazdasási áram"átok, ame­lyek a NATO jelenlegi válsá­gát előidézték. ■4*c Szovjet és amerikai űr­kutatási szakemberek meg’ tekintették Bajkonurban a közös űrrepülés szovjet űr­állomásának, a Szojuz-nak a. kilövőterét. (Népújság telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára csütörtöki sajtókonferenciá­ján. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Bécsi haderíjcsökkentés A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönök csökkentésével foglalkozó nemzetközi tanácskozás részi vevői csütörtökön „újabb ple­náris ülést 'tartották. A bé­csi Hofburg nemzetközi kon-’: f erenciaterembeít, a Re- douten-Saal-ban zárt ajtók mögött tárgyaltak a küldött­ségek Stanley R. Resor nagy­követnek, az Egyesült • Álla­mok delegációja Vezetőjének elnökletével. A pleáris ülésen, dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttségének vezető­je fejtette ki országa állás­pontját, méltatva a szociális-: ta országok által korábban beterjesztett egyezményter­vezeteket és javaslatokat. A delegációk közös megál­lapodása alapján a legköze­lebbi plenáris ülést május 30-ra hívták össze. Tájékoztató az OKtatási Minisztériumban A társadalmi ösztöndíj előnyt jelent a felvételinél A tanév néhány időszerű kérdéséről — az érettségivel, az egyetemi, főiskolai felvé­telekkel kapcsolatos felada­tokról, a szakemberhiány enyhítésére tervezett intéz­kedésekről — tájékoztatták az Oktatási Minisztérium il­letékesei csütörtökön a sajtó képviselőit. Dr. Kelemen Tamás, az Or­szágos Oktatási Tanács titká­ra egyebek között elmondot­ta: az egyes területeken mu­tatkozó szakemberhiány eny­hítése érdekében megvizsgál­ták, hogy milyen hathatós intézkedéseket lehet bevezet­ni a vidék — elsősorban a ki­sebb települések — jobb szakemberellátására. Az átfo­gó vizsgálat a foglalkoztatás­politikai célokkal összhang­ban történt meg. Ennek ér­dekében egyes szakmák ese­tében (pedagógusok, jogá­szok vonatkozásában) egyes vidéki területeket érintően a szakemberhiány megszünteté­se érdekében már az 1975— 76. tanévtől új eljárást ve­zetnek be- A felsőoktatási felvételiknél a pedagógus­képző intézményekbe (óvónő­képzőkbe, tanítóképzőkbe, ta­nárképző főiskolákra, egye­temi tanárszakokra), vala­mint az állam- és jogtudo­mányi karokra felvételre je­lentkezők közül azok, aktit társadalmi ösztöndíjszerző­déssel rendelkeznek, és a felvételhez szükséges úgyne­vezett relatív ponthatárt el­érik, a felvételnél előnyt él­veznek. A társadalmi ösztöndíj­szerződéshez — amit a szóbe­li felvételi vizsga idején á jelentkezőnek be kell mutat­nia — csatolni kell az illeté­kes hatóságok (pedagógusje­löltek esetében a megyei mű­velődésügyi osztály, jogi kar­ra pályázók esetében az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Legfőbb Ügyész­ség) nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező — amennyiben felveszik a felsőoktatási iri- tézménybe — diplomája meg­szerzése után szakemberhi­ánnyal küzdő, vidéki mun­kahelyen vállal állást. A szerződés alapján a hallgató havonként 400—700 forint összegű társadalmi ösztöndíj­ban részesül. Ezenkívül ta­nulmányi eredménye és szo­ciális helyzete alapján — a felsőoktatási intézménytől egyéb juttatást, ösztöndíjat is kaphat. A felvételi vizsga előtt megkötött társadalmi ösztÖti- díjszerződés csak a felsőok­tatási intézménybe történt felvétellel válik örvényessé. Sztráik Libanonban

Next

/
Thumbnails
Contents