Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám
Egy ország, amely most tanulja anyanyelvét v. Algír látnivalói között előkelő helyen áll a Kasbah, ami fellegvárat jelent és ez az Avenue Taleb Mohameden ma is áll, a francia időkben börtönnek használakkor az itt épült régi arab városnegyedet, a török jellegű házakkal. A sűrűn lakott házrengeteg szűk kis utcáiban csak arabok laknak. Itt vannak a legjellegzetesebb arab piacok, a szukkok, ugyanakkor az arab építészet remek alkotásai, a mecsetek és a parányi kis szállodák. Megfigyelhettük, hogy a hegy oldalában az egymáshoz épült házak emeletesek és úgy alakították ki a szinteket, hogy minden családnak kilátása van a tengerre. Az európaiak számára különös élményt jelentő városnézésre arab barátainkkal indultunk. Nélkülük nem tudtunk volna tájékozódni a szűk sikátorok, árusoktól hange« üzletsorok rengetegében, de biztonságunk érdekében is kellett, hogy ne legyünk egyedül. Kitűnő idegenvezetőknek bizonyultak, hamar megtudtuk, hogy valamikor berber városnegyed volt itt, de a törökök lerombolták és a maguk ízlése szerint építették fel. Belestünk félig nyitott kapukon és az idegenek elől szigorúan elzárt udvarokban meggyőződhettünk arról, milyen hangulatossá, széppé tudtak varázsolni faragott kövekkel, festett csempékkel egy különben zord helyiséget. De kísérőink büszkén említették a Kasbah történelmi szerepét, lakóinak nagyszerű tettét: 130 évig az algíri francia- ellenes mozgalom fő központja volt. A francia hadsereg és csendőrség még a nyugodtabb időben sem mert csak nagy erőkkel behatolni a Kasbahba. A mai Kasbah harcos jellege már a múlté, itt mindent lehet kapni, virágzik a kereskedelem és az emberfolyam, a zsivaj közben apró szigetecskéket csak a teázók jelentenek. Itt nőt nem látni, a hangulatos helyiségeket kizárólag a férfiak látogatnák. Kiskorúakat csak felnőtt kíséretében szolgálnak ki. Egy ilyen teázóba tértünk be. nem messze az El-Kebir dzsámitól, hogy a látottak kapcsán folytassuk beszélgetésünket. Partnereink 18—20 éves diákok. Forradalmi változások szemtanúi, s ha a kritikus időszakban még gyermekfejjel próbálták követni az eseményeket, ma már az összefüggések ismeretében a jövővel törődő és tenni akaró szándék fűti szavaikat. Azt még hozzáteszem, hogy Algéria népességének több mint a fele 20 éven aluli. Amit a függetlenség kivívásáról mondanak, az az algériai nép újkori történelmének dicső korszaka. — 1954. október 31-én a francia rendőrség és katonaság nagyvárosainkban tömegmészárlást rendezett a függetlenség mellett tüntető arabok soraiban — idézi a történelemkönyvet egyikük. — A másnap Aurés hegyeiben kirobbant népfelkelés válasz volt erre a barbár cselekedetre, amely fokozatosan kiterjedt Kabi- liára, majd pedig egész Constantine megyére. A Nemzeti Felszaöaditási Front (FŰN) harcba szólította az egész algériai népet. A felkelést úgyszólván az egész ország egységesen támogatta és ennek köszönhető győzelmünk, amelyet az 1962. március 18-i eviani egyezmény deklarált. Július 1-én népszavazás volt és ekkor döntöttünk arról, hogy önálló, szuverén államot hozunk létre. A 130 éves francia elnyomásnak így lett vége. — Hogyan éltek a szabadságotokkal? — A franciák nemcsak a építkezésekben valósították meg mindazt, ami ízlésüknek megfelelt, de átírták történelmünket is. Még ma is nagyon keveset tudunk arról, kik voltak és hogyan éltek az ország őslakosai. A hivatalokban. iskolákban francia volt a hivatalos nyelv. 'Mi itt valamennyien jobban beszéljük a francia nyelvet, mint anyanyelvűnket, az arabot. Amikor hazánkat elhagyták a franciák, nemcsak a gyűlölt ellenség távozott hanem — több mint egymillióan voltak — hivatalnokok, szakemberek. Olyan fiatalok, mint mi, kerültek a helyükre. Nagyon nehéz volt a kezdet magunkra hagyottan, de most már kezdünk belejönni. — Furcsa helyzetek adódtak — veszi áX a szót a velem szemben ülő Mahmud. — Apám tagja volt a Nemzeti .Felszabadító Hadseregnek. Meg is sebesült Talán hihetetlen, de nem értette az arab nyelvet csak a franciát Amikor a televízióban anyanyelvűnkön olvasták fél a híreket * francia adások közben mind gyakrabban közvetítettek arabul, apám egyszerűen kikapcsolta a készüléket. Ma már ő is beszéli az arabot, de ími- olvasni még ma sem tud anyanyelvűnkön. Ml az Iskolában megértettük, miért fontos számunkra az arab nyelv ismerete. Nem utópia, de 1980-ra lecseréljük a francia nyelvű feliratokat arab írásjelekkel. Gyöngyösről Üjból tanúi lehettünk annak a kollektív összefogásnak, amelyet a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjai tanúsítottak. Amikor a II. számú óvoda részéről Korpás Józsefné felkereste a vállalat nőbizottságát és kérte, segítsenek, mivel nem kapnak munkaerőt a festés utáni takarításhoz, az asztalok beépítéséhez, másnap már harminc dolgozó nem haza sietett, hanem társadalmi munkára. Ezt több napon megismételték, s ennek eredményeként megszépült az egész épület, s nem utolsósorban az udvar. Az I-es számú óvoda előtt betonjárdát építettek. A vállalat adta a betont, a dolgozók pedig társadalmi munkában építették meg a járdát, hogy a gyermeknapon már ezen mehessenek az ünnepségre a gyermekek és a szülők. Erdős Tivadamé Hevesről Ülést tartott Heves Nagyközség Tanácsának művelődési és egészségügyi bizottsága, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága. Első napirendi pontként ár. Karniczki István tájékoztatta a bizottságot a mezőgazdasági továbbképző intézetben folyó oktató-nevelő munkáról, majd bemutatta a tanműhelyek legmodernebb gépeit, amelyekkel a tanulók Itt megismerkednek, s az itt tanultakat, visszatérve az üzemekbe, a gyakorlatban hasznosítják. Elmondta az igazgató, hogy az intézet kapacitásának kihasználtsága évente 80—90 százalékos. Ezt követően Misi VU- mosné tájékoztatta a résztvevőket a nagyközség területére kihelyezett állami gondozott gyermekek helyzetéről. Elmondta, hogy a nevelőszülők gondosan foglalkoznak a rájuk bízott gyerekekkel, a legtöbben saját gyermekként nevelik őket. Tóth Mária * Hevesen, a Móricz Zsig- mond Művelődési Központban Mezei András, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a hevesi járás műkedvelő művészeti csapatait, majd az irodalmi színpadok, néptánc-, báb-, énekcsoportok, hangszeres szólisták léptek színpadra. A bemutatót értékelő bizottság arany diplomával jutalmazta az átányi asz- saonykórust, az erdőtelki, tarnaszentmiklósi és a kiskörei néptánccsoportot és a kiskörei citeraegyüttest. A tarnazsadányi dteraszóló, a hevesi bábcsoport, a heves- vezekényi néptáncegyüttes ezüst, a boconádi és a hevesi irodalmi színpad, a hevesi bábcsoport bronz diplomát kapott. A bemutatóval együtt ugyancsak a művelődési központban a járás közművelődési intézményei kiállításon mutatták be szakköreik népi eredetű gyűjtéseit és a községek üzemeinek, termelő egységeinek termékeit. Cseh Béla Recskről A recski óvodát a községi tanács és a helyi vállalatok, valamint a lakosság nagymérvű anyagi támogatásával két évvel ezelőtt bővítették. így azóta három csoportban, csaknem száz óvodás korú gyermeket foglalkoztatnak. Ma már a háromcsoportos óvodahelyiség is szűknek bizonyul, mert sokkal több az elhelyezésre váró óvodás korú gyermek, mint a meglevő férőhelyek száma. Ezért a községi tanács vb újból foglalkozik az óvoda bővítésével, ugyanakkor a helyi szervek gazdaságvezetői is keresik a lehetőségeket, hogy a dolgozók gyermekeinek óvodai elhelyezését megoldják. Néhány vállalattal már felvették a kapcsolatot, s így remélhetően hamarosan megoldódik az óvodai probléma. Marwzs János Mátraderecskéről Az elmúlt napokban a mátraderecskei Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 108 férőhelyes szarvasmarha-istállót es egy új hideglevegős szénaszáritó berendezést adtak át, amely csaknem fásfél millió forint beruházással létesült. Mint ismeretes, a termelőszövetkezet vezetősége az utóbbi években nagyon sokat tett a szarvasmarhaprogram megvalósításáért, mivel területi adottságai erre a legkedvezőbbek. * Szűcs Ferenc Füzesabonyból Füzesabony Nagyközség Tanácsa a közelmúltban a település 10 üzemében tartott átfogó munkavédelmi vizsgálatot. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint mindenütt felkészültek a balesetek elkerülésére: megvannak a munkavédelmi szabályzatok és intézkedési tervek, kinevezett egészségügyi felelősök, biztonsági megbízottak segítenek, rendszeresek a dolgozók oktatásai. A szociális ellátottság szintje megfelelő, biztosítják a tisztálkodás, az étkezés alapvető feltételeit Az igyekezet eredményeként tavaly már 40 százalékkal keevsebb baleset történt, mint a korábbi esztendőben. Tavaly és az idei első negyedévben azonban így is 101 dolgozót ért baleset, s emiatt 2631 nap kiesett a munkából — ami feltétlenül még nagyobb óvatosságra, figyelemre, még következetesebb munkára figyelmeztet. A határozott erőfeszítések ellenére is előfordul még jó néhány hiányosság. Többi között — környezetvédelmi szempontból — kifogásolható a Petőfi Tsz gépműhelye, helytelen, hogy például a mérgező hatású vegyszereket a munkahelyekhez és a daráló sze- mestermény-tárolójához közel helyezték el. A tapasztalatokat a tanács vb-ülésén összegezték a napokban, s egyidejűleg a további tennivalókat is megbeszélték. Császár Isivan m A-• ■ 1 I műsorok: i RÁDIÓ KOSSUTH 8.25 BaJettzene operákból. 8.58 Szocializmus és társadalmi struktúra. 9.18 Slágermúzeum. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. 11.29 Európai szocialista országok írói Budapesten. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.40 Törődjünk velük! 14.00 Schumann: 1. szimfónia. 14.30 Az élő népdal. 14.40 Iskolarádió. 15.10 Zengjen a muzsikai 16.05 „A város peremén” 11.05 Mozart: C-dúr szonáta. 17.23 Külföldről érkezett... 17.43 Joan Sutherland énekel. 18.10 Az üzemi demokrácia lépcsőin. 18.35 A Fruska. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 A Rádió lemezalbuma. 21.04 Örökzöld dallamok. 22.30 Ot esztendő üj magyar zenéje. 22.38 A jövő felé. 23.18 Népdalok, néptáncok, PETŐFI 8.05 Nóta csők or. 9.03 Csajkovszkij: Moszkva« kantála. 9.30 Van is, nincs is ... 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.50 önzetlenek. 12.00 Barokk kamarazene. 13.03 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 13.20 Saint- Saäns: c-moiJ zongoraverseny. 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Ifjú zenebarátok híradója. 19.43 Labirintus. 20.28 Mesélő Magyarország. 21.13 Az Ifjúsági Rádió Vidám Színpada. 21.57 Rádióhangversenyekről. 22.27 Balás Eszter, Aradszky László műsorából. 23.15 Ifjú szerelmesek elégiája. SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika. — Virágénekek. — Válaszol a jogász — Dzscsszmozaik. Nyitrai Gyula műsora. Sporthiradó. — Beat* parádé. tq MAGYAR 9.05 Iskola-tv. 11.00 Papírsárkány. (Ism.) 18.00 Telesport. 18.25 Nyitott boríték. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Dalok, táncok a Szovjetunióból. 20.45 Hajnali sztyeppén. (Szovjet film.) 22.25 Tv-híradó. 3, 2. műsor 20.01 Századunk zenéje. 20.40 Hét vége négyesben. 21.05 Tv-híradó. 2. 21.25 Etruria asszonyai. POZSONYI 8.30 Iskolásoknak. 9.20 Pártoktatás. 10.00 Emberi sors. (Ism.) 11.40 Híradó. 16.40 Hírek és sport jelentések, pozsonyi krónika. 17.15 Fecske. (Ifjúsági magazin.) 18.10 Szlovák operettdalok. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 A gazda. (Tv-sorozat.) 21.05 Publicisztika. 21.45 Híradó, sajtószemle. fmozi ~ij EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Mi van, doki? Színes amerikai film vígját ék. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és m * órakor Francia kapcsodat Színes amerikai bűnügyi film. EGRI KERT Este 8 órakor Folytassa külföldön GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Az öreg GYÖNGYÖSI SZABADSÁG? du. fél 4 órakor Az öreg du. fél 6 és fél 8 órajror1 Uvegház HATVANI VÖRÖS CSILLAG Vanyuskin gyermekei FÜZESABONY Bredow lovag nadrágja LŐRINCI Fél évszázad korkülönbaég Rt mindenki vesz és elad: a piac. (Folytatjuk.) Pilisy Elemér #WV^AAAA^^^A^^^A^^^A^^^^^ŐA^^^^^^AA^^^^^^AA^AAAAAAAAAAA^^^hAőAAAAAAA^^ŐAA^AAAAAAAA^AA^^^^^AAA^AAA^^^A^^^^^^MAA^^A^VVVW^A Iskolai dolgozat 3 Maharadzsáról Ite« a IV-gyedik bőben osztat a feladatot kaptuk tanárnénitől, hogy mert Pesten volt pár éve In- gyira Gangyi, hát Írjunk írjunk egy dolgozatot a Maharadzsáról■ Tehát én is írtam őróla. Bevezetés. Otan, ahol a kéklő óceján nyaldosa ázsia •portyáit, ot nem más terül el mint, a csodálatos indija. Ez az indija annyira csodás, hogy még az indusok is csodáljára járnak, pedig ők otan laknak, tehát csodáljára laknak ott mint benszü- lötek. Ha asztán sok indus lakó van egy- gyüt, azok egy tartományt adnak a hazának, aminek élén a Maharadzsa lovagol. A Maharadzsát jelemzi: barna arcJ'őr és turbán és sok drága köves gyűrű, amikből ha titar csak 1 ssamrsbenetébe kerül és akárkinek elajándé- kozhatik. Egy Maharadzsának, nagyon sok drága köve van úgymint kettőspont smaragd, gyémány, topáz, ciánkáli, korund, jás- pis és gálickő. Es gyöngyök is sokak vanak neki amiket a benszülötek fogdosnak a vízben. A Maharadzsa ojan nagy kényúr, hogy döljjös is, de azért elátogat más országokba is, még ejrápába is de volt ö már Budapesten is a rákóci Úton meg a gelért Szállodában meg a népstadionban ami mind nincsen az ő kéklő hazájában indijában. De mert nálunk épen eset a hó és uralkodót a zúzmara nagyon elfogta a honvágy, mert akármilyen szép is a táj az ő természeti téli varázsávalj midőn hó borítja a mindenségit, de hazavágyot mert nem lehet neki anyi drága köve, amivel meg vegye narancslombok sutogá- sát, madárdalt és ele- fánkokat keresztül kasul, ami jellemzi kéklő indijáját. Indiját nem kolombusz fedezte fel mert az akkor már elterült. Bakói a hinduk akik kí- gyóbűvöléssel tengetik élettyüket. Legfőbb foljója a gangesz de Bombáj is megálja a helyét. Ezt az egész hazát nyaldosa a part, de ha felülről is nyaldosná akkor sziget, lene, így azonban csak fél sziget. A Maharadzsa igen tág kezű, amere jár osztogattja a fölényes bomvalótt. A szálodában maga köré gyűjti a szolga lányokat és zacskóból drága köveket oszt nekik. 1 1 ilyen drága kő csilogása közben mílijókat er, mégis osztogattja őket mert neki anyi van hogy még na. Bárcsak én isj kapnék 1-dgyet, oda adnám tanár néninek. Befejezés. Jaj térelem, mert itten fe- jebij már a kidolgozás volt. Mert a dolgozat ál bevezetésből, kidolgozásból és befejezésből. így zárom is a Maharadzsát kéklő hazájával egyetembe. Szetye Bence ív. bö tanuló füzetéből kicsempészte: dÉNeS Géz A
