Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

Bábjátékos voltam Magyarok az El Mouggarban Az algériai kulturális mi­nisztérium és a magyar Kulturális Kapcsolatok In­tézete nem véletlenül idő­zítette együttesünk, az egri Harlekin vendégszereplését áprilisra. Fővárosi fellépé­sünk kapcsolódott ahhoz az ünnepi programhoz, ame­lyet nagykövetségünk ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmával ren­dezett. Az El Mouggart, az Algír központjában levő színházat majd egy hétre birtokunkba vettük, mi ma­gyarok. Érkezésünk napjá­nak estéjén, április 1-én kedveß meghívást kaptunk, vegyünk részt az El Moug­nem hagyhatja félbe, mert lejárt a szerződés. Termé­szetesen hazudnék, ha ta­gadnám ennek anyagi elő­nyeit. Mindenesetre, ha ma­radunk is, a nyáron haza­megyünk szabadságraI Most már sokan vagyunk, megyünk a tömeggel, néz­zük a szép fotókat. Egy, majd még két képet fede­zünk fel Egerről. Vendéglá­tóinknak dicsekszünk velük és így könnyebb magyaráz­ni is, honnan jöttünk. Ami­kor felfedezzük a mi bemu­tatónkat propagáló plakáto­kat és reklámfotóinkat, iz­galommal gondolunk az el­ső találkozásra a közönség­gel. Köszöntenek bennünket és bejelentik: — Ott le­szünk! Nagyon kíváncsian várjuk az előadást. Sok si­kert, Harlekin! Az utazás izgalmai, az el­ső találkozások után mun­kához láttunk. Az El Moug- gar teljes technikai sze­mélyzete ott sürög-forog kö­rülöttünk. Ládáink tartal­mát gyorsan kirámoljuk, állványokra akasztjuk a bá­bukat, összeszereljük a pa­ravánt, az árnyjáték kellé­keit, beszereljük a hangerő­sítést. Közben kézzel-lábbal magyarázzuk a reflektorok állását, a függönyjárást. Tol­mácsunk alig hiszi. hogy amíg a minisztériumban járt, szinte mindenben szót értettünk és készen állunk az előadásra. A főtechnikus­nak mindenesetre átadunk egy francia nyelvű forgató- könyvet a reflektorok ki- és bekapcsolásáról, a függöny­járásról stb. Mohhamed, a barna bőrű óriás meg is bői tárult elénk: kilátás a városra, a tengeröbölre és a kikötőre. A színekről csak annyit: a fehér épületek so­rai között kicsillan mindig valami különösen szép kék, a tenger, és a vakító fe­hérségben üdítően hat a pálmasorok zöldje. Az első előadásunkat gye­rekeknek hirdették. Fellépés előtti izgalmunkat csak fo­kozta, hogy a kezünkbe ad­ták a központi lap, az El Moudjahid aznapi példá­nyát. Az újság beszámolt a magyar filmnapokról, az Al­ba Régia sikeréről és külön cikk adta hírül a Harlekin bábegyüttes vendégszerep­lését. Újabb műhelytitkot kell kifecsegnem: az együttes ve­zetője, Pilisy Elemérné egy otthonról hozott pálinkás- üveggel sietett körbe a szín­padon. A nyeletnyi — nem több! — „csillapító” jóté­kony hatását nem lehetett elvitatni, különösen akkor jött jól, mikor a konferan­szié bemutatása után lassan szétnyílt a függöny és a né­zőtér mint valami üres, mély verem, dermedt csend­del köszöntötte gyerekzsivaj­hoz szokott játékosainkat Ebben a feszültségben, amíg meg nem jelent a színen Peti, Prokofjev Péter és a farkas című művére készült bábjátékunk főszereplője és a sok száz kicsi kéz önkén­telenül is össze nem verő­dött, sikerült úrrá lenni idegeinken. Boldogan össze­néztünk a paraván mögött és ekkor már tudtuk, hogy nem lesz semmi baj. Neked Is tetszett se előadásunk? gart előcsarnokában rende­zett magyarországi fotókiál­lítás megnyitásán, majd a magyar filmnapok ünnepi bemutatóján. örömmel láttuk, mily szép számmal vonz érdeklődőket a diplomáciai testületek tag­jai, az egyszerű emberek köréből ez a kis ország, amelyről nem sokat hallhat­tak eddig. Mintegy három­száz magyar szakember — mérnökök, orvosok, tanárok — él Algéria fővárosában, közülük is sokan megjelen­tek az ünnepségen és kidé- « rült — milyen kicsi a világ — ismerős is van közöttük. — Mi van otthon? — Hogy érted ezt... Min­den rendben. Sok minden épült fejlődünk. — Nem, nem, ezt tud­juk ... Inkább arról be­szélj, beköszöntött már ott- hn a tavasz? Van-e már az erdőkben hóvirág ibo­lya? Nyílik már az orgo­na? Ugye, most minden olyan szép otthon? — Nehéz itt? — Nem panaszkodhatunk semmire. Megbecsülik szak­tudásunkat, jól is keresünk. Kocsink is van. a családnak is megvan mindene. De tu­dod, egészen más világ ez. Ha most otthon lehetnénk a Körúton vagy a Duna part­ján ... Nyár a Balatonnál, kiruccanás a Mátrába ... Az asszony szól közbe: — Ugyan, rövidesen lejár a szerződése és most azzal gyöt.ri a fejemet, hogy alá-; ér még két évet... A férj: — Ezt gém értitek. Ha az ; rmbet teleioa nalanube. jegyzi: — Ha az előadás is ilyen jól megy, nem kell félni semmitől! A figyelmes és hozzáértő színházi műszak jelentősen lerövidítette a színpadi be­rendezést és rövid próba után rengeteg szabad időnk maradt, amit természetesen városnézéssel töltöttünk ki. Ha korábban azt írtam, hogy Algír gyönyörű, akkor most valami különleges jel­zőt kellene találnom arra a látványra, amely a magas­Tetszett az előadásunk. Színes árnyjátékunkat ép­pen úgy tapsolták, a szerep­lőket pedig biztatták, mint show-összeállításunkat, vagy Lovassy László nagyszerű magánszámait, Sikerünk volt. Ezt azok is mondták, akik csapatostól tódultak a színpadra, hogy technikánk különböző titkait ellessék. (Folytatjuk.) Pilisy Elemér Ha rólunk szól a kisfilm... A jelen zenéje Hetedik napja tartózkod­tam már Calandria hason­nevű fővárosában, ismer­kedtem a szép kis ország egyszerű, becsületes és dol­gos népének életével. Eddig is sok szépet és hasznosat láttam már, mégis nagyon megőrültem, amikor állan­dó kísérőm és tolmácsom bejelentette, hogy búcsúzó­ul elvisz a Calandriai Ta­vaszi Vásárra, amelyet min­den évben megrendeznek az ország ipari fejlődésének tükröztetésére A kiállítást a város déli határán fekvő vadregényes tó partján ren­dezték meg, nem éppen nag yterületen, de egy fél nap azért kellett hozzá, hogy az ember giinden látnivalót megnézzen. Kísérőm először a köny- nyűipar termékeivel ismer­tetett meg. Pavilonról pa­vilonra járva, szerényen, de mégis bizonyos büszkeség­gel mutogatta a calandriai ipar különböző Produkt u­Szambaton este véget ért a 15. miskolci filmfesztivál egyhetes rendezvénysorozata. Ami a számszerű mérleget illeti, a csaknem száz bemu­tatott versenyfilmmel, a napi három előadással (a ver- senyprógram vetítési ideje több mint huszonöt óra volt) s az elmúlt harminc év leg­jobb magyar rövidfilmjeinek felvonultatásával elégedettek lehetünk. Ezt az érzést csak fokozza, hogy a mostani fesztivál színvonala — mint ezt zárszavában Ortutay Gyula akadémikus, a zsűri elnöke is megállapította — sokkal jobb, kiegyenlítettebb volt, mint a korábbi feszti­váloké. Ez egyben azt is jelenti, hogy — ha lelkiismeret-fur- dalás nélkül ki is lehet adni a födíjakat — igazán kiugró, egészen új utakat nyitó al­kotás nem volt. Ezért is idézzük fel a fesz­tivál ötödik napján tartott vitát, mely Füleki József be­vezetője után a közművelő­dés és a rövidfilm viszonyát taglalta. A Társadalmi Szem­le rovatvezetője a tanácsko­zás pódiumáról ért mondta: „Kisfilm. eredj, légy nép­művelő!” Vagyis: az alkotók­tól, akik ebben a művészeti ágban dolgoznak, nem kísé­rőműsorokat, esztétizáló já­tékokat, szakmai ujjgyakor­latokat várunk. A fesztiválon felsejlett, hogy mennyi a kihasználatlan alkotó lehető­ség. Elsősorban az ember és a társadalom kapcsolatának filmes vizsgálatára gondo­lunk. (Ami a természettudo­mányokban való elmélyülést illeti, sokkal jobb a helyzet.) Éppen ezért örültünk a Balázs Béla Stúdió díjjal is méltán jutalmazott — A szo­cialista nevelésért című alko­tásainak. Ezek a filmpéldák arra kell, hogy biztassák a többi rendezőt is, hogy tisz­teljék és fáradhatatlanul val­lassák a valóságot, mely el­lentmondásaival sok min­denre figyelmeztet. Mint minden fesztiválon, az idén is sokszor felvető­dött: hogyan juthatnak el ezek a rövid, (vagy sokszor nem is olyan rövid, hiszen 90 perces film is volt) filmek a közönséghez? Pillanatnyilag két járható út látszik. Az egyik, a filmklubok útja, a másik pedig a filmek televí­ziós sugárzása. Vannak, akik elsősorban az utóbbitól vár­ják a rövidfilmek népszerű­sítését. A tévés sugárzás azonban — önmagában — semmiképpen sem töltheti be azokat a társadalmi igénye­ket, melyeket a rövidfilmek­kel kapcsolatban támasztunk, Tudniillik nemcsak arról van szó, hogy a néző birtokába jusson az élménynek, hanem hogy valamiképpen vissza- csatoltassék, ez az élmény. Olyan fórumokat kell terem­teni, és erre a homogén kö­zönségnek tartott sorozatve­títések látszanak a legalkal­masabbnak — melyeken az alkotók és néző kommuniká­ciós kapcsolatot létesíthetnek egymással. Ezek a találkozók termé­szetesen alapjaiban külön­böznének a szokásos néző­rendező együttléttől. A fen­tiekből következik, hogy csak olyan filmművészek dolgoz­hatnak igazán nyugodt lel­kiismerettel, akik szilárd vi­lágnézeti alapokkal rendel­keznek, megfelelő szocioló­giai szociográfiai ismereteik vannak, elkötelezettjei tár­sadalmunknak. A 15. miskolci fesztivál legnagyobb tanulsága, hogy a résztvevők — filmesek és nem filmesek — figyelmét felhívta arra, hogy ez a mű­vészeti ág milyen fontos sze­repet tölthet be a közműve­lődési programunk megvaló­sításában. A fesztivál tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a nézők — akár éjszaka is — szíves-örömest ülnek be fil­met nézni, ha az igazán ró­luk, (rólunk) szól. Gyarmati Béla Készöl az M 1-es autóút Novemberben átadják a Tatabánya—Komárom közötti szakaszt mait. Láttunk egyszerű, de kifogástalan kivitelű tök- gyalut, ízléses étkészleteket, háztartási robotgépet, fából készült bútorokat, motor- kerékpárt és triciklit, vil- lanyborotvát és sok más olyan tárgyat, amilyeneket általában az ilyen kiállítá­sokon be szoktak mutatni. Mégis, bennem valamelyes hiányérzet támadt; mert nem láttam például fotocellás, vagyis fényhatásra működő vízcsapot, amely alá csak oda kell tartani a kezet és már folyik is a víz; csupán olyan vízcsapokat láttam, amelyeket a szokott módon meg kell csavarni, hogy vi­zet kapjon az ember belő­lük. Műanyagból készült, különlegesen olcsó és prak­tikus szobaberendezést se találtam a vásáron. Mint zenekedvelő ember, különö­sen felfokozott érdeklődés­it»I lévtem be a hangszer- kiállitási csarnokba: azt hit­tem, hogy itt megismerked­FéJezer munkás, géplán­cok, hegybontók, kotrógé­pek, bulldózerek hosszú so­ra dolgozik az M 1-es új autóút építésén. Az Asz­faltútépítő Vállalat — több alvállalkozóval együtt — , Tatabánya-Újvárosnál kezd­te meg az autóút új nyom­vonalának az építését. Az első és második szakaszon nagy ütemben készítik az út aszfaltozását; a harmadik szakaszon a gondosan előké­szített, kőkeményre és tü­körsimára hengerelt tölté­seken megkezdték az úgy­nevezett cementstabilizáció elkészítését. Az utolsó, a Nagyszentjánostól Győrig ve­zető negyedik szakaszon még a földmunkák folynak. hetek a jöv- vő zenéjé­vel. Csaló­dással kellett azonban meg­állapítanom, hogy itt is csak az álta­lánosan is­mert hang­szerek talál­hatók; sőt a teremben, a zeneszerszá­mok fölött egy táblán ezt a kiábrándító felírást olvas­tam: A JELEN ZENÉJE' Látogatásunk befejeztével nem tudtam megállni, hogy a kötelező udvariasságot fél­retéve, meg ne kérdezzem szeretetre méltó vezetőmet: mi a célja ennek a kiállí­tásnak, hiszen semmi meg­lepő, különösebben újszerű tárgyat nem tettek közszem­lére. Ciceron/'m nem vette sér­tőnek kiváncsi Skoda s ómat, A Tatabánya-Újvárostól Győrig vezető 56,7 kilomé­teres új utat mindenütt a városok, községek megkerü­lésével, azok határában épí­tik. Ez lesz a teljes autóút bal félpályája. Felépítése egymilliárd-négyszázöt- venmillió forintba kerül. Aszfaltszerkezetű burkolatán 120 kilométeres sebesség­gel közlekedhetnek majd a gépjárművek. Az építők úgy ígérik, hogy Tatabánya — Komárom között ez év novemberében átadják ren­deltetésének az autóutat, Komáromtól Győrig pedig 1977-ben fejezik be a nagy­szabású útépítést. mert kedves mosollyal vála­szolt: — A vásár színvonala va­lóban eléggé szerény, nem£ is tükrözi kellőképpen Ca­landria ipari fejlődéséneki tervbe vett s már a közel-i jövőben valósággá váló mé-> rétéit; ezzel szemben azon-> ban minden olyan áru,'’ amit ön itt látott, az országi bármelyik szaküzletében5 mindenkor megvásárolható Heves Ferenc ivOööu iri S.2S Verbunkosok, népdalok­9.00 Harsan a kürtsió! 9.35 Hermann Pray énekel, 10.05 Iskolarádió. 10.35 Zenekari muzsika. 11.39 Csak kétszer élünk, 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.47 Törvénykönyv. 14.02 A kétszer árva kis Gergő. 14.47 Éneklő ifjúság. 15.10 Tréfás népdalok. 15.24 Rádióiskola. 16.03 Színház a romok fölött, 16.35 A magyar munkás- mozgalom dalaiból. 16.47 Udvardy Tibor operett­dalokat énekel. 17.05 Olvastam egy novellát,.. 17.25 Fúvószene. 17.35 Munkásklub. 18.05 A Magyar Rádió népi zenekara játszik, 18.30 A Szabó család. 19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.25 Szocializmus és társadalmi struktúra. 20.48 Szimfonikus zene. 21.35 Népdalok. 22.30 Ot esztendő új magyar zenéje. 22.55 Magnyugvás. 23.00 vukán György szerzeményeiből, 23.30 Nóták. PETŐFI 8.05 9.03 9.30 9.50 10.00 11.45 12.00 12.50 13.03 13.35 14.00 18.10 18.25 18.45 18.50 19.16 19.39 20.25 20.28 21.49 22.04 22.20 23.15 Zenekari muzsika. Dubarry. Magyar táncokról. Kritikusok fóruma. Zenés műsor üdülőknek. Vízvédelmi őrjáraton. Bécsi klasszikus muzsika. Véleményem szerint, Tamara Milaskina és Alekszandr Ognyivcev énekel. Az európai széppróza klasszikusai. Kettőtől — hatig ... A magas Bakony élete. Öt esztendő új magyar zenéje. Testamentum. Balladáink világa. Operaötösök. Természetes vagy mesterséges? Üj könyvek. Állást kell foglalnunk? Bach: d-moll versenymű két hegedűre és zenekarra, Ruha Rudolf népi zene­kara játszik. Sárosi Katalin sanzon, estje. Kamarazene. SZOLNOKI RÁDIÓ 18.00—19.00 Alföldi krónika — Little Richard énekel — Üzemi lapszemle — Nép dalok, népi hangszerek — Szakemberek az állami gazdaságban. Kósa Judit riportja — Szerkesztik a hallgatók. T MAGYAR 9.05 14.35 17.05 17.35 18.05 13.40 19.30 20.00 20.05 21.10 21.25 22.25 Iskola-tv. Iskola-tv. (Ism.) Ady és a világháború. Állatokról bizalmasan. Okosan, takarékosan! Játék a betűkkel. Tv-híradó. Idősebbek is elkezdhetik., Embersirató. (Tv-film.) Magyarországi néptáncok. Kezdőkör. Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Ez is operett, az is operett . . . 20.45 Tv-híradó. 2. 21.05 Négy csepp. (Tv-játek.) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Az Öreg Magyar film. Főszerepló: Latinovics Zoltán és Harsányi Gábor. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. 3 órakor Az öreg Magyar film. du. fél 6 és este fél 8 órakor A rendőrség megköszöni Színes, szinkronizált olasz.—NSZK bűnügyi film EGRI KERT Este 8 órakor Balszerencsés Alfréd GYÖNGYÖST PUSKIN Ne hagyd magad, Pitkin GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lázadás a buszon HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 órakor Három mogyoró Hamupipőkének du. fél 6 és este m 8 órakor Nem zörög a haraszt HATVANI KOSSUTH Valahol Európában HEVES A halott, asszony visszatér FÜZESABONY Tűzgömbök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents