Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

Kétirányú felelősség A VEZETŐK TÁRSADAL­MI súlya, környezetükre és a társadalomra gyakorolt ha­tása számarányoknál lénye­gesen nagyobb. Rendelkezé­sünkre állnak — megbízás­ból — mindazok az eszközök, feltételek, amelyek a mun­káshatalom erősítéséhez, a tervek teljesítéséhez szüksé­gesek. Nyilvánvaló, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a felelősségvállalás te­kintetében a vezetők és a vezetettek között. Ebben a tekintetben nemcsak, hogy nagyobb a vezetők iránti kö­vetelmény, hanem egyben többirányú is. A párt min­denkor meghatározta a ve­zetőkkel szemben támasztott követelményeit, s a vezetők általában ismerik a vezetés alapelveit, a velük szemben állított normákat. Mi indokolja, hogy esek Ismét megfogalmazásra ke­rüljenek? Semmi esetre sem az, mintha a vezetők .eltá­volodtak” volna a párt Irány­vonalától, nem tartanák be a vezetés alapelveit, vagy el­szakadtak, eltávolodtak vol­na a vezetettektőL A külön­böző területeken dolgozó ve­zetők összességükben megfe­lelően látják el feladataikat. 1 A szocialista fejlődés nö­vekvő követelményeket tá­maszt a vezetők iránt. A pért emel] a mércét veRüs szemben, hiszen, kőztisztség viselőjének lenni mindenek- előtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszméjének, a munkásosz­tálynak a népnek önzetlen szolgálatát jelenti. A párt poffitfkája határo­zott világos. Azonban, a jö­vőben is akadhatnak a hatá­rozat és a politika értelme­zése, megvalósítása körül problémák. Miből adódik ez? A mindennapi munkában néha nehéz megállapítani a döntő mozzanatokat tat, hogy konkrét helyzetben mi (szolgálja leginkább a dolgo­zók javát általános és konk­rét érdekeit A tennivalókat megtalálni, ismertetni, elfo­gadtatni, a végrehajtást meg­szervezni — ez a nehéz a vezetésben. A munkás hét­köznapokon sok-sok kis ap­ró cselekedetekben, intézke­désekben mutatkozik meg: egy-egy vezető helyesen él a rábízott hatalommal, vagy éppen visszaél vele. A PÁRT — magasabb fcö- vetelményeirai — nem kor­látozza a vezetőkre bízott hatalmat, de azt megköoete- li, hogy ezzel a hatalommal a jövőben még inkább a nép érdekében tevékenykedje­nek. A hatalmat úgy gyako­rolják, hogy ezzel önzetlenül szolgálják a népet. Szóhasz­nálatunkban a hatalom és a szolgálat ellentétes fo­galmat jeleni Ellentétessé tette a hosszú évszázadok gyakorlata. Napjainkban a mindennapi életben már nem ellentétes, és a jövőben azo­nosulnia kell a közéletben, a vezetettek és a vezetők vi­szonyában. Es ez elsősorban a vezetők munkáján, maga­tartásán múhk. A Jövőben még inkább alapvető elv és gyakorlat lesz az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia el­vének. dia lektikus kapcsola­tának erősítése. A fejlett szocialista társadalom felépí­tése item történhet a vezetés színvonalának emelése nél­kül Rendkívül fontos ez azért mert a munka, a ter­melés nem egyszerűen gépi- technológiai folyamat hi­szen legfontosabb alkotó eleme az ember. Minden ve­zetőnek abban a tudatban kell tervezni, szervezni, irá­nyítani, hogy a mmkának emberi, társadalmi oldala is von, s amennyiben ezt elha­nyagolja, a legfontosabbról, az emberről mond le. S ezt nem lehet és a jövőben még inkább nem lehet büntetle­nül tenni. Szocialista társa­dalmunkban ugyanis a .ve­zetett" olyan eszköz birtoká­ban van, amely nélkül a ve­zető nem boldogulhat Ez pe­dig a vezetettek bizalma. A felsőbb szerv adhat megbí­zatást hatalmat de a veze­tőknek a dolgozók bizalmát meg kell szerezni. S ezt nem csupán magas szakmai kép­zettséggel érhetik eL A szak­mai képzettség csak egy • követelmények sorában. A párt által megfogalma­zott hármas követelmény magában foglalja a politikai­lag felvilágosult, művelt szakképzett becsületes mun­kások elvárásait is a vezető­ikkel szemben. A mindenna­pi élet, » tartós együttlét még árnyaltabbá, még sok­színűbbé teszi az egyéneket, a vezetőket napvilágra ke­rülnek azok az emberi hibák is, amelyek a kívülállók szá­mára máira murádra* A vezetettek ^mindent" tud­nak vezetőjükről, s a ter­mészetes is. Figyelik maga­tartását munkáját a mun­kahelyen. magánéletben. A vezető egy kicsit példakép, s a vezetettek számára a ha­talmat, a politikát testesíti meg. Munkája, magatartása, a vezetettekhez való viszo­nya ezért rendkívül fontos a párt és az államhatalom szá­mára. A PART NEM KÉRI hanem követeli, hogy a ve­zetők minden fórumon kép­viseljék, és ha kell, védjék meg a párt politikáját. A párthatározatok megvalósí­tásával, a dolgozók érdekei­nek következetes képvisele­tével legyenek a párt agitá­torai és propagandistái. A politikai passzivitás, helyte­len magatartás nem bocsána­tos bűn, mert káros a poli­tikai közvélemény alakításá­ban, formálásában. De nem­csak a rendezvénye* ken, a társadalmi mun­kában, hanem egész munka­napjukon, sőt magánéletük­ben is kötelező számukra s politikai elkötelezettség, és az is, hogy aszerint éljenek. Az a kétarcúság, — amikor egv-egy vezető a munkahe­lyén, a közelében tartja ma­gát a politikai, társadalmi, erkölcsi normákhoz, de a magánéletben elengedi ma­gát — megengedhetetlen. A vezetőknek nemcsak Jo­gi*. hanem kötelességük Ad a rájuk bízott hatalommal. A hatalommal nem «fi, gyengekezű, bizonytalan ve­zető körül Óhatatlanul RSb- rakap a fegyelmezetlenség, a népgazdasági érdekek hát­térbe szorítása, a tnrwadnlrai tulajdon herdálása. SENKIBŐL SEM ÜOT tesz vezető, hogy zsebében bead­ja a bölcsek kövét. A gya­korlat, a tapasztalat — mi­közben hibákat is elkövethet — avathatja trrxk. A kom­munisták, a pártszervezetek álljanak a vezetők mellett, figyelmeztessék őket, ha hi­báznak. A kritika nem a ve­zetők ellen történik, hanem értük Különösen megkülön­böztetett segítséget kell nyújtani a jövőben a munká­sokból, fizikai dolgozókból vezetővé érett nőknek, fiata­loknak. M. €L Molnár János, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egri állomásának igazgatója megyénk közéleti szereplői­nek, köztiszteletben álló sze­mélyiségeinek egyike. Nem­csak kiváló szakember, szen­vedélyes kutató, de politikus is. Ahogy 6 mondja: „pa­rasztmozgabrn káder", mivel kommunistaként mér 1945. ! januárja óta szülővárosában, Debrecenben és Hajdú-Bihar megye sok-sok községében részt vett a föüdosztákban, a nemzeti bizottságok megala­kításában. A korabeli Dol- gMijUtMttok és Földhöz- juttatottak Országos Szövet­ségének megyei funkdooá- iIum faluról tahira járva akti vau tevékenykedett az ' «MS termelőszövetkezetek s az állasmi gazdaságok meg­szervezésén is. I Munka Érdemrenddel elő-’ j szőr 1955-ben tüntették ki, | majd 1957-ben a JSzoeialis- ' is Munkáért Érdemérem”, 1970-ben. a Felszabadulási Érdemérem tulajdonosa lett, s négyszer nyerte el a Me­zőgazdaság kiváló dolgozója címet. A közelmúltban pe­dig, hazánk felszabadulásá­nak 30, évfordulóján, meg­kapta eddigi legnagyobb ki­tüntetését, a Munka Érdem­rend arany fokozatát. — Hol nyissuk hát M azt a nagy könyvet? — kezdte tréfásan, amikor legutóbb e magas kitüntetés átvétele után beszél settünk. És el­kezdte az első „lapoknál”, gyermekéveinél: — Kertész volt az apám, a nagyapám Debrecenben, s fgy a szakma szeretetét a szülői ttirdsR örököltem. Sajnos, egyebet som, mert még a ruhára valót is ma­gamnak kellett ifjú diák­éveimben előteremtenem, s nemcsak a magam, de ki­sebb testvéreim szamára is. öten voltunk testvérek, s az apám, amint az első vi­lágháborúból hazajött —, hogy családjának előteremt­se a szükségletet — hite­leket vett fel, s berendezett egy kertészetet. Mindnyájan dolgoztunk benne, magam is 5—6 éves karomban már pi- kíroztam, mert azt mondta az apánk, hogy csak így lesz tej, kávé, meg szép ru­ha, hogyha mindnyájan dolgozunk ... Az apám ko­rán meghalt, anyám, öt gye­rekkel, az utcára került az adósságok miatt. Így aztán testvéreimmel együtt pénz­kereset után kellett néz­nünk, amint munkát kap­tunk. Engem iskoláztattak, mert a tanító azt mondta anyámnak, hogy .. jó fejű ez a- gyerek, kár lenne ér­te, ha nem tanulhatna”. Csakhogy úgy kellett tanul­nom, hogy tandíjmentes le­hessek, vagyis kitűnően. B* sikerült is mindvégig. Molnár János életében ts nagy megpróbáltatásokat, sok szenvedést hoztak a máso­dik világháború évei. In- ségmunkára járt, kőművesek mellett dolgozott, pedig ké­pesített kertész volt már ezekben az években. Aztán 1943-ban behívták katonai szolgálatra, • egy ém múlás kivittek 5t * a frontra. — Amikor Romániából át­jött a front Magyarország területére; már mindnyájan tudtuk, hogy a németeknek befellegzett. összebeszél­tünk néhányan cimborák, s megfogadtuk: „Ahol tudunk, megszökünk. Nem megyünk Németországba!” Így is tör­tént. A Dunántúlon Enying határában egy tanyán elbúj­tunk, elégettük a mundért, szereztünk civil ruhákat. Már túlhaladta az ötve- net, de még mindig fiatalos, s még most is azt szereti, ha napjait tevékeny mun­kával, fontos tennivalókkal töltheti. Ifjú éveiben, külö­nösen akkor, a romjaiból épülő ország tavaszi pezsdü- lése idején még inkább haj­totta a tettvágy. — Alighogy kipihentem a hazatérés izgalmát, kará­csony után az első napon, elmentem a Földmívelő Egy­letbe, hogy tájékozódjam. Több régi cimborám már akkor belépett a különböző pártokba, s engem is hív­tak a kommunisták és a parasztpártiak, hallgassak meg egy előadást. Egy szov­jet politikai tiszt volt az előadó, s előadása a társa­dalmi formák fejlődéséről szólt. Nem tudom, hogv az előadás színvonalnak, va<*y a minden namr dolo« felis­merésével eevütt járó él­ménynek tudható ez be: so­ha nem felejtem el ezt az előadást. Olyan uüátfMsm ■fiat tápunkban beszámol­tunk róla: a megyei pártbi- aottság mellett működó gaz­dasági és szövetkezetpolitikai bizottság megtárgyalta és megvalósításra ajánlotta me­gyénk kereskedelmének kö­zéptávú fejlesztési tervjavas­latát. A ma még csak a főbb célkitűzéseket, javaslatokat tartalmazó program — a végleges terveket aZ igények és a lehetőségek egyeztetése után megyénk ötödik öt­éves tervének jóváhagyásával emeli majd törvényerőre He­ves megye Tanácsa — fon­tosabb céDettűzéeei a követ­kezők: Az üzlethálózat »tápterüle­tét — a szükségletek és a le­hetőségek összhangjában — 21—28 ezer négyzetméterrel — 13—14 százalékkal — ter­vezik növelni. Az előirányzót* hálózat! fejlesztések felét a napi cikküket — élelmisze­rek, Iparcikkek — árusító üz­letek kapacitásának növelé­se, bővítése teszi majd ki Az ŰZIelek fejlesztésének mintegy kéthar madát a ma­gasabb szerepkörű települé­seken — Eger, Hatvan, Gyön­gyös, a járási székhelyek, a városiasodó nagyközségek — keil megvalósítani. Várható­én 24—29 községben is sor került « bolti hálózat re- konstrukcióján, bővítésére. A fejlesztések legfontosabb' célja: n naponta keresett élelmiszereket és Iparcikke­ké* kulturált körülmények között, a vásárlásra kevesebb időt fordítva és a lakóhelyük­höz közel tevő egységekben vásárolhassa meg a lakosság Bővítik az áruk eladásához kapcsolódó szolgáltatásoké t: ez előrendelést, • házhoz szállítást bl A javasolt tervek a megye­székhelynek többek között műszáki, kultúrcikk, valamint gyermekruházati áruházat. Gyöngyösnek lakberendezé­si, Hevesnek bútoráruházát, Hatvannak pedig az iparcikk- hálózat bővítését ígérik. , As elkövetkezendő öt év­ben jelemtős összegeket fordí­tanak a vendéglátó és az ide­genforgalmat kiszolgáló egy­ségek fejlesztésére is. Ezer- ezeregyszáz férőhellyel bő­vülnek a szálláshelyek —, el­sősorban Egerben, s Mátrú­megértettem mindent, s úgy elragadott, hogy magam­ban azt mondtam: „Na, én már tudom, hogy hol a he­lyem-. ." A DÉFOSZ-bűl a WTE- DOSZ-ba, majd Nyíregyhá­zára, az Állami Gazdaságok Területi Igazgatóságának ve­zetői posztjához vezetett ez­után útja Közben levelező tagozaton befejezte a hábo­rú miatt félbeszakadt egye­temi tanulmányait az agrár- egyetemen. A kutatás, a kertészeti növények termő­élettartamának meghosszab­bítása már ezekben az években is foglalkoztatta. Így került 1964-ben az egri kutatóállomás élére, ahol irányításával és szakmai közreműködésével váltak ál­lamilag elismert fajtákká az „Egri Csillagok”-sorozat hí­res, új fajtái: a Zalagyön­gye, a Király Furmint. Je­lenleg is 170 faitajelölt áll kitartó megfigyelés alatt, s mintegy két és fél ezer hek­tár Heves megyei új telepí­tésű szőlőültetvényben al­kalmazzák már az egri ku- tatóállomás talajkémiái és levélanalitikai vizsgálatain alapuló tápanyag-visszaoót- lást. Az eredmények szám­szerűen is kimutathatók, hi­szen az fgy kezelt szőlők­ben máris sikerült vlszrmv- l«g magas szinten stabn,"ái- ni a termésátlagokat. Mol­nár János azonban mindvé­gig megmaradt „politikus­nak” ík a XI. kongresszust ban és a Bukkben — a me­gye vezetői már elküldték javaslatukat az illetékes fő­hatóságoknak a Kékestetőn építendő szállodával kapcso­latosan is. Turistaházat, illetve motel létesítését irányozzák elő Mátraházán, Parádfürdőn és Szilvásváradon- A szakembe­rek javasolják továbbá a mátraszentimrei turistaszálló bővítését is. Az úgynevezett „pavilonprogram”, a népsze­rű üdülő- és kirándulóhelyek — 12 települést érint — ellá­tottságát javítják majd meg igen számottevően. Elsősor­ban — a keresletekhez alkal­mazkodva — az olcsóbb szál­láslehetőségek növelése vár­ható tehát Fontos gazdasági és politi­kai feladatnak jelölik meg a tervek a kereskedelmi dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek — anyagi, erkölcsi megbecsülés, a technikai el­látottság fejlesztése, gépesítés — további javítását is. An­nál is inkább szükség van er­re, mert a számítások sze­rint 1980-ig mintegy 1500—■ 1600 új dolgozóra lesz szük­sége megyénk kereskedel­mének. Az eddiginél is lé­nyegesen tervszerűbb és job­ban szervezett munkaerő- utánpótlásra les* szükség. A* értékesítés tervezett színvo­nalon történő megvalósítás* ugyanakkor megköveteli majd a jelenlegi erőforrások jobb kihasználását, főként a ke­reskedelmi munka hatékony­ságának növelését is. Kik finanszírozzák majd a beruházásokat? Lesz-e elég anyagi erő a tervek, a célki­tűzések megvalósításához? A kérdésekre ma még karaj lenne választ kérni. Annyi azonban máris biztos: a ke­reskedelmi fejlesztések több százmillió forintos költségei­nek 60—65 százalékát, a szálláshelyek bővítéséhez szükséges anyagiak 25—30 százalékát az érintett keres­kedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi vállalatok fe­dezik majd. A tervezett prog­ram megvalósításához jelen­tős központi támogatásra le szükség lesz tehát. A pénzen kívül termésae- tesen a fejlesztéseik időbeni összehangolását, a jó terve­ket, a tervszerű előkészítést, a megalapozott beruházáso­kat, a pontos kivitelezést, a* újabb fejlesztési társuláso­kat, a hatóságok, a szakigaz­gatási szervek még hatéko­nyabb segítségét sem nélkü­lözhetik majd a valóban sok szépet és jót ígérő tervek, javaslatok megvalósítása so­rán. — hoós — Tudnivalók a tavaszi BNV megtekintéséről A beruházás javakat fel­vonultató második tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár május 21. és 29. között fo­gadja vendégeit A vásár ka­puit naponta délelőtt 10 ára­kor nyitják és délután 6 órakor zárják. A 9 rtapos nyitva tartás idején azonban öt alkalommal szakmai na­pot tartanak, amikor dél­előtt 10 órától délután 2 óráig kizárólag a szakmai jeggyel rendelkező szakem­berek tekinthetik meg a vá­sárt. A nagyközönség tehát csak a nyitás és a zárás nap­ján, valamint a hét végi szombaton és vasárnap láto­gathatja a pavilonokat, egész napon át, a szakmai megelőző városi pártérte­kezleten Egerben immár második alkalommal ismét beválasztották a városi párt-végrehajíóbizottságba. Az ő életében soha nem vált ketté a termelőmunka és a politika, noha voltak idő­szakok, amikor ez napi két műszakot jelentett a szá­mára. — Attól az emlékezetes előadásból fogva elragadott a politika, de a kertészvér sem hagyott nyugodni soha, s így a szakma szeretete is megmaradt... Faiadi Sándor napokon ugyanis csak dal­után 2 órakor léphet a vá­sár terúletere. A program szerint május 22-én, 22-an, 26-án, 27-en és 28-án tarta­nak szakmai napot. A belépőjegyek ára nem vallozolL Ezúttal is 60 fo­rintba kerül az egyszeri belé­pésre érvényes szakmai jegy, 300 forintba a kiállítás egész időszakában, napi egyszeri belepesre jogo­sító szasmai beriet. A nagy­közönség belépőjegye 15 lo- rintba kerül. Egy évvel ez­előtt még csak 20, de az idén már 32 pénztár áll a jegy- vásárlók rendelkezésére, ezenkívül a BNV igazgató­ság és a Budapesti Közleke­dési Vállalat megállapodasa szerint a BKV jegypénztárai­nál és a Metro állomásokon is meg lehet vásárolni a be­lépőjegyeket. Érdekes újdonság, hogy az idén kísérleti célból a BNV 1. és II. kapujánál érmebe- dobós automatát szereltek fel. Nemcsak papírból lesz­nek belépőjegyek, hanem fémből is. A második tavaszi BNV vidéki látogatói ezúttal is 33 százalékos menettérti utazá­si kedvezményt kapnak. A MÁV bármelyik vidéki pénztárainál megvásárolhat­ják a menettérti jegyet, de visszautazás előtt a BNV III. számú kapujánál, a vásár te­rületén felállított MÁV ki­rendeltség pavilonjában le kell bélyegeztetni, mert epéi­kül már nem érvényes a jegy visszautazásra. Budapesten földalatti vas­úttal, autóbusszal és villa­mossal közelíthetik meg a vásárközpontot. A Metro Örs-vezér(téri megállójától a BNV főbejáratáig és vissza körforgalomban közlekedik a 100-as jelzésű autóbusz, amelyen a szokásos bérletek érvényesek, és természete­sen vonatjegy is váltható. A nagykörút és a Népszínház utca sarkától a 29-es villa­mossal, a hét végén pedig a Baross tértől induló 29/y jelzésű villamossal juthatnak el a látogatók közvetlenül a vásár főbejáratáig. Mmsm£\ I 1973. május 18„ vásárnál! wálftfstck) kwffnráTtabb értékesítés • Mit ígér az ötödik ötéves terv megyénk kereskedelmének? v Egy gazdag életút magas kitüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents