Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

1925. kimagasló eseménye nemcsak Eger város, de bíz­vást mondhatjuk, hogy az or­szág úszósportja történeté­nek. 1925. május 25-én avat­tuk fel ugyanig az uszodát, s mivel egyre közeleg az esemény méltó megünneplé­sére ingerlő évfordulója, úgy hisszük és reméljük1, nem lesz haszontalan a magunk historikus módján felhívni arra a figyelmet, felidézvén a félszázaddal ennekelótti eseményeket. Az uszoda helyén egy sza­bálytalan vízfelületű langyos vizű tó terült el, melyet a föld méhéből feltörő termé­szetes langyos vizű források tápláltak, E környéken — a mai Fürdő utca térségében — három hasonló jellegű ta­vacska vize csillogott. Az* egyik a mai strandfürdő északi nagy medencéjének megfelelően volt található. A másik forrós a hajdani mosoda tavának fenekéről bucvogott elő. mely tulaj­donképpen a mai fedett uszo­da vizét van hivatva részben szolgáltatni. A harmadik kis tó pedig az, mely később az első egri uszodának adott helyet. Kicsinyt felidézve a múltat, érdemes tudnunk, hogy a mai Fürdő .utca vo­nalában húzódott az Eger- patak keleti ága, úgy hogy annak a nyugati oldalán le­vő nagy érseki tó (a mai strandfürdő medencéjének magja) Heves megyéhez, vi­szont a másik kettő már Borsodhoz tartozott — s a három langyos vizű tavacska közül kettő az egri püspöké, illetve később érseké, a har­madik pedig, a mai fedett uszodát tápláló forrás pedig az egri káptalan birtokában volt A két püspöki birtokban levő tó mellett a török idők­ben szép fürdőépületet emel­tek a hódító oszmánok. Az egyik, a közelmúltban be­zárt tisztasági, illetve gőz­fürdő centrumában részletei­ben ma is fennálló Amaut pasa fürdője volt, a másik török fürdő (ilidzsa) pedig a később uszodává/kiépült kis tavacska partján létesült. (!) Már most érdemes felfi­gyelni egy másik évforduló­ra. Az 50 esztendővel ennek- e lőtte kiépült versenyuszoda helyén az első uszodát 119 esztendővel ezelőtt Bartako- vics Béla, egri érsek létesí­tette, mely alapjában fennál­lott egészen 1925-ig, amikor ,is azt már korszerű betonfalú versenyuszodává építették ki. A 119 esztendővel ennek- előtte létesített első egri uszoda 525 négyzetméter víz­felülettel rendelkezett. Ter­mészetszerűen eleinte itt ki­fejezett versenyszerű úszás még nem volt — hiszen a Magyar Úszó Egyesület is csak 1893-ban alakult. A le­véltári kutatás szerint azon­ban az itt foglalkoztatott úszómester rendszeres úszó­oktatásban részesítette a je­lentkezőket, megszabott térí­tési díj ellenében. Az érsek pedig szigorú, de igen cél­szerű rendszabályban hatá­rozta meg az egri uszoda működését. Az első világháború után egyre izmosodó egri úszó­sport egyre sürgetőbben kö­vetelte egy, a maga korában korszerű versenyuszoda meg­építését. A tengernyi bukta­tót leküzdve végül is e tisz­teletreméltó törekvéseket si­ker koronázta: Bárány Géza és Márkus Béla mérnökök elkészítették a mai verseny- uszoda terveit, a kivitelezés­re pedig a jónevű és meg­bízható Márkus Béla és Já­nos cégje kapott megbíza­tást. Maga az építtető — egy további másik cikkben is­mertetendő — Egri Városfej­lesztő Részvénytársaság volt. Az uszoda 50 méter hosz- szúnak és 17 méter széles­nek épült, s nem kis büsz­keséggel írhatta a helyi saj­tó, az Egri Népújság, hogy „nagyobb a mi uszodánk, mint a tourellesi, ahol az olimpiai versenyeket tartot­ták a múlt évben Párizsban”- Az ugyanis csak 16 méternyi szélességű volt. Szegődjünk most a korabe­li riporter nyomába, és néz­zünk körül az uszodában és környékén. „A régi meleg «éi környéke örvendetesen szépül. Parkosítás, fásítás mindenütt. Zöld pázsit, zöld lombok. Már rá se ismerünk a régi jó uszoda tájékára... Az Uszoda utca felül 20 mé­ter hosszúságban fokozatosan mélyül a víz, alkalmas .he­lyet képezve a társas für- dözők és gyengébb úszók számára. Ezenkívül közel 3 méter a mélység. Az északi oldalon tágas homokfürdő és park. (Megjegyzés: a mai betonlelátóknak a helyén.) Úgyszintén nyugaton, ahol hatalmas, vasból készült trambulin emelkedik a ma­gasba és a keleti végén, ahol a versenyek fölött bíráskodó zsűri részére áll a díszes emelvény, mellette pedig az igazgatói lakás és irodahelyi­ségek. Az épület teteje la­pos. mint a trópusi házaké. Homokkal van borítva, kor­látokkal szegélyezve, egyik legkedveltebb helye lesz itt a napfürdőzőknek. A déli ol­dalon a pompásan megkonst­ruált emeletes kabinépület. Százkilenc egy- és kétszemé­lyes kabin és 5 nagy, társas vetkőző gyermekeknek... Egyszerre 350 ember kényel­mesen vetkőzhet a nagy ka­binházban. A legérdekesebb specialitása az új verseny- uszodának a téli lejáró a téli öltözőbe. Ez külön Márkus— Bárány találmány. Egy csa­póajtón át úgy járhat keresz­tül rajta ki az uszodába és vissza az öltözőbe az úszó, hogy egy pillanatra sem emelkedik ki a vízből. Nagy, milliárdos építkezés volt az új versenyuszoda, melynek elő­nyeit hamarosan tapasztalni fogja Eger közönsége és vá­rosunk is közelebb jut vele a fürdőváros kedvelt eszmé­jének megvalósításához...” Az egri versenyuszoda ün­nepélyes megnyitására 1925. május 26-án került sor. Min­den mende-momda mellőzé­sével ismét szegődjünk az Egri Népújság szemfüles és jótollú riportere nyomába: „Már félötkor sűrű tömeg lepte el a hatalmas úszóme­dence mindkét oldalán a süp­pedő, puha homokstrandot, a kabinház földszinti és eme­leti folyosóit, a lapos tetőze­tet — míg a tanulóifjúság a trambolin mellett levő kor­látok mögött nyert pompás elhelyezést. Bárány igazgató és a Márkus mérnökt/estvé- rek. a nagy mű tervezői és felépítői örömtől sugárzó arc­cal fogadták az érkezőket, akik sikert, szerencsét és boldogságot kívánták az új uszoda létrehozóinak. Elsőnek Bárány Géza mérnök emel­kedett szólásra. Szerény sza­vakkal ecsetelte a verseny­Két földi gond között gyakran pihenek meg orvos barátom irodájában. Űtba- esik a város közepén, de­hogy kerülnék el a kősiva­tag kellős közepén az oázist. Ilyenkor ő már túl van mű­tétjein, rendszerint ebéd után, jókor érkezem, a ke­resztbefont, hosszú lába kö­zött pöfékelve azzal vigasz­tal, hogy, az emberiség nem tudja meggyógyítani önma­gát, én meg azzal, amit ő nem tud, hogy igazgatni sem tudja. így ittuk tegnap is a fe­keténket, kortyonként szür­csölgetve, amikor koppant az ajtó és berobbant rajta egy csinos, vékony asszonyka. — Búcsúzni jöttem, tanár úr — mondja, ügyet sem vetve rám. — És kérem, ne haragudjék, hogy rendetlen voltam. — Dehogy haragszom — mondja ősz barátom —, nem történt semmi. Igazán sem­uszoda jelentőségét, majd né­hány adatot sorolt fel az építkezésekről, s köszönetét mondott a Márkus-testvérek- nek.” Az uszodát annak szel­lemi atyja a következő sza­vakkal adta át a közönség­nek: „Városunk szaretetéből ke­ressük a városfejlesztés külön útjait, de minden út találko­zik. ott, ahol a földben rejlő kincsek kihasználásában lát­juk a városfejlesztési prog­ram tengelyét... Azok is így gondolkoztak, akik a fürdők kiépítésének széles perspek­tíváját biztosabban látták a Városfejlesztő Részvénytársa­ság kezében, mint a"* város­nál, melynek akkor még nem voltak kifejlesztve közüze­mei abban a mértékben, mint ma. A varsenyuszoda kiépí­tésével hatalmas lépéssel ju­tott előbbre a városfejlesztés programja. Csak ma nyitjuk meg a versenyuszodát, de jú­nius elején már nagy nem­zetközi mérkőzés színhelye lesz városunk. Külföldiek jönnek ide, akik megismerni, otthon pedig majd ismertet­ni fogják Eger szépségeit, a Magyar Athént, a XVI11. század csodás szépségű ba­rokk művészetét. Megindul az idegenforgalom, amely forrása lesz városunk fejlő­désének. .. A mai nap csak kiinduló pont városunk fej­lesztésében. amelyet még sok más hasonló fog követni.. Ma félszázad távolából is tárgyilagosan rendkívül ta­lálónak, a város fejlődésé­nek helyes útját kijelölőnek érezzük annak a Bárány Gé­za mérnöknek a beszédét, aki oly sok városfejlesztési kérdésben lendítő ereje volt Eger városának. Az új versenyuszoda ün­nepélyes felavatását „bemu­tató verseny” zárta be: 50 méteres hátúszás, 50 méte­res gyarsúszás, 3x50 méteres staféta, majd pedig a ma már megszüntetett trambo- linról műugrás. De nem fe­ledkeztek meg a rendezők a vízipólóról sem. Az Egri Fel­sőkereskedelmi Iskola és a Főreál Iskola csapatai mér­ték össze tudásukat a közép- iskolás bajnokságért. Jó, nagyon jó és szívet- lelket melengető érzés visz- szaidézni oly sok forró si­ker színhelyének születését — és szeretnénk hinni s re­mélni: nem fognak napjaink sportjának hivatalos vezetői sem megfeledkezni az 50. év­fordulóról. melynek emléké­vel nem sok városunk vete­kedhet. mi. Igaz, 'okozott egy kis kapkodást, ami ebben a kórházban nem szokásos. — Igen, tudom. Ismerem a tanár úr jelmondatát: „Mindent úgy, mint tegnap, szóról szóra ugyanúgy, csak egy kicsit gyorsabban, csak egy kicsit jobban, csak egy kicsit vidámabban.” Hát én aznap alaposan elrontottam a menetrendet. — Nyugodjék meg; asszo­nyom, nincs okom nehezte­lésre. — Köszönöm, tanár úr! És köszönöm fáradozását. ígé­rem, harmadszorra sikerülni fog,' mint a karikacsapás, mégpedig a műtőben. Kezet fogtak és elbúcsúz­tak. — Sok szerencsét kívánok a nagy legényhez. Teljen igazi örömük benne. Az asszony becsukta ma­ga után az ajtót. Persze, fúrta az oldalam a kíván­csiság, mert nekem rejt­Alig egy-két napja, hogy a végzős diákok ballagással búcsúztak az iskolától, s máris közeledik a nagy pró­batétel, az érettségi, a fe­szültséggel idegességgel járó vizsgák időszaka. A vizsga- láz ilyenkor ingerültté, zak- latottá teszi a -.anulókat, s főleg a családtagjaikat. A „vizsgadrukk” azonban he­lyes életmóddal és megfele­lő önneveléssel megelőzhe­tő. Dr. Eröss László pszicho­lógus szerint olyan betegség ez, amelytől a környezet rendszerint hamarabb „ki­készül” mint maga az áldo­zat. Az iskolások évzáró minivizsgája éppúgy lehet átfutó gyermekkori neurózis forrása mint az érettségi vizsgák sora. Ez utóbbiak azonban már a továbbtanu­lás, az egyetemi diploma ár­nyékában zajlanak, s a nagy tét miatt rendkívüli nyomás nehezedik a fiatalok szerve­zetére, idegrendszerére. A vizsgák ideje azonban a to­vábbtanuló felnőttek számá­ra is megpróbáltatást jelent, s ez a feszültség időnként járványosán átterjed a ta­nárokra is. — A leghasznosabb, ha mindenki, aki vizsgára ké­szül, rendszeres évközben) tanulással könnyiti meg helyzetét; a vizsgát meg­előző napok ne az áttekint­hetetlen tananyaggal való kétségbeesett birkózással, éj­szakába nyúló szellemi gyöt­rődéssel teljenek el. Vizsga előtt nem csökkenteni, ha­nem növelni kell az alvásra fordított időt. A kipihent Lchoczki Péter, Mátravidéki Hőerőmű: Levelét további intézkedésre elküldtük a Heves megyei sport­hivatal vezetőjéhez. Kérjük, szí­ves türelmét. B. Mátyás, Eger: Bármilyen indokkal szüntették- is meg munkaviszonyukat — ki­véve, ha a munkahely egészsé­gükre ártalmas —, a felmondá­si időt le kell tölteni, úgy, ahogy azt a kollektív szerződés­ben rögzítették. Amennyiben nem töltötték le. akkor a vál­lalat jogosan állította ki mun­kakönyveiket „Kilépett” bejegy­zéssel, s ezzel a bejegyzéssel egy sor hátrányt is vállalniuk kel­lett — többek között azt, hogy három esztendeig nem jogosul­tak a pótszabadságra, s a nye­reségre sem. Mint minden munkaügyi vitá­ban, ebben az esetben is a vál­lalat munkaügyi döntőbizdttsá­vény volt a beszélgetés. Ba­rátom nem váratott sokáig a megfejtéssel. — Az asszonyka — je­lentette ki egyszerűen — a liftben szült. Ijedten nyeltem le a po­hár fenekén reszkető kávét és gyorsan elbúcsúztam. i — A viszontlátásra — rtiondta —, holnap ilyenkor. — Jó — feleltem — szer­vusz. A fiatalasszonyt, az urát, no meg az apróságot ott ta­láltam a főkapunál, a járda szélén. Éppen e pólyás, meg az asszonyka helyezkedett el a hátsó ülésen. Amikor megismert, megszólítottam: — Nem értem, asszo­nyom, miért szabadkozott. Az ilyesmi előfordul. — Olyan pedáns rend van ebben a kórházban. Az én esetem mindenképpen ren­detlenség. A szemébe néztem: — Asszonyom, az egész város tudja, hogy itt rend van, mindenki olyan porto­san szül, mintha óragyár­ban lenne. De azért hadd mondom el azt, amit én tu­dok. Tavaly volt itt egy asz- szonyka, aki még magán is túltett. Az az asszonyka a lépcsőházban szült. Zavarában igazított vala­mit a gyerek pólyáján, az­tán olyan pirosán, mint a főtt rák, ezt mondta: ;— Tudom, uram. Mert az is' én voltam Saüts István ember agy sejtjeinek: telje­sítményét többszörösen fo­kozza az alvás jótékony ha­tása. A kialvatlanság fára- dásos neurózist okozhat, megbontja a szervezet élet- réndjét és gyengíti az em­lékezetet. Leghelyesebb, ha a vizsga előtti egy-két hét a koncentrált nyugalom je­gyében telik el: sétára, fo­kozott vitaminfogyasztásra és derűs, játékos kikapcso­lódásra van szükség. — Jelentősen könnyíthet a vizsgaterheken a közös ta­nulás is, amely gyorsabbá, kevésbé fárasztóvá teszi a tanulást. A viták elmélyítik a tanultakat, s a közös fel­készülés élménye biztonsá­got nyújt, fegyelmez és fej­leszti a szókincset is. Egé­szen új anyagot azonban a vizsgázók soha ne hagyja­nak az utolsó egy-két nap­ra. Leghelyesebb ha ez az időszak a tanultak felidézé­sével. ismétléssel, s a tan­anyag tételek szerinti fel­mondásával, gyakorlással te­lik el. Ha az ehhez szüksé­ges nyugalom otthon nem biztosítható, inkább üljünk be egy csendes könyvtári ol­vasóterembe. — Aki tanulás közben el­fárad, ne bízzék az > erős ká­vék és az élénkítő tablet­ták hatásában. Helyettük in­kább sétáljon, zuhanyozzon egyet, mert az idegrendszer gyógyszeres serkentésének következményei kiszámítha­tatlanok : gyakran éppen akkor „blokkol” le az em­ber, amikor a vizsga percei közelednek. (MTI) gához kell fordulniuk, de a vállalat nem járt el jogszabály­ellenesen. B. János, Eger: Panaszát továbbítottuk a váro­si tanács elnökének. Kérjük szi­ves türelmét. O. János: Eger: önhöz hasonlóan, többen is fordultak már szerkesztőségünk­höz azzal a panasszal, hogy a kedvezményes tüzelőakció során nem tudtak egercsehi szenet vá­sárolni Az érdeklődés ez iránt a szénfajta iránt Egerben min­dig igen nagy — a bánya vi­szont csak meghatározott meny- nyiséget szállít. így is, a szoká­sos készleten felül, már eddig is mintegy 8000 mázsával többet értékesített a TÜZEP az akció keretében. Miután a bánya na­ponta korlátozott mennyiséget szállít, csak annyit értékesit- het a vállalat is. Előreláthatólag azonban június végéig, az akció lejártáig az igényeket teljesíteni tudják. Ugyanakkor más, jó minőségű szén is kapható a te­lepen, s érdemes a vásárlóknak is fontolóra venniük, a végte­lenségig ragaszkodjanak-e a ré­gen megszokott széníajtához. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Az öreg Magyar film. Főszereplő Latipovits Zoltán és Harsányi Gabor EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor Az öreg Magyar film Du. fél 6 és este fél 8 órakor A rendőrség megköszöni Színes, szinkronizált olasz —NSZK bűnügyi film EGRI KERT Este 3 órakor A balszerencsés Alfréd GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy érzelmektől jókat lehet zabáiul GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A halott asszony visszatér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 órakor Három mogyoró Hamu- pikőkének Du. fél 6 és fél 8 órakor Nem zörög a haraszt HATVANI KOSSUTH A gejzírvölgy titka HEVES Repülőszázad FÜZESABONY Francia kapcsolat LŐRINCI Rivaldafény PÉTF-RVÁSÁRA Verseny a veszély kategóriában Sugár István a szerkesztő musqrok: MM KOSSUTH S.28 Zenekari jnutsika '“3.00 Csak kétszer élünk 9.20 Nóták 9.53 Lottóaorsoláí 10.03 iskolarádió 10.39 Ede« anyanyelvűnk 10.35 Beethoven: o-moll vonósnégyes 10.58 Lottóeredmények 11.00 Váltóié világtérkép 11.10 Teresa Berganza operaárlákat énekéi 11.40 Nagy Lajos élete és művészété 13.30 Ki nyer ma? 13.35 Tánczenei koktél 13.30 Kerekes Tóth Erzsébet népdalokat énekel 13.45 Természetes vagy mesterséges? 14.00 Születésnapi ajándék 14.35 Ilyenek vagyunk.. 15.10 Magyarán szólva. . . 15.35 Kórus pódium 15.30 Fúvóséi,:írad 15.44 Morva-szlovákiai évszakok 18.05 Csendes válságok 17.20 Bach: C-dúr s*vtt 17.47 „Pedig”. . . 18.07 Bogárhábord (Rádiógrotesztr) 19.30 Közvetítés az országos férfi tőrvfvó csapat- bajnokságról 19.40 Kis ballada 19.45 Nótaszerenád 20.10 Mindenki könyvtára 20.40 Ez a villa eladó 30.46 Láttuk, hallottuk 31.09 Offenb&ch-ciklus 33.20 Musiea Mundane 33.44 Meditáció 23.54 Chopin-zongoraművek 33.15 Musicalekből PETŐFI 8.05 örökzöld dallamok 9.03 Ezeregy délelőtt 9.53 Lottósorsolás 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Schubert: VII. szimfónia 15.03 Orosz muzsika 13.35 Az európai széppróza klasszikusai 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.20 Lépésváltás 19.10 Verbunkosok, katonadalok 20.25 Közvetítés az országos férfi tőrvívó csapatbaj- ságról 20.30 Új könyvek 20.33 Shirley Bassey és Peul Anka énekel 21.00 Irodalmi kirándulások 21.30 üt esztendő új magyar zenéje 22.00 Tamássy Zdenkó szerzeményeiből 22.35 Népdalok 23.15 Angol zeneszerzők műveiből SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek Alföldi lapszemle 17.40 Tíz perc tudomány 17.50 Nótakedvelőknek 18.00 Alföldi krónika 18.15 Tételek a Szolnoki Szimfónikus Zenekar lf évéből 18.25 Mindennapi életünk. Nők negyedórája 18.40 Lemezalbum. Bill Haley 18.57 Hírösszefoglaló TC1 MAGYAR 8.05 lskola-tv 13.35 Iskola-tv (Ism.) 17.10 „Eletet az éveknek*’ 17.40 Megtakarított, milliók 18.20 Mozdulj ! 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétoma 20.05 Aki mer, az nyeri (Társasjáték) 21.05 Krétarajz Tamási Áronról 22.30 Tv-híradó 3 2. műsor 20.01 Te vagy a gyilkos! (Bűnügyi tévéfilm) 20.35 Kolivóny 20.45 Tv-híradó 2. 21.05 Zenei Figyelő POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 A te sorsodért fSzovjet film) 10.25 A férfiak és a hegyek (Dók.-film hegymászók­ról) 10.45 Üdvözlet Ada-Káleh szigetéről 15.50 Hírek 15.55 A zene nyelvén 16.55 Inter Bratislava— Sklounion Tepliee labdarúgó-mérk. ío.oo Hiradó. publicisztika 20.00 Publicisztikai vetélkedő 21.20 Hiradó 21.40 A zöld pokol (Argentin (film), majd Ealter meg­védi Surajeevet (Jugoszláv film) 23,18 Sajtószemle —----------------­5 0 esztendős az egri versenyuszoda A vizsgaláz elkerülhető A pszichológus tanácsai „kicsiknek” és nagyoknak i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents