Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-15 / 87. szám

Barátok között Targovistében mm Az intomiwt «sövőfesem nwmkásnm a Heves megyéről kai hallgatják. szóló élménybeszámolón­Nagy­járó megbízatást teljesítet­tünk április első napjaiban Juhász Tamással, a TIT Heves megyei titkárával. A bulgáriai Targovistébe, He­ves megye testvérmegyéjébe látogattunk el. Látogatásunk fő célja az volt, hogy elő­adások keretében adjunk képet felszabadult hazánk és megyénk három évtize­des fejlődéséről.. Munkánk­hoz segítséget adott az _ a dokumentációs kiállítási anyag is, amely megyénk eredményeiből adott ízelítőt. Látogatásunk egybeesett hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával s _ jóleső érzés volt, hogy bolgár ba­rátaink bensőséges ünnepsé­geken emlékeztek meg a számunkra oly jelentős ese­ményről Georgij KammfUoc elv­társ, a Taxgoviste megyei pártbizottság első titkára Is az évforduló jelentőségéről, valamint a két nép közötti történelmi barátságról szólt azon. a fogadáson, melyet vendéglátóink hazánk fel­szabadulásának 30. évfor­dulója alkalmából rendez­tek. S meleg szavakkal em­lékezett azokra a felejthe­tetlen napokra is, melyeket a megyei pártbizottság de­legációjának vezetőjeként két évvel ezelőtt megyénk­ben töltött. Egyhetes látogatásunk so­rán számtalan tanú jelét ta­pasztaltuk a két megye gaz­dagodó, testvéri kapcsola­tainak. Bárhol jártunk — üzemben, termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban —, szinte mindenütt azzal fogadtak, hogy kollektívá­juk képviselői . e napokban Heves megyében köszöntik a felszabadulás évfordulóját. Látogatásunk során al­kalmunk nyílt arra is, hogy találkozzunk Todorka Gro- sevszkával, a megyei, vala­mint Nadezsda Petrovával, a targovistei városi pártbi­zottság ideológiai titkárával is. Örömmel adtak tájékoz­tatót megyéjük, városuk fej­lődéséről. Elmondották, hogy Targoviste megye 1950-ben vált önállóvá. A megye négy városában és 296 falu­jában, illetve lakott telepü­lésén 182 ezer lakos éL Az elmúlt húsz évben igen so­kat fejlődött a megye. Az egykori elmaradott agrár- terület gyorsan Iparosodó területté vált. Űj munkale­hetőségek teremtődtek s ez­zel sikerült megoldani a la­kosság foglalkoztatását. A könnyűipari üzemek létesí­tésével egyre több nő is munkába állhatott, ami igen jelentős lépés volt ah­hoz, hogy a nőik egyenjogú sága is jobban érvényesül­hessen. mint korábban. Az ipar dinamikus fejlő­dését szorosan követi a me­zőgazdaság fejlődése is. Az országban elsőként itt ala­kultak meg az állami gaz-; daságok, illetve termelőszö-' vetkezetek szakosított vál­lalkozásai. A popovói agrár­ipari egyesülés például több mint 87 ezer hektár föld­területen gazdálkodik. Az elmúlt évben, e hatalmas sragyCaefn 8S míffió leva értékű terméket állított elő. A társulás célja, hogy a közigazgatási határokon túl­lépve megteremtsék az ipar- szerű termelés feltételeit. A popovói egyesülés búzát, árpát, kukoricát, naprafor­góit, lucernát, cukorrépát, termei, de igen nagy súlyt helyeznek a zöldségtermesz­tésre, valamint az állatte­nyésztésre is. Az állatte­nyésztés nagyságát hadd ér­zékeltesse, hogy 38 ezer ju­hot, 12 ezer szarvasmarhát és 200 ezer tyúkot tartanaik, A zöl-dségnövények 96 szá­zalékát exportálják, többek között hazánkba is. Az ipar és mezőgazdaság gyors fejlesztése mellett igen nagy gondot fordítanak a lakosság politikai, ideoló­giai nevelésére is. Minden, lakott helyen megtalálható a „asMa&istye” (olvasó, mű­velődési terem), ahoi igen tartalmas, öntevékeny mű­vészeti munka is folyik. A népi hagyományok ápolásán tűi igen sokat törődnek a munkásmozgalmi emlékek, hagyományok ápolásával is, Különösen éten járnak e téren az Antonovó környé­kiek, ami érthető is, hiszen e vidék a második világhá­ború idején komoly harco­kat vívott a fasiszták ellen. E területet méltán nevez­ték el „partizán-vidéknek”. Az elképzelések szerint An­tonovó faluiban olyan ifjú­sági tábort létesítenek, ahol a fiatalok megismerkedhet­nek a bolgár nép forradal­mi múltjával, történetével. Antanovói látogatásunk so­rán találkoztunk Grlgor Szavovval, az egykori parti­zán harcossal, aki meghatott szavakkal ecsetelte a fasisz­tákkal vívott harcok törté­netét. Látogatásunk napjai al­kalmával természetesen csupán bepillantást nyer­hettünk testvérmegyénk fa- kosainak életébe, munkájá­ba. A rövid idő alatt issek ismerősre, barátra talál­tunk. Az áss érzés erősödött meg bennünk, hogy a bol­gár és a magyar nép a szo­cialista országok nagy csa latijában együtt dolgozik a közös célért. a szocialista társadalom építésén. Kovács János — Kérlek, adj kölcsön ezer forintot, hogy a felesé­gem előtt igazolni tudjam a túlórázást!... Véget ért a tavaszi szünet TanévzárÓK: június 12—17 között Hétfőn a mintegy 1 mil­lió 300 ezer diáksereg szá­mára véget ért a tavaszi szü­net: országszerte folytatódott a tanítás az általános és a középiskolában. A tanév utolsó harmadának munka­rendjében — a korábbi, esz­tendőkhöz képest — nem less lényeges változás. Mindkét iskolatípusban — a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban, a nappali, az esti és a levelező tagoza­tokon egyaránt — ismét öt fokozatú érdemjeggyel érté­kelik az érettségi írásbeli és szóbeli teljesítményeket. Befejezéshez közeledik az idei pályaválasztási munka is. Az előzetes számvetések szerint mintegy 123 ezer nyolcadikos diák fejezi be az általános iskolai tanulmá­nyait az idei évben. Az el­múlt tanévhez képest — mintegy négy-ötezerrel to­vább csökkent a végzős fia­talok száma. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot elhelyezésük. Az Ok­tatási Minisztérium előzetes adatai, szerint a végzősök mintegy 87 százaléka — te­hát körülbelül 107 ezer fia­tal. — tanulhat tovább vala­milyen középfokú iskolában: szakmunkásképzőkben, szak- középiskolákban, vagy gimná­ziumokban. A jelenlegi ter­vek szerint a gimnáziumok­ban majdnem 26 ezer, a szak- középiskolákban közel 29 000, a szakmunkástanuló-isko­lákban pedig több mint 54 ezer fiú és leány kezdheti meg ősszel tanulmányait. (A tervszámokon belül kisebb eltolódás lehetséges a szakközépiskolák javára). Ezen felül 7000 középiskolai végbizonyítvánnyal rendel­kező fiatalt is fölvesznek a szakmunkástanuló-iskolák­ba. A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendel­kezések szerint az szükséges — április 15-ig befejezik. A gimnáziumok szakosított tantervű — úgynevezett tago­zatos — osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-ig. A gimnáziumokban, a gép- és gyorsíró iskolákban viszont május 8-ig fejezik be a felvételeket. Fontos intézkedés, hogy elutasítás esetében a jelent­kezési lapot azonnal továbbí­tani kell a második helyen megjelölt iskolához. A szak­munkásképző iskolákba való jelentkezés első szakaszát május 31-ig fejezik be. Azoknak a gyermekeknek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános is­kola első osztályába, akik nem járhattak óvodába; szá­mukra úgynevezett általános iskolai előkészítő foglalkozá­sokat szervezték. Az elmúlt esztendők ta­pasztalatai szerint a gyerme­kek és szüleik egyaránt szí­vesen fogadták a hetenként két-három alkalommal meg­tartott foglalkozásokat. (MTI) — Kitűnő márka, uram! Ez az első ko­csija? ... Látszik is a gyakorlat, ahogy bevá­gódott ide, a kúthoz! Na, ez a krapek — már elnézést, így mondtam magamban — elhúzza a Volga ol­dalát. Aztán... Meny­nyi benzint adhatok? Igen, szuperrel tele. Felsőkenőolaj? Mit önnek az a nyolc fo­rint? Tizenhatot ér az a szerelőnél, vagy hu­szonnégyet ... Megér­demli ez a jószág, és nem az abrakkal kell takarékoskodni, az idő­vel! Hát nincs iga­zam? — Na, nekem mára vége a melónak! Be­vinne a városba? Ki­ugrók az egyengatyá- ból. Egy pillanat!. .< Na, mehetünk is. Meg­mondaná, miért állí­totta le a szövegem? Hát ön nem csípi a dicséretet? ... Üveg­ajtóduma, azt mond­ja? Így kell kirázni a borravalót, hát, mit csináljak? Azért a na­pi százasért ne sajnál­ja az ember a csatto­gó ját. Nincs igazam? — Tudja, uram, mi a legnagyobb bűn? Le­maradni akár tíz fillér­ről is, mert ezzel az életről is lemarad az ember. Én kapaszko­dók! Nem ingyen kell, de ha mozdulok, te­gyék le a dohányt!... Jön az egyik haverom: kiváltotta az ipart, se­gítsek bevezetni a bol­tot. Mit adsz krape- konként, kérdeztem. Mismásolt. Uram! En becsülön a barátságot — ne herdáljuk hát el PÜNKÖSTI ÁRPÁD? Hát nincs igazam? a filléreken! Hát nine» igazam? Elmentem, megnéztem a műhelyt, hogy kit küldhetek oda, mert a renomém töb­bet ér egy tízesnél, amit kértem kuncsaf­tonként. Ha spéci szer­számra, autóemelésre nincs szükség, én meg­értetem, hogy a Laji a legaranykezűbb mes­ter a Tiszántúlon. És megy az üzlet! Azt megnézheti, nekem meg összejön a Szim­fónia, meg a kávé ára... — Apropó! Meghív­hatnám egy kávéra? Eleven újságírót úgyse láttam még. Ha tudom, hogy magával vet ösz- sze a sors, biz’ isten, nyakkendőt kötök. Ma­guk a Janik!... Nem ismeri ön uram, a vi­déki életet! Kispolgá­rok, kiskirályok!... Itt minden kicsi... Elné­zést, nekem már csak arra áll a szám, hogy uram. Kezdő benzin­kutas koromban mon­dogattam, hogy elvtár­sam, de valaki a po­fámba vágta, hogy aki a Shellnél szolgál, az neki nem elvtársa. — — Nem hiszi, hogy csóró vidéki kölyök va­gyok? Apám korán megrokkant. Ha késnek egy kicsit az oroszok, ki kellett volna állnia a templom elé. Belőlem lakatost csinált. Eny- nyi öröm jutott neki. Mikor mondtam, hogy nem reszelem tovább volna meg négy évvel. Uram, ami szajrét az a Volga oda-vissza el­hordott ... Micsoda szerencse, hogy nem hallgattak ki! Mert ha hazudok, benne mara­dok, ha elmondom az igazat, ebben a város­ban nincs maradásom, nem veszik le rólam a nyerget életem végé­ig... Azt mondtam, ha már ezek is maguk­nak kaparnak, idomul­ni kell nekem is. Ka­parj, Gyurka! így ke­rültem a Shell-kúthoz. — Tizenkét óra ,.ugorj, Gyuri, beszélj Gyuri” és tizenkét óra szabad. Ennél jobb be­osztást kitalálni se le­hetne, Uram, én a. szar bad napokon Záhonyig feltérképeztem a Ti­szántúlt kis szekerem­mel. Kakukkos óra, rézmozsár, rokka, téka, petróleumlámpa, ami csak van a tanyák pad­lásán, jöhet. Még örül­nek is, hogy viszem. Hogy pénzt is adok ér­te, azt hiszik, én va­gyok a hülye. De egy fordulón megvan a magam ezrese, és lega­lább ennyit rányom a kereskedő is. Négy év még az élet, aztán irány az Agrotröszt, villany targoncás le­szek. „Gyuri bácsi, ide tedd, Gyuri bácsi, oda tedd!” Ezerrel több lesz a nyugdíjam, mintha a Shellnél kapnám az obsitot. Mert állati klassz dolog ez a bor­ravaló, csak nem szá­mít bele a nyugdíjba, hö, hö... — Meglesz az ötezer, az asszonnyal kettőnk­nek. A lakást megkap­ja a gyerek, mi átme­gyünk a házba, aztán a reumás szobabérlők­től még felmarkolunk néhány kilót. Gyuri bá­csi nem fog éhen vesz­ni! Csak ne lennének olyan irigyek az embe­rek. A legjobb cimbo­rák is kiátkoztak, mert nem fizetek nekik, vagy mert nem vágok hozzá tízezret, hogy azonnal lakást kaphas­son. Írja alá, hogy ti­zenötöt kölcsön vett, hogy annyit ad meg, akkor tárgyalhatunk! Uzsora? Ugyan, uram! Csak közös érdekelt­ség. Nem lopom én se a pénzt! Hát nincs iga- zami2T MUSO.ROK: RADIO 9.00 9.35 10.05 10.35 11.39 12.20 12.35 14.03 14.44 15.10 16.05 16.22 16.42 17.05 17.35 18.00 18.30 19.25 19.35 20.10 21.09 22.30 23.01 h Oübl* 4 H Zenekari muzsika Harsan a kürtszó: Verbunkosok Lskolarádió Alessandro Scarlatti: Araor kertje Haydn: li-moü vonósnégyes Ki nyer ma? Melódiákok tér Az üveggolyó Éneklő Ifjúság Kádióiskola A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel Lakásszentelő Farkas Ferenc: Lavotta-szvit Fiatalok stúdiója Vendégségben■ A közönség kérdez, a muzsikus válaszol A Szabó család Kritikusok fóruma Slágermúzeum Kilátó Népdalest Vers és da! Fényes Szabolcs szerzeményeiből PETŐFI 8.05 Nóták 8.51 Dalok a szovjet hazárol 9.03 Adriana Lccouvreur 9.50 Kritikusok fóruma 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Zenekari muzsika 13.40 Barkácsolók ötperce 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Mába hajló ötezer év 18.35 Kapcsoljuk a 6~os stúdiót Kb.: 20.40 Népdalok 21.00 Gondolatok filmekről 21.15 Liszt zong óraművel 22.15 Musicalekből 23.15 Két szvit SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Népdalok. — Üzemi lapszefrnle. — A Simon- Garfunkel kettős énekel. — Tavasz a határban. Balogh György riportja. — Szerkesztik a hallgatók T V MAGYAB 8.05 Iskola-tv 13.35 Iskola-tv 17.00 Jégkorong VB 18.40 Játék a betűkké] 19.30 Tv-híradó 20.00 Idősebbek is elkezdhetik . . . 20.05 Jogi esetek 20.45 Magyarországi néptáncok 20.55 A Brüh ne—Ferbach. eset. (NDK bűnügyi film) 22.05 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Zenei Figyelő 20.50 Beszélgetés a kémiáról 21.30 Tv-híradó. 2. 21.50 Szóló. (Szovjet film) POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 9.20 A mi fiaink, (lsm.) 10.20 Csehszlovákia— Svédország jégkorong VB 14.40 Iskolásoknak 16.10 USA—Csehszlovákia jégkorong VB 18.35 Dalok 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Felszabadítás. (2. rész) 21.25 Híradó, publicisztika 22.05 Hangverseny mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Szembesítés Magyar dokumentumfilm. Rendezte: Bokor László EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor Szembesítés Du. fél 6 és este fel 8 órakor Titok Színes lengyel film GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Lányok az aknamezőn GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és fél 6 órakor Robinson Crusoe Este fél 8 órakor Koncert szólópisztolyra HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó percig HEVES A lopakodó hold FÜZESABONY Volt egyszer egy -/jmon az életem, sofőrnek állok, agyon akart üt­ni. Tíz évig voltam a kátéeszben pilóta, két év után már az elnök mellett. Hej!... Ha a Gyuri bácsinak — már yiinthogy nekem — meglesz a négyszobás kis kutyaólja a gyógy­fürdő mellett, olcsón kap tőle olyan cuki történeteket, hogy mind a tíz ujját megnyal­hatja! — Vastag mesék ezek, uram. Az elnö­köt két hónappal az­után, hogy katapultál­tam a cégtől, lesittel- ték. Ha néhány cimbo­ra nem félt volna, hogy rá is fröccsen valami esküszöm, nem úszta

Next

/
Thumbnails
Contents