Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

SZOKOLAV HOLTAN: Ragyogni kell Őrület vagy árulás! Mert ml az. hogy tel cikáz agyamon, hogy tél a* Úr tizennyolcadik evemen? Ln a kínt megéretem amint emelem kezem ütni, amint emelem magam útezélre lelökni. Arnlae kell? Őrület? Tépjek szíremről füvet, főzzek mindig nedveket, csak bogy einem legyen könnyebb? Ragyognod kell, hóvihar, fájdalmammal verdeső Végső ítélet -idő! leire téboly, kalmárzsivaj! Tens szememen kilukad, csóktól a szám nem nem röpít el léghazat, töl nem élem ifjúságom, a földbe ba le bocsátom testem, lesz az gyökerem, kapaszkodóm, végtelen: s hóvihar tája verseim! Orvosi hírmozaik A SZERELEM IS KÁBÍTÓSZER A szerelem ugyanolyan hatást fejthet ki, mint a kábító­szer, mégpedig szigorúan fizikai értelemben is. Erre «meg­állapításra. jutott a Harvard Business School pszichológusa, Stanton Peele. A kábítószer-fogyasztókhoz hasonlóan a sze­relmeseknél is tapasztalhatók olyan fizikai zavarok, ame­lyek a megszokás, vagy éppen, a hiányérzet következtében lepnek fel, mttzsikusszaj Hgr Nevr Vork-i fogorvos, Ernest Merman doktor boss- .smi időn át tanulmányozta, milyen típusú szájjal lehet vala­ki fúvószenész. Tanulmányai alapján gyakran kérik fel, hogy szelektálja a zeneiskolák növendékeit. Herman, doktor egyes diákoknak kürtöt, másoknak klarinétot, szaxofon! vpgyobo­Felszabadulás utáni Ml f I ■ Ifi _ # m - - - - ------r.-------------• i , Az élőszó beli közlésről kitalálni, tagg; (Fwtos LTInmanlté, ^)(unm szßlnahii lőlegényraMfe 1 M 6vee 0ROM9PV» Ha hnnw V—UV ÍR ItS ORVOSI M HBBötaeS Atkin*» Morier kórházban «9 megállapító berendezést helyeztek üzembe. A páciensnek be Ml dugnia fejét egy kis készülékbe, amelynek adatait elektronikus számítógép olvassa le és azonnal jelzi, ba pét­ié-beteg agyárnak bármely részéit, Anyóka ócskájára s — Miki, te vagy a tegnez- aaabb gyerek a világon! — Mama, te minden gye­reket ismersz? ★ feeres; együtt — Pwptí, egg férfi Azt mondja, hogy jártatok, iskolába. — Miyen a käseje, fiacs­kám? — Nagg kaja hófehér. — ilyen ember egyáttálán nem járt a mi iskolánkba!... ★ Színházban; — Nem értem magát, az •mént még paradicsommal dobálta az énekest, most meg tapsol neki — Szeretném, ba újra ki­jönne, maradt nálam még egy paradicsom, # — Mi a különbség az em­ber és a teve között? — A teve hét napon át ké­pes dolgozni és nem iszik egy kortyot sem. Az ember hét napon, át képes inni és nem dolgozik egy napot sem, ★ — Gyűlölöm a pénztHl — Most már értem, miért szórod el azonnal a fizetése­det. ★ — Mit vágtál ki az újság­ból? — Egy bírósági tudósítást. Egy férfi azért kérte a házas­sága felbontását, mert a fe­lesége mindig kutatott a zse­bében. — Nem értelek,;; — Szépen beteszem az egyik zsebembe.., ★ — Olvastam, hogy sok hí­res embernek utálatos felesé­ge volt. — Képzeld el, Jozső, mi­lyen híresek leszünk majd mi ketten! ★ — Miért hagyta abba az éneklést? — Az orvos megtiltotta. — Ö lakik a szomszéd la­kásban? * — Miért olvas bele az új­ságomba? Nincs pénze, hogy ' egyen magának? — Pénzem van, de nincs, aki tartsa olvasás közben, Egy orvos szervizbe viszi a kocsiját és elcsodálkozik az árakon. — Ezért a kis javításért többet kér, mint én egy em­ber meggy ógyításáért! — Ez így van, de nézze csak meg jobban a dolgot, doktor úr! ön mindig ugyan­a régi modellel dolgo újabb típusokkal na dot­So«. * ÄuafciMüfc egymás Ihbút1 — Észrevetted, hogy teg­nap a hangom betöltötte az egész termet? — Persze. Sok hallgató M is meat, hagy betget adjon neki. ★ Orvosnőt — Szokott áhnátem toettna­tó? — Nem. 8a akkor baszó- lek, amikor mások alszanak. — Ez hogy lebet? — Előadó vagyok as egye­temen, "ff Á térj nem akar segíteni kisfiának a házi feladatban. Felesége figyelmezteti: — Addig segíts neki, amíg tadsz. Jövőre már negyedik­be megy! * Égy anya panaszkodik: — Felnőnek a gyerekek. Már nem kérdezik, honnan jöttek és nem felelnek arra a kérdésemre, hova mennek. it Egy Zakopanéi szállóban ki­függesztett plakát szövege: — „Jövő vasárnap meg­rendezzük az üdülővendégek nagy síversenyét. Az első díj 500 zloty, a második 300 zloty, a harmadik 100 zloty, a negyedik egy üveg pezsgő, az ötödik egy értékes mű­tárgy”, * Anyakönyvvezetőnél: — Elveszi a kisasszonyt fe­leségül? — Elveszem, de csak egy­éves garanciával. ★ Két fiatal New York-i író beszélget. — Jack megtalálta a mód­ját annak, hogyan adja el az új könyvét. — Mit talált ki? — Feladott egy hirdetést: '„Fiatal, jóképű milliomos szí­vesen megismerkedne olyan lánnyal, aki hasonlít Jack Smith könyvének hősnőjére.” Két nap alatt valamennyi példányt sikerült eladnia. ~k — Ma bent jártam a vá­rosban, de elfelejtettem pénzt venni magamhoz. Be­mentem hát a hivatalodba. De mivel nem voltál ott, ki­vettem a kabátzsebedból 100 koronát. — Nem tesz semmit, már egy hónapja más hivatalban dolgozom. ★ — Mit olvasol? — Pompeji végnapjait. — Miben, halt t m Agrigentőbaa elra­bolta volt menyasszonyának családja. Egy évvel ezelőtt a fiatalember megismerke­dett Angela TorrettávaL, és a két fiatal hamarosan egy­másba szeretett. Kapcsolatuk később megszakadt A lány családja sértve érezte magát és mindenáron rá akarta venni a fiatalembert hogy térjen vissza menyasszonya- hoz. 0 azonban hallani sem akart erről. A Torrett« csa­lád nem adta meg magát Betörtek a fiatalember la­kására és erőszakkal magok­kal cipelték az esküvőre. Hajdanában a lányokat ra­bolták el és kényszerítették arra, hogy szívük ellenére házasságot kössenek. virinnrrirrrr^r ^ J*-r vendég­könyv Szomorú, de igaz, hogy a nyáron kifosz­tották az új lakóte­lep legszebbik házá­nak egyik lakását. A hitvány betörő kesz­tyűben dolgozott, ujjlenyomat sem ma­radt a lakásban. A rendőrség néhány hó­nap múlva csügged­ten megszüntette a nyomozást. Ekkor vette az ügyet a ke­zébe Stopp Gedeon, a a jeles mesterdetek- tív. Nem telt bele egy hét sem, és a tet­tes, Raffai B. Orbán kézre került. Miután minden bűnét beval­lotta, a jegyzőköny­vet ákom-bákom alá- i írásával hitelesítette, kérdéssel fordult a Mesterhez: — Hogyan jött rá, hogy én vagyok a tet­tes? Esküszöm, óva­tosan dolgoztam. — Megnyugöilom önt — kezdte a Mes­ter —, hogy hibátlan munkát végzett és egy karcolást sem ejtett. Ujjlenyomat sem maradt a lakás­ban. Tökéletes mun­ka volt, el kell is­mernem. ön tanul­mányozta a lakást és környékét, ahogy ez igazi szakemberhez illik. Megállapította, hogy a tulajdonos Negyven másodpere alatt a legnyfigOsebb, hangosan si­koltozó csecsemő is mély álomba merül. Az altató pedig nem más, mint az a ritmikus és szabályos hang, amelyet a gyermek megszületése előtt az anyaméhben hall. Az ötlet Hajlme Muroka japán professzortól származik. A profesz- szomak mindig nagy gondot okozott az inkubátorban levő újszülöttek vizsgálata. „Ezek a gyermekek sohasem marad­nak nyugton, ezért arra gondoltam: olyan érzést kell kelte­nem bennük, mintha még mindig az anyaméhben lenné­nek” — mondotta a Sunday Times munkatársának adott In­terjújában. Egy nyolchónapos állapotos asszony méh éhe 8 mm-es mikrofont vezetett be Murokánák ezzel sikerült felvennie azokat a hangokat, amelyeket a magzat megszületése előtt hallhat. A tokiói és osakai szülészeteken koraszülött és nor­mál időre született gyermekeknél próbálták ki az új mód­szert. A sikeren felbuzdulva a Toshiba lemezgyártó vállalat hatszázezer líráért megvásárolta a felvételt A lemezt való­sággal elkapkodja a vásárlóközönség. nSlákök lovagjaiét. Megtaláltam a kör­zeti kezelőorvos, a területi gyermekorvos ujjlenyomatát, az agglegények barát­nőiét és a magáét, Raffai. A többi már gyerekjáték volt. Nagy csönd telepe­dett közéjük. A tör­ténetnek vége. Raf­fai B. Orbánból a düh csavarta lei a kérdést: — És az a lusta házmester legalább megütötte a bokáját? — Éppen ellenkező­leg, jutalmat kap. A nyomravezető jutal­mát. — Hiába, felügyelő úr — mondta csende­sen Raffai —, nem­csak a jó pap, hanem a jó zsivány is holtig tanul. Legközelebb már akkor felhúzom a kesztyűmet, amikor leszállók az autó­buszról. — Csakhogy, bará­tom — fejezte be a beszélgetést a Mes­ter, — maga kifelej­ti a számításból, hogy a jó nyomozó is hol­tig tanul. Mire maga kikerül a lakat alól, a maga ujjlenyoma­tát már az autóbu­szon kezdem keresni. Mert nem szabad el­felejteni, hogy az au­tóbuszon sem takarí­tanak. Szüts István muzsikus, itta hóna­pokra külföldi úton jár, s decemberben jön haza. Csakhogy ön elkövetett egy pi­ci hibát, amelyből az látszik, hogy nincs tökéletes, maradékta­lanul tökéletes bűn­tény. ön elfelejtette tanulmányozni a ház­mestert. Maga, Raffai a házmester miatt bukott le. — A házmester miatt? — kérdezte emez csodálkozva —, hiszen a színét sem láttami — A sóhaj most nem használ. De ne­kem nem kerülte el a figyelmemet, mint magának, hogy a szó­ban forgó épület ház­mestere a leglustább, a legtrehányabb ház­mester az egész ke­rületben. Nem söpri a járdát, nem mossa fel a lépcsőházat, nem takarítja a liftet, s legfőképpen a nyár óta nem mosta le a lépcsőhöz bejárati aj­tajának üvegjét, ame­lyet mindenki meg­érintett, a4a be akart lépni. A kilincs ugyanis június óta hiányzik. Maga mi­kor tört be, Raffai? —.Augusztusban. —» Látja, június előtt kellett volna. Feltétlenül június előtt. Az üvegajtó a betörés idején már felért egy vendég­könyvvel, mert any- nyi ujjlenyomat volt rajta, ahányan be­léptek. Raffai B. Orbán álla leesett a csodál­kozástól. — Mikor minderre rájöttem, már csak olvasni kellett a ven­dégkönyvben. Off voltak az üvegen a lakók ujjlenyomatai, beleértve a nagyszü­lőket és a gyerekeket. Megtaláltam a pos­tásét, a villany- és gázóra-leolvasóét, a A felszabadulás óta végbe ment nagy változások tük­röződnek nyelvünkben és nyelvhasználatunkban. Etek­hez a változásokhoz, alaku­lásokhoz .dkaimazkodott nyelvművelésünk is. Az új, korszerű nyelvművelő műn ka elsősorban az élő nyel ved, a nyelv hangalakját, hangzását állította előtérbe, A beszéd hangalakja ugyan­is állandóan alakul, forrná-' lódik. Ebben a változásban a nyelvművelő munkának is van szerepe; feladata, mert nemcsak a hangképzéa, & kiejtés szorul gondozásra, hanem az előszóban megfo­galmazás és a kifejezőkész­ség is. Az ifjúság számára évről évre megrendezett kiejtési versenyek igen nagy szere­pet játszottak abban, hogy beszédünk hangzásával kap­csolatban örvendetes a ja­vulás. Ugyanakkor még min­dig gyakran hallunk hada­ró, kapkodó beszédet. Élő­szóbeli megnyilatkozásaink­ban gyakori hiba a habla- työlás, „a higan sódéról!’ (Baranyai Ferenc) fogalma­zás, a beszédfegyelem meg­sértése. Költőink, íróink sem véletlenül fakadnak ki a helytelen élőszóbeli megnyi­latkozások ellen. Az alábbi idézetek valóban tükörképet nyújtanak számunkra a mai legtipikusabb beszedheti hi­bákról. Devecseri Gábor Beszéd című versében arról panaszkodik, hogy felszóla­lásainkban, előadásainkban sok a „sótalan” szó, a „torz dadogó zörej”, „otromba közlés”. A vitaalkalmakon is sok az „üresjárat, a lőcs - ka érték” (Vészi Endre). Nem tudunk gazdaságosan fogalmazni és „felelős fel­nőttként gazdálkodni a sza­vakkal” (Benjámin László) Legidőszerűbb nyelvművelési feladatunk tehát arra ne­velni az embereket, hogy ne bújjanak „a beszéd nádren­getegébe”, „fontolgassák • szót” (Kónya Lajos), és az „öngörcsölt duma-fonalak” (Tankó Sirató) ne tegyék k<5- rülményeskedővé, feleslege­sen bonyolulttá beszédüket Képes Géza sem véletle­nül szól Egy tröszt aktíva- ülésén című versében arról, hogy fontosdit, lényegesdit játszó felszólalásainkban úgy kúsznak a hallgatóságra a frázisok, akár az indák, és nemcsak a sűrű füst, hanem a közöny is fojtogatja az embereket. Ezért az igénye­sebb élőszóbéli fogalmazás­ra nevelés ma már nemcsak az iskolai nyelvművelő te­vékenység feladata, hanem a társadalmi célokat szolgáló nyelvi népművelésé is, első­sorban azért, mert társadal­mi életünk fejlődésével mind többen és mind gyakrabban beszélnek közösség előtt i& A felszólalókat, az előadáso­kat tartókat arra kell tehát ösztönöznünk, hogy beszé­dükben törekedjenek az igé­nyesebb nyelvhasználatra, az egyértelműbb fogalmazásra. A ma még meglevő beszéd­ben gátlások feloldását cél­zó nyelvművelő munkát is erőre kell kapálnunk. l>r. Bakos József I magazin

Next

/
Thumbnails
Contents