Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

mm PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP ^\^SXMEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 86. szám fa? <S>. ARA: 1,— FORINT ■ ■ ■ ­.........—-------------------- r8 ** *41 19 75. április 13., vasárnap Értünk, valamennyiünkért... e E1 érdekes, hogy akkor esik az ember a jó ér­telemben vett bőbeszédűség­be, amikor a téma szinte nem is igényelne kommentárt. Eb­ben a dilemmában voltak a sajtó munkatársai az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán is, hiszen a megalkotott tör­vény annyira önmagáért be­szél, hogy semmi indok nincs valamilyen külön alátámasz­tásra, propagandakampány­ra... Ugyanakkor mégis szí­vesen, örömmel beszél róla mindenki, mert jól esik arról szólni, ami szép, ami emberi. Azzal a kedves önteltséggel, amely így kezdődik: „tudunk, ha akarunk”, máris évődve szállunk vitába, kijavítjuk, csiszolgatjuk és ezt mond­juk: „tudunk, akarunk!”. Ha nélkül. Nagyon népszerű ez az új törvény, s egyáltalán. nem azért, mert nagy a nemzetkö­zi sajtóvisszhangja, mert az elismerés méreteit nem be­folyásolják az országhatárok, hanem azért — hála a magyar nyelvnek! — az egyszerű okért, mert ez a törvény: nép-szerű .. Vagyis a mi­énk, mi alkottuk, magunkért teremtettük meg, a kisbabá­kért és az anyukákért, a nagyszülőkért a betegekért, hogy mihamarabb egészsége­sek legyenek, az egészségese­kért hogy elkerüljék a fej­fájást .. A népért Népün­kért Társadalmunkért és va­lahol példaként is, okulásul, ösztönzőül, de bizonyítékként is így szocialista a szocialista társadalom! Itt van például az anyasági, a terhesgondozási, a gyermek­ágyi, vagy a gyermekgondo­zási segély. Ez az intézmény a világon szinte egyedülálló! Jellemző, hogy e juttatások­ban jelenleg Magyarországon negyedmillió édesanya része­sül. A társadalombiztosítás évi összege ma már megha­ladja a negyvenmilliárd fo­rintot, a nemzeti jövedelem több, mint nyolc százalékát. Mi is van a száraz statisz­tika mögött? A békesség és a nyugalom igénye. Hogy bé­kességben és nyugalomban nevelhessük fel gyermekein­ket, hogy a munka és a hét­köznapok ritmusát ne boly­gassa meg semmi, hogy a gyógyuló egészségét az anya­gi biztonságos segítse visz- szaadni, hogy az élet alko- nya is nyújtson annyi szép­séget, mint a naplemente bú­csúzó színharmóniája ... Ezt, ezeket akartuk törvénybe fog­lalni.. Olyan paragrafusokat rajzolt a törvényalkotó, amelyek mindenki számára érthetően, világosan magj^a- rázzák: emberről van szó, az emberért. A sok közül az egyik leg­fontosabb, hogy a jövőben minden magyar állampolgár egyformán jogosult az egész­ségügyi ellátásra. Része ez annak a folyamatnak, amely a különbségeknek még a lát­szatát is eltörli. A képvise­lők. ahogyan figyeltem őket az ülésteremben, legszíveseb­ben két kézzel szavaztak vol­na. Érezték, hogy négyeszten­dei munkájukra nem egy szép ötvösmunkával készült, hanem munkából kovácsolt ráülő koronát tettek. Egyikük a határozathozatal után így szólt: — Törvény volt ez — a ja. vából! Azi Eátai Gábor únius 15-é n országgyűl Isi képviselő választások A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően 1975. június 15-ére kitűzte az országgyűlési képviselők általános választását. Az Elnöki Tanács az országgyűlési választókerü­letek számát — változatlanul — 352-ben állapította meg, de területüket több helyen — a megváltozott körülményeknek megfelelően módosította. A választójogosult állampolgárokról választói névjegyzék készül, amelybe fel kell venni azokat a magyar állampolgá­rokat, akik 1957. június 16-a előtt születtek, vagy akik házas­ságkötésük alapján nagykorúvá váltak. A választók névjegy­zékében nem szerepelhet az, aki a közügyektől, illetőleg a vá­lasztójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll: aki sza­badságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban vart: aki rendőrhatósági felügyelet alatt áll, vagy aki elmebe­teg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alá helyezték-e vagy sem. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a válaszfok névjegyzékéről április 14-én hirdetményt tesznék közzé. A választók névjegyzékének összeállítása a közelmúltban meg­tartott népesség-összeírás adatai alapján történik. Akik a né­pesség-összeírásból valamely ok miatt kimaradtak, összeírá­sukat a helyi tanácsnál kérjék. A tanács végrehajtó bizottsá­ga állapítja meg, hogy kik vehetők fel a választók névjegy­zékébe. A névjegyzéket május 5—14. között a végrehajtó bizott­ság hivatali helyiségében közszemlére teszik. Ezzel egyidejű­leg minden választó írásban értesítést kap a névjegyzékbe történt felvételéről. Törvényellenesen senki sem hagyható ki a választói névjegyzékből, ugyanígy a törvény megszabta fel­tételekkel ellentétben senki sem vehető fel a listára. Ilyen esetekben május 5—15. között bárki kifogással élhet az ille­tékes tanács végrehajtó bizottsága titkáránál. A választók névjegyzékéből törvényellenesen kihagyott személyek adatait, pótnévjegyzékbe kell felvenni. A végre­hajtó bizottság az általa, illetőleg a járásbíróság által elfoga­dott kifogasok alapján hivatalból módosított névjegyzéket, va­lamint a pótnévjegyzéket május 31—június 3. között ismét közszemlére teszi és az utólagos felvételről értesítést küld. Ha a választó állandó lakhelye a névjegyzék elkészítése után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 14-ig kérheti felvételét a vá­lasztók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását ar­ról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Akik a választás napján előreláthatóan nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok a lakóhely szerint illetékes végrehajtó bi­zottságtól választójoguk igazolását kérhetik. Ennek alapján tartózkodási helyükön a szavazatszedő bizottság lehetővé te­szi a szavazást. A választás lebonyolítására, a Hazafias Népfront javasla­tára, választási szervek alakulnak. A törvényesség biztosítása érdekében országos választási elnökség alakul május 2.-án. A fővárosban, a megyékben, a megyei városokban, a fővárosi ke­rületekben, a nagyközségekben és a községekben helyi vá­lasztási elnökségek működnek majd ugyancsak május 2-ától. Valamennyi országgyűlési választókerületben május 2-án vá­lasztókerületi bizottságok alakulnak. A szavazás lebonyolítá­sára szavazatszedő bizottságokat szerveznek június 4-én. A választópolgárok jelölési jogukat május 12—május 22. között jelölő gyűléseken gyakorolhatják. A jelöltekre a Haza­fias Népfront szervein kívül a társadalmi szervezetek, a dol­goz» kollektívák és az egyes állampolgárok is javaslatot te­hetnek. Egy választókerületben több személy is jelölhető. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai a vá­lasztási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bi­zottságok közreműködésével szervezik. Képviselőjelöltek azok lesznek, akik a jelölő gyűléseken a választók egyharmadának szavazatát megkapták és jelölésük a törvényes követelmé­nyeknek megfelel. Erről az országos választási elnökség má­jus 26-án dönt. A választási elnökségek június 5-én teszik közzé a kép­viselő jelöltek nevét A szavazás június 15-én 6 órától 18 óráig tart indokolt esetben azonban korábban is megkezdhető. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazás 18 óra előtt is lezárható. A megválasztott képvise­lőknek megbízólevelüket június 18-ig kell átadni. Az országgyűlési képviselő választásokkal egy időben — mivel elhalálozás, elköltözés vagy más okok miatt egyes ta­nácstagi helyek megüresedtek — sor kerül tanácstagok idő­közi választására is. (MTI) H5 ezer szervezett dolgozó számvetése Megkezdődtek a szak- szervezeti választások He­ves megyében is. Dorka Józseffel, az S'ZMT titká­rával készített interjúnk lapunk 3. oldalán olvasha­tó. A fogyasztók érdekében A megyei árszakértői munkabizottság tevékeny­ségéről szól írásunk, a lap 5. oldalán. Divat, tavasz, fiatalság Milyen legyen a szoknya hossza, uralkodik-e még a bőrzakó, s hogyan éli to­vábbra is fénykorát a far­mer? — ezekről és más tavaszi, elsősorban a fia­talokat érdeklő kérdések­ről szól riportunk az újság 5. oldalán. Lesz-e átadás Galyatetőn ? Sikerül-e a határidőket tartani a már ötödik éve folyó felújítási munkákon a galyatetöi SZOT-üdülő- ben? A tájékoztatást a 4. oldalon olvashatják. Hatvani üzlet... Hogyan segítette komoly megrendeléshez Hatvan egyik üzemét a rádiókaba­ré? Többi között erre is választ kap az olvasó la­punk 5. oldalán. Közlemény, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének a meghívására Lodongijn Rincsin, a Mongol Népköztársaság külügymi­nisztere 1975. április 9—13. között hivatalos baráti láto­gatást tett Magyarországon. A mongol külügyminisz­tert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A magyar és a mongol külügyminiszter véleményt cserélt a két ország kapcso­latainak fejlesztéséről és át­tekintette az időszerű nem­zetközi kérdéseket. A magyar fél nagyra ér­tékelte a mongol népnek a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével az elmúlt fél év­század alatt elért történel­mi jelentőségű eredményeit a, szocialista építömunkaban. A mongol fél forrón üd­vözölte Magyarország dolgo­zóinak kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével az elmúlt 30 évben, a szocialista társa­dalom építésében’ elért ki­emelkedő sikerejt. A külügyminiszterek hang­súlyozták a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme világtörté­nelmi jelentőségét és tájékoz­tatták egymást e dicsőséges esemény 30. évfordulójának a Magyar Népköztársaságban és a Mongol Népköztársaság­ban történő megünneplésével kapcsolatos tervekről, A külügyminiszterek kife­jezték megelégedésüket, hogy a két ország kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, az 1965-ben megkötött barátsági és együtt­működési szerződésnek meg­felelően töretlenül fejlődnek és szélesednek a ma gyár és a 'mongol nép, a szocialista közösség népei ja­vára. Aláhúzták a Jumzsagijn Cedenbal elvtárs vezette mongol párt- és kormánykül­döttség 1974. évi magyaror­szági látogatásának nagy je­lentőségét á magyar és a mongol nép barátságának el­mélyítésében. A tárgyalásokon a külügy­miniszterek hangsúlyozták, hogy országaik és a Szovjet­unió, valamint más szocialis­ta országok testvéri kapcso­latainak és szövetségének erősítése a szocializmus épí­tésének alapvető feltétele mind a két országban. A te­lek a jövőben is határozottan fellépnek minden olyan tevé­kenységgel szemben, amely a szocialista közösség egységé­nek és a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságuknak az alá- aknázására irányul. A külügyminiszterek meg­állapították, hogy a Szovjet­unió a szocialista közösség országai és a világ haladó erőinek közös erőfeszítése eredményeként az enyhülés a nemzetközi élet fő irány­zatává vált. Újabb erőfeszí­tésekre van szükség ahhoz, tw©’ az enyhülés tovább erő­södjék és visszafordíthatat­lanná váljék. A felek egybe­hangzóan elítélték az agresz- szív imperialista köröknek a nemzetközi feszültség növelé­sére és a vitás kérdések bé­kés rendezésének megakadá­lyozására irányuló mesterke­déseit. A kínai vezetés je­lenlegi politikája is az eny­hülés ellenségeinek a kezére játszik. Mindkét fél üdvözölte az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eddigi munkájának eredményeit — kifejezték meggyőződésüket, hogy az értekezlet második szakasza rövid időn belül 'si­keresen befejeződik és sor kerül a harmadik szakasznak, a legmagasabb szinten törté­nő összehívására. Jelentős­nek tartják a közép-európai fegyverzet- és haderőcsökken- tésről folytatott tárgyaláso­kat, amelyeknek sikere hoz­zájárulna a nemzetközi eny­hüléshez. A mongol fél magasra ér­tékelte a Magyar Népköz- társaság tevékenységét, ame­lyet a nemzetközi feszültség csökkentése, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok együttműködésének fej­lesztése és az európai álla­mok kapcsolatainak normali­zálása érdekében kifejt. A két külügyminiszter hangoztatta, hogy megkülön­böztetett jelentőséget tulaj­donítanak az ázsiai kollek­tív biztonsági rendszer meg­teremtésére irányuló kezde­ményezéseknek. Ennek lét­rehozása mind fontosabbá Valiké £ ,-,L l-y^n megfelel a kontinens minden állama és népe érdekeinek. Magyar részről őszinte meg­elégedéssel üdvözölték azo­kat az eredményeket, ame­lyekkel a Mongol Népköztár­saság cselekvőén hozzájárul a térség békéjének és bizton­ságának megszilárdításához. A miniszterek kifejezték, hogy országaik támogatják a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak a szocialista vív­mányok megvédésére és to­vábbi megszilárdítására irá­nyuló erőfeszítéseit. Egyetér­téssel fogadják a Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának a vietnami kérdés békés ren­dezését célzó lépéseit és ja­vaslatait. Megelégedéssel üd- vözlik azokat a nagy ered­ményeket. amelyeket Vietnam hős népe a hazája független­ségéért, szabadságáért, nem­zeti egységéért, a párizsi egyezmény rendelkezéseinek érvényre juttatásáért folyta­tott harcában elért. Elítélik a saigoni adminisztrációt, amely az imperialista erők támogatásával akadályozza a dél-vietnami helyzet igazsá­gos rendezését és normalizá­lását. A felek üdvözlik a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés létre­hozásáról szóló megállapodás teljesítése során elért ered­ményeket és teljes szolida­ritásukat fejezik ki a kam­bodzsai nép igazságos har­cával, amelyet szabadságáért és függetlenségéért folytat. A felek kijelentik, hogy a jövőben is támogatják a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságnak az ország békés egyesítését szolgáló javasla­tai. A külügyminiszterek köve­telik az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek teljes fel­számolását, a Palesztinái arab ncp törvényes jogainak érvényesítését és a közel- keleti kérdés átfogó rendezé­sére hivatott genfi békekon­ferencia munkájának felújí­tását. A miniszterek hangsúlyoz­ták a ciprusi kérdésnek a Biztonsági Tanács és az ENSZ közgyűlése határozatainak megfelelő, a Ciprusi Köztár­saság függetlenségének, szu­verenitásának és területi egységének tiszteletben tar­tása alapján történő mielőb­bi rendezésének fontosságát. A felek a nemzetközi, hely­zet gyökeres megjavításának fontosságából kiindulva nagy jelentőseget tulajdonítanak a fegyverkezési hajsza beszün­tetésének. a szigorú nemzet­közi ellenőrzéssel történő ál­talános és teljes leszerelés megvalósításának. Mindkét fél megerősítette változatlan szolidaritását Ázsia. Afrika és Latin-Ame- rika népeinek a nemzeti füg­getlenség kivívásáért és a társadalmi-gazdasági hala­dásért, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolo- nializmus el’en vívott igaz­ságos harcával. Fii félték az emberi jogokat lábbal lipró chilei katonai junta barbár cselekedeteit. A két külü'Tyminiszter tár­gyalásai szívélyes elvtársi légkörben, a teljes nézetazo­nosság jegyében zajlottak le. Lodongijn Rincsin, mongó- liai hivatalos baráti látoga­tásra hívta meg Puia Fri­gyest, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. (MTU i.

Next

/
Thumbnails
Contents