Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

A nyolcszáziizenkileneedik Hárman írják a Szabó családot — Vendégeskedés Berlinben Szlovákiai művészek a pesti stúdióban — Kik Bielikék? A Szabó család „3reg”-jei a mikrofon előtt Szabó­mé — Gobbi Hilda, Szabó — Rajz János. Mit kérnek az úttörők? Dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár az országos úttörőparlamentről A flsinap abban a megtiss­tel tetősben volt részem, hogy László Endre íádióremdezo, a Szabó család „papá”-ja meghívott a nyolaszáztizen- kilencedik felvételre, a pesti rádió XIV. számú stúdiójá­ba. Amíg a puha, lágy csönd­ben a művészek szerepeikkel ismerkedtek, mi a hangfel­vevő fülkében dugtuk össze a fejünket egy kis beszélge­tésre. — A Szabó családot tizen­hat esztendeje, 1959. június 30-án sugároztuk először és mindjárt az első adás sikere bizonyította, hogy jó úton járvmk. A rádióhallgatók le­velei — Heves megyéből is — azt példázták, hogy a bu­dapesti rádió egyik legked­veltebb sorozata indult út­nak, amelynek népszerűsége nőttön nő. Hárman írják, mégpedig az ötvenéves Laska Dénes, a budapesti tévé dra­maturgja, a hatvanesztendős Baróti Géza, számos regény és hang játék írója, valamint a vele egyidős Forgács Ist­ván, a Nemzeti Színház dra­maturgja, akinek tollát szá­mos vígjáték dicséri. Persze, nem egyszerre írnak. Időn­ként összejönnék és megbe­szélik a Szabó család törté­netének főbb eseményeit. A felépített váz alapján írnak, • folytatásoknál az is sokat nyom a latba, hogy az idő­szerű eseményeket is figye­lembe vegyék. A hétfői fel­vétel. valóságos kötéltánc, mert még sokszor meg kell változtatni a párbeszédeket. Egy-egy folytatás nem lehet sem több, sem kevesebb har­minc percnél (ha több, a mű­sorigazgatóság koppint a fe­jünkre, mert utána az Esti Krónika következik, sem rö- videbb, mert akkor panaszos levelek özöne érkezik, vajon miért sikkasztottunk el egy percet). Rendszerint csütörtökön kapjuk kézbe a Szabó család új kéziratát. Egy-egy adás­ban tíz-tizenöt művész lép mikrofon elé. A harminc­negyven állandó szereplő be­hívásával nincs sok gond, mert ők már számítanak a hétfői felvételre. Annál több a bíbelődés a mellékszerep­lőkkel, akiket szombaton, vagy vasárnap kérünk fel. A Szabó családnak eddig mint­egy kétszáz mellékszereplője volt. Az ősz hajú, fehér szakáüú rendező (aki már nyugdíjba ment ugyan, de a Szabó csa­ládot tovább rendezi) átadta az aznapi szereposztást. íme: Szabó bácsi — Rajz János, Szabó néni — Gobbi Hilda, Szabó Bandi — Bankó Gyu­la, Irén. — Balogh Erzsi, To­mi, a festő — Kállai Ferenc, \ Dóra, a felesége — Csűrös Karola, Károly, a festő — Kálmán György, Stefánia — Komlóé Juci, Galambos — Márkus László, Tisztviselőnő — Spányik Éva (aki Miskolc­ról rándult fel a stúdióba). A családhoz tartozik még Garics János (Laci) és Med- nyánszky Ági (Icutoa). A Szabó család „anyja” Major Anna rádiódramaturg, ö gondozza hétről hétre a beérkezett kéziratot és ott van minden hétfői felvétel­nél, s nem mulasztja el az alkalmat, hogy kedden este fél hétkor bekapcsolja a rá­diót. ö nemcsak tizenhat éve szerkeszti, hanem hallgatja is a Szabó családot. :— Ami nálunk a Szabó család, az 1955 óta a Matysi- ak család Lengyelországban, öt éve a Neujnann család a Német Demokratikus Köztár­saságban, vagy az egyéves Bielikék Szlovákiában. Min­denütt sokan hallgatják. A legidősebb a BBC Archer családja, amely huszonöt éves. Nemrég a pozsonyi rá­diós konferencián a folytatá­sos rádiójátékokról és az együttműködésről volt szó. A mi Szabó családunk már vendégeskedett Berlinben és Neumannék is megismerked­hettek a Bródy Sándor utcai stúdióval. Most keressük az alkalmat, hogy a szlovákiai Bielik családot meghívjuk Pestre és a pozsonyi rádió kedvencei közvetlenül szól­hassanak a magyar közönség­hez. Mi mindenkivel szeret­nénk együttműködni, s ma Bielikék vendégjárása még csak terv csupán, de roppant szeretnénk, ha vendégjáté­kuk mielőbb megvalósulna. írta, fényképezte: Szűts István Az Oktatási Minisztérium­ban meghatározták a ten­nivalóikat, amelyek az V. országos úttöröparlament fó­rumán elhangzott javasla­tok nyomán az állami szer­vekre hárulnak. Ezzel kap­csolatban dr. Gosztonyi Já­nos oktatási államtitkár el­mondta az MTI munkatár­sának: — A legutóbbi országos úttöröparlament jelentősé­gét növelte, hogy azt nem­csak megyei, kerületi, vá­rosi, hanem első ízben va­lamennyi úttörőcsapatban rendezett csapatparlamentek is megelőzték. Az a tény, hogy a csapatok javaslatai tovább, magasabb szintre is eljutnak, serkenti, bátorítja a kezdeményezésit, és konk­rét értelmet ad a csapato­kon belüli parlamentek­nek. Elmondhatjuk, hogy a gyerekek okosan, felelősség­gel, a megoldást keresve szóltak közösségi életünk komoly dolgairól. Az úttörőparlamenten többször elhangzott, hogy jobban meg kell ismertetni a szülőkkel az úttörőmoz­galmakat, s jobban be kell vonni őket a csapatok mun­kájának segítésébe. Több olyan kérdés is felmerült, amit az Oktatási Miniszté­riumnak az úttörő szövet­séggel együtt kell megolda­nia. Például a közhasznú fizikai munka támogatását, az oszitályfónöki munka fej­lesztését és a feltételek ja­vítását a szabad idő fel­használásához. Jogosak azok az észrevé­telek is, amelyek kifogásol­ják, hogy még mindig nem valósultak meg kellő követ­kezetességgel a rendtartás­ban. a korábbi állásfogla­lásokban megfogalmazott követelmények. Számunkra ez az úttörőparlamentek egyik legnagyobb tanulsága. — A problémák között sok szó esett a kirándulá­sokról is. A rendtartás csak a tanulmányi kirándulások­kal foglalkozhat, amelynek szervezése, lebonyolítása, az iskola feladata. Egyetértünk azzal, hogy az úttörőkirán­dulások szervezésébe sokkal jobban vonjuk be a szülői munkaközösségeket, s ehhez iskoláink vezetői és az osz­tályfőnökök nyújtsanak na­gyobb segítséget. Helyesel­jük azt is, hogy a tanulók a kirándulásokhoz szüksé­ges anyagiakat lehetőleg ma­guk teremtsék elő. Haszno­sítanunk kell a nyári prog­ram szervezésével foglalko­zó javaslatokat is. — Az egyik szekció az Életünk az iskolában téma­körrel foglalkozott. Itt me­rült fel a kérdés — a ma­gatartás és a szorgalom el­bírálását illetően, hogy a minősítésben hogyan érté­kelhető az űttörőközösség- ban végzett munka? Erről a témáról a szakemberek is hosszan vitatkoztak. A vita lényege találkozik a gyere­kek igényével, azzal, hogy a pajtások magatartásának el­bírálásakor elsősorban a kö­zösség érdekében végzett miunkát vegye figyelembe. Mi ezzel egyetértünk, mert a közösség érdekében vég­zett munka megítéléséhez az órán, az iskolán kívüli, az utcai és az otthoni maga­tartás egyaránt hozzátarto­zik. Egyetértünk azzal az igénnyel is, hogy az úttörő­csapat önkormányzati szer­veinek módot kell adni ar­ra, hegy javaslatot tegyenek a szorgalmi és magatartási jegyekre. — A gyerekek okos, jő javaslata, hogy ahol meg lehelt oldani, ott néhány per­ces tornával kezdődjek a ta­nítás. A frissítő tamapercék jelentőségét a tantervmódo­sítás irányelvei is hangsú­lyozzák. Csak helyeselni le­het, hogy a tanulópárokat a barátság alapján és ne me­chanikus elosztás útján ala­kítsák ki. Az ügyeletesi munka va­lóban önkéntes úttörőmeg­bízatás legyen, és ne csak az iskola „legerősebb tanu­lói”, a nyolcadikosok lássák azt el. Szeretnénk, ha az ügyeletes! munka nem csu­pán a külső rendre, a fe­gyelemre és a tisztaság megtartására szorítkozna, hanem kiterjedne saját kö­zösségük törvényeire, fi­gyelmére. Felvetették a gye­rekek, .hogy még nem va­lósult meg a rendtartás ál­tal is előírt önkéntes ének­kari tagság. Nyilván az út­törőcsapatnak, az énelcta- námak felvilágosító, nevelő szavára is szükség van ah­hoz, hogy a gyerekek ön­ként vállalják az énekkari munkát, de semmi szín alatt nem lehet egyetérteni azzal, amit panaszként elmond­ták, hogy elégtelen osztály­zatokat is kapnak az ének­kari próba elmulasztásáért. (MTI) A Szabó család „marná”-,ja Major Anna, a rádió dramaturgja, „paná”-ja László Endre rádiórendező és az állandó ügyelő, Lendvai Istvánná VWWWVt GONZALES DE VED ADÓ*: A művészet és az adóhivatal Ha egyszer eljutnak a vi­lág végére, ne sajnálják a fáradságot és menjenek egy pár kilométerrel tovább. Ar­rafelé, égbe nyúló hegyek és kaktusszal borított sivatagok közöU fekszik Cunuel falu, a környékbeli ültetvények cent­ruma. a civilizáció központja egyetlen kocsmájával, egyet­len szatócsboltjával és egy szál csendőrével. Annak ide­jén, amikor Miguel, a kocs- máros még kisgyermek volt, azt rebesgették, hogy a falu­ban iskolát fognak építeni — és ezt beszélik még ma is. A gyerekek azonban jól tud­ják, hogy akkor is, most is a szüleik repítették fel a hírt abbeli erőfeszítésükben, hogy az apróságokat megijesszék és ezzel a fenyegetéssel en­gedelmességet csikarjanak ki belőlük. Egyszer egy esztendőben megélénkül Cunuel: Mária mennybemenetelének napján fiesta van a községben. Az egész környékről idesereglik a nép, megjön a saliendei káplán és nagy körmenet ve­szi kezdetét, a kocsma dél­előtt zárva van, a gyereke­ket kimosdatják, Perez csendőr pedig az előírásos nyakkendőben sétál a falu­ban. A délután a lovaké és a bikáké: az indiánok és a félvérek — ugyan ki tudná itt megkülönböztetni őket? — ekkor mutatják be bátor­ságukat, ügyességüket és művészetüket. Ilyenkor el­«Cpanyeí hmnor*«**. jönnek a saliendei aréna ügynökei, mustrálgatják az állatokat és eljönnek a foga­dóiroda megbízottai is, akik az embereket mustrálgatják — vagyis — olyan a fiesta, amilyennek lennie kell. Tavaly a megszokott ven­dégeken kívül két izzadó úr is érkezett. A csendőrőrsön szálltak meg. A futótűzként terjedő hír szerint az adóhi­vatal küldte őket, hogy a fo­gadóiroda körmére nézzenek. Talán ezért volt a körmenet méltóságtel jesebb, minden gyermek pedig tisztább, mint máskor. Estefelé, amikor a napko­rong már vörösen izzott, ke­rült sor a fiesta fénypontjára, egy szelídítetten bika meglo­vaglójára. Hét merész fickó pályázott a dicsőségre, és az ötezer pezetás első díjra, amit annak helyeztek kilátás­ba, aki a legtovább ül a bi­ka hátán. Fél perc a mini­mum. Megszólalt a csengő és a hevenyészve összetákolt aré­nába belépett az első vállal­kozó. A bika megülése nem­csak bátorságot követel; a lo­vasnak jó helyzetfelismerő képességgel is rendelkeznie kell, mivel nem tudhatja elő­re, mikor kezd a bika futni, mint epj» örült, nem dobga-e fel a farát, nem ugrík-e mind a négy lábával a magasba vagy nem rántja-e össze úgy a hátát, hogy még egy oda­ragasztott bábú is tíz méter­re repülne. Az első próbálkozó tizenkét másodpercig bírta, aztán ro­konai támogatásával kisánti- kált az arénából. A többi öt sem teljesítette a feltétele­ket, és a fogadóiroda tulaj­donosa már elégedetten mo­solygott abban a reményben hogy nem kell kifizetnie a jutalmat. Ám ekkor a köpcös Rámán lépett az arénába. A bajuszos Jélvér halántékán lüktettek az erek, az area ragyogott, a bika pedig hiá­ba vonultatta fel csalanfin- taságainak gazdag arzenál­ját, Rámán csak harminchá­rom másodperc múlva hup­pant le a kiégett fűre, a bi­ka fején keresztülbukfencez­ve. Ez a harminchárom má­sodperc ötezret jelentett. Amikor felhangzott a hős Ramónt ünneplő ováció, az adóhivatal tisztviselői egy­másra néztek. — Ötezer pezeta harminc­három másodpercért! — Nekünk ennyiért egy egész hetet kell dolgoznunk... — És még nyolc százalék adót is levonnak belőle! Papírt, ceruzát vettek elő. harminchárom másodpercre ötezer, óránként 545 450 pe­zeta! Nyolc óra alatt 4 363 64M 'VWWVVWWWWWVNAAAn/VWWW — Négy és fél millió a na-', pi keresete! ', — Es még ezekről mond-', ják, hogy szegények! A tisztviselők felálltak a' helyükről és Rámán után< mentek; éppen a díjat vet-', te át. ; — A nyereség után adót' kell fizetnie — szántotta' meg az egyik hivatalnok. —; ötezret keresett harminchá-\ rom másodperc alatt, igaz? ; A fülig poros Rámán, aki-< nek a bukfenc után alig ma-> radt ép tagja, vidáman bó-j l intőit. — Mégpedig progresszív’' adót — mondta a másik. —' Utánaszámoltunk és megái-' lapítottuk, hogy naponta több; mint négymilliót keres. Ki-' lencven százalékos adót kell', fizetnie, vagyis négyezer-', ötszáz pezetát ... ~ J Rámán arcáról lehervadt; a mosoly. Ezt nem gondolják ko-', molyán ... ez az én pénzem...', én .J A tisztviselők a csendőr< felé bólintottak, mire a fi-< esta hőse azonnal leszámolta< a kívánt összeget. A bámész-< kodók lassan a kocsma felé$ vették útjukat, a káplán isi felült az öszvérre, hogy visz-X szainduljon Sáliendébe. Azi ügynökök a bevételt számol-i ták, a gazdag Ramón pedigX azzal vigasztalta magát, hogy\ egy év múlva ismét lesz fi-1 esta Cunuelben. .. > Fordítottai Zahemszky László MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.22 Táncdalok. 8.42 Harsam a kürtszó: 9.23 Puccini: Manón Lescaut. 10.05 Iskolarádió. 11.45 Beethoven: C-dür trió. 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.29 Törvénykönyv. 13.44 Az élő népdal. 13.54 Tündér Lala. III, rtw. 14.43 Éneklő Hiúság. 15.10 Népdalok. 15.24 Rádióiskola, 16.05 Jegyzet. 16.15 Gounod: Faust. Valpurgis éji jelenet, 16.39 A költészet hete. 17.05 Operettdalok, 17.23 Kórusmüvfck. 17.40 Van új a Nap alatt, 17.55 Beszéljünk Lisztről. 18.3« A Szabó család. 19.25 Népzenei Magazin. 20.05 Flczek úr. Hl. (bel.i rész. 20.58 Zeneikari hangverseny. 22.3« Könnyűzene. 23.1« Bach-művek. 0.10 cimbalommuzsíka. PETŐFI 8.05 Kamarazene, 9.08 Nótacsokor. 9.50 Kritikusok fóruma, 11.45 Előadás. 12.00 Romantikus zene. 14.00 Kettőtől — hatig .. . 18.10 Utazás a Szovjetunióba«». 18.40 Rokonlátogató testvérek. 19.05 Csajkovszkij: Vihar. 19.24 Szolgálat egyenruhában. 20.28 Népi zene. 21.22 Irószobám. 22.17 Operettrészletek. 22.39 Emlékezés Deutsch Jenőre. 23.15 Könnyűzene. SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika — Verbunkosok, csárdások — Falusi hétköznapok, Rósa Judit riportja — A Swingle együttes műsorá­ból — Üzemi lapszemle — Szerkesztik a hallgatók. MAGTAB 10.00 Szünidei matiné 16.05 Hírek. 16.15 Jégkorong világbajnokság. 18.35 Játék a betűkkel. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Tv-toma. 20.05 A fogadás. Magyarul beszélő osehszlovák film. 20.55 Jubileumi kiállítás Moszkvában. 21.45 Magyarországi néptáncok. 22.00 Pillantás a karcsaí dombról. V, 22.30 Tv-hiradó, 2. műsor 20.01 Könnyűzene. 20.15 Jégkorong VB közv. Finnország—Svédország. Kb. 21.00 Tv-híradó. 2. POZSONYI 9.30 A mi fiaink. (Ism.) 16.15 Csehszlovákia—Szovjet­unió jégkorong VB mérk. 18.40 Dalok. 20.00 Felszabadítás. (Szovjet film. 1. rész.) 21.30 Híradó, publicisztika. ( mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor A párbaj Színes, szinkronizált szovjet film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. fél 4 és fél 6 órakor A fej nélküli lovas Színes, szinkronizált ßzovjet film. Este fél 8 órakor Kecskeszarv Drámai bolgár film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Oklahoma olaja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 és fél 6 órakor A gyanú Este fél 8 órakor DaJ a szerelemről HATVANT VÖRÖS CSILLAG A halott asszony visszatér HEVES 141 perc a Befejezetlen mondatból FÜZESABONY Szerelmem, Elektra S' *i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents