Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

Rffirf irasztiiR el a neander-völgyi ember? A neander-völgyi ember azért pusztult el, mert nem tudott beszélni. Erre a meg­állapításra jutott két ameri­kai antropológus, Philip Lie- barman és Edmond Crelin. Tanulmányukból kiderül, hogy a kb. 35 000 évvel eze­lőtt kihalt neander-völgyi embernek a szájüregéhez ké­pest viszonylag igen alacsony volt a gégefője, ezért képte­len volt olyan hangok kiej­tésére, amelyek feltétlenül szükségesek a szavak meg­formálásához, Elektromos szimulátor se­gítségével végzett kísérletek során kimutatták, hogy a neander-völgyi ember képte­len volt kiejteni az a, az 1 és az u hangok Az a tény, hogy nem tudott beszélni, tragi­kus következményeket vont maga után. Amikor a Földön megjelent a eromagnoni em­ber, amely már világosan artikulálta a különböző han­gokat, a neander-völgyi em­ber komoly hátrányba került. Míg a eromagnoni ember a nyelv segítségével megkezdte a társadalmi élet kialakítá­sát, neander-völgyi rokonai kezdetleges hangképzésük miatt képtelenek voltak ar­ra, hogy a természet vad ere­jének megfékezésére össze­fogjanak a eromagnoniakkal. Talán es a magyarázata annak, hogy több mint száz­ezer éves vitathatatlan Tara- kom «tán a neander-völgyi ember hirtelen eltűnt a Föld sanérőL VLAGYIMIR OSZXNYDf VERSES: FENYŐK Fenyők a kedves erdőszélen. Törzsükön kibuggyan a gyanta. A lombjuk úgy hajol fölében*, mint kupola zöld boltozatja. A körflllengő tiszta csendben a gyantaillat szinte kéklik, majd a lombkoszorú meglebben I s zúgás vonul az erdőn végig, ...E fenyők mennyi mindent láttak’, viharában hadi füzeknek... S talán azért ily óriásak, mert kitartottak egymás mellett. Csillagok fénylőnek Utam nines térképre jelezve, erdőben és viharban mentem, s megyek. A célom messze, s meredek az utam, Ütitársak mindig akadnak, és nehéz a teher, sötétség... vad, fagyos a szél, s nincs mindig tűz közei. Lehet, hogy érthetetlen, és hiába is utam, A szív tévedhet, téved fa de mindig célja van. Es én arra felé megyek, »merről a csillagok fénylenek. tfy Irtod» fordítási Hírek - furcsaságok ÚSSZ ABONT PILLANATKÉP ^JCumúrs zeig álat elestem én lehor­zsoltam a térdem. — Nagyon sírtál? — Miért sírtam volna, aa utcán nem volt senki, hogy lássa! ■W — Hova siet, szomszéd? — Kalapot vettem a felesé- gemnek, s most sietek, ne hogy mire hazaérek, kimen* yen e ásóéiból! / # Bgy férő belép m Ssleíbs és a következőket mondja az eladónak: — Ma délelőtt egy üveg bort vásároltam önnél és egy ötvenest adtam át ön a visz- szaad ásnál tévedett — Sajnálom — válaszolt *w eladó —, de mi csak az azon» nali reklamációt vehetjük fi­gyelembe. Akkor kellett vol­na szólnia. A vevő ránt egyet a vál­lán: — Akkor megtartom a húsz márkát, amivel többet kap­tam. *' Mintha valaki horkolna — figyel fel a vendégségbe érkezett szomszédasszony. — A férjem, a másik szo­bában az íróasztalnál ül —- válaszol a háziasszony. — Néhány aktát hazahozott a hivatalból. ♦ Álmatlanul hever ágyában a szállóvendég. A lárma csak nem akar szűnni a folyosó­kon. Megsokallja a dolgot, hívja a portást és panaszko­dik az éjszakai csendzavarás miatt. — Sajnálom, uram — mondja a portás —, de a tűzoltókat nincs módom­ban csendesebb munkára utasítani. — Mtért késtél el? — Mert későn indultam el hazulról. — Miért nem indultál el korábban? — Mert már késő volt ko­rábban elindulni. ~k — Nem értem, hogy le­hetséges az ilyesmi: állan­dóan veszekszel a feleséged­del, az anyósodat pedig foly­ton dicséred? — Tudod, kedves barátom, ó mindig ellenezte a házas- •águnkat.., Az óvónő 15 percig vesző­dik, míg felhúzza egy kis­lányra a harisnyanadrágját. Amikor végül felegyenesedik, az apróság kijelenti: — Ez nem az én nadrágom! Az óvónő, magában átko­ződva, újabb 15 percig kínló­dik, amíg lehúzza a harisnya- nadrágot — Ez a kisöcsémé •—■ vilá­gosítja fel a kislány — csak­hogy anyuka néha tévedés­ből eafc adja rám! de — Papa — mondja Jimmy —, megbízásom van a szá­modra: holnap reggel ugyan­is tanulók, szülők, meg■ ta­nárok szűk körű összejövete­le lesz nálunk az iskolában. — Mit értesz azon, hogy „szűk körű” összejövetel? — Hát azt, hogy csak te és én leszünk ott, meg az osz­tályfőnök! de — Tegnap Per» csodálatos volt! Két órán át beszélt az értekezleten. És ahogyan be­szélt ... ! — Miről? Arról nem szólt egy szót sem! de A könnyű műfaj egyik sztárját birósági tárgyaláson személyiségéről, életmódjáról faggatják. Egyszer csak ki­fakad: — Uraim, nem akarják el­hinni nekem, hogy én va­gyok a legnagyobb élő szí­nész a hazában?! A döbbent csendben hozzá­fűzi: - . — Általában- szerény va­gyok a saját megítélésemet illetően, de itt mégiscsak es­kü alatt vallók! Felzaklatott férfi jelenik meg a gyorsvonat egyik ku­péjának ajtajában. — Nincs véletlenül valaki­nél egy üveg konyak? Az én fülkémben ugyanis egy asz- szony russzul lett. Az egyik utas üveget nyújt át neki, amiből a férfi nagyot hörpint. — így most már rendben. Ha ájult asszonyt látok, min­dig kiborulok. de — Azonnal dél lesz! Miért nem nyitott még ki a talált tárgyak osztálya? — A hivatalnok elvesztette • kulcsai Koffein nélkül A* Indiai-óceánon elterülő Comore-szigetek egyikén, a Khartula-vulkán lejtőin francia kutatók vadon ter­mő kávécserjét találtak, amelynek termése nem tar­talmaz koffeint. A magvak­ból készített főzetnek válto­zatos íze van. Van olyan fő­zet, amelynek íze a közön­séges kávéra emlékeztet, de van olyan is, amely nem ha­sonlít a kávéra. Mir 51 ismerszik meg a magyar Miről ismerszik meg az ember, ha magyar? A vetélkedésről? Azelőtt egy magyar ember, miközben a nyerge alatt puhítot­ta a húst, fején isten kalapját hordta és rajta olyan bokrétát, amelyben a legszebb virág Magyarország volt. Azelőtt egy magyar ember on­nan ismerhető volt fel, hogy sírva ví- gadt, s olyanokat óbé- gatott, hogy az anyja viganóját, meg olyat is, hogy pacsirta ül a fán, merthogy az óbé- gató magyar ember jószerint soha nem is látott pacsirtát, mert- ha látott volna, nem tévesztette volna azt össze a körúti pety- tyegető verébbel. Azelőtt. A magyar ember onnan ismerszik meg, hogy vetélkedik. Ki tud többet. Miről? Mindenről. Az üstö­kösök pályájáról és a pályák üstököseiről például. Az arab olaj­ról vetélkedik a ma­gyar ember és az 6- magyar Mária-sira- lomból idéz, miköz­ben vetélkedik. Kis hazámban aligha Több mint száz unokája és dédunokája siratja égy kaukázusi faluban a 140 éves korában elhunyt Khafaf Lasuxáát * Változnak as idők. A Fidzsi-szigetek halióságai dek­rétumot adtak ki, amelyben elítéltek „a külföldi turis­ták botrányos öltözékét”, különösen ama. a fürdőruhát illeti. A külföldi turisták ugyanis növényi rostokból ké­szült köténykét kötnek csupán maguk elé, amit a pia­con vásárolták, * Henry Hondát, a legnagyobb amerikai autógyár &­nőkét, CaMforniában letartóztatta a közúti rendőrség, mert Ittas állapotban ült a volán mellé, én áttért a menetirány neúntí bal oldalra. ★ Bejrút egyik bankjába belépett egy csodaszép szőke nó, aki azonnal magára vonta az ügyfelek és a bank- tisztviselők figyelmét! Ez alatt a höigy bűntársai elő­rántották fegyverüket és kiadták a parancsot: „Kezeket fel!” A nagyobb nyomaték kedvéért a szőke hölgy is előhúzott egy géppisztolyt a humusza alól. de Szokatlan látvány akváriumban. Egy Nesr York-i akvárium igazgatója, akit erősen aggasztott, hogy csök­ken az akvárium látogatottsága, zseniális ötlettel oldot­ta meg a problémát. A jegyszedőnőknek és a női te- remőröknek engedélyezte, hogy egyrészes bikiniben tel­jesítsenek szolgálatot ♦ London kellőé közepém furcsa versenyre kw8R sor, amelyen 11 különböző jármű vett részt A verseny első helyezettje egy robogó, a második egy taxi, a harmadik egy gépkocsi, negyedik egy kerékpár, ötödik pedig egy ló volt *’ A franrtaomszáigl Mouzay-bem nagy esküvőt tartottak. Az ifjú pár életkora összesen 147 év volt. Az ünnepségen megjelent 14 gyermekük, 56 unokájuk és 15 dédunokájuk is, ' *" Az egyik washingtoni kórház beszámolójában azt ol­vashatjuk, hogy „a nálunk született gyermekek többségé­nél az alkoholizmus félreérthetetlen jeleit tapasztaltuk”. A kórház ugyanabban a városnegyedben van, mint a leg­több követség, ahol naponta több koktélpartit is tartanak, használják ezt az ízét, ha jól izé lem e dol­got. .. Riporterünk a zsö­rihöz: A zsűri 0-tól 10 pontig izélheti, az­azhogy ítélheti a ve­télkedő versenyző vá­laszát.. A zsűrts Tizenegy ponti A riporter: De ké­rem, tisztelt zsűri, mondtam, hogy csak 10 pontig lehet! A zsűri: Akkor az egyest elhagyjuk... A riporter: Helyes. Értem. Akkor 0 pont! A vetélkedő boldo­gan el. Kaphatott volna mínusz tíz pon­tot is... Hát valahogy így. Üzemben és a televí­zió előtt, kultúrház- ban és nászágyon: vetélkedünk. Ki mit tud, ki tud többet, ki szerez több pontot, ki tud bukfencezve Ler- montovot idézni és Petőfit idézve sliccre gombot varrni? így folyik nálunk, az egykori sírva vígadó országban a nagy né­pi vetélkedő: ki tud többet? Mert ebből ismerszik meg a mai magyar. A szocializ­must építő. A kom­munizmust építő majd onnan, hogy abban vetélkedik: ki tud többet és jobbat — dolgozni. De a világért el ne kapkodjuk azt a kom­munizmust! (egri) akad olyan állampol­gár, aki ha már volt olyan szerencsés, hogy kilépjen a pó­lyából, hogy az ne lett légyen volt be­lépni a vetélkedők or­szágot megmozgató táborába. Es milyen izgalma­sak ezek a vetélke­dők! Ilyenek például: A riporter: A ver­senyző most látni fog valamit. Hogy mit fog látni, azt kell el­mondania. Meg azt is, hogy mit lát, azt miért látja, miért úgy látja és miért ő látja, és miért nem a vetél­kedő társa. Tessék nézni és látni. A vetélkedő: Amit látok, az egy ízé. Olyan ízé, amit izél- getni lehet. Izére A szakszók használatáról Felszabadulás «rtáne poli­tikai, társadalmi gazdasági és művelődési életünk fejlő- désével együtt jár a tudomá­nyos gondolkodás hatásának szélesedése, a szaktudomá­nyok eredményeinek sokol­dalú felhasználása. Ehhez igazodik mindennapi életünk nyelvhasználata is- Egészsé­ges tehát az a folyamat, hogy egyre több szakszó vállal nyelvi szerepet, és a szakki­fejezések egy része behatol, a köznyelvbe is. Ez a folyamat az utóbbi évékben meggyor­sult: sok új tárggyal, foga­lommal, munkafogalmával ismerkedhettünk meg. A leggyorsabban a szókincs, il­letőleg a szóhasználat jelez­te a változásokat, s az em­berek megtanulták az új sza­vakat megfelelő szerepkö­rükben használni tudni. A* azonban már nem kívánatos, hogy egyesek túlságosan is elszakmásítják a mindenna­pi, élet nyelvi formáit, és erősen telítik megfogalmazá­sukat idegen szavakkal is. A nyelvművelő buzgalom pL hiáha tette rostára a tola­kodó és feleslegesen szak- szerűsködő idegen szó leg- divatozóbb fajtáját: ma iß él és virul. A realizál szóalak­ról azért kell itt is írnunk, mert makacsul ragaszkodik a neki nem való nyelvi szere­pekhez. Hogy mennyire isr* jed, mutatja a versekben va ló megjelenése is. Két példái ennek bizonyítására: „Aa embert realizálni kell” (Do- bai Péter: A megnyilvánulás nehézsége). Ugyancsak Do­bál József Attiláról írt ver­sében ezt olvashatjuk: „Egy- szál magában realizálta • Halál metaforáját”. Azokról a feleslegesen szakszerűsködő szóhasznála­ti formákról is szólnunk kell, amelyek már önmagukban is elvonatkoztatást, általáno­sítást és elszemélytelenítésit fejeznek ki. Tüntessük el írásainkból és szóbeli meg­nyilatkozásainkból ezeket a nyelvi formákat: tejesedény- zet (?), zöldségféleség, cipő­féleség, madárféleség. Nem közvetítenek egyértelmű je­lentéstartalmat ezek a sza­vak sem: fényforrás (gyer­tya ? fáklya? villanykörte?), nyílászáró szerkezet (ajtó? ablak?). Ebben a mondatban is bizonytalan a munkavi­szony szó használati értéke: Kerestem magamnak mun­kaviszonyt. Általában egyre több túl­terhelt s alig érthető szóval közéletieskedünk, kereske­dünk és hivataloskodunk. Sok fejtörést okoznak pL az alábbi szavak: aspektus, in­frastruktúra, árrés, ármoz­gás, időarányos, súlyozás, behatárolás stb, stb, Essek inkább a tudatosan élszák- saerűsitett és elhivató!ásított nyelvi formálásról árulkod­nak, s így valóban nincs rá­juk szükség. Dr. Bakos József ~ ........................................11 rí - - |P ......

Next

/
Thumbnails
Contents