Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
„A PART az IFJÜSÄG NEVELÉSÉT társadalmi ügynek tartja Az ifjúság jövője összekapcsolódik országunk fejlődésével, és nagymértékben függ a fiatalok odaadó munkájától. A párt ifjúságról szóló határozata a megvalósulás útján van. Lényeges, pozitív változás következett be az ifjúságnak a szocializmushoz való viszonyában. az ifjúság megítélésében, a róla történő gondoskodásban” — olvashatjuk az MSZMP XI. kongresszusának határozatában. Az összefoglaló jellemzést igazolták egyebek között a fiatal kongresszusi küldöttek, akiknek szereplését Kádár János elvtárs záróbeszédében az új nemzedék szép bemutatkozásának nevezte. A megállapítás bizonyítékai azonban jóval korábbi eseményeket is fölidéznek. Tény, hogy felnőtt az a nemzedék, amely a felszabadulás után született, a szocialista társadalmi viszonyok között nevelkedett, és megtalálta helyét az életben. Ennek a korosztálynak a felszabadulás előtti időszak, a Horthy- rendszer, az illegális kommunista párt tevékenysége iskolai tananyag, történelmi lecke. Gyerekfejjel élték át az 1956-os ellenforradalmat S nem vitás, hogy minden korábbi nemzedéknél jobb körülmények között tanulhattak, kezdhettek önálló életet Róluk mondták nemegyszer • vita hevében, hogy elkényeztetett fiatalok, divatjuk, szórakozási szokásaik egy része megbotránkoztatta, aok esetben ma is megbotránkoztatja az idősebbeket De azt is könnyű belátni, hogy a külsőségek felszínes, igaztalan ítélkezésre adnak módot Lényegesebb azonban annak tudata, hogy ifjúságunk kedvezőbb lehetőségei a szocialista társadalom fejlődéséből következnek. Lényegesebb azt látnunk, hogy a szocialista szellemű iskolákban tanulták a hazaszeretetét az internacionalizmust, az erkölcsöt, á szocializmus igenlését S persze nemcsak az iskolában, hanem a szülői házban, az utcán, az életben. Nemcsak szavakon, hanem az országépítő munka tényein is nevelkedtek, azon, hogy csaknem két évtizede a párt szilárd politikájának valóra váltásán fáradozik az ország Eközben valóban társadalmi ügy lett emberré formálódásuk segítése is. A társadalmi üggyé válást szorgalmazta egyebek között a párt 1970-es ifjúságpolitikai határozata. Hosszú időre programot adó dokumentum, amelynek megvalósulását jelzi az ifjúsági törvény, az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenysége, a fiatalok gondjainak megoldását gyorsító társadalmi munkamegosztás. Ezek a dokumentumok, határozatok, intézkedések kifejezik a fiatalok jogait, de magukba foglalják a fiatalok kötelességeit is. Más szóval: úgy foglalkoznak a fiatalokkal, hogy figyelembe veszik, milyen fontos teendők várnak rájuk a fejlett szocializmus építésében, és azt is, hogy a jelen munkájából miként veszik ki részüket A reális megítélésnek csak ez lehet az alapja, ez lehet kiinduló pontja. Kádár elvtárs szavaival élve: „...az ifjúság kérdéseivel nem absztrakt módon, hanem osztálymegközelítés alapján, marxista módon kell foglalkozni.” A fiatalt* megítélésében, munkájuk értékelésében tehát abból kell kiindulnunk, hogy az ifjúmunkás, a termelőszövetkezetben dolgozó fiatal vagy a diák eleget tesz-e kötelességének? Az ifjúmunkás törekszik-e arra, hogy jól képzett, művelt munkássá váljék, méltóvá az ország vezető osztályához, a munkás- osztályhoz. A parasztfiatalok jellemzésekor a mérce: mit tesznek a korszerű mezőgazdaságért, a szocialista faluért. A diákoké, hogy tanulnak-e, képzik-e magukat, számíthate tudásukra a jelen és a jövő társadalmi. A FIATALOKRÓL SZÓLÓ polémiák jó része ma már ilyen alapon zajlik. Ha nemzedékekről szólunk, a folytonosságot, az építőmunka közösségét hangsúlyozzuk. Nem mond ez ellent annak, hogy figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, hogy világosan látjuk, vannak különbségek gondolkodásban, szokásokban, magatartásban idősebbek és fiatalok között. Tény az is, hogy az ifjúság egy szűk rétegének negatív vonásai károsak stb. Egyszóval: nem a szépítés, hanem a lényeglátás az ifjúság megítélésében történt pozitív változás magyarázata. Ha a változást következetesen végiggondoljuk, belátjuk, hogy az sem egyszerűen ifjúsági téma. Hiszen éppen ezekben az években vált a közgondolkodásban, is mércévé, általánosan elfogadott mércévé a végzett munka szerinti megbecsülés. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének maradéktalan érvényesüléséhez tartozik például a fiatalok kezdő bérének rendezése; a szakmai ismeretek, az általános művelség elismeréséből faikad a szakmai versenyek sora. De utalhatunk arra is, hogy a fiatalok szociális helyzetének javítására tett intézkedések ugyancsak kapcsolódnak általánosabb változásokhoz. A fiatalok lakáshoz juttatása, az arányok javulása nyilván nem független a lakásépítési programtól, üuul_ tetésük az e célra fordítható összeg növekedésétől és még sorolhatnánk. Mindez bizonyítja: az ifjúsággal kapcsolatos valamennyi változás szoros összefüggésben van a társadalom általános fejlődésével, a fiatalok javuló lehetőségei az ország gazdaságának erősödésével. A FIATALOK HELYE, szerepe mindezen tényezők ösz- szességét figyelembe véve látszik helyesen. DL D. T úlméretezeít szolffáltatóliázak ? Két helyen jártunk a Mátrában: Mátrafü reden és Mátraházán. Mind a két helyen két, nagy, szemre is mutatós szolgai la tó-ház épült néhány évvel ezelőtt, melyeknek ünnepélyes megnyitásakar azt hallottuk, hogy a két létesítmény nagyon fontos feladatot tölt be. Sürgető és jogos igények kielégítését biztosítja, hogy az itt lakóknak és az itt üdülőknek, ezreknek és ezreknek ne kelljen mindenért Gyöngyösre buszozniuk, fáradniuk. És ezek a szolgáltató-házak ma nagy részükben üresek. ★ Vaskos, robosztus épület, magasba ugró tetőszerkezettel, ez a mátrafüredi szolgáltató-ház a SZOT-üdülő szomszédságában. Alpesi tájak építkezését formázza. A mandzard-szobák is aláhúzzák ezt a törekvését a tervezőnek. A földszinten találjuk a GELKA ált vevőhelyét, a GYÖNGYSZÖV kölcsönző boltját, de a Patyolat is heti három napon át néhány órára kinyitja az itteni üzletét- A többi földszinti helyiség üres. Senki és semmi nincs benne hónapok óta. Elment a cipészműhely, mert alig akadt munkája a Gyöngyösről kijáró egy szem szövetkezeti dolgozónak. Lett volna még itt idegenforgalmi szolgálat is, de azt „elfújta a szél". » Az emeleten a női .fodrászat várja a vendégeit. Hogy miért az emeletre tették, az ottani vendég-szobák szomszédságába, azt nehéz volna megindokolni. Várható, hogy a közeli jövőben leköltöznek majd a földszintre. És akkor a mostani helyiségek is venr_ dégszobálcká alakulnak át. A mátraházi szolgáltatóház alakja egészen más: hosszan elnyúló, földszintes építmény, éppen a parkolóval szemben, a hegyoldalba telepítveEgyik végén a fűszer-üzlet, a másikon a fodrászat, közben a falatozó és az orvosi rendelő. Aztán még néhány üres helyiség- Illetve: vendégszoba. •k A megyei tanács osztály- vezetője, dr. Hortobágyi István kérdésünkre elmondta, hogy annak idején a Gyöngyösi Városi Tanács vezetői kezdeményezték az építkezést. A partnerek kiválogatásában á mgye segített. Most az egész a GELKA kezelésében van. ö gondoskodik az épület fenntartásáról, gondozásáról. De az esetleges cserékhez, a meglévő helyiségek más cégeknek való átadásához a hatóság hozzájárulása kell. Az építkezéshez állami segítséget adtak. A tényleges költség jelentő részét a dotáció tette ki. Ha az eredeti társ helyébe új lép be, akkor a teljes építkezési költséget kell befizetnie, és az eredeti, tehát a fejlesztésre szánt öszeg mot visszakerül a fejlesztési alapba, hogy ugyanezt a célt szolgálhassa továbbra is, tehát újabb fejlesztések támogatását. Jogtalan haszonhoz tehát a helyiségcserékkel senki nem juthat- Ez megnyugtató. De kevésbé megnyugtató, hogy a drága pénzen épített szolgáltató-házak „kiürülnek” és „átvedlenek”. — Ha nem lennének, — jegyezte meg keserűen dr. Hortobágyi István, — akkor mindenki ezeket sürgetné. Jó volna végre eldönteni a sorsukat, meghatározni azokat a közösségi érdekeket, amiket szolgálniuk kellene- a nevükhöz illően. Egyelőre azonban ez nem megy. Senki sem tud jobbat ★ A mátráfüredi ház sorsa még eldöntetlen. Ha minden igaz, akkor a GELKA- nak újabb vendégszobái lesznek itt. A mátraházának nagyobbik felébe pedig berendeznek egy vendéglátó szolgáltatást. ahogy ezt „finoman” fogalmazzák- Biztos, hogy nagy sikerrel működik majd a kibővített falatozó és borkóstoló, hiszen eddig is jó forgalmat bonyolított le. És csakugyan nagy szükség is van rá, mert a Mátrának ez a része szűkölködik vendéglátó helyekben, kulturált környezetű és berendezésű étkezési lehetőségen ben. Az is biztos, hogy a Mátrára jellemző átmenő idegenforgalom megköveteli olyan falatozó, bisztró, önkiszolgáló étkezési hely kialakítását is, ahol rövid idő alatt, bő választék mellett, aránylag olcsó áron sok ember tud valamit „bekapni”. Erre azonban nem feltétlenül egy szolgáltató-házat kellett volna építeni. A detki tsz, amely ennek a mátraházi bisztrónak a kibővítését hajlandó megcsinálni, jó ügyet szolgál. Százszor inkább legyen itt egy jó falatozó, minthogy a frissen épült helyiségek üresen tátongjanak egymás melleit. Amit tehát a detkiek csinálnak, azt támogatni kell. De el kell kerülni az ilyen megoldásokat azzal, hogy oda és csak akkora szolgáltató-házat építünk, ahová és amekkora feltétlenül szükséges. A GELKA is meg tudna lenni anélkül, hogy vendégszobákat alakítana ki a szolgáltató-házakban. ★ Az eredeti elképzelés )ó ügyet szolgált. Nem hiába adott az állam súlyos összegeket hozzá, éppen a cél ismeretében. Ami viszont lett belőle, ami most van, az egyáltalán nem jó, nem is hasznos, nem is célszerű. Sőt: a köz érdeke ellen való. A példánkban szereplő két ház helyébe fel lehetett volna építeni máshol olyan szolgáltató-házakat, amely£jí_ valódi igényeket elégítettek volna ki.. Naivitás azt hinni, hogy sarkaltatással nadrágva- saltatással tolakodnak majd az emberek ezeken az üdülőhelyeken. Ahogy a Patyolat nem sokra megy a tizen- két-napos vállalási idejével, mert az a gyakorlatban ennél úgy is több, hiszen hetenként csak három nap tart nyitva. A kéthetes üdülését töltő nő vagy férfi nem viszi oda a holmiját, hogy aztán postán küldjék utána. Most kellene neki a kitisztított ruha: ma vagy holnap, nem pedig két hét múlva. ★ A lehetőségekkel élni — ésszerű dolog. Az állami támogatást kihasználni — természetes dolog. Gyorsan csináljunk valamit, mert most sok pénzt lehet hozzá kapni: ez viszont nem erkölcsös dolog. Pazarlás, visszaélés, a köz javainak az elherdálása, amit a iegtetszetősebb jelszó sem tesz elfogadhatóvá, szalonképessé, természetessé- - Ilyenkor szokott az embereik igazság-érzete berzenkedni, sokszor éles és túlfűtött szavakban Is kifejezésre juttatva véleményüket Igazuk is van. Ugyanis egészen más a lehetőségekkel élni és egészen más a lehetőségekkel visszaélni. Az ésszerű takarékosság itt kezdődik és nem a kicsinyes filléreskedésnél. Remélhetőleg, a tanulság egyértelmű. G. Molnár Ferenc Az asztalé« — üdítők és feketekávé társaságában — kék borítójú könyv. A címe: A termésbecslés módszerei. Az egyik szerző dr. Szalai György, a kompolti. kutatóintézet igazgatója. — Tavaly jelent meg a könyv, jómagam a kalászos gabonák termésbecslési módszerét ismertetem benne. Igyekeztünk a gyakorlati szakemberek ‘Számára egy nagyon egyszerű és * könnyen áttekinthető, ugyanakkor tudományos alapokon nyugvó módszert kidolgozni, melynek lényege az, hogy kellő mintavétel alapján a kalászok számából és hosszúságából a termés 5—6 százalékos hibával megállapítható. Elmosolyodik. — A könyv megjelent, a gyakorlat igazolta a mód-r szer helyességét, de az élet nem áll meg. Most egy olyan eljárás kidolgozásán munkálkodunk, amely lehetővé teszi, hogy még a ka- lásaolás előtt következtethessünk a termés mennyiségére. A népgazdaság számára ugyanis Igen fontos a minél korábbi termésbecslés, hiszen ez a nemzetközi üzletkötéseket erőteljesen befolyásolja. — A kutatót tehát hajtja a további feladat, pedig valaha nem is gondolt arra, hogy tudományos kérdésekkel foglalkozzék... — Hát igen. Annak idején — bár falusi gyerek voltam — az érettségi után . a villanyszerelő szakmát választottam. De nem sokáig, mert 1948-ban felvettek az agráregyetemre. Aztán tanév közben szovjet ösztöndíjra javasoltak és 1949 őszétől már a Szovjetunióban végeztem a tanulmányaimat. A szovjet tanárok, diákok ^sántesége, e^saerúse^e igen nngy hatással volt rám, maradandó nyomokat hagyott bennem. Az egyetem befejezése után hazakerültem, a pusztaszikszói állami gazdaságba, igazgatónak. Akkoriban ez a gazdaság az ország hét legrosszabb üzeme közé tartozott. Az emberek összefogásával sikerült azonban elérnünk, hogy rövidesen már megkaptuk az élüzem címet. 1962-ben — akkoriban még a gazdaság és a kutatóintézet összetartozott — kineveztek az intézet igazgatójának is. — Szívesen vállalta? — Megmondom őszintén, igen. Azt a feladatot kaptam, hogy a kutatást és a gyakorlati életet segítsek összhangba hozni. Olyan munkának tartottam ezt, aminek van célja és értelme. és igen nagy ambícióval kezdtem hozzá. Úgy érzem, az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy az összhangot sikerült jobbá tenni — A.ztAn 1968-tól kezdve „csak” elméleti emberré vált... — Ez így nem jó kifejezés, mert az igaz, hogy 1963- ban intézetünk és a gazdaság közötti adminisztratív kapcsolat megszűnt, de azért egyik fontos feladatunk ma is az, hogy a tudományos eredményeket minél gyorsabban átvigyük a gyakorlatba, tehát az elméletet és a gyakorlatot minél Inkább összhangba hozzuk. Hadd említsek erre egy példát. A nagyúti Üj Élet Termelőszövetkezet 1973-ban egy hektáron 23,7 mázsa őszi búzát termelt. A műtrágyázási szaktanácsadásunk Natasára egy. évvel később már majdnem ötven mázsát. Aztán elmondhatom, hogy több termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak komplex lucernatermesztési technológiát készítettünk, vagy arra is hivatkozhatom, hogy most dolgozunk például a szajlai Búzakalász, a tarnaleleszi Egyetértés tsz-ek átfogó fejlesztési tervén. S bár a búza-, árpanemesítés nem a mi országos feladatunk, szerény keretek között sikerült előállítanunk olyan búzafajtát, mint a Kompolti 1-es, vagy olyan ősziárpafajtát, mint a Kompolti korai. — Mint intézeti igazgatónak, mi a. legnagyobb feladata? . — A helyes szemlélet kialakítása. A kutatóknál ugyanis könnyen kialakul egy úgynevezett kutatói szemlélet. Szeretnék, ha tudományos eredményük rögtön megvalósulna, másrészt pedig hajlamosak arra, hogy egy-egy eredmény elmaradása esetén az üzemeket marasztalják el, hogy nem precízen végezték el a feladatot. A gyakorlati szakemberek pedig sokszor azon a véleményen vannak, hogy a kisparcellás kísérletek nem adhatnak kellő alapot a nagyüzemi termesztéshez. A lényeg az, hogy az ellentétes álláspontok közeledjenek egymáshoz, s mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek jobban támaszkodjanak egymás munkájára. A kutatói munka irányításán kívül persze igen sok más feladata is va^i egy igazgatónak, többek között biztosítani a kutatáshoz s. iikséges feltételeket, kapcsolatot tar'ani a táráin tézetekkel és természetesen a párt- és állami szervekkel. — Mennyi ideje jut a saját kutatói munkájára? ■— Nagyjából munkaidőmnek egyharmad része, és ezt jól kiegészítik az esti órák. — Mi foglalkoztatja leginkább? — Az intézeten belül a lucerna ökonómiai kutatást irányítom és mint beszélgetésünk elején már szóba került, a kalászos gabonák termésbecslési módszereinek kutatásával foglalkozom. — A lucerna miért érdek- ü? — Egyrészt azért, mert az intézetünknek országos kutatási témája, másrészt azért is, mert megyénkén belül nagyon alacsonyak a termésátlagok. Búzából megközelítettük, árpából meghaladtuk az országos szintet, de a lucernával, sajnos, nagyon gyengén állunk. Enéi- küi pedig nem lehet előbbre lépni, hiszen ez a növény az áilattenyésztés alapja. — Ha jól tudom, kandidátusi disszertációját az „őszi árpából írta". S egyébként is a megyében úgy ismerik a szakemberek, mint e növény egyik fő pat- rónusát. — Igen, 1972 végén védtem meg disszertációmat, melynek címe az őszi árpa agrotechnikai tényezőinek és termésösszetevőinek elemzése volt. Akkor is és most is az a véleményem, hogy e növénnyel kissé mostohán bánnak a termelő üzemek. Pedig, ha ésszerű keretek között termelik, óriási üzemi előnye van. Miután korábban érik, mint a búza, az egész betakarítási műnkát előbbre hozza, és természetesen korábban hozzá lehet kezdeni az őszi munkákhoz is. Emellett igen jó takarmánynövény. S ha szabad így mondani, most még csak „félkorszerű” fajtáink vannak, de az igaziak csak most jönnek majd. Olyanok, melyeknek fehérjetartalma magasabb, mint a mostaniaké, s eléri a 15—16 százalékot is. Szóval, nagy jövőt jósolok az őszi árpának. — Eddig csak a munkáról, kutatásról esett szó. Szabad idejében mivel foglalkozik? — Ezzel nincs sok gondom, mivel kevés van belőle. Vezetői és kutatói tevékenységem mellett készséggel vállalok társadalmi munkát is. — Valóban, tagja a megyei pártbizottságnak, vezetői tisztséget tölt be az ag- ráregyesületben és a szak- szervezetben aktívan részt vesz a megye társadalmi életében. Dr. Szalai György munkájának jelentőségét természetesen a szakemberek mérhetik le leginkább. De hogy egy-egy tudományos eredménynek, módszernek milyen forintokban is mérhető haszna van, annak érzékeltetésére hadd említsünk csupán egyetlen példát. Az elmúlt esztendőben a dr. Szalai György által kidolgozott megbízható termésbecslési módszer is hozzájárult az aratás előtti jelentős. és jövedelmező gabonaexporthoz. A raktárak így az új gabonát fogadhatták, nem kellett azt ameny- nyiséget ideiglenes tárolóhelyen raktározni, ahol nagyobb a veszteség. Ez a lénv egymagában több millió forintot eredményezett n' ■-•lac-gunknak. Kaposi Levente JjégmögjQ 1915. április 30., szsráft Munkája: alkotás Az ifjúság megítélése
