Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

Mióta méter a méter Mi lett volna a römpöly, ha lett volna A SORSUNKAT fordító nagy évfordulók mellett sze­rényen húzódik meg egy hár­mas jubileum, annak éppen a közepén vagyunk ebben az esztendőben. Nem kisebb je­lentőségű tényről van szó, mint a métermérték beveze­téséről Magyarországon. A törvényt az országgyűlés 1874-ben fogadta el, 1975-ben beléptünk a nemzetközi mé- . teregyezménybe, s a törvény 1876. január 1-én lépett élet­be. A mindennapi életnek úgy­szólván minden mozzanatát érintette az új rendszer beve­zetése, hiszen a hosszúság, a terület, a térfogat, s az űr­mérték új egységeit határoz­ta meg. A métert Franciaország hozta létre, s a szabadság, egyenlőség, testvériség esz­méi mellett ez volt a legna­gyobb ajándéka a francia for­radalomnak a világ számá­ra. Mert mi lett volna a nem­zetközi kereskedelem egysé­gesített mértékrendszer nél­kül? Amikor Magyarország be­lépett a „méteresek” közé, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia, Spanyol- ország, Portugália, Görögor- ssag már ebben a rendszer­ben élték gazdasági életüket. Az egykori hírmagyarázók tisztelettel említik Gabriel Mouton lyoni csillagász ne­vét, aki először gondolt ár­os, hogy az egységes mérté­ket a föld valaminő változat­lan méretéből kell meghatá­rozni. Pontos mérések után Jött létre a méter, a délkör negyedének tízmilliomodik A METER rendszeresítésé­nek munkája már 1870-ben megkezdődött, mégpedig to- dományos-diplomáciai lépé­sekkel. A magyar és francia kormány által kiküldött bi­zottság összehasonlította az ország levéltárában elhelye­zett platinapálcát a párizsi levéltárban elhelyezett ere­deti méterpálcával és áhhoz mérve a fagypont felett 16 Celsius foknyi mérsékletnél 1,00000219 méternek találta­tott. Ugyancsak bizottsági el­lenőrzés történt a két levél­tárban őrzött platinakilo­gramm esetében is, nyolc ti­zedes pontossággal. Talán ez volt a legpontosabb törvény István király óta, ezen azóta sem kellett módosítani, de az is igaz, hogy nem volt még egy törvény, amelyben annyi tizedes tört szerepelt volna. Mert a törvény átszámított minden eddig alkalmazott, s megszűnt mértéket az új mértékrendszerre. (Egy bécsi öl 1 méter 85 centi, bécsi rőf 78 centi, a láb 32 centi, a hü­velyk valamivel több, mint két és fél centiméter). Szép öreg mértékek szűn­tek meg akkor. A rőfös el­tette a bécsi rőföt, a bécsi öl, láb, hüvelyk többé nem emlékeztettek az emberi test különböző hosszúságú ré­szeire, s nem idézték vissza a mérés ősi szokásait. A területmértékeknél a bé­csi (mert minden „bécsi” volt) négyszögöl, láb. hü­velyk szűnt meg, a térfogat­mértékeknél ugyanezek, csak ,.köb” jelzéssel. A legnagyobb érdeklődés a folyékony dol­gok mértékeit kísérte. Bő tor­kú atyánkfiái kétségek között vehették tudomásul, hogy a magyar itce csak nyolc deci, viszont a liter kettővel több. Megszűnt a pint, a meszely. A kilogramm a fontot és a latot szorította ki, emléküket csak „mérlegelő” igéink, a fontolni, latolgatni igék őr­zik. (A font alig valamivel több fél kilónál, a lat 1,75 dekagramm). A NEMZET bölcsen bele­egyezett a változásba, csu­pán Fogarassy János indított rohamot az „idegen neveze­tek” ellen. A magyar nép — mondotta — ugyan számos idegen szót sajátított él, azon­ban mindez alkalmasint na­gyobb időközben, egyenként történt, de annyi szót, mint az új mértékrendszerben van, bajosan fog sajátjává tenni. Ezenfelül a nép hajla­mos az idegen szókat hasonló hangzású hazai szókkal cse­rélni fel; a Hofmeister még a régi iratokban is hopmes- ter, s így tartani lehet tőle, hogy a métert mételynek fogja nevezni. Fogarassy János tehát a ré­gi nevek felhasználásával akarta az új értékrendet el­nevezni. A méter legyen új öl, a liter új itce, a súlymér­ték alapja pedig a gramm lé­vén, legyen magyarul terecse (teherecs, mint a teher szó kicsinyített alakja), a kilo­gramm pedig új font. A ki­váló nyeivrégító szerint a méter részei: deciméter — marok, centiméter — ujj (a kis ujjat számítva), a milli­méter — vonal (egy körőm- feketényi). A megjegyzése­ket maga Fogarassy tette zárójelbe. A területmértékek- nM" á „négyszög* szót kell a mérték elé tenni, a térfogat­nál „küb” szót A világért sem köböt Az új itcévé ségiesftett li­ter századrésze a gyűszű, öt­ven gyűszű egy új meszely, 20 gyűszű egy römpöly, fél römpöly egy deciliter. A fél­decinek nem volt szíve nevet adni, úgy látszik, egy fél römpölynéL, azaz egy decinél kevesebbet senki sein ivott. Akkoriban. Fogarassy János azzal a csodálatos megjegyzéssel fe­jezte be magyarító javaslatát, hogy „ezen nevezeteket a többi hazai nemzetiségek is könnyen használhatják saját anyanyelvükön”. De hát ék­kor hol van a nemzetközi ke­reskedelmet elősegítő egysé­ges mértékrendszer? Amikor egy ország határain belül sem jut egy nevezetre szlovák, ro­mán, szerb, sváb nemzetiség. Hát magában a méretben! A neveket meg tanulja meg minden náció! A bogaras Fogarassyról tudni kell, hogy tanult mes­terségére nézve jogász volt s bíró, előbb a hétszemélyes táblán, majd kúrián, de nyelvéíszkedni jobban szere­tett. Több dolgozatot írt a ma­gyar nyelv köréből, többek között megírta a magyar nyelv metafizikáját, amire a céh beli .nyelvészek megtér­ték köntösüket. Legterjedel­mesebb munkája a Czuczor Gergely társaságában szer­kesztett magyar szótára, ezt a Tudományos Akadémia annyira méltányolta, hogy kettőjük arcképével díszített érmet veretett. Később a nyelvészek ezt is ízekre szed­ték. s bizonyították. hogy magyarázatai tudománytala­nok. A MÉTERTÖRVÉNYNEK egri érdekessége, hogy a vá­ros országgyűlési képviselője, Csikv Sándor is felszólalt a vitában, s erős szóval kér­dezte. mi lesz az akós hor­dókkal, amelyekbe annyi pénzt öltek bele? Csak akkor nyugodott meg, amikor kö­zölte 'az előadó, hogy a hor­dókat hitelesíteni fogják — literre. Dr. Kap« Elemér nál 3 I* o ö h o 3 fa IBoioiitlo* rekordok A tokiói Oszamu Minagava egészen eredeti rekordot mondhat magáénak. Alig töl­tötte be a hatodik életévét (1968-ban), amikor „Fekete macska tangó” címmel önálló művet komponált. A zene­számot lemezre is felvették, amelyből egymillió 'példány kelt el. ★ Létszám szempontjából a tyúk viszi el a pálmát a há­zi szárnyasok között. Statisz­tikai felmérésből kiderült, hogy földünkön több mint 3,5 milliárd tyúk él. ★ A hosszú életű macskák „dyenje” egy Puss nevű macska volt, amely 36 évig élt úr A legnagyobb testű kroko- dilfajta, a bordás krokodil (Crocodylus parosus) Ázsia, Ausztrália és a Fülöp-szige- tek partján él. A felnőtt ál­lat hossza eléri a négy mé­tert is, súlya pedig az 500 kilogrammot 1823-ban a Fül öp-szi geteken rendkívüli példányt ejtettek foglyul: sú­lya majdnem elérte a 2000 kilogrammot, hossza pedig 8 méter volt ★ Az angliai Nottínghamben Clemente Raphael Freud 1971. július 15-én 26 perc 25 má­sodperc alatt egyenként 2 to­jásból U)5 omlettet készített. ★ Van egy specsáfis pingvin- fajta (Pygoecelis papua), amely közel 23 percig képes a víz alatt maradni Úr A vttág legmagasabb víz­esése a zenezuelai Angel. Itt a Churum folyó vize 979 mé­ter magasból zúdul alá. SASS ERYr A TÓ ÉS ÉN... Azt akartam, hogy a tó legyek én hogy a víz és a testem új anyaggá lényegülve kiáltson a rettenetes csúcsra élni gyönyörű azt akatam, hogy a boldogság kristályperceit visszhangozzák a hegyek hogy feloldódjon e gyöngyöző kékben minden bűn és szenvedés azt akartam, hogy felgyűljön bennem a pillanat mely ott elért ha keserűség kínozna mégis a tó és én mi ketten régen egyek a nyár fáklyáit tűztük lóduló morénák kövei közé lángok fényét vetítve körbe s a világra. SZERB GYÖRGY: Kapussors (Foto: L’Humanité Dimanch) Jes, Sire? Tiszteld, ember a tudni akaró embert, akarjon az tudni még oly első olvas­tán, vagy hallatán kissé merésznek tű­nő módszerek se­gítségével is. A tu­dáshoz vezető út mindenkor rögös, de nem mindenkor ve­zet a legegyeneseb- ben, néha mellé, sőt mellékhelyiségek fe­lé is elkacskaringó- zik. Erről győzött meg az a minapi hír, hogy a japánokat is magával ragadta a nyelvtanulási láz. Ezt kihasználva, egy élelmes japán úr, a „tanuljunk könnyen, gyorsan angolul” jel­szó szellemében most olyan WC-papírhen- gert dobott a piacra, amelynek minden göngyölegére hat an­gol szót nyomtatott. Természetesen japán betűkkel és a helyes fonetikával. A precíz japánok máris kiszámolták — hogyan, hogyan nem, és milyen alakon, azt nem tudom —, hogy ily lehetősé­gekkel és a körül­ményekkel élve, ha szorgalmasak, éven­te 800 angol szót ta­nulhatnak meg. Szenzációs, nem? Mit sem kell mást tennie az embernek, mint amit tennie a természet törvényei szerint naponta úgy­is kell, s az ott el­töltött eddigi percek üres meditálása he­lyett a szorgos ja­pán angolul tanul. Nyolczáz szót éven­te. — Természete­sen átlagosan. Ha belső rendszereink működése — hm: hogy is mondjam — szaporább, akkor ezer szóig is felmehet, más, ellenkező eset­ben mondjuk hat­száz szó az elérhető maximum. Ám gon­doljuk meg, hogy hatszáz szóval is mi mindent ki lehet fe­jezni. — ö, Y amanotó úr, nagyon érdekes az 9n angol sleng­je. Oxford? — Ö nem, Suzuki úr, a világért sem Oxford. Wécé!... Hát nem csodála­tos az emberi lele­mény? Volt egy is- kolatársam, hihetet­len lexikális tudása volt a „c”~ig bezáró­lag. Az apja ugyan­is a háborús romok között egykor talált egy alig megviselt lexikont ,A—C”-ig jelzéssel. S ezt a le­xikont a szülők nem mulasztották el há­zuk legkisebb, bib­ILLUZfiO A hegyek éle olyan, mint a párkány, és rajta sétál s álmot fűz a sárkány, egy kisfiú kezéből nőtt a szára, s ez álom lett a Föld legszebb virága. A gondolatok föl- s alá suhannak, égnek fecskéi, lepkéi a hantnak; a sárkányos gyerek csak érez, érez. és így jut egyre közelebb az éghez. Már alkonyul, s a szél nagy orgonája jegenyét, tölgyet, nyírt idéz imára; a sárkány pedig táncol a magasban míg zeng a zene pergőn, s újra lassan; míg emberek, vagy gyásztól hófehéren, vagy örömpírban átmennek a téren. W. C. Az idegen nyelvből átvett rövidítések között talán leg­gyakrabban olvashatjuk és hallhatjuk a címbeli betű­szót A W (dupla w) hangér­téke ejtésünkben nem kö­veti az angol dabljú betűzé- si formát. A C-t sem az an­gol írásjegy szí hangértéké­ben ejtjük. Nyelvhasznála­tunkban tehát a magyar v és c írásjegyek ejtésének megfelelően a rövidítés hangzásbeli alakja vécé, il­letőleg vécé. Ez utóbbi hang­alak népnyelvi változatnak iS tekinthető. A betűszó mindkét tagja után pontot kell tennünk, mert a water closet (vízöblí- téses illemhely) angol szó- kapcsolatból emeltük ki a két írásjegyet. Üjabban gyakran pontok nélkül írják le ezt a rövidítést. A helyes írásformák tehát: W. C., W. C.-ben, W. C.-kagyló, W. C.- kefe, W. C.-papír stb. A szókapcsolat mindkét tagja nyelvhasználatunkban vál­lalja a megnevező szerepet, bár általánosabbá vált a vécé, míg sok ember finom fülét inkább sérti a klozett hangsor. Ezek a szóalakok ma már jól beilleszkednek az alábbi magyar szavak sorába: per- váta, árnyékszék, reterát, budár, buda, budi, pőce, , putraszék, illemhely stb. A nem mindig okkal történő illendőség miatt sokan a durva minősítéssel illetik ezeket a megnevezéseket, pe­dig van közöttük néhány „előkelő” származású szó is. A nyelvjárási badar, budár, budi szóalakok pl. francia eredetűek, s a női öltözőszo­ba fogalmi tartalmat nevez­ték meg vele. Mivel a szavak is — Kosz­tolányi szerint — közhasz­nálatú cikkek, akár akar­juk, akár nem, élnünk kell az újabban egyre általáno­sabbá váló vécé és klozett szóalakokkal is. Az igaz, hogy a leghétköznapibb helyzetekben találkozunk velük, de újabban még vers­beli szókká is váltak, és mint stiluseszközök szinte önmaguk fölé emelkedtek. Csak néhány példát ennek bizonyítására. A rövidített betűszó pl. jól teljesíti nyel­vi szerepét ezekben a vers­részletekben : „W. C., hol trágyalétől mocskosán nem fröccsen falra trágárhangü vers” (Pákolitz: Utópia). — „A szobaasszony leoltja a Wi C.-ben a villanyt, s a ' kisváros horkolni kezd” (Ladányi: Szabadban). Igen jó környezetfelidéző szere­pe van a vécé ejtésváltozat­nak Béres Attila Magán­ügyek című költeményében: „A győztes utókornak pedig Vécéfalra vésett üzenetek tő­mondatokban”. Ezek az idézetek arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy egy szóalakot nem sza­bad önmagában hibáztat­nunk, durvának vagy nem illendőnek minősítenünk, mert bizonyos beszédhely­zetekben kifejező nyelvi és stílusbeli szerepre is nagyon alkalmasak. Dr. Bakos József liotékának a legke­vésbé sem nevezhe­tő helyiségébe tenni. Iskolatársam lelki- ismeretes és tudni vágyó gyermek volt, betéve megtanulta hát a lexikon első kötetét Auchentöl Czyewski-ig. Am több kötet nem lé­vén, élete derekáig is fél-, sőt .nyolcad- kötet művelt maradt. Mert hiányzott belő­le és környezetéből a japán leleményes­ség, anyagcseréjének gondos és tervszerű egyeztetése a szük> séges tudás megszer­zésére fordítandó idő­vel. Távol álljon tőlem persze, hogy ezt a japán példát köve­tendőnek állítsam magunk elé. Más vi­lág, más mellékhe­lyiség, más papír­hengerek azok. Én csak egyszerű kis történetkét kíván­tam elmondani, mint­egy kuriózumként ar­ra nézve, hogy lás­suk, mi mindenből lehet, ha várat nem is építeni, de nyelv­tudást teremte ni, azt igen. — Yes, Sire? Ezt és ennyi an­golt könyvből tanul­tam, egy fő helyi­ségben! (egri) l

Next

/
Thumbnails
Contents