Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
Mióta méter a méter Mi lett volna a römpöly, ha lett volna A SORSUNKAT fordító nagy évfordulók mellett szerényen húzódik meg egy hármas jubileum, annak éppen a közepén vagyunk ebben az esztendőben. Nem kisebb jelentőségű tényről van szó, mint a métermérték bevezetéséről Magyarországon. A törvényt az országgyűlés 1874-ben fogadta el, 1975-ben beléptünk a nemzetközi mé- . teregyezménybe, s a törvény 1876. január 1-én lépett életbe. A mindennapi életnek úgyszólván minden mozzanatát érintette az új rendszer bevezetése, hiszen a hosszúság, a terület, a térfogat, s az űrmérték új egységeit határozta meg. A métert Franciaország hozta létre, s a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi mellett ez volt a legnagyobb ajándéka a francia forradalomnak a világ számára. Mert mi lett volna a nemzetközi kereskedelem egységesített mértékrendszer nélkül? Amikor Magyarország belépett a „méteresek” közé, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia, Spanyol- ország, Portugália, Görögor- ssag már ebben a rendszerben élték gazdasági életüket. Az egykori hírmagyarázók tisztelettel említik Gabriel Mouton lyoni csillagász nevét, aki először gondolt áros, hogy az egységes mértéket a föld valaminő változatlan méretéből kell meghatározni. Pontos mérések után Jött létre a méter, a délkör negyedének tízmilliomodik A METER rendszeresítésének munkája már 1870-ben megkezdődött, mégpedig to- dományos-diplomáciai lépésekkel. A magyar és francia kormány által kiküldött bizottság összehasonlította az ország levéltárában elhelyezett platinapálcát a párizsi levéltárban elhelyezett eredeti méterpálcával és áhhoz mérve a fagypont felett 16 Celsius foknyi mérsékletnél 1,00000219 méternek találtatott. Ugyancsak bizottsági ellenőrzés történt a két levéltárban őrzött platinakilogramm esetében is, nyolc tizedes pontossággal. Talán ez volt a legpontosabb törvény István király óta, ezen azóta sem kellett módosítani, de az is igaz, hogy nem volt még egy törvény, amelyben annyi tizedes tört szerepelt volna. Mert a törvény átszámított minden eddig alkalmazott, s megszűnt mértéket az új mértékrendszerre. (Egy bécsi öl 1 méter 85 centi, bécsi rőf 78 centi, a láb 32 centi, a hüvelyk valamivel több, mint két és fél centiméter). Szép öreg mértékek szűntek meg akkor. A rőfös eltette a bécsi rőföt, a bécsi öl, láb, hüvelyk többé nem emlékeztettek az emberi test különböző hosszúságú részeire, s nem idézték vissza a mérés ősi szokásait. A területmértékeknél a bécsi (mert minden „bécsi” volt) négyszögöl, láb. hüvelyk szűnt meg, a térfogatmértékeknél ugyanezek, csak ,.köb” jelzéssel. A legnagyobb érdeklődés a folyékony dolgok mértékeit kísérte. Bő torkú atyánkfiái kétségek között vehették tudomásul, hogy a magyar itce csak nyolc deci, viszont a liter kettővel több. Megszűnt a pint, a meszely. A kilogramm a fontot és a latot szorította ki, emléküket csak „mérlegelő” igéink, a fontolni, latolgatni igék őrzik. (A font alig valamivel több fél kilónál, a lat 1,75 dekagramm). A NEMZET bölcsen beleegyezett a változásba, csupán Fogarassy János indított rohamot az „idegen nevezetek” ellen. A magyar nép — mondotta — ugyan számos idegen szót sajátított él, azonban mindez alkalmasint nagyobb időközben, egyenként történt, de annyi szót, mint az új mértékrendszerben van, bajosan fog sajátjává tenni. Ezenfelül a nép hajlamos az idegen szókat hasonló hangzású hazai szókkal cserélni fel; a Hofmeister még a régi iratokban is hopmes- ter, s így tartani lehet tőle, hogy a métert mételynek fogja nevezni. Fogarassy János tehát a régi nevek felhasználásával akarta az új értékrendet elnevezni. A méter legyen új öl, a liter új itce, a súlymérték alapja pedig a gramm lévén, legyen magyarul terecse (teherecs, mint a teher szó kicsinyített alakja), a kilogramm pedig új font. A kiváló nyeivrégító szerint a méter részei: deciméter — marok, centiméter — ujj (a kis ujjat számítva), a milliméter — vonal (egy körőm- feketényi). A megjegyzéseket maga Fogarassy tette zárójelbe. A területmértékek- nM" á „négyszög* szót kell a mérték elé tenni, a térfogatnál „küb” szót A világért sem köböt Az új itcévé ségiesftett liter századrésze a gyűszű, ötven gyűszű egy új meszely, 20 gyűszű egy römpöly, fél römpöly egy deciliter. A féldecinek nem volt szíve nevet adni, úgy látszik, egy fél römpölynéL, azaz egy decinél kevesebbet senki sein ivott. Akkoriban. Fogarassy János azzal a csodálatos megjegyzéssel fejezte be magyarító javaslatát, hogy „ezen nevezeteket a többi hazai nemzetiségek is könnyen használhatják saját anyanyelvükön”. De hát ékkor hol van a nemzetközi kereskedelmet elősegítő egységes mértékrendszer? Amikor egy ország határain belül sem jut egy nevezetre szlovák, román, szerb, sváb nemzetiség. Hát magában a méretben! A neveket meg tanulja meg minden náció! A bogaras Fogarassyról tudni kell, hogy tanult mesterségére nézve jogász volt s bíró, előbb a hétszemélyes táblán, majd kúrián, de nyelvéíszkedni jobban szeretett. Több dolgozatot írt a magyar nyelv köréből, többek között megírta a magyar nyelv metafizikáját, amire a céh beli .nyelvészek megtérték köntösüket. Legterjedelmesebb munkája a Czuczor Gergely társaságában szerkesztett magyar szótára, ezt a Tudományos Akadémia annyira méltányolta, hogy kettőjük arcképével díszített érmet veretett. Később a nyelvészek ezt is ízekre szedték. s bizonyították. hogy magyarázatai tudománytalanok. A MÉTERTÖRVÉNYNEK egri érdekessége, hogy a város országgyűlési képviselője, Csikv Sándor is felszólalt a vitában, s erős szóval kérdezte. mi lesz az akós hordókkal, amelyekbe annyi pénzt öltek bele? Csak akkor nyugodott meg, amikor közölte 'az előadó, hogy a hordókat hitelesíteni fogják — literre. Dr. Kap« Elemér nál 3 I* o ö h o 3 fa IBoioiitlo* rekordok A tokiói Oszamu Minagava egészen eredeti rekordot mondhat magáénak. Alig töltötte be a hatodik életévét (1968-ban), amikor „Fekete macska tangó” címmel önálló művet komponált. A zeneszámot lemezre is felvették, amelyből egymillió 'példány kelt el. ★ Létszám szempontjából a tyúk viszi el a pálmát a házi szárnyasok között. Statisztikai felmérésből kiderült, hogy földünkön több mint 3,5 milliárd tyúk él. ★ A hosszú életű macskák „dyenje” egy Puss nevű macska volt, amely 36 évig élt úr A legnagyobb testű kroko- dilfajta, a bordás krokodil (Crocodylus parosus) Ázsia, Ausztrália és a Fülöp-szige- tek partján él. A felnőtt állat hossza eléri a négy métert is, súlya pedig az 500 kilogrammot 1823-ban a Fül öp-szi geteken rendkívüli példányt ejtettek foglyul: súlya majdnem elérte a 2000 kilogrammot, hossza pedig 8 méter volt ★ Az angliai Nottínghamben Clemente Raphael Freud 1971. július 15-én 26 perc 25 másodperc alatt egyenként 2 tojásból U)5 omlettet készített. ★ Van egy specsáfis pingvin- fajta (Pygoecelis papua), amely közel 23 percig képes a víz alatt maradni Úr A vttág legmagasabb vízesése a zenezuelai Angel. Itt a Churum folyó vize 979 méter magasból zúdul alá. SASS ERYr A TÓ ÉS ÉN... Azt akartam, hogy a tó legyek én hogy a víz és a testem új anyaggá lényegülve kiáltson a rettenetes csúcsra élni gyönyörű azt akatam, hogy a boldogság kristályperceit visszhangozzák a hegyek hogy feloldódjon e gyöngyöző kékben minden bűn és szenvedés azt akartam, hogy felgyűljön bennem a pillanat mely ott elért ha keserűség kínozna mégis a tó és én mi ketten régen egyek a nyár fáklyáit tűztük lóduló morénák kövei közé lángok fényét vetítve körbe s a világra. SZERB GYÖRGY: Kapussors (Foto: L’Humanité Dimanch) Jes, Sire? Tiszteld, ember a tudni akaró embert, akarjon az tudni még oly első olvastán, vagy hallatán kissé merésznek tűnő módszerek segítségével is. A tudáshoz vezető út mindenkor rögös, de nem mindenkor vezet a legegyeneseb- ben, néha mellé, sőt mellékhelyiségek felé is elkacskaringó- zik. Erről győzött meg az a minapi hír, hogy a japánokat is magával ragadta a nyelvtanulási láz. Ezt kihasználva, egy élelmes japán úr, a „tanuljunk könnyen, gyorsan angolul” jelszó szellemében most olyan WC-papírhen- gert dobott a piacra, amelynek minden göngyölegére hat angol szót nyomtatott. Természetesen japán betűkkel és a helyes fonetikával. A precíz japánok máris kiszámolták — hogyan, hogyan nem, és milyen alakon, azt nem tudom —, hogy ily lehetőségekkel és a körülményekkel élve, ha szorgalmasak, évente 800 angol szót tanulhatnak meg. Szenzációs, nem? Mit sem kell mást tennie az embernek, mint amit tennie a természet törvényei szerint naponta úgyis kell, s az ott eltöltött eddigi percek üres meditálása helyett a szorgos japán angolul tanul. Nyolczáz szót évente. — Természetesen átlagosan. Ha belső rendszereink működése — hm: hogy is mondjam — szaporább, akkor ezer szóig is felmehet, más, ellenkező esetben mondjuk hatszáz szó az elérhető maximum. Ám gondoljuk meg, hogy hatszáz szóval is mi mindent ki lehet fejezni. — ö, Y amanotó úr, nagyon érdekes az 9n angol slengje. Oxford? — Ö nem, Suzuki úr, a világért sem Oxford. Wécé!... Hát nem csodálatos az emberi lelemény? Volt egy is- kolatársam, hihetetlen lexikális tudása volt a „c”~ig bezárólag. Az apja ugyanis a háborús romok között egykor talált egy alig megviselt lexikont ,A—C”-ig jelzéssel. S ezt a lexikont a szülők nem mulasztották el házuk legkisebb, bibILLUZfiO A hegyek éle olyan, mint a párkány, és rajta sétál s álmot fűz a sárkány, egy kisfiú kezéből nőtt a szára, s ez álom lett a Föld legszebb virága. A gondolatok föl- s alá suhannak, égnek fecskéi, lepkéi a hantnak; a sárkányos gyerek csak érez, érez. és így jut egyre közelebb az éghez. Már alkonyul, s a szél nagy orgonája jegenyét, tölgyet, nyírt idéz imára; a sárkány pedig táncol a magasban míg zeng a zene pergőn, s újra lassan; míg emberek, vagy gyásztól hófehéren, vagy örömpírban átmennek a téren. W. C. Az idegen nyelvből átvett rövidítések között talán leggyakrabban olvashatjuk és hallhatjuk a címbeli betűszót A W (dupla w) hangértéke ejtésünkben nem követi az angol dabljú betűzé- si formát. A C-t sem az angol írásjegy szí hangértékében ejtjük. Nyelvhasználatunkban tehát a magyar v és c írásjegyek ejtésének megfelelően a rövidítés hangzásbeli alakja vécé, illetőleg vécé. Ez utóbbi hangalak népnyelvi változatnak iS tekinthető. A betűszó mindkét tagja után pontot kell tennünk, mert a water closet (vízöblí- téses illemhely) angol szó- kapcsolatból emeltük ki a két írásjegyet. Üjabban gyakran pontok nélkül írják le ezt a rövidítést. A helyes írásformák tehát: W. C., W. C.-ben, W. C.-kagyló, W. C.- kefe, W. C.-papír stb. A szókapcsolat mindkét tagja nyelvhasználatunkban vállalja a megnevező szerepet, bár általánosabbá vált a vécé, míg sok ember finom fülét inkább sérti a klozett hangsor. Ezek a szóalakok ma már jól beilleszkednek az alábbi magyar szavak sorába: per- váta, árnyékszék, reterát, budár, buda, budi, pőce, , putraszék, illemhely stb. A nem mindig okkal történő illendőség miatt sokan a durva minősítéssel illetik ezeket a megnevezéseket, pedig van közöttük néhány „előkelő” származású szó is. A nyelvjárási badar, budár, budi szóalakok pl. francia eredetűek, s a női öltözőszoba fogalmi tartalmat nevezték meg vele. Mivel a szavak is — Kosztolányi szerint — közhasználatú cikkek, akár akarjuk, akár nem, élnünk kell az újabban egyre általánosabbá váló vécé és klozett szóalakokkal is. Az igaz, hogy a leghétköznapibb helyzetekben találkozunk velük, de újabban még versbeli szókká is váltak, és mint stiluseszközök szinte önmaguk fölé emelkedtek. Csak néhány példát ennek bizonyítására. A rövidített betűszó pl. jól teljesíti nyelvi szerepét ezekben a versrészletekben : „W. C., hol trágyalétől mocskosán nem fröccsen falra trágárhangü vers” (Pákolitz: Utópia). — „A szobaasszony leoltja a Wi C.-ben a villanyt, s a ' kisváros horkolni kezd” (Ladányi: Szabadban). Igen jó környezetfelidéző szerepe van a vécé ejtésváltozatnak Béres Attila Magánügyek című költeményében: „A győztes utókornak pedig Vécéfalra vésett üzenetek tőmondatokban”. Ezek az idézetek arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy egy szóalakot nem szabad önmagában hibáztatnunk, durvának vagy nem illendőnek minősítenünk, mert bizonyos beszédhelyzetekben kifejező nyelvi és stílusbeli szerepre is nagyon alkalmasak. Dr. Bakos József liotékának a legkevésbé sem nevezhető helyiségébe tenni. Iskolatársam lelki- ismeretes és tudni vágyó gyermek volt, betéve megtanulta hát a lexikon első kötetét Auchentöl Czyewski-ig. Am több kötet nem lévén, élete derekáig is fél-, sőt .nyolcad- kötet művelt maradt. Mert hiányzott belőle és környezetéből a japán leleményesség, anyagcseréjének gondos és tervszerű egyeztetése a szük> séges tudás megszerzésére fordítandó idővel. Távol álljon tőlem persze, hogy ezt a japán példát követendőnek állítsam magunk elé. Más világ, más mellékhelyiség, más papírhengerek azok. Én csak egyszerű kis történetkét kívántam elmondani, mintegy kuriózumként arra nézve, hogy lássuk, mi mindenből lehet, ha várat nem is építeni, de nyelvtudást teremte ni, azt igen. — Yes, Sire? Ezt és ennyi angolt könyvből tanultam, egy fő helyiségben! (egri) l
