Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

Felszabadulásnak 30. évfordulóján előre Is tekintünk A megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédét tartja. (Foto: Perl Márton) (Folytatás az 1. Makrót) tek felemelkedésének igazi útja a szocializmus. Ezek a tapasztalatok ma is eleven s mind megújuló kisugárzó erővel hatnak az egész vi­lágon. Az eltelt több minit fél évszázad alatt a forradalom és tapasztalatai kiállták az idó sokféle próbáját A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győ­zelme Világszerte új lendü­letet adott a társadalmi ha­ladásért folytatott harcnak- A Szovjetunió léte, forra­dalmasító politikája nyomán létrejött a szocialista világ- rendszer, amely ma már olyan erővel és befolyással rendelkezik az egész világon, hogy az új világháború ki­robbantásáról való lemon­dásra kényszeríti az impe­rialista hatalmakat. Mi tudatában vagyunk annak, hogy az tmpea-ializ- mus természete nem válto­zik, azért harcol, hogy meg­mentse önmagát, hogy fenn­maradjon a tőkés rendszer. Amíg van imperializmus, f ennáll a háború veszélye is. Az utóbbi évek tanulsá­gai minden becsületes em­bert meggyőznek arról, hogy az imperializmus háborús cselekedetei sorozatosak és igen veszélyesek. A világ megújhodását, az emberiség jövőjét azonban a szocializmus erői hordoz­zák. Azok az erők, amelyek az emberiségnek jót akar­nak, a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal tarta­nak. A béke és a haladás erői közös fronton küzdenek, ez a biztosítéka annak, hogy az emberiséget érin­tő egyetlen kérdést sem lehet ma már megoldani a Szovjetunió, a szocialista országok álláspontjának fi­gyelembevétele nélkül. A tőkés hatalmi köröket a szocialista világrendszer megnövekedett ereje, befo­lyása, a szocializmus eszmé­jének térhódítása arra kény­szeríti, hogy a korábbinál reálisabb külpolitikát való­sítsanak meg és tárgyaló- asztalhoz üljenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája kö­vetkeztében népünk életét, cselekedetét és gondolkodá­sát. millió szállal szövi át az internacionalizmus szelleme. Népünk büszke arra, hogy eredményesen munkálkod­hat a proletár internaciona­lizmus teljes érvényesülé­sén. a nemzetközi munkás­mozgalom erősítésén, a né­pek közötti barátság és együttműködés elmélyítésén, a háború nélküli élet bizto- sító'án- Pártunk,i népünk minden erejével azon mun­kálkodik, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban meglé­vő gondok megszűnjenek, iogy a békés élet útja min­ién nép számára biztosítva \ ■»*7 4íJSÍ 1915. április 4„ pen tek A mi pártunk azt vallja — a szocializmus építésének eddigi tapasztalatai is azt bizonyítják —, hogy a szo­cializmus építése nincs biz­tonságban a szocializmus erőinek összefogása nélkül, és nincs internacionalizmus a Szovjetunióhoz való bará­ti ragaszkodás nélkül. Tisztelt elvtársak! Párttagságunk és dolgozó népünk előtt közismert, hogy a napokban fejeződött be a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa. A párt XI. kongresszusa értékelést adott a szocializ­mus építésének eredményei­ről, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sáról, határozataival meg­szabta a rövid és hosszabb távú céljainkat és feladata­inkat. A kongresszus meg­állapította, hogy * Magyar Szocialista Mun­káspárt az elmúlt négy esztendőben következete­sen érvényesítette fő poli­tikai irányvonalát, végre­hajtotta a X. kongresszus határozatait, Dolgozó népünk a párt irá­nyításával magasabb szín ten és sikeresen építette a szocialista társadalmat, ha­zánk, a Magyar Népköztár­saság előbbre haladt a szo­cializmus útján. Társadalmunkban mind­végig érvényesült a párt, a munkásosztály vezető szere­pe, tovább szilárdult a mun­kásosztály hatalma, a mun­kás-paraszt szövetség. Kiszé­lesedett a szocialista demok­rácia, mélyült a szocialista nemzeti egység- A népgazda­ság arányos fejlődése mel­lett megvalósulnak a negye­dik ötéves terv céljai, haté­konyabbá vált a gazdasági munka. A gazdaságirányítás bevált rendszerének tovább­fejlesztésére intézkedések történtek, a termelőmunka eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Közelebb jutottunk a ki­tűzött célhoz, hogy gazda­ságilag fejlett országgá vál­junk. Ezt támassza alá He­ves megyei fejlődésünk is. A megye gazdasági életében az ipari termelés uralkodóvá válása, a Thorez Bányaüzem, a Gagarin Hőerőmű, a kis­körei. vízlépcső termelésbe állítása fémjelzik a fejlődés gyors ütemét. Bővültek a szocializmus anyagi-műsza­ki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A tervek-, nek megfelelően növekedett a vegyipar, a villamosener­gia- és a gépipar aránya. A termelésszerkezet a központi fejlesztési programok, a re­konstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására kedvezően változott. A mezőgazdaságban terjed a korszerű technika, az ipar­szerű termelés. Kiemelkedő eredmények születtek a bú­za-, a kukoricatermelésben. A szocialista mezőgazdaság magas színvonalon elégíti *i az ország és a lakossá® szükségleteit- A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünkben fő fel­adat » társadalmi termelés hatékonyságának az eddigi­nél erőteljesebb növelése. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a nemzeti jö­vedelem növekedése túlnyo­mó részben a munkaterme­lékenység emeléséből szár­mazzék. Az ötödik ötéves terv idején a felhalmozódás­nak és a fogyasztásnak olyan aránya szükséges, amely egyidejűleg biztosítja a termelés bővítéséhez szük­séges beruházásokat és az életszínvonal rendszeres emelkedését, és azt, hogy a népgazdaság két fő ága, az: ipari és a mezőgazdaság összehangoltan fejlődjék. Nagyobb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy hazánk­ban is gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudomá­nyos-technikai forradalom és párosuljon a szocialista tár­sadalom előnyeivel. Ennek különös jelentőséget ad az, hogy a világgazdaságban je­lenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyze­tet teremtenek. A legutóbbi években — részben objektív okok hatására, részben a nemzetközi tőkés monopóli­umok mesterkedései követ­keztében —, kiéleződött a nyersanyag- és energiaprob­léma, amelytől nem függetle­nítheti magát a magyar nép­gazdaság sem. Azt is látnunk kell. hogy a számunkra ked­vezőtlen változások nem át­menetiek, mértékük változ­hat, de hosszú távon számol­ni kell velük. A beruházási tevékenység hatékonyabbá tétele azt kí­vánja meg, hogy minden szinten javuljon a tervező munka, a gazdasági, műszaki előkészítés, a szervezettség, hogy rövidüljön az indokolat­lanul hosszú kivitelezési idő. Határozott intézkedések szük­ségesek a nemzeti vagyon nagy részét kitevő termelő be­rendezések jobb kihasználá­sára, a műszakszámok növe­lésére azért is, hogy ezáltal beruházási megtakarítás le­gyen elérhető. Fegyelmezett munkára van ahhoz szükség, hogy csökkenjen a befejezet­len beruházások aránya. As előttünk álló évek egyik legfontosabb gazda­sági. feladata a népgazda­ság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasz­nálása — a munka termelékeny sé- genek a növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javí­tása. Tovább kell folytatni a termelő folyamatok korszerű­sítését, gépesítéssel tovább kell csökkenteni a nehéz fi­zikai munkát. Következetesen erősíteni kell a munkafegyel­met, gyorsabb előrehaladásra van szükség a munkaerő­gazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezésben. El kell érni, hogy az ésszerű takaré­kosság társadalmi méretű közüggyé váljék. k Szocialista előrehaladásunk, gazdasági építőmunkánk ered­ményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a negye­dik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezetthez közelállóan növekszik. Népünk kulturáltabban él, jobban táplálkozik, szeb­ben öltözködik, mint bár­mikor ezelőtt. Az utóbbi években a társa­dalmi juttatások a tervezett­nél dinamikusabban fejlőd­tek. Az életkörülmények ja­vulásához a széles körű mun­kaidő-csökkentés is hozzájá­rult. Azt tervezzük, hogy a jö­vőben az életszínvonal azon tényezői kerüljenek előtérbe, amelyek egyidejűleg szolgál­ják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot. Bér­politikánk fő célja a munka szerinti elosztás erősítése. Tervezzük megszüntetni az azonos munkát végző nők és férfiak keresetében ma még meglövő különbségeket.. A törvényes munkaidő teljesebb kihasználása mellett jobb szervezéssel, a fegyelem erő­sítésével szükséges megala­pozni a munkaidő további tervszerű csökkentését, a 44 írás munkahét általánossá ételét. A kongresszus állást oglalt abban, hogy a nyug­díjrendszerünket egységesít­sük, emeljük as alacsony itEügdüakak heg# fokozata­san megszűnjenek a társada­lombiztosításban ma még fennálló eltérések. * Tisztelt elvtársak! Nagy és pozitív változások mentek végbe a magyar tár­sadalomban. A mai Magyar Népköztársaság már nem az, ami négy évvel ezelőtt volt. Tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe, a szo­cializmus gazdasági, eszmei­politikai alapjainak megszi­lárdulásával tovább erősödött a társadalom egysége. Munkásosztályunk nem­csak számban, öntudatban is nagyot nőtt. odaadóan dolgozik. Nagy többsége tudatában van annak, hogy politikai állásfoglalása és aktivitása, szemlélete és fegyelme alapvetően befo­lyásolja a dolgozók min­den csoportjának munká­ját és magatartását. A munkás-paraszt szövet­ség jelentős kiszélesedését szolgálta, hogy a szövetkezeti parasztság munka- és életkö­rülményei közeledtek a mun­kásokéhoz, fejlődött kollektív tulajdonosi szemléletük, aktí­van részt vesznek a közélet­ben. Ezért válhatott mind gazdagabbá tartalmában is a munkás-paraszt szövetség. Érezhetően fejlődött az ál­lam irányító, ellenőrző tevé­kenysége a legmagasabb ál­lamhatalmi szervekben és a helyi tanácsokban egyaránt. Tanácsaink közelebb kerül­tek a választókhoz azáltal is, hogy gondosabban kezelik ügyes-bajos dolgaikat. Akkor járunk el azonban helyesen, ha e területen is fokozzuk a követelményeket. A dolgozók mind szélesebb körét kell be­vonni a döntések meghoza­talába, az állami élet gyalzor- lásába, fő feladat a közér­dek érvényesítése az állami munkában a szocialista de­mokrácia további szélesítése. Népi hatalmunk annál erő­sebb, minél nagyobb támoga­tást kap a tömegektől, minél szélesebb körű és minél mé­lyebb a szocialista demokrá­cia. A szocializmus építésé­nek nagy eredménye az, hogy a Magyar Népköztársaságban érvényre jut a szocialista tör­vényesség. Kedves elvtár^akd Nagy és eredményes volt az az út, amit a magyar dol­gozó nép pártja vezetésével megtett. A szabad 30 év táv­latából visszatekintve soha nem szabad elfelejtenünk számadásunk és előretekinté­sünk alkalmával azokat a történelmi állomásokat, mér­földköveket, amelyeket ke­mény harc és munka árán közelítettünk meg, értünk el, majd hagytunk magunk mö­gött. Melyek ezek az állomások, illetve mérföldkövek? 1945. április 4-én felszaba­dult a magyar nép addigi uraitól, a kapitalistáktól, a földesuraktól és fasiszta rendszerüktől: politikailag kompromitált, kifosztott, füs­tölgő, romokban heverő or­szágot kapott örökségül. A háborúban az ország amúgy is fejletlen iparának harma­da megsemmisült, hídjait el­pusztították, a lakóházak sú­lyosan megrongálódtak, a föld műveletlen maradt, az állatállomány nagy részét el­hajtották. Az emberek éhez­tek, ellátatlanok voltak. A kilencmillió magyar állam­polgárból több mint félmillió ember pusztult el a háború­ban és a fasiszta megsem­misítő táborokban. A felszabadulást közvetle­nül követő időszak rendkívül bonyolult és sokrétű felada­tai: a romok eltakarítása, a termelés megindítása, az el­látás megszervezése, a közle­kedés helyreállítása minde­nekelőtt a név talpra állítá­sát. önbizalmának visszaadá­sit., a társadalom szétzilált erőinek megszervezését, egy új, demokratikus hatalom, szervezett állam megteremté­sét követelte meg. A visz- szásnak tűnő kép láttán, amit az összeomlott állam az atomjaira hulló társadalom helyzete és a romokban he­verő ország mutatott, so,_r'n hitüket vesztették és nem lát­tak kiutat maguk előtt. A kishitűség leküzdésére, a tömegek mozgűsításahw vi­lágos utat mutató erőre volt szükség. Ezt a politikai erőt a fa­sizmus negyedszázada alatt betiltott és üldözött, de mindvégig elszántan harcoló kommunista part képviselte. A pórt arra hívott fel, hogy a nép összefogásával, aktív harcával és munkájával, a reakciós erők szétzúzásával teremtsünk új hazát. Vallot­ta: Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország, mindezek ellenére „lesz magyar újjászületés”. A kommunisták pártja kez­deményezésére zászlót bon­tott a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, létrejött a pártok koalíciója; szorgal­mazta az új, demokratikus állam első intézkedő szervei­nek a létrehozását: az ideig­lenes nemzetgyűlést, az ideig­lenes kormányt, a nemzeti bizottságokat. Ugyanakkor biztosítani kellett a fejlődés külső feltételeit is. Az a fejlődés, amely a fel- szabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, bogy ha ran világos eél, \ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő össze­fog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdé­sére képes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folyó harcban: a bányák, bankok, gyárak államosításá­val a nagytőkések, a földosz­tással a nagybirtokosok ha­talmának gazdasági-társadal­mi alapjait semmisítette meg. Felszámolta a régi burzsoá rendet és megnyitotta az utat a szocialista forradalom győ­zelméhez. A három éves terr végre­hajtásával eltűntek a romok, megszűnt az infláció, meg­szilárdult a termelés, elkez­dődött a kulturális forrada­lom. ' Az első évek harcainak legnagyobb eredménye a munkásegység megterem­tése, a proletárdiktatúra kivívása volt. A küzdelmes harcok fő tör­ténelmi eredményeként szi­lárd szocialista alapokra ke­rült és azon fejlődött tovább a Magyar Népköztársaság. A 30 év alatt megtett utat áttekintve, hazánk akkori és a mai helyzetét egybevetve, a harc és a munka eredmé­nyeit számba véve, a Magyar Népköztársaság olyan vívmá­nyokat mutathat fel, amelyek méltán váltanak ki elismerést barátaink és ellenségeink kö­rében egyaránt. ^Kedves elvtársak! Ma — szabaddá válásunk 30. évfordulója alkalmából — számadást készítettünk, de egyben előre is tekintünk. Az előre tekintésnek nagyszerű okmánya a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kong­resszusán alkotott program- nyilatkozat. A következő 15—20 évben a fejlett szocialista társa­dalom építésének idősza­kában ez az okmány lesz iránymutatója egész tevé­kenységünknek. Mit akarunk megvalósíta­ni? Erősíteni kívánjuk a mun­kásosztály vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetséget, célunk, hogy az értelmiség közelebb kerüljön a munkás- osztályhoz. Munkánk nyomán közelebb kell kerüljenek egymáshoz az osztályok, a ré­tegek gondolkodásban, mun­kában, életkörülményekben és életszínvonalban egyaránt. Minél előbbre jutunk a szo­cializmus építésében, minél inkább erősebbek a szocialis­ta termelési viszonyok, annál közelebb kerülnek egymáshoz az' osztályok és rétegek alap­vető és részérdekei is. Az elkövetkező két, évtized­ben az államnak, a gazdasá­gi szervező, irányító, a kul­turális és nevelő tevékenvs 4 lesz az elsőrendű feladata. Az állam szerepe eredmé­nyeinktől függően növekszik. Mindez együtt jár a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­vel. A programnyilatkozat a szocialista állam össznépi jellegének távlatait vetíti elénk: annak a társadalomnak a távlatát, amelyben mind tel­jesebben bontakozik ki és fejlődnek majd a kommu­nista társadalom önkormány­zati elemei. Felszabadulásunk 30. évfor­dulóján arról adhatunk szá­mot, hogy a párt 1948-as programnyilatkozatában ki­tűzött célokat megvalósíthat­tuk. A. mostani programnyi­latkozat bizonysága annak,- hogy o jövőben is hűek ma­radunk a marxizmus—lent- nizmus eszmeihez, hogy foly­tatjuk a szocialista társada­lom építését. Népünk így jut közelebb az egyetemes em­beri célhoz: a minden elnyo­mástól és kizsákmányolástól mentes új világhoz, a kom­munizmushoz, amelyben a népek békében, jólétben élnek és az emberiség végér­vényesen a szabadság biro­dalmába lép. Pártunk XI. kongresszusa a szocialista építés további,: mind nagyobb feladatainak megoldását, a sokoldalúan fejlett társadalom felépítését, s egyben a kommunista épí­tésre való átmenet előkészí­tését tűzte ki célul. Ha a mostani programnyi­latkozatot egybevetjük a kommunista párt 1944. no­vemberében az ország elé terjesztett javaslatával, akkor látjuk igazán azt a hatalmas változást, amely hazánkban -végbement. A történelmi sorsforduló jubileumát és fejlődésünk három évtizedes eredmé­nyeit úgy ünnepelhetjük, hogy egyben előretekin­tünk. készülve a további feladatokra, melyek meg­oldása előbbre viszi ha­zánkat a feljett szocialis­ta társadalomhoz, a kom­munizmushoz. Kedves elvtársak! A mi népünk mindkét ke­ze munkával van tele és bi­zakodva nézünk a jövőbe. A Szovjetunió, a szocialista or­szágokkal együttműködve népünk alkotó munkája nyo­mán megvalósulnak azok a célok, amelyekért oly sokan áldozták életüket. A hala­dás fáklyavívőinek sohasem volt könnyű dolguk. A hala­dó emberiségnek a szocializ­mus győzelméhez vezető úton még nagyon sok és ke­mény harcot kell megvív­niuk, még nagyon sok aka­dályt kell legyőzniük, de mi bizton haladunk ezen az úton, mert a marxizmus-le- nínizmus világítja meg e történelmi utat. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján együtt örü­lünk szovjet barátainkkal Együtt voltunk és vagyunk a hétköznapi munkában, a harcban, s együtt leszünk a jövőben is. Ezért hangozhat őszintén és szívből az ünne­pi jókívánság: Érjen el további sikereket a szovjet nép, erősödjék, vi­rágozzék szocialista hazánk! Ez a magyar nép, megyénk dolgozóinak hőn óhajtott kí­vánsága. Éljen április 4-e. hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója! — fejezte be beszé­dét a megyei pártbizottság első titkára Az ünnepi beszéd után a szovjet, majd a bolgár delegáció vezetője méltatta a felszabadulás és a barátság jelentőségét. Ezután kölcsönös ajándékátadásra került sor. Az ünnepség első része az Internacionáléval ért veget ★ Szünet után került sor az ünnepi műsorra, amelyben köz­reműködött a megyénkben vendégszereplő targovistei énekkar Koszta Petrov vezetésével, az Egri Szimfonikus Zenekar és az egri I. számú Ének-zenei Általános Iskola és a tanárképző fő­iskola 11. számú gyakorló általános iskolájának egyesített énekkara Farkas István vezénylésével, a gyöngyösi Vidrócki Együttes Zeltner Imre művészeti vezető irányításával, Petrán Katalin, Nagy Erzsébet, a József Attila szavalóverseny egri győztesei es Bota Zsuzsa, a TV. számú Általános Iskola tanú­ig*.

Next

/
Thumbnails
Contents