Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

\ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Negyvennyolc év után először szavaz Portugália Nagy nemzetközi érdeklődés közepette ma hatmillió portugál választópolgár szavaz az A lkotmányózó Nem­zetgyűlés összetételéről. Portugália népe 48 évi fasiszta diktatúra után először kap jogot ahhoz, hogy eldöntse, 12 párt közül melyikre adja voksát. A megválasztandó 247 tagú nemzetgyűlés dolgozza majd ki az ország új, demokratikus alaptörvényeit. Portugália legújabb történetének felelősségteljes idejét éli. A választási küzdelem időszakát hisztérikus nemzetközi és belföldi kommunlstaellenes támadások jellemezték, amelyekben részt vett minden objektíve ellenforradalmi erő. A püspöki kar nagy felháborodást keltő beavatkozási kísérlete után, ami arra irányult, hogy a katolikusok ne szavazzanak a marxista pártok­ra, szinte a 24. órában a nemzetközi jobboldali sajtó a Portugál Kommunista Párt rágalmazásával sietett a belföldi haladásellenes erők támogatására. A kommu- nistaellenes akciókban különösen kitűnt a Jobboldali Demokratikus Néppárt (PPD) és a nagytőke pártja, a Szociális Demokrata Centrum (CDS). A szélsőjobboldal támadásaival párhuzamosan Portugáliában felfokozták tevékenységüket azok a ki- sebb-nagyobb csoportok, szervezetek, amelyek alapta­lanul „baloldalinak”, sőt „marxistának” nevezik ma­gukat. Ezek „a burzsoázia elleni kibékíthetetlen harc­ról” szónokolnak, de fő céljuk a munkásmozgalom egységének megbontása, a fegyveres erők mozgalmá­nak és a Portugál Kommunista Pártnak a rágalmazá­sa. A reakciónak — mint a Portugál Kommunista Párt lapja, az Avan te! rámutatott i— nem sikerült a válasz­tás meghiúsítása. A burzsoá sajtó Portugáliában, és ^ annak határain túl, úgy igyekszik beállítani a helyzetet, mintha min­den egyetlen hajszálon függne, s ha ez a hajszál elsza­kad, minden összeomlana Portugáliában. Azok a kö­rök, akik ilyennek igyekeznek feltüntetni a helyzetet, vágyálmaikat keverik össze a valósággal. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választás kimene­tele nem zavarhatja a továbbá alkotómunkát. Az ideig­lenes kormány megalakításának, illetve átalakításá­nak módjáról kiadott törvény ugyanis olyan intézke­déseket tartalmaz, amely nem hagy kétséget afelől, hogy az új alkotmány kidolgozásával megbízandó tes­tület nem szólhat bele a kormány dolgaiba, nem vitat­hatja el az MFA és a demokratikus erők hatalmi jogát. \ (KS) Hozzátartozók rohama az amerikai nagykövetség ellen Saigonban Az amerikaiak vietnami hozzátartozóinak százai ostromolják naponta az USA nagykö­vetsége konzuli részlegét Saigonban, hogy beutazási engedélyt szerezzenek az Egyesült Államokba. Képünkön: rendőrök igyekeznek fenntartani a rendet a konzulátus előtt. (Tedefoto — AP — MTI — KS) „Visszaszámlálás” Saigonban Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: ,,A fasiszta Németország és szövetségesei felett ara­tott győzelem sok nép együt­tes erőfeszítéseinek eredmé­nye volt” — állapította meg csütörtökön ehangzott nyi­latkozatában Szergej Stye­menko hadseregtábomok, a Szovjet Hadsereg vezérkari főnökének első helyettese. Styemenko a Szovjet Had­sereg Központi Múzeumában nemzetközi sajtóértekezle­ten, a világsajtó képviselői és a szovjet fővárosban akkreditált katonai attasék előtt értékelte a szovjet nép és' más népek részvételét a fasizmus . elleni világméretű küzdelemben. „Népünk mindig emlé­kezni fog arra, hogy a ju­goszláv hazafiak a nagy honvédő’ háború első nap­jától az utolsóig harcostár­saink és szövetségeseink voltak, hogy a jugoszláv népi felszabadító hadsereg nagymértékben hozzájárult a fasizmus szétzúzásához” — jelentette ki az ismert szov­jet katonai vezető és had­történész. A Szovjet Hadse­reggel vállvetve, bátran küz­döttek a fasiszta agresszo- rok ellen a szövetséges len­gyel és csehszlovák csapa­tok, a háború befejező sza­kaszában pedig Bulgária, Románia és Magyarország csapatai i§ — mondotta Styemenko. Megemlékezve a mongol forradalmi fegyveres erők és a francia „Normandia- ÍÜyeman” repülőezred ér­demeiről a fasizmus elleni harcban, Styemenko a to­vábbiakban kijelentette: ..Tisztelettel adózunk az Egyesült Államok Anglia és Franciaország hadseregei­nek, amelyek hŐ6i harcot vívtak a közös ellenséggel mesterien hajtottak végre egész sor tengeri hadműve­letet és több nagy partra szálló hadműveletet." Hit- lerellenes koalíció országai­nak együttműködésével — állapította meg a hadsereg- tábornok — gyakorlati bi­zonyítást nyert a különbö­ző társadalmi és politikai rendszerű országok hatékony politikai és katonai együtt­működésének lehetősége. SAIGON: A Nguyen Ba Can saigoni miniszterelnök vezette kor­mány szerdán testületileg be­nyújtotta lemondását a re­zsim elnökének — közölte csütörtökön egy kormány­szóvivő. Tran Van Huong el­nök a lemondást elfogadta. A Can-kormányt tíz nappal ezelőtt a hétfőn lemondott Thieu nevezte ki. ★ NEW YORK: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, szerdán Chicagó­ban kijelentette: a világszer­vezet kész közvetítő szerepet vállalni a vietnami konflik­tusban. WASHINGTON: A Pentagon szóvivője szer­dán cáfolta japán napilapok­nak azt az értesülését, hogy amerikai állampolgárok és amerikaiakkal kollaboráló dél-vietnamiak evakuálásá­nak segítésére a dél-vietna­mi Vuang Tau haditengeré­szeti támaszponton partra szállt az Egyesült Államok egyik tengerészgyalogos zászlóalja. ★ Az AFP francia hírügynök­ség washingtoni tudósítója az amerikai hadügyminisztéri­umban úgy értesült, hogy Dél-Vietnamból naponként 2000 amerikai és az ameri­kaiakkal kollaboráló dél-vi­etnami állampolgár érkezik a csendes-óceáni Guam-6zi- getre. A francia hírügynökség általábán jól értesült ameri­kai forrásra hivatkozva je­lentette: a Pentagon állítólag utasítást kapott arra, hogy maximum 175 000 Amerika- barát dél-vietnami evakuálá­sát készítse elő. ★ PÁRIZS: Paul d’Ornando francia szenátor, aki a párizsi parla­mentben a Délkelet-Ázsiában élő francia állampolgárokat képviseli, csütörtökön Saigon­ba utazott. Előzőleg találko­zott Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnökkel. A ta­lálkozó után azt mondotta: az államfőnek az a kívánsá­ga, hogy a dél-vietnami né­pes francia kolónia továbbra is maradjon Vietnam déli részében. Nagygyűlés Hanoiban HANOI: A felszabadított Hueban, az egykori császárvárosban s DNFF és a DIFK vezetői nagygyűlésen találkoztak a lakossággal. Thua Thien tar­tomány minden részéből csaknem 30 ezren jöttek el, hogy üdvözöljék Nguyen Huu Thot, a Dél-vietnami Felsza- badításl Front KB elnökségé­nek elnökét és az ideiglenes forradalmi kormány több tagját. A nagygyűlésen el­hangzott beszédében Nguyen Huu Tho felszólította honfi­társait, hogy maradéktalanul valósítsák meg a DIFK 10 pontos programját, amely a felszabadított, területek éle­tének normalizálására . irá­nyul. A szónok erélyes han­gon ítélte el a dél-vietnami gyermekek elrablását és erő­szakos áttelepítését az Egye­sült Államokba. A nagygyűlés után a részt­vevők lelkes hangulatú fel­vonulást rendeztek a felsza­badított városban. Támad a „szélsőbal” Portugáliában LISSZABON: Öt portugál szélsőbaloldali párt vezetői a választási kam­pány utolsó napján provoka­tiv felhívást intéztek a mun­kásokhoz: arra szólították fel, hogy a május I-i felvonulás alkalmával ragadjanak fegy­vert és döntsék meg az ideig­lenes kormányt. A semmifé­le tömegbázisra nem támasz­kodó csoportocskák provoka­tív rádiófelhívásukban bohó­zatnak nevezték a választáso­kat. M7&. április 3á„ pentofc Megmenteni a jövő nemzedékét Harminc éve alakult meg az ENSZ „Elhatároztuk, hogy meg­mentjük a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zú­dítottak kimondhatatlan szen­vedést az emberiségre.” En­nek a gondolatnak a jegyé­ben került sor 1945. április 25-én San Franciscóban arra az ötven ország képviselőiből álló konferenciára, amely az ENSZ-alapokmány végleges szövegének elkészítésére volt hivatott. A tárgyalások június 25- én értek véget. Az Egyesült Nemzetek első 50 tagálla­mának képviselőiből aznap este, helyi idő szerint 22 óra 53 perckor jóváhagyták az alapokmány végleges szöve­gét a San Francisco-i opera­házban. (Ott üléseztek a kül­döttek.) • A jelenlevő háromezer fő­nyi közönség helyéről felállva tapsolt, üdvözölte az ENSZ megalakulását. Az öt nyelven — angol, francia, spanyol, orosz és kí­nai — megszövegezett alap­okmányt a delegátusok név­sor szerint írták alá. A ki­rály-kék selyemkötésű, tör­ténelmi jelentőségű doku­mentum kék borítású aszta­lon feküdt, az asztal egy óriás méretű koppenhágai kék szőnyegen állt, közben a delegátusok ódivatú francia székei, az egészet a tanács­kozáson részt vevő ötven ál­lam selyemzászlóinak erdeje fogta körül. (Egyébként a kék azóta is az ENSZ hivatalos színe.) A megállapodás szerint „a világszervezet alapokmánya csak akkor válik érvényessé, ha azt az öt nagyhatalom mellett — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína — valamint a csatla­kozó államok többsége is, összesen 29 állam ratifikálja és az erről szóló hivatalos jegyzéket az amerikai kor­mánynál letétbe helyezi... A megállapodásnak ez a pontja akkor teljesült, ami­kor 1945. október 24-én a washingtoni szovjet nagykö­vetség tanácsosa, Fjodor Orehóv átadta a State De­partment ’ képviselőjének a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége rati­fikációs okmányait Az alapokmányt ma bár­ja megtekintheti a New York-i ENSZ-palota hatal­mas előcsarnokában, a szov­jet Szputnyik és a Föld for­gását jelképező Foucault-in- ga között A dokumentum szövegében a többi között ez olvasható: „A világszervezetet a szer­ződő állomok azzal as el­határozással hoztak létre, hogy megmentik a jövő nemzedéket a háborúk bor­zalmaitól és hitet tesznek az alapvető emberi jogok, va­lamint kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erői­ket béke és biztonság fenn­tartására egyesítve biztosí­tani kívánják, hogy a fegy­veres erők alkalmazására, ha csak közérdek nem kí­vánja, többé ne kerüljön sor.” Mint tudjuk, az alapok­mánynak ezeket az előírásait nem minden tagállam tar­totta be. Az imperialista erők egy ideig, saját céljaik meg­valósítására próbálták fel­használni a világszervezetet. Ennek legkirívóbb példája a koreai háború kirobbantása, az ENSZ lobogója alatti kül­ső beavatkozás volt. A szocializmus és a hala­dás erői azonban meghiúsí­tották a hidegháborús körök próbálkozásait, s a követke­zetes békepolitika nyomán kibontakozó enyhülési folya­mat kedvező feltételeket te­remtett ahhoz, hogy a ma már 138 tagú ENSZ valóban azzá váljék, amit az alapok­mány megfogalmazói célul tűztek ki: „A világfejlődés gyakorlati szükségleteiből ki­indulva őrködjék a népek békéje és biztonsága fölött.” Kanyo András A szíriai külügyminiszter Szovjetunióban Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter (jobb oldalt) tár­gyalásokat folytatott a Moszkvában hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodó Abdel Halim Khaddam szíriai minisz­terelnök-helyettessel és külügyminiszterrel (bal oldalt). (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) Szadat Teheránban Reza Eahlavi sah palotájában üdvözli a Teheránba hivata­los látogatáson tartózkodó Szadat egyiptomi elnököt. (Telelőt» — AP—MTI—KS — Népújság leleíol.o) A győzelem napja

Next

/
Thumbnails
Contents