Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-22 / 93. szám
1. Világot látni, más népek életét, szokásait megismerni minden embernek vágya, s ma már egyre inkább elérhető lehetősége is. Mondanom sem kell, hogy menynyire megtisztelő volt számomra — minden bizonnyal megyénk népfrontmozgalmi munkájának eredményeként is — az a szép megbízatás, hogy egy delegáció tagjaként. amelynek Sebestyén Nándor né, az OBT főtitkára volt a vezetője, olyan földrészen tehettem látogatást, amely természeti kincsekben gazdag, növény- és állatvilágában, klimatikus viszonyaiban különleges, s ami mindezeknél lényegesebb: három évtizede földünknek ez a tája szinte állandó szereplője a napi hírek katonai jellegű részének. Az indokínai félsziget három országában töltöttem majd egy hónapot: a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Dél-Vietnami Köztársaságban (Dél-Vietnam felszabadított területein) és káoszban (Laosz felszabadított területein). A három ország kifejezés „de jure” igaz, hiszen a VDK, a DVK és I«iosz önálló, a legtöbb állam által diplomáciailag elismert ország. Az indokínai és elsősorban a vietnami emberek gondolkodásában, érzésvilágában viszont — Ho Si Minh végakaratának megfelelően — „de facto” egy Vietnam létezik, amely jelenleg jogilag és átmenetileg három részre oszlik. Az emberek érzésvilágának ilyen megnyilvánulását nap mint nap tapasztaltam. Delegációnk a Hazafias Népfront, a magyar békemozgalom és a Szolidaritási Bizottság képviseletében — megbízatásának megfelelően — tárgyalásokat folytatott, s megállapodásokat írt alá a vendéglátó országok illetékes szerveivel. Küldöttségünket mindenütt magas szinten, fogadták, őszintén tájékoztatták helyzetükről, 's a megoldásra váró feladatokról. Külön is ki szeretném emelni a vendéglátók, vezetők, munkások, parasztok, katonák utolérhetetlen ü 1 kedves, előzékeny és szívélyes magatartását, amit k ínntartózkodásucnk során mindig tapasztalhattunk. Az útra, mint ilyenkor általában szokás, lelkileg, fizikailag felkészülve indulta m el, mégis várakozáson felül hosszú, talán fárasztó, de ugyanakkor rendkívül izgalmas és érdekes is volt Az AEROFLOT Szovjet Légitársaság TU 154-es és IL 18-as utasszállító gépei Budapest — Moszkva — Tbiliszi — Bombay — Rangoon — Vientiane — Hanoi útvonalon 11 ezer méter magasságban 950—1000 km-es óránkénti sebességgel röpítettek első útioélunk, Hanoi felé. Repülőgépünk a több mint 13 ezer kilométeres utat 34 órás időtartamban tette_ meg. Oda és visszautazásunk 68 órája alatt — amelyből a tisztán levegőben töltött idő 46 óra volt — közel 27 ezer kilométert tettünk meg Jóllehet nem először ültem repülőben, és a gépek is kényelmesek voltak, az út mégis hosszúnak tűnt. Utazásunkat Moszkvában egy. napra megszakítottuk, s ez alkalmat adott arra, hogy találkozzunk a Szovjet Béketanács vezetőivel, és egyeztessük elképzeléseinket a béke-világmozgalom és a nemzeti békemozgalmak időszerű feladatairól. De jó volt számomra azért is. hogy felfrissítsem moszkvai élményeimet, hiszen jó néhány éve nem jártam már a szovjet fővárosban. Szinte otthon éreztem magam, amikor a GUM nagyáruház oríso utcáin végigsodródtam *z óriási tömeggel. Láttam, újra és újra megcsodáltam az új köntöst öltő Vörös teret, a Lenin-mauzóleumot. Másnap reggel a Vörös tér szomszédságában épült 6000 szobás Rosszia Szállóban eltöltött éjszaka után Moszkva Seremetyevóá repülőtérről indultunk tovább úticélunk teljesítésére. És itt következett utunk első romantikája: Tbiliszi repülőtere köd miatt nem fogadta gépünket, így — tovább gyarapítva szovjet- tmi óbeli ismereteinket — mintegy 25 órát töltöttünk el a Minerálnije Vodi nevű hatalmas repülőtér tranzit várótermében a magyar külügyminiszter-helyettes, Rács Pál és a lengyel külügyminiszter-helyettes, továbbá a VDK és DVK bjidapesti nagyköveteinek társaságában, akik szintén Hanoiba utaztak. A repülőút során jól érzékeltük az időbeni eltéréseket, (Budaipest—Hanoi között 6 órás idókülömbség van) és a klimatikus változásokat. Moszkváiban mínusz 19 C fokos hidegben szálltunk fel a repülőgépbe, s 12 óra elteltével Bomsbay- ben plus 40 C volt 80 százalékos páratartalommal, amely meglehetősen nyomasztóan hatott az ehhez nem szokott európai ember szervezetére. Bombay repülőterén. • szokásos ellenőrzés során az indiai rendőrök egyik úti- társuhk zsebkését elvették, és a gép kapitányának átadták — tartva attól, hogy a szerszámot esetleg a gép útirányának eltérítésére használja fel a kedves utas. Mivel a gép pilótája és kapitánya ennek az ellenkezőjéről meg volt győződve, a zsebkést átadta tulajdonosának. A repülőút bizonyos hátrányai dienere pótolhatatlan élményekkel gazdagítja utaséit. 11 ezer méter magasságban a felhők fölött, ahol mindig kék az ég és süt a nap egy csodálatos világgal találkozunk: a sokszínű és fodros felhőik, a hullámos, habzó tengerre hasonlítanak, s a felkelő nap látványának szépségét szinte le sem lehet írni. És még valamit: lenyűgöző látvány órákon keresztül a teljesen csupasz, kietlen hegyvonulatok, s mellette homoksivatagok födött elszállni. Jóleső érzés volt, hogy Moszkvában, Rangounban Vientianéban — oda és visz- szautazásunk során egyaránt — az ottani magyar nagykövetségek vezetői és munkatársai vártak bennünket a repülőtéren, s a találkozás protokoll jellegén túllépve egy kis „hazai környezetet” rögtönöztek számunkra. Rangoonban például a trópusi gyümölcsök, így a narancs, a banán mellett a nagykövetség bur- mai származású szakácsa által főzött igazi magyaros kávét is kaptunk, amit — különösen a visszautazás során értékeltünk igen nagyra... Február 23-án, délben érkeztünk meg Hanoi sokat bombázott repülőterére, ahol küldöttségünket Laosz és a DVK ottani nagyköveted, valamint a VDK párt, népfront- és békemozga Imi vezetői fogadtak nagy szeretettel és az arcokra nem varázsolható baráti érzésekkel. Jelen volt Némethy Béla hanoi magyar nagykövet és több munkatársa is. A hivatalos köszöntések után elindultunk szálláshelyünkre, a Toriját (Egyesülés) szállóba, mely bár csak néhány kilométerre van a repülőtértől. nem ment gyorsan, hiszen át kellett menni a Vörös folyó 2—3 Mlo- m éteres hosszúságú hídján, amely a közúti és vasúti forgalmait is egyaránt szolgálja. Amíg a hídon lépésben áthaladt az új Volga, swmügyre vettem a hatalmas, de most nem sofe vi- szállító folyót (ugyanis az esős évszak előtt voltunk) és borzalmas érzés fogott el: arja gondoltam, milyen óriási embert és anyagi veszteség következett volna be akkor, ha az amerikai B 52-eseknek sikerül lerombolni e hatalmas felduzzadt folyó gátrendszerét, egy esős évszak után. De nem sikerűit; s ez a vietnami légelhárítás egyik nagy fegyverténye volt. Érkezésünk első napján részt vettünk a VDK, majd a laoszi nagykövetség díszebédjén és vacsoráján, este pedig kinttartózkodásunk programjának megbeszélésére került sor, amelyet idehaza még 18 naposra terveztünk, de vendéglátóink mór egy hónapot javasoltak. Végső sorom szükségszerű kompromisszum született: 25 teljesen. „beprogramozott” napot töltöttünk él. (Folytatjuk.) Póti Jenő Gnmiábronesokhal a% erózió eUm ötletes és olcsó megoldást talált « vízmosásos talajok megkötésére a Kaposvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. A hagyományos rőzsefonat, valamint a nehezen szállítható terméskő helyett gumiabroncsokat használnak. Ez a megoldás hetven százalékkal olcsóbb a hagyományosnál- Eddig háromezer gumiabroncsból építettek kis gátakat a zselici dombok között A kísérletek eddigi eredményei biztatóak. (MTI Foto — Bajkor József,J Magyar jégelhárító rakétaszolgálat Jtití nem járta« & meteorológia tudományában, a jégkárokról szóló jelentésekből arra a megállapításra juthat, hogy mindig ott veri eL a termést a jég, ahol a legjobban féltett, legértékesebb növényi kultúrák vannak. Mintha a jégfelhők valósággal megkeresnék azokat az országrészeket, ahol a legnagyobb pusztítást okozhatják. A meteorológusok ezt nem is tartják annyira különös jelenségnek, mint a laikusok. Dr. Wirth Endre, az Országos Meteorológiai Szolgálat főosztályvezetője a szervezés alatt levő magyar jégelhárító szolgálat szakértője az MTI munkatársának elmondotta, hogy a mérsékelt égövben ott természetszerű a jégverés, ahol a közelben hegyek vannak, márpedig ahol Ilyen a vidék, ott terem meg az egyik legértékesebb növény, a szőlő, és a kitűnő gyümölcsök, így hát nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk: ami a szőlőnek kedvez, az a jégképződésnek is jó! A magyar meteorológiai szolgálat szovjet segítséggel készül fel a károk — legalább részbeni — elhárítására. Mindenekelőtt meg kellett ismerni a jégképződés tudományos alapjait. A szovjet szakemberek ezen a téren igen elmélyült és eredményes kutatómunkát fejtettek ki. A jégesőképződés elmélete szerint a felhőben kialakul egy góc, mégpedig ott, ahol sok a víz. Sok ilyen góc is képződhet egymás mellett, ezekben a folyadékcseppecskék közül egy vagy néhány megfagy, mozgásba jön, ütközések alakulnak ki a vízcseppek- kel, amelyek fokozatosan ráfagynak a jégszemcsék felületére. Hy módon alakul ki az öt milliméter fölötti rögöcske. Ennek a gócnak vagy gócoknak a kialakulását igyekeznek a szakemberek meggátolni. A szovjet módszer szerint előbb radarral figyelik a felhőket és így állapítják meg, mely részekbe kell juttatni az elhárító szerkezetet. A radar ugyanis csalhatatlanul megtalálja a gócot, amelynek fizikai állapotát a fellőtt vegyi anyag jó hatással megváltoztatja. A magyar rakétás jégelhárító szolgálat fölszerelésére már megtörténtek az első lépések. A Mas- priborintorg szovjet külkereskedelmi vállalat és a magyar Tes- co szerződést kötött, ennek értelmében radarszerkezeteket és speciális rakétákat szerzett be a magyar meteorológiai szolgálat. Kétféle rakétatípus működik, az egyik szerkezet súlya 4 kg és 4500 méteres magasságig használható, a másik ennél nagyobb, 2,10 méter hosszú rakétatest, amely 40 kilogrammot nyom és 9000 méteres magasságig vethető be a jégfelhők ellen. Az ország területén a szovjet szakemberek segítségével 11 elhárító állomást rendeznek be. Az első a Baranya megyei Baksán már fel is épült. A körzet radarközpontját a Tenkes-hegyen helyezték el, ez a körzet egy 100—150 ezer hektáros terület „betekintését” teszi lehetővé. A szakemberek egyszerre állítják majd munkába az összes többi állomást, s erre még egy-két évig várni kell. A szovjetunióbeli tapasztalatok ismeretében arra számítanak, hogy a jégkárok 75 —80 százalékát el tudják majd hárítani. Tehát az elhárítórendszer kifizeti a beruházási költségeket. Magyarországon a* elhárító rakétarendszerrel ötéves kísérletsorozatot végeznek, és ezután szinte menetrendszerű pontossággal „fogadják” majd a jégfelhÖ- ket. (MTI) Boldog ember vagyok Igen, kérem, én néhány hónapja boldog ember vagyok. Nem érzem ugyan magam semmivel sem jobban, mint (át elmúlt egy-két évtizedben bármikor, de mégis történhetett valami, csak én nem vettem észre. Az utóbbi időben ugyanis több ízben közölték velem szavahihető és hozzáértő illetők, hogy „boldog ember vagy”. Elmondok néhány esetet, nehogy azt tessék hinni, hogy csak dicselcszem. Még az ősszel a moziból ki- jövet találkoztam Matild nénivel, aki így fordult hozzám nagy sóhajtva: — Borzasztó volt ez a film, ugye? Én egyébként is depressziós vagyok, és most ráadásul ez a szívtépő stressz... Vagy csak az én lelkületem- re van ilyen hatással? — Nem, nem — válaszoltam —, engem sem vidított föl, sőt levert, és nyomaszt... — És deprimált, igaz? — Nem, azt nem. — Boldog ember vagy, fiacskám! — közölte irigykedve Matild néni. Karácsony előtt a belvárosban találkoztam Bér Balázs barátommal. Épv kiszállt a kenőhúszas M érdijéből, és jött jeléin. Jött jelem, de nem vett észre, mert a főidet nézte, lógatta az orrát, magában motyogott. — Hát neked mi bajod? — fogtam meg, s a szeme közé néztem. — Mégis mit gondolsz? — kérdezte vissza. — Történt valami...? — Semmi különös, de mitől legyen jókedvem? — Értem, rossz a hangulatod- Van ez így! — Üres tekintettel elnézett » váltam — Boldog ember vagy! — mosolygott rám keserű irigységgel Balázs, és vállamat megveregetve elsietett. A színház büféjében találkoztam Jenő öcsémmel. — Nem, nem adok kezet, nem akarlak megfertőzni — hárította el a felé nyújtott jobbomatfölött, és legyintett. — Velem is előfordul — folytattam vigasztalón —, hogy bal lábbal kelek föl, hogy rossz kedvem van, hogy lehangolt, meg el- kenődött vagyok. — És szplínes is? — Nem, azt nem. — Influenza? —kérdeztem. — Azt, hál, isten, megúsztam, de... Nem hallod c hangomon...? — Egy kicsit — valóban — mintha rekedt lennél. — Ha csak rekedt lennék, de a nózikám is... — Az semmi, én Is most lábaltam ki a náthából, előtte meg volt egy kiadós légcsőhurutom. — Az is valami? Nekem bronhitiszem van. Volt neked már bronhitiszed? — Nem, nem emlékszem rá, hogy lett volna. — Boldog ember vagy1 — bólogatott Jenő, és elköszönt, de nem adott kezet, nehogy megfertőzzön a bronhitiszé- vel. És ez így megy állandóan. Megkapom a „boldog ember vagy” minősítést, mert én csupán „majd szétrobbanok”, de ideges nem vagyok, mert igaz, hogy olykor visszasírom a régi szép időket, de nosztalgiám nincs soha, és mert előfordul, hogy okkal, ok nélkül jókedvem kerekedik, de a túláradó örömet még hírből sem ismerem. Szó mi szó, annyian mondják, hogy kezdem magam is elhinni. Talán lehet benne valami: boldog ember vagyok. Sólyom László MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.zz Rossini operáiból. 9.10 Harsan a kürtszó! 9.45 Fúvószene. 10.05 Iskolarádió. 10.35 Lenin-dalok. 10.45 Zenekari muzsika. 11.34 A magyar könyvkiadás műhelyei. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.4* Törvénykönyv. 14.03 Az élő népdal. 14.13 A muzsikáló kavedaralo. II. rész. 14.00 Könnyűzene. 15.10 OperettrészletóK. 15.24 Rádióiskola. 16.05 öt emelet fölöslege« fájdalom. 17.05 Üj felvételekből. 17.35 Munkásklub. 18.05 Népdalok. 18.30 A Szabó család. 19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.25 Kozmosz. 20.49 Nóták. 21.11 A rádió lemenalbum», 22.50 Versek. 233)7 Operettrétaótótek. Petőfi *.»5 Népdalesők«*. 9.03 Könnyűzene. 933 Kórusmuzsika. 9.50 Kritikusok fóruma. H.4S Expedíció az időben. 12.00 Bánk bán. Opera, részletek. 13.09 Wolf: d-man vonósnégyes. 14.00 Kettőtől — hatig .m 18.10 Olvasólámpa. 18.25 a rádió hegedűverseny*. Elődöntő. E 28.25 Használt koporsó. (Rádiójáték.) 21.13 A rock mesterei. 21.43 Radimpex. 21.5* Liszt zotngorsművel. 22.20 Verbunkosok. 23.15 Schubert-művek. SZOLNOKI RADIO 18.08—19.00 Alföld] krónika — a MÁV Szolnoki Jármű- javító férfikórusának műsorából — Üzemi lapszemle — Donovan énekel — Szerkesztik a hallgatók. TEJ MAGYAR 8.03 Iskola-tv. 13.35 Iskola-tv. (Tsm.) 17.53 Hírek. 18.00 Kaptármúzeum. (Lengyel rövidfilm.) 18.15 Gondolatok a barátságról. 38.45 Játék a betűkkel. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Tv-to ma. 20.05 Kék fény . . . 21.05 Magyarországi néptáncok. 21.15 Nyitott könyv. 21.55 Tv-híradó. 3. 22.05 Tv-tükör. 2. műsor 20.00 Az értelem álmai. A Vígszínház előadása. (16 éven felüli) 21.05 Tv-hiradó. 2. POZSONYI 8.30 Hírad«. 9.00 Iskolásoknak. 9.30 A mi fiaink. (Tsm.) 10.30 Ütőn a brlgádosok, (Dok.-film.) 14.15 Iskolásoknak. 17.15 Utak és lángok. (Vetélkedő.) 18.00 Esti mese. 18.10 Este az üzemben. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.05 Felszabadítás. (Szovjet film.) 21.05 Híradó, publicisztika. 21.45 Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny, 22.25 Sajtószemle. | mozi * 8 EGRI VÖRÖS CSniAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor l Két amerikai Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fa S órakor Két férfi a városban Színes, szinkronizált francé* —olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 órakor A rejtély nem oldódik me? du. háromnegyed 8 és este 8 órakor Nem zörög a h araszt .., GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Felügyelő életveszélyben HATVANI VÖRÖS CSIEI.AG du. fél 4 és fél 6 órakor Végzetes aranyrögök Este fél 8 órakor Szalad, szalad a külváros HEVES I; 1 /an a FÜZESABONY Csak szemmi szexet kérem, | angolok vagyunk > indokínai jegyzetek Utazás meglepetésekkel
