Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

NDK Új zeneművek A fasizmus feletti győze­lem közelgő 30. évfordulója az NDK-ban új alkotásokra ii.bti a zeneszerzőket. Mű­veik lemáiául a világban vég­bemenő forradalmi folyama­tokat, a néptömegek imperia­listaellenes harcát választot­ták A Német Demokratikus Köztársaság zenei életének egyik legnagyobb eseménye a/ idén ötödik alkalommal megrendezésre kerülő zenei biennálé is a történelmi év­forduló jegyében zajlik. A berlini szimfonikusok Günter Kochan berlini zeneszerzőnek Jannisz Ritszosz görög költő versere írt kantátájának ős­bemutatójára készülnek. Gün­ter Kochan — akinek művé­szete a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának két és fél évtizede alatt bon­takozott ki — művét a világ antifasiszta harcosainak aján­lotta. Siegfried Matthus a drez­dai filharmonikusok megbí­zásából a hódító háborúkat és a fasiszta népirtást vádoló dokumentumok alapján „Lau- date pacem” (Dicsérjétek a békét) című oratóriumán dol­gozik. Bemutatásra vár még Kurt SchWaen „A gyermekeikhez vezető híd” című kórusműve és Thilo Medek gyermekmi­séje, amelyet a német fasisz­ták által meggyilkolt gyerme­kek emlékére alkotott. Több NDK-beli zeneszerző választotta új művének té­májául a népek közötti ba­rátságot. A berlini rádió pél­dául ISO különféle zenemű megírására adott megbízást. Az új művek között több színpadi alkotás is van, pél­dául Jean Kurt Forest „Húsz nap háború nélkül” című ope­rája és Joachim Grüner gyer­mekoperája. Kuba A barátság* mólói A havannai kikötőt szinte a kereskedelmi kapcsolatok, az együttműködés, a barátság térképének tekinthetjük: mólói mentén számos ország zászlaját lobogtató hajók áll­nak. Leggyakoribb a Szovjetunió vörös lobogója — tar­tályhajók, teher- és hűtőhajók szállítják a szovjet kőola­jat, traktorokat és más gépeket. Visszafelé, a szovjet ki­kötőbe pedig a kubai cukrot, dohányt, nikkelt. Szovjet hajók százai közlekednek Kuba és a Szovjetunió partjai között, s a tengerészeket méltán sorolhatjuk azok közé, akik munkájukkal hozzájárulnak a szovjet—kubai együtt­működés fejlesztéséhez. Napról-napra szorosabbá válnak a munka- és baráti kapcsolatok a szovjet tengerészek és a kubai kikötőmun- kások között. Már hagyománnyá vált a szocialista mun­kaverseny is: a tengerészek vállalják, hogy előkészítik ha­jóikat a ki- és berakodásra, a ki kötöm un kasok pedig ha­táridő előtt befejezik a munkát. Mongólia: A szízföidek meghódítása Lengyelország: A meddőhányók hasznosítása A szűzföldek feltörése 1959- ben kezdődött Mongóliában és ehhez a Szovjetunió fel­becsülhetetlen értékű segít­séget nyújtott. A mongol sztyeppe ősi csendjét szovjet gépek robaja törte meg. Az első három esztendőben 300 000 hektár földet művel­tek meg és állami gazdasá­gokat létesítettek. A szűzföl­dek meghódítása óriási vál­tozásokat hozott a társadal­mi munkamegosztásban. Az Háztűznézőben állattenyésztés a mongol nép­gazdaság önálló ága lett. A mezőgazdaság jelenleg teljes egészében kielégíti a mongol lakosság kenyér-szük­ségletét. Az 1973-as adatok szerint a köztársaság egy lakosra jutó gabonatermése 385 kilogramm volt. A szűz­földek megművelésének je­lentős része van abban, hogy az állattenyésztés problémáit — amelyek a takarmányalap növelése terén jelentkeznek — sikeresen megoldják. Az állam takarmány tarta­léka 1973-ban hétszerese volt az 1967. évinek. A mezőgaz­daság intenzív fejlesztése megkövetelte a gyakorlott szakemberek számának nö­velését. Egy példa: 18-szar több agronómus dolgozik, mint másfél évtizeddel ez­előtt. Bulgária A «zőtfiai metró A Szovjetunió műszaki se­gítséget nyújt a szófiai met­ró első szakaszának építésé­hez. 1975. és 1980. között 10.5 kilométer hosszú metró­vonal épül. 12 állomással. A szófiai metró egy-egy kocsi­ja 170 utast szállíthat. A metrószerelvények kocsijai éppúgy a szovjet Mityis- csinszkij üzemben készülnek, mint annak idején a buda­pesti metróé. Az állomások falát csiszolt gránittal, fehér és fekete már­vánnyal, kerámiával, üveggel díszítik. A metróvonalak ke­resztezés! pontjaiban az ál­lomásokat különböző szinte­ken alakítják majd ki. Az utasok hagyományos lépcső­kön, illetve mozgólépcsőkön érkezhetnek az állomásokra. Előzetes számítások szerint a szófiai metró — amelynek teljes hossza 25 kilométer lesz — évente átlagosan 2X5 millió utast fog szállítani. A metróvonatok óránkénti át­lagsebessége meghaladja majd a 40 kilométert. A met­ró építésénél nehézségeket okoz, hogy Szófia alatt régi építmények, várfalak talál­hatók. a bolgár főváros rendkívül gazdag meleg ás­ványi forrásokban is. Mindez természetesen fokozott gon­dot okoz az építőknek, akik máris megtették a szükséges Intézkedéseket a kincsek megmentésére. Csehszlovákia: Acélszíve: Ostrava Az észak-morvaországi Ostrava valószínűleg a világ egyetlen olyan városa, ahol elég egy villamosjegy a gyár­óriások megtekintésére. Ost- ravában a különböző sugár­utak mellett magas kémé­nyeket láthatunk, a nemzet­közi szállodák szomszédságá­ban pedig erőművet, a hatal­mas kovácsüzemek mellett bevásárló központot. Vannak olyan keresztutak, amelye­ken alig kihűlt fémtömböket szállító nehéz teherautók és személyautó sorok mellett ha­ladunk el, olyan úttestek, amelyek fölött a magas ke­mencék gázvézetékcsővei kí­gyóznak, s olyan járdák, ahol az égő neonfények alatt ve­zető csőpostán az éppen be­fejezett öntés mintáit küldik. A mai Ostrava Európa egyik leggazdagabb szénöve­zete fölött épült fel. Már 1828-ban kezdték itt a vas­öntést a Vitkovice Kohó- és Gépipari Kombinát első ma­gaskemencéjében. Ez később a legnagyobb lett Csehszlová­kiában, de Európának is az egyik legnagyobb magasko­hója. A város térségében 550 hektárnyi területen a gyár­üzem egységeinek több, mint a fele található, s ez termé­szetesen nem használ Ostra­va környezetének. A kapita­lista korszakból maradt örök­ség. A Vitkovice kombinát „felelős” azért is, hogy Ost­ravát Csehszlovákia acélszi­veként emlegetik. Ezek után ismerkedjünk meg a kombinát termékeivel: Érdekesség, hogy a vállalat a világ legjelentősebb hajóbá- dog-szállítói közé tartozik.. A' legnagyobb méretű hajóórdá- sok számára is szállít belőle. Vitkovice a világ egyik legnagyobb hajótengely-szál- lítója is. A legnagyobb 140 tonnát meghaladó típusokat is itt készítik. A különleges kovácsdarabokat Közép-Eu- rópa legnagyobb, 12 500 ton­nás sajtológépén kovácsol­ják. És még egy a kombinát tengerészeti feladataiból: óránként 800 tonna anyagot mozgató rakodógépeket szál­lít az .NDK-beli Rostockba, a Balti-tenger legkorszerűbb kikötőjébe. A rakodógép 60 méter magas és súlya 1100 tonna. De a rakodáshoz szük­séges más, kombinált gépe­ket is szállítanak az NDK-ba. Vitkovice más nagy gépe­ket is gyárt, így például a ZP 10 000-t, amely az Euró­pában gyártott legnagyobb, szénbányászatban használt gép. Hossza több mint 200 méter és súlya 3600 tonna. Az NDK-beli Riesa Cső­kombinátnak a csehszlovák vállalat varrat nélküli csöve­ket keresztülsajtoló gépet ké­szít. Ez egy perc alatt 300 mé­ter 20—30 mm átmérőjű csö­vet képes legyártani. Vitkovice sikeresen műkö­dik együtt szovjet testvérvál­lalatokkal a nemesacél-gyár­tásban. A Prága melletti Drinben működő villamos acélgyárba közösen szállíta- nakranyagnt. Ez lesz a KGST- államok legkorszerűbb villa­mos acélgyára. A tervek sze­rint termelése a nemesacél­fajták arányát az eddig 4 százalékról 10 százalékra nö­veli Csehszlovákiában. A szállításokban egyébként több más szocialista állam is részt vesz. Az új villamos acélgyárban az első acélön­tésre már az idén sor kerül. Felsö-Szilézia tájainak leg­csúnyább részei a meddőhá­nyók. Nemcsak a tájképet csúfítják el, hanem elfoglal­nak sok hektárnyi értékes földet és növelik a tűzve­szélyt. A meddőhányók bel­seje viszont igazi kincset rejt: széntartalmuk elég nagy, ezenkívül tetemes mennyiségű zúzalék is talál­ható bennük, ami nagyon ke- • resett az építőiparban. Felső-Sziléziában működő lengyel—magyar bányászati részvénytársaság: a HAL­DEX. Fő feladata a bányaipa­ri szénhulladékok feldolgozá­sa, a meddőhányók elleni küzdelem. A vállalat 15 évvel ezelőtt alakult, a magvarok adták a saját szakembereik által ki­dolgozott, technikailag egy­szerű és gazdaságilag is kifi­zetődő módszert, amely a szénnek a karbonpalától va­ló elválasztásán alapul (a bányahulladékban a pala elő­fordulási aránya körülbelül 1:10-hez). Ezen felül a ma­gyarok fedezik a vállalat fenntartási költségeinek a fe­lét. Cserébe szenet kapnak. A lengyel fél vállalta a termelé­si folyamat megszervezését, a nyereség elosztásában is egyenlően részesül. A Haldex 15 év alatt kö­rülbelül 35 millió tonna szén­hulladékot dolgozott fel. Eb­ből 4 millió tonna szenet, 25 millió tonna ducoló anyagot nyertek. Ez utóbbit homok he­lyett a teljesen megművelt aknák feltöltéséhez használ­ják. Ezen kívül 3,5 millió tonnát a cementgyártásnál, 2,5 millió tonnát pedig az építészeti kerámia termelésé-, nél dolgoznak fel. Érdemes megemlíteni, hogy 1 tonna szén kitermelésének költsége a Haldexben keve­sebb, mint amiben egy tonna szén fejtése kerül a lengyel bányák többségében. Hasonló a helyzet a már említett ducolóanyagnál, mi­vel ez olcsóbb, mint az ugyan erre a célra felhasz­nált homok. Huszonöt millió tonna ducolóanyag a hulla­dékból egyben azt is jelenti, hogy körülbelül 200 hektár erdő, vagy zöldterület mene­kült meg a pusztulástól. A karbonpalát sikeresen lehet alkalmazni a cement­iparban. Többek között se­gédanyagként a cementtégla (klinker) kiégetésénél. Növe­Koreai NDK: T ermészetátalakítás Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nyugati partvidékén, a Sárga-tenger mentén termékeny síkságok székes övezete húzódik. A területet nagy terméshozamú rizsültetvények borítják. A tengerpart közvetlen kö­zelében azohban még halászfalu is gyéren van, mert az emberek nem szívesen telepednek le a mocsaras, vagy szikes földeken, még a nagyobb folyótorkolatoknál sem. A tengerparton most 500 kilométeres hosszúságban partvédelmi és átalakítási munkák folynak. Kiszárítják a mocsarakat, a szikes talajt termékennyé teszik. A ta­laj sótalanítására használt édesvizet a folyókból és he­gyi víztárolókból vezetik ide. A most folyó — 1971— 1976-ig szóló — 6 éves terv idején 30 000 hektár földet hódítottak el a tengertől. A távlati tervek szerint a kö- következő 4—5 év alatt pedig újabb százezer hektár föl­det. Szovji *umo: Sportmesterek lesznek A moszkvai Űttörőpalota mellett működő sportiskola művészi torna tagozatának 300 tagja van. A szovjet fő­városban ezenkívül hét hasonló sportiskola működik. Az 5—7 éves gyerekek felvételük után az előkészítő csoportban tanulnak, amelyet a kiváló pedagógus és ed­ző, Olimpiáda Jersova vezet, ö tanítja meg a gyerekekei a többi között a művészi torna alapelemeire, valamint a szalag- és ugrókötél-gyakorlatokra. A sportiskolában nagy figyelmet fordítanak az ifjú tornászok művészi-esztétikai nevelésére. A rendszeres zenehallgatás során fejlődik a gyerekek zenei érzéke, amely különösen fontos a művészi tornában. A későbbiekben a legtehetségesebb tanítványokból tül ön csoportot alakítanak, akikből tízéves kitartó mun- igaá tornásznák — • sport mesterei lehetetek. _ A moszkvai sportiskolában a művészi torna alapelemeit sajátítják el a növendékek. . tEotet: APN — X. Utkin felvétele — KŐ) li a klinker szilárdságát 4t hozzájárul a forgókemencék teljesítményének fokozásá­hoz. De ez még nem minden.. A pala tulajdonságainak' ku.a- tásai kimutatták, hogy „süté- ses” módszerrel olyan köny- nyü törmelékanyag alakítha­tó ki, amely sikeresen helyet­tesítheti a beton, főleg a könnyűbeton termelésénél használatos sódert. Sziléziában két olyan vál­lalat is létesült, amely köny- nyű törmelékanyag előállítá­sával foglalkozik, de ez még nehézségekkel küzd, mivel a karbonpalának nincsenek egységes, rögzített tulajdon­ságai. A kalóriatartalom is jelentős eltéréseket mutat. Ezzel szemben a Haldex által alkalmazott hulladék-elszene- sítő módszer állandósítja en­nek a nyersanyagnak a tu­lajdonságait és alkalmassá teszi a sütésre. Döntés született arról ta, hogy a Haldex különleges, könnyű törmelékanyagot elő­állító üzemet épít. Az üzem nemsokára elkezdi a terme­lést, évi teljesítménye 375 000 m3 lesz. A könnyű törmelék- anyag iránt érdeklődik már az útépítőipar, de jelentősek a kínálkozó export-lehetősé­gek is. A Haldex működése tehát bebizonyítja, hogy a bányá­szat hulladékmentesen is dolgozhat. A vállalat jelenleg évi 5 millió tonna karbonpa­lát dolgoz fel, ami — sajnos — nem tudja még feltartóz­tatni a meddőhányók további növekedését. További ilyen vállalatokra lenne szükség. VDK: Cao Bang — a forradalom bölcsőié A VDK északi részén, he­gyek között fekszik Cao Bang városa* amelyet az ország lakosai a forradalom bölcső­jének neveznek. Erről a hegy­vidékről irányították az X945- ös augusztusi forradalmat, itt élt és dolgozott Ho Si Minh, a vietnami nép kiemelkedő fia. A tartomány lakosai nagy szeretettel őriznek mindent, ami Ho Si Minh nevével kapcsolatos. A történelmi ne- vfezetességű helyeket mindig sokan látogatják, de különö­sen magas az ide zarándoklók száma most, amikor közeleg a Vietnami Dolgozók Pártja megalakulásának 45. évfor­dulója. A Cao Bang-hoz közeli Pac-bo-ban írta meg Ho Si Minh Vietnam történetét, amely az ősidőktől kezdve a francia gyarmatosítás koráig, X945-ig tartó időszakot öleli fel. Az illegalitás éveiben Pac- bo-ban politikai tanfolyamo­kat szerveztek. Számos viet­nami forradalmár büszkén mondja, hogy Ho Si Minh ta­nítványa volt. A tartományban húsz nem­zetiség él. A népi hatalom éveit itt is hatalmas fejlődés jelzi: felszámolták az írástu­datlanságot, fejlődik a nem­zetiségek saját kultúrája. Minden faluközösségnek sa­ját általános Iskolája van. s minden járásnak két közép­iskolája. A tartomány min- cten ötödik lakosa tanul. Cao Bang gazdasági életé­nek alapja a mezőgazdaság, mindenekelőtt az állatte­nyésztés és az ipari növények termesztése. A tervek sze­rint két új gazdasági körze­tet hoznak létre. Ezek első­sorban az erdőgazdálkodás fejlesztésével foglalkoznak majd. Gyors ütemben fejlő­dik a helyi ipar is. Jelentős mértékben megjavult a la­kosság egészségügyi ellátása, a tartomány egész területén megszervezték a kórházak és orvosi rendelők hálózatát. Sok súlyos betegséget végle­gesen felszámoltak, köztük a maláriát és a kolerát, ami a forradalom előtt igen gyako­ri volt a vidék#«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents