Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

^ ** «©• «: •**•«?■ ff- «. ^ f e* » a. — » * Kapor Elemér A nagy muwikns. wiAint^ je&shfok* Eger, Május 1. utca 64. *j>ám. Ezelőtt Servita utca, még előbb Csurgó utca. Még ez.előttebb: ki tudja? De egy bizonyos; itt volt a város vé­ge, sőt a világ vége is. Itt, a Porta Germanicánál, a fel­németi kapunál, a cifrakapu­nál, a Köprüli Mohamed nagyvezir által 1658-ban épí­tett városfal egyik északi ka­pujánál. Túlnan a káptalani földek nyújtózkodtak és az már más világ volt. A 64. számú ház tulajdono­sa elhatározta, hogy felújítja a házat, a két régi. polgári méretű ablak helyébe iker- ablakot építtet be és átvakol- tatja az épületet Csattogott a kőműves kalapács, hullt a régi vakolat a ház oldaláról, amely a Cifra térre néz, s mi­hamar előtűnt három régi befalazott ablak kőkerete. S micsoda apró ablakok! Az egyik szélessége fél méter, a másiké negyven centi, mert nem is egyformák s olyan alacsonyan nyíltak, hogy egy nagyobb kutya be is nézhe­tett rajtuk. A ház tehát va­lamikor arccal a nagy gát a Mária utcai híd felé fordult Valamikor. Mikor is? És miért kell erről a házról meg­emlékezni, hiszen annyi régi ház omlik össze csákány alatt, markológépek markában? Mert ez a ház emlékezetes tanúja rég letűnt időknek. Ea a ház volt kétszáz esztendő­vel ezelőtt az egri éjjeliőrök, bakterok egyik szállása. A kis udvari külön helyiségben, ahol most Bőgős Imre szabó ollója csattog, álltak az ala- bárdok, lámpák, amivel a bakterok az éjszakai szolgá­latot tették. Breznay Imre lelkiismeretes nyomozása és közlése szerint ezt a házat 1780-ban vette a város, ami­kor az éjjeliőrük számát négyről hatra emelték. (Má­sik házat is vett a város, ké­sőbb a Széchenyi utca 80 számot viselte.) Éjjeliőröket már nemsoká­ra a török uralom megszűnte után tartott a város. Erdődy Gábor püspök, a város kegy­ura megszabja, hogy „a bak­terok egész éjszaka az utczá- kon járva óránként jelezzék az időt, végre ha tűz ütne ki (amelyet kegyesen távozhas­son el az Isten) vagy más rendkívüli eset története, azonnal jelentést tegyenek”. A rendkívüli esetek közé tartozott az éjszakai rend megszegőinek „árestómba kí­sérése”. Akárki irta, költő volt, aki megfogalmazta, ha nem tudott is róla, 1718-ban a tanács jegyzőkönyvében ezt a parancsolatot: „Hogy a Városbeliek közt éczaikának idején az szép A gyöngyöshalászi vadász­társaság úgy döntött, hogy tízezer forintot ajánl fel a gyöngyösi Mátra Múzeum­nak a vadászati jellegű gyűjtemény bővítésére. Má­sik tízezer forintot pedig a gyöngyösi óvodák, bölcsó­Csend, rend megtarthasson. Nyáron tíz Órakor, Télen pe- dighlen kilenc Órakor az To­ronyban foghmak harangozni, mellyel tilalmaztatik, hogy azon Órák után Ki Ki maga Szállására mennyen, az Korcsmában is dősölni ne Merészellyen. hanem maga Házánál becsületesen mulat­hat. Lámpás nélkül járni sen­ki ne merészellyen.” Árestomba kellett kísérni a lámpás nélkül bújókat, áres­tomba azt a nőszemélyt, „cafrinkát”, akit éjszakai „csappangáson” értek, a ré­szegen kiáltozókat. A „szép Csend” és rend őrei voltak ők, övék volt a város este kilenctől, tíztől, el­eibaktattak először csak 413 ház között, ennyi volt még 1687-ben, aztán nőtt, nőtt a város, s amikor ezt a világvé­gi házat megvették, már 2500 ház között kellett ügyelniük. Sötét volt bizony, sűrű sötét, csak az ő lámpásuk világított s aki tolvaj, vagy csappangó nőszemély volt, könnyen megláthatta őket Csoda, hogy egy-egy mégis kézre került közülük. Meg azt is hallani lehetett egyvilágosan, mikor - is óránként elkiáltották az időt: Hallya meg ex Háznak Ura kílenczet ütött már az óra a’nap elment nyugottára vigyázz a’ Tűzre 6» Házodra hitül őrizzen meg az Isten és a* Szűz Mária megértessék a Jézus Krisztus ex O szent Annya, Mária Aztán a továbbiakban, az óra kimondása után: írtén ét a Stűz Mária vigyázzon nyugodalmadra Az ébresztőt is ők kiáltot­ták, mégpedig igen korán: Ebredgyen fel ez Háznak Ura hajnallik már, négy az óra kérjed Istenedet arra hogy Testi t Lelki hasznodra regényen ma minden jóra. Így sulykolta beléjük az énekes versezetet Farkas Já­nos városi nótárius, azaz fő­jegyző 1768-ban. De honnan tudták az őrok a pontos időt? Mert igaz, hogy volt a városháza tanácstermé­ben egy repetáié óra, amelyik még a fertályórákat is meg­szólaltatta igen finom han­gon, s ilyenkor még a leghe­vesebb vitatkozók is elhall­gattak áhítatukban, miig a hangok el nem enyésztek. De Rhein Vinibuldus egri órás­mester remekét nem vihették magukkal a bakterok, tnár csak azért sem, mert hatan nem vihettek egy órát hatfe­lé, különben is Vinibuldus mester órája — így kelletik mondani — ménkű nehéz va- la, lévén beépítve egy ke­ményfa állványba, amely a terem falát díszítette. Eli let­dék, napközi otthonok fel­szerelésének gazdagítására szántak. A vadászok a pénzt a vad- gazdálkodásból származó be­vételükből juttatják a mú­zeumnak és a tanácsnak. tek volna terjedve a zseb be­li órák olyannyira, hogy min­den második baktemak jutott egy? Olyan kérdés ez, amely­nek megoldása túlnő egy múltba való pillantás kere­tein. Tény, hogy a városi pol­gár, aki a vigyázó ének el­hangzásakor, bezárt ablak­táblái mögött másik oldalár? fordult félálmában, elhitte, hogy éppen, akkor, éppen annyi az óra, s mi sem tehe­tünk egyebet. Bizony, kicsinyek voltaik ezek az ablakok, de nemcsak azért, mivel nem vala rájuk szükség, hiszen a bakterok nappal aludtak, hanem ilyen kicsiny volt abban az időben minden külvárosi parasztház ablaka. Még akikor is, ha a közrendészet kiváló férfim laktak benne. Valamikor, talán a század elején, megváltozott a ház képe. A térre néző ablakokat befalazták, az épület felemel­kedett és orcával a Servita utca felé fordult, két nagy szemmel bocsátva a fényt a lakásba. Tisztes polgári ház lett belőle. Most nagy mére­tű ikerablak issza be a nap­sütést, de a tulajdonos úgy határozott, hogy a kis abla­kok keretét ne vakolják be, hagyják ki a régi kis földön kúszó ház emlékezetére. Em­lékeztetőül és tanulságul. Füzesabonyból A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat füzesabonyi járási szervezete száz taggal segíti a járás közművelődési, ismeretterjesztési feladatai­nak megoldását. A társulat járási elnöksége a tagság to­vábbképzésével segíti az elő­adók jobb felkészítését szak­mai, módszertani ismereteik gyarapítását A felszabadulási évforduló alkalmából a járási szervezet tagsága Füzesabonyban a já­rási hivatal dísztermében ju­bileumi emléküléssel egybe­kötött előadói konferenciát rendezett A felszabadulá­sunk 30. évfordulójára való megemlékezés után dr. Bocsi József, a járási hivatal el­nöke tartott előadást a járás gazdasági, kulturális és tár­sadalompolitikai fejlődésének eredményeiről, valamint fej­lesztési terveiről. Császár István Tiszanánáról A tiszananai Petőfi Terme­lőszövetkezetben megkezdték a cukorrépa, a lucerna és borsó vetését A nyárfák te­lepítését most végzik. Bár az időjárás hátráltatja a tavaszi munkát a termelő- szövetkezet vezetői mégis úgy vélik, idejében elvégzik a talajművelést s még Idejé­ben földbe kerülnek a magok is. MarsaXhó János Recskről Recsk község tanácsa és a Hazafias Népfront eddig még minden évben benevezett a megyei szervek által meghir­detett lakóhelyszépítési és virágosítási versenybe. A mozgalom eredményeként, ha még nem is kerültek az el­sők közé, már jelentős ered­ményeket érték el, mivel minden évben több utcában virágosítanák, terepet ren­deznek, fákat bokrokat ül­tetnek és megindult a par­kosítás is. A vízműhálózat építése miatt, amely a köz­ség minden utcáját érintette, *z elmúlt évben megállt a virágosítási mozgalom. Mi­után elkészült a vízműháló­zat, a lakosság nagy része elkezdte az útpadkák rende­zését, az árkok kitakarítását és több utcában, a lakosság által összegyűjtött pénzből, az útburkolat helyreállításá­ra követ vásároltak, amelyet társadalmi munkában meg is csinálnak. A község keleti bejáratánál, a községi tanács kezdeményezésére, a helyi szervek társadalmi összefo­gásával Felszabadulási park építését kezdték el, a felsza­badulás 30. évfordulója tisz­teletére. A parkba emlékfá­kat, cserjéket ültetnek, amelyek gondozását a községi KISZ-alapszervezet vállalta. A községi tanácstagok és a Hazafias Népfront aktívái vállalták, hogy a tanácstagi körzetben tovább fejlesztik a tisztasági, virágositási moz­galmat, hogy a község ne­héz adottságai ellenére is minél több utcában virágo­kat, fákat ültessen a lakos­ság. Ezért az ez évi verseny­be is újból beneveznek. Re­mélik, hogy pár év múlva ez a község is felzárkózik a me­gyében az elsők közé. Marass János Hatvanból A Mátravidéki Hőerőmű sporthorgász egyesülete az erőmű klubtermében tartot­ta meg zárszámadó közgyű­lését, amelyen részt vett és felszólalt Balázs Pál, az erő­mű párttitkára is. A vezetőség beszámolójában Vojta János, a sporthorgász egyesület elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit. Takács József, az egyesület titkára a létszámmal kapcso­latban elmondta, hogy 263 felnőtt és 61 ifjúsági tagja van az egyesületnek. A ve­zetőség gondoskodott a meg­felelő halállomány utánpót­lásáról, s 138 mázsa pontyot, valamint hétezer darab süllőt telepítettek, amellyel a fogá­si lehetőséget a jövőt illető­en tovább javították. Az elmúlt évben egy-egy tag 34 kilogramm halat fo­gott ki. Sikeres volt a hor­gászverseny is, amelyen az első helyet a felnőttek közül Szabó István, a fiatalok kö- zül pedig Eber István nyerte el. Vadászok húszezer forintja VITALIJ JENES*­Az írás művészete Egy szép napon írtam egy 'humoros elbeszélést, Har­minckét oldalt. Aztán a hó­nom alá csaptam és elutaz­tam Ajjaj jaj városba, a „Re­szelt Torma” című szatirikus lap szerkesztőségébe. — Az ötlet jó — mondta a szerkesztő —, csakhogy hosz- szúra sikeredett■ Csavarja ki belőle a vizet, csak a veleje maradjon. Odahaza sokáig töpreng­tem, amíg végül sikerült ki­húznom néhány szót. Ha megfeszülök se tudok többet. Egy hét múlva ismét el­mentem a „Reszelt Torma” szerkesztőjéhez. — Bátorkodom jelenteni — vágtam magam kaptákba, akárcsak Svejk —, a felada­tot teljesítettem: leeresztet­tem a vizet. •Csuvas h umvrisia. — Teljesen ki kell nyitnia a csapot. Hogy egy csöpp se maradjon benne — mondta a szerkesztő, egy vízvezeték­szerelő szakszerűségével. Három napig bajmolód- tam az írással. Kihúztam há­rom mondatot. Ügy látszik, nagyon nehéz rövidíteni va­lamin, ha minden a helyén van, és a szerkesztő fölösle­gesen bakafántoskodik. Mé­regbe gurultam, abbahagy­tam. Három hónap múlva egy­szer csak a telefonhoz hív­nak­— Jó napot! Itt a „Reszelt Torma” szerkesztősége. Nos, átdolgozta az elbeszélést? Igen? Nagyszerű! Azonnal küldje, van helyünk. A nyomda már várja. Levél­ben? Túl soká tart!... Adja föl távirati úton! Elmentem a postára. — Ezt mind? — ueztM ram kérdő tekintettel a tisztviselőnő. — Az egészet táviratilag?! — Igen! — Én felvehetem, ha akarja- De van fogalma, mi­be fog ez kerülni? Fogtam a szöveget és meg­próbáltam rövidíteni. „Ez a mondat abszolút fölösleges mormoltam magamban. — Ez se mond semmit... Ez se...” A harminckét oldalból mindössze néhány mondat maradt. Másnap újból felhívott a szerkesztő: — Maga nagyon tehetsé­ges — dicsért meg. — Kitű­nő humoreszket írt! Fordította: Zahetnszkg László fisom üObSUlH 8.22 Lányok, asszonyok *.«2 Népdalok 5.00 Budapesti tavasé 9.20 Stefánia Woytowlcz és Eberhard Wächter énekel 10.05 Dollárpapa (rádiójáték) 11.20 Édes anyanyelvűnk 11.25 Zenekari muzsika 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva... 12.95 Melódiákoktól 13.30 Kitárt kapuk 13.40 1 tálalóknak! 14.25 ÜJ zenei újság 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Kőrössy Mariann népdalo­kat énekel 15.30 Maros Rudolf: Monumen­tum 1945. 15.49 Mintha tegnap történt volna. . . 17.05 Az örök hiány köszörűjén 17.10 Budapesti beszélgetés Jevgenyij Nyes/.terenkóval 17.55 Dlszünnepség hazánk fel­szabadulásának 30; évfor­dulóján 18.50 l.end vaj Kamllló—Qarai Gábor: üj kor nyitánya — kantáta 19.25 Népdalok 19.50 Mozgó világ 20.47 Fischer Annie zenekari zongoraestje 22.30 A beat kedvelőinek 23.05 Magyar szerzők műveiből PETŐFI ».05 Barokk muzsika ».03 Népdalok 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 10.00 A zene hullámhosszán. 12.00 Magyar fúvósátiratok 12.20 A. Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 12.50 „Jelképek érdéin 4*. . 13.08 Schubert: Esz-dúr trió 14.00 Napraforgó 14.48 A Forradalmi Ifjúsági Napok dalaiból J5.00 Orvosi tanácsok 15.05 Janine Mlcheau énekei 15.27 Lehet-e iparszerűen? 16.05 Évfordulók nyomában 16.34 Liszt: Hungária — szim­fonikus költemény 16.55 A hét népzenei műsorából 17.44 Mit csinál egy mérnök- biológus? 18.10 Közkívánatra! 19.35 Üttörőtábortüz 19.50 Jó estét, gyerekek! 20.10 üj könyvek 20.13 Koldusopera 21.14 Katonaének 21.44 Félóra sanzon 22.14 xvin. századi operákból 23.15 Tánczene SZOLNOKI RADIO 18.0« Alföldi Krónika — köz­vetítés a Szolnoki Sziglige­ti Színházból, a hazánk felszabadulásának 3«. év­fordulójára rendezett ün­nepi nagygyűlésről TEJ MAGYAR 26.2b A Brokoffok 16.55 Tízen Túliak Társasága 17.45 Meseműsor 18.00 Dlszünnepség, hazánk fel­szabadulásának 30. évfor­dulóján 19.30 Tv-híradó 20.00 Gellérthegyi álmok (tévé­játék) 21.40 Tv-híradó 3. 21.50 Ünnepi műsor, hazánk fel­szabadulásának 30. évfor­dulóján 2. műsor 20.01 Opatijai fesztivál TS 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 A két fivér (csehszlovák film) 22.00 Obrazcov POZSONYI 8,30 Iskolásoknak 10.05 Bánk bán (Ism.) 11.50 Híradó 15.30 Hírek 15.45 Fecske (ifj. magazin! 16.15 Csehszlovákia—Lengyel- ország jégkorongmérk. 19.00 Híradó, majd publicisztika 20.15 Tévéjáték 21.45 Híradó és publicisztika | mozi | EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Valahol Európában Magyar film. Rendezte: Radványi Géza. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) du. fél 4 és este 7 orakor Felszabadít as IV—V. Színes, szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szerelmem, Elektra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 órakor Az utolsó vérbosszú este fél 8 órakor Emlékezés HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és este 7 órakor 141 perc a Befejezetlen mondatból FÜZESABONY: Csata a havasokban LŐRINCI: Édes szó: szabadság I-H, Megújul egy világvégi ház

Next

/
Thumbnails
Contents