Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
^ ** «©• «: •**•«?■ ff- «. ^ f e* » a. — » * Kapor Elemér A nagy muwikns. wiAint^ je&shfok* Eger, Május 1. utca 64. *j>ám. Ezelőtt Servita utca, még előbb Csurgó utca. Még ez.előttebb: ki tudja? De egy bizonyos; itt volt a város vége, sőt a világ vége is. Itt, a Porta Germanicánál, a felnémeti kapunál, a cifrakapunál, a Köprüli Mohamed nagyvezir által 1658-ban épített városfal egyik északi kapujánál. Túlnan a káptalani földek nyújtózkodtak és az már más világ volt. A 64. számú ház tulajdonosa elhatározta, hogy felújítja a házat, a két régi. polgári méretű ablak helyébe iker- ablakot építtet be és átvakol- tatja az épületet Csattogott a kőműves kalapács, hullt a régi vakolat a ház oldaláról, amely a Cifra térre néz, s mihamar előtűnt három régi befalazott ablak kőkerete. S micsoda apró ablakok! Az egyik szélessége fél méter, a másiké negyven centi, mert nem is egyformák s olyan alacsonyan nyíltak, hogy egy nagyobb kutya be is nézhetett rajtuk. A ház tehát valamikor arccal a nagy gát a Mária utcai híd felé fordult Valamikor. Mikor is? És miért kell erről a házról megemlékezni, hiszen annyi régi ház omlik össze csákány alatt, markológépek markában? Mert ez a ház emlékezetes tanúja rég letűnt időknek. Ea a ház volt kétszáz esztendővel ezelőtt az egri éjjeliőrök, bakterok egyik szállása. A kis udvari külön helyiségben, ahol most Bőgős Imre szabó ollója csattog, álltak az ala- bárdok, lámpák, amivel a bakterok az éjszakai szolgálatot tették. Breznay Imre lelkiismeretes nyomozása és közlése szerint ezt a házat 1780-ban vette a város, amikor az éjjeliőrük számát négyről hatra emelték. (Másik házat is vett a város, később a Széchenyi utca 80 számot viselte.) Éjjeliőröket már nemsokára a török uralom megszűnte után tartott a város. Erdődy Gábor püspök, a város kegyura megszabja, hogy „a bakterok egész éjszaka az utczá- kon járva óránként jelezzék az időt, végre ha tűz ütne ki (amelyet kegyesen távozhasson el az Isten) vagy más rendkívüli eset története, azonnal jelentést tegyenek”. A rendkívüli esetek közé tartozott az éjszakai rend megszegőinek „árestómba kísérése”. Akárki irta, költő volt, aki megfogalmazta, ha nem tudott is róla, 1718-ban a tanács jegyzőkönyvében ezt a parancsolatot: „Hogy a Városbeliek közt éczaikának idején az szép A gyöngyöshalászi vadásztársaság úgy döntött, hogy tízezer forintot ajánl fel a gyöngyösi Mátra Múzeumnak a vadászati jellegű gyűjtemény bővítésére. Másik tízezer forintot pedig a gyöngyösi óvodák, bölcsóCsend, rend megtarthasson. Nyáron tíz Órakor, Télen pe- dighlen kilenc Órakor az Toronyban foghmak harangozni, mellyel tilalmaztatik, hogy azon Órák után Ki Ki maga Szállására mennyen, az Korcsmában is dősölni ne Merészellyen. hanem maga Házánál becsületesen mulathat. Lámpás nélkül járni senki ne merészellyen.” Árestomba kellett kísérni a lámpás nélkül bújókat, árestomba azt a nőszemélyt, „cafrinkát”, akit éjszakai „csappangáson” értek, a részegen kiáltozókat. A „szép Csend” és rend őrei voltak ők, övék volt a város este kilenctől, tíztől, eleibaktattak először csak 413 ház között, ennyi volt még 1687-ben, aztán nőtt, nőtt a város, s amikor ezt a világvégi házat megvették, már 2500 ház között kellett ügyelniük. Sötét volt bizony, sűrű sötét, csak az ő lámpásuk világított s aki tolvaj, vagy csappangó nőszemély volt, könnyen megláthatta őket Csoda, hogy egy-egy mégis kézre került közülük. Meg azt is hallani lehetett egyvilágosan, mikor - is óránként elkiáltották az időt: Hallya meg ex Háznak Ura kílenczet ütött már az óra a’nap elment nyugottára vigyázz a’ Tűzre 6» Házodra hitül őrizzen meg az Isten és a* Szűz Mária megértessék a Jézus Krisztus ex O szent Annya, Mária Aztán a továbbiakban, az óra kimondása után: írtén ét a Stűz Mária vigyázzon nyugodalmadra Az ébresztőt is ők kiáltották, mégpedig igen korán: Ebredgyen fel ez Háznak Ura hajnallik már, négy az óra kérjed Istenedet arra hogy Testi t Lelki hasznodra regényen ma minden jóra. Így sulykolta beléjük az énekes versezetet Farkas János városi nótárius, azaz főjegyző 1768-ban. De honnan tudták az őrok a pontos időt? Mert igaz, hogy volt a városháza tanácstermében egy repetáié óra, amelyik még a fertályórákat is megszólaltatta igen finom hangon, s ilyenkor még a leghevesebb vitatkozók is elhallgattak áhítatukban, miig a hangok el nem enyésztek. De Rhein Vinibuldus egri órásmester remekét nem vihették magukkal a bakterok, tnár csak azért sem, mert hatan nem vihettek egy órát hatfelé, különben is Vinibuldus mester órája — így kelletik mondani — ménkű nehéz va- la, lévén beépítve egy keményfa állványba, amely a terem falát díszítette. Eli letdék, napközi otthonok felszerelésének gazdagítására szántak. A vadászok a pénzt a vad- gazdálkodásból származó bevételükből juttatják a múzeumnak és a tanácsnak. tek volna terjedve a zseb beli órák olyannyira, hogy minden második baktemak jutott egy? Olyan kérdés ez, amelynek megoldása túlnő egy múltba való pillantás keretein. Tény, hogy a városi polgár, aki a vigyázó ének elhangzásakor, bezárt ablaktáblái mögött másik oldalár? fordult félálmában, elhitte, hogy éppen, akkor, éppen annyi az óra, s mi sem tehetünk egyebet. Bizony, kicsinyek voltaik ezek az ablakok, de nemcsak azért, mivel nem vala rájuk szükség, hiszen a bakterok nappal aludtak, hanem ilyen kicsiny volt abban az időben minden külvárosi parasztház ablaka. Még akikor is, ha a közrendészet kiváló férfim laktak benne. Valamikor, talán a század elején, megváltozott a ház képe. A térre néző ablakokat befalazták, az épület felemelkedett és orcával a Servita utca felé fordult, két nagy szemmel bocsátva a fényt a lakásba. Tisztes polgári ház lett belőle. Most nagy méretű ikerablak issza be a napsütést, de a tulajdonos úgy határozott, hogy a kis ablakok keretét ne vakolják be, hagyják ki a régi kis földön kúszó ház emlékezetére. Emlékeztetőül és tanulságul. Füzesabonyból A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat füzesabonyi járási szervezete száz taggal segíti a járás közművelődési, ismeretterjesztési feladatainak megoldását. A társulat járási elnöksége a tagság továbbképzésével segíti az előadók jobb felkészítését szakmai, módszertani ismereteik gyarapítását A felszabadulási évforduló alkalmából a járási szervezet tagsága Füzesabonyban a járási hivatal dísztermében jubileumi emléküléssel egybekötött előadói konferenciát rendezett A felszabadulásunk 30. évfordulójára való megemlékezés után dr. Bocsi József, a járási hivatal elnöke tartott előadást a járás gazdasági, kulturális és társadalompolitikai fejlődésének eredményeiről, valamint fejlesztési terveiről. Császár István Tiszanánáról A tiszananai Petőfi Termelőszövetkezetben megkezdték a cukorrépa, a lucerna és borsó vetését A nyárfák telepítését most végzik. Bár az időjárás hátráltatja a tavaszi munkát a termelő- szövetkezet vezetői mégis úgy vélik, idejében elvégzik a talajművelést s még Idejében földbe kerülnek a magok is. MarsaXhó János Recskről Recsk község tanácsa és a Hazafias Népfront eddig még minden évben benevezett a megyei szervek által meghirdetett lakóhelyszépítési és virágosítási versenybe. A mozgalom eredményeként, ha még nem is kerültek az elsők közé, már jelentős eredményeket érték el, mivel minden évben több utcában virágosítanák, terepet rendeznek, fákat bokrokat ültetnek és megindult a parkosítás is. A vízműhálózat építése miatt, amely a község minden utcáját érintette, *z elmúlt évben megállt a virágosítási mozgalom. Miután elkészült a vízműhálózat, a lakosság nagy része elkezdte az útpadkák rendezését, az árkok kitakarítását és több utcában, a lakosság által összegyűjtött pénzből, az útburkolat helyreállítására követ vásároltak, amelyet társadalmi munkában meg is csinálnak. A község keleti bejáratánál, a községi tanács kezdeményezésére, a helyi szervek társadalmi összefogásával Felszabadulási park építését kezdték el, a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. A parkba emlékfákat, cserjéket ültetnek, amelyek gondozását a községi KISZ-alapszervezet vállalta. A községi tanácstagok és a Hazafias Népfront aktívái vállalták, hogy a tanácstagi körzetben tovább fejlesztik a tisztasági, virágositási mozgalmat, hogy a község nehéz adottságai ellenére is minél több utcában virágokat, fákat ültessen a lakosság. Ezért az ez évi versenybe is újból beneveznek. Remélik, hogy pár év múlva ez a község is felzárkózik a megyében az elsők közé. Marass János Hatvanból A Mátravidéki Hőerőmű sporthorgász egyesülete az erőmű klubtermében tartotta meg zárszámadó közgyűlését, amelyen részt vett és felszólalt Balázs Pál, az erőmű párttitkára is. A vezetőség beszámolójában Vojta János, a sporthorgász egyesület elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit. Takács József, az egyesület titkára a létszámmal kapcsolatban elmondta, hogy 263 felnőtt és 61 ifjúsági tagja van az egyesületnek. A vezetőség gondoskodott a megfelelő halállomány utánpótlásáról, s 138 mázsa pontyot, valamint hétezer darab süllőt telepítettek, amellyel a fogási lehetőséget a jövőt illetően tovább javították. Az elmúlt évben egy-egy tag 34 kilogramm halat fogott ki. Sikeres volt a horgászverseny is, amelyen az első helyet a felnőttek közül Szabó István, a fiatalok kö- zül pedig Eber István nyerte el. Vadászok húszezer forintja VITALIJ JENES*Az írás művészete Egy szép napon írtam egy 'humoros elbeszélést, Harminckét oldalt. Aztán a hónom alá csaptam és elutaztam Ajjaj jaj városba, a „Reszelt Torma” című szatirikus lap szerkesztőségébe. — Az ötlet jó — mondta a szerkesztő —, csakhogy hosz- szúra sikeredett■ Csavarja ki belőle a vizet, csak a veleje maradjon. Odahaza sokáig töprengtem, amíg végül sikerült kihúznom néhány szót. Ha megfeszülök se tudok többet. Egy hét múlva ismét elmentem a „Reszelt Torma” szerkesztőjéhez. — Bátorkodom jelenteni — vágtam magam kaptákba, akárcsak Svejk —, a feladatot teljesítettem: leeresztettem a vizet. •Csuvas h umvrisia. — Teljesen ki kell nyitnia a csapot. Hogy egy csöpp se maradjon benne — mondta a szerkesztő, egy vízvezetékszerelő szakszerűségével. Három napig bajmolód- tam az írással. Kihúztam három mondatot. Ügy látszik, nagyon nehéz rövidíteni valamin, ha minden a helyén van, és a szerkesztő fölöslegesen bakafántoskodik. Méregbe gurultam, abbahagytam. Három hónap múlva egyszer csak a telefonhoz hívnak— Jó napot! Itt a „Reszelt Torma” szerkesztősége. Nos, átdolgozta az elbeszélést? Igen? Nagyszerű! Azonnal küldje, van helyünk. A nyomda már várja. Levélben? Túl soká tart!... Adja föl távirati úton! Elmentem a postára. — Ezt mind? — ueztM ram kérdő tekintettel a tisztviselőnő. — Az egészet táviratilag?! — Igen! — Én felvehetem, ha akarja- De van fogalma, mibe fog ez kerülni? Fogtam a szöveget és megpróbáltam rövidíteni. „Ez a mondat abszolút fölösleges mormoltam magamban. — Ez se mond semmit... Ez se...” A harminckét oldalból mindössze néhány mondat maradt. Másnap újból felhívott a szerkesztő: — Maga nagyon tehetséges — dicsért meg. — Kitűnő humoreszket írt! Fordította: Zahetnszkg László fisom üObSUlH 8.22 Lányok, asszonyok *.«2 Népdalok 5.00 Budapesti tavasé 9.20 Stefánia Woytowlcz és Eberhard Wächter énekel 10.05 Dollárpapa (rádiójáték) 11.20 Édes anyanyelvűnk 11.25 Zenekari muzsika 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva... 12.95 Melódiákoktól 13.30 Kitárt kapuk 13.40 1 tálalóknak! 14.25 ÜJ zenei újság 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Kőrössy Mariann népdalokat énekel 15.30 Maros Rudolf: Monumentum 1945. 15.49 Mintha tegnap történt volna. . . 17.05 Az örök hiány köszörűjén 17.10 Budapesti beszélgetés Jevgenyij Nyes/.terenkóval 17.55 Dlszünnepség hazánk felszabadulásának 30; évfordulóján 18.50 l.end vaj Kamllló—Qarai Gábor: üj kor nyitánya — kantáta 19.25 Népdalok 19.50 Mozgó világ 20.47 Fischer Annie zenekari zongoraestje 22.30 A beat kedvelőinek 23.05 Magyar szerzők műveiből PETŐFI ».05 Barokk muzsika ».03 Népdalok 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 10.00 A zene hullámhosszán. 12.00 Magyar fúvósátiratok 12.20 A. Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 12.50 „Jelképek érdéin 4*. . 13.08 Schubert: Esz-dúr trió 14.00 Napraforgó 14.48 A Forradalmi Ifjúsági Napok dalaiból J5.00 Orvosi tanácsok 15.05 Janine Mlcheau énekei 15.27 Lehet-e iparszerűen? 16.05 Évfordulók nyomában 16.34 Liszt: Hungária — szimfonikus költemény 16.55 A hét népzenei műsorából 17.44 Mit csinál egy mérnök- biológus? 18.10 Közkívánatra! 19.35 Üttörőtábortüz 19.50 Jó estét, gyerekek! 20.10 üj könyvek 20.13 Koldusopera 21.14 Katonaének 21.44 Félóra sanzon 22.14 xvin. századi operákból 23.15 Tánczene SZOLNOKI RADIO 18.0« Alföldi Krónika — közvetítés a Szolnoki Szigligeti Színházból, a hazánk felszabadulásának 3«. évfordulójára rendezett ünnepi nagygyűlésről TEJ MAGYAR 26.2b A Brokoffok 16.55 Tízen Túliak Társasága 17.45 Meseműsor 18.00 Dlszünnepség, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján 19.30 Tv-híradó 20.00 Gellérthegyi álmok (tévéjáték) 21.40 Tv-híradó 3. 21.50 Ünnepi műsor, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján 2. műsor 20.01 Opatijai fesztivál TS 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 A két fivér (csehszlovák film) 22.00 Obrazcov POZSONYI 8,30 Iskolásoknak 10.05 Bánk bán (Ism.) 11.50 Híradó 15.30 Hírek 15.45 Fecske (ifj. magazin! 16.15 Csehszlovákia—Lengyel- ország jégkorongmérk. 19.00 Híradó, majd publicisztika 20.15 Tévéjáték 21.45 Híradó és publicisztika | mozi | EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Valahol Európában Magyar film. Rendezte: Radványi Géza. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) du. fél 4 és este 7 orakor Felszabadít as IV—V. Színes, szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szerelmem, Elektra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 órakor Az utolsó vérbosszú este fél 8 órakor Emlékezés HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és este 7 órakor 141 perc a Befejezetlen mondatból FÜZESABONY: Csata a havasokban LŐRINCI: Édes szó: szabadság I-H, Megújul egy világvégi ház