Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

A krónika számai Az ittas vezetéstől az elhanyagolt járművekig.., Tallózás a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács beszámolóján ’ Az utóbbi időben val<MT\e- ly.tíst javult közlekedési mo­rálunk- Ennek ellenére szánban még mindig sok a ízabáJytalapüág megyénk or- «ágáljam. Ezt az utóbbi megálllapítást a Heves me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács — amelynek az el­múlt évi közlekedési helyze­tet értékelő beszámolójában tallóztunk — tényekkel, a fekete krónika számaival tá­masztotta alá. Csak egy pohár sör A közlekedésbiztonsági ta­nács tagjai a rendőrökkel, s a társhatóságok szakemberei­vel együttműködve igyekez­tek kiszúrni az elmúlt évben tarkáit ellenőrzések alkalmá­val «sokat a szaháiytalanko- dó gépjárművezetőket, akik a magatartásukkal, a KRESZ erőiráeainak a megszegésé­vel veszélyeztették mások életét, a közútjainkon való biztonságos közlekedést A szigorú ellenérzések során többféle szabálytalanságért kellett felelősségre vonni a vetítés Járművezetőket A legtöbb esetbe» gyorshajtás es út** vezetés miatt kellett súlyos bírságot kiróniuk, sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezniük az ellenérzést vég­zi) rendőröknek. Valamennyien tisztiben yagyunk azzal, hogy milyen következményekkel járhat ex ittas vezetés. Az elmúlt év­ben mégis egyre többen vág­tak neki italozás után az or- szágutaknak. Közülük 639-an — sajnos, nem kis szám — akadtak fenn az ellenőrzések „hálójában". A „csak egy pohár sörért” *11 járműve­zető ellen Idítottak büntető­eljárást, szabálysértésért pe­dig 427 ittas autóst, motorost vontak felelősségre. Az itta­san vezetőktől a legtöbb eset­ben hesszabb-rövidebb időre bevonták a jogosítványt is. 1974-ben 231-en voltak kény­telenek a garázsban tartani a jármüveket a megvont jogo­sítvány miatt. Ugyanebben az évben 259 ellenőrző lapot vettek el az ellenőrzések so­rán a rendőrök, akik a szon­dázás után megállapították, hogy az autó, a motorkerék­pár vezetője korábban sze­szes italt fogyasztott... Szabálytalanságból baleset Mint a közlekedésbiztonsá­gi tanács szakemberei meg­állapították, a helyszínen megbírságoltak, illetve a fel­jelentett gépjárművezetők többsége „apró” szabálytalan­ságot követett el. Am ezek az apró szabálysértések köny- nyen balesethez vezethetnek. Az elmúlt épben 96 sze­mélytől vették el a jogosít ványt baleset okozásáért, s csak a szerencsének köszön hető, hogy a többi apró ügy­ből nem lett végzetes karam­bol. Mint az adatokból kide­rült, meglehetősen könnyel­műek a gyorsabbnál gyorsabb személykocsik, motorkerékpá­rok, az erős teherautók ve­zetői. A számok ezt is bizo­nyítják: a közlekedési elő­írások megszegéséért az el­múlt évben három és fél ezer járművezető ellen indí róttak szabálysértési eljárást, több mint 16 ezren pedig helyszínbírságolissal „adóz­tak" az általuk semmiségnek, apróbb szabálytalanságnak tartott vétkeikért. Hozzáve­tőlegesen 10 ezer járműve­zetőt kellett figyelmeztetniük a rend őreinek a KRESZ előírásainak betartására. Mennyivel masabb lenne 1»« ugyanennyi közlekedőt di­csérheti*: volna meg a kul­turált, előzékeny jármúváte­Vésért.,. Amikor nem égett a lámpa — Amikor eUnduham. még égett <a lámpa... védeke­zett a Skoda vezetőié, amikor a rendőrök megállították a* éjszakai .ellenőrzés során. A szakgsmber azonban egy pil­lanat alatt kiderítette, nem moot keletkezett; hibáról ven azé. A kocsi villamossági berendezései, vezetékei meg­lehetősen elhanyagolt álla­potban vannak. Ilye» jármű­vel még nappal sem szabad közlekedni, nemhogy éjszaka. Hány és hány hasonló eset­ről sz&moihatnának be az ellenőrzéseket végző rend­őrök ás m segítségükre siető autószerelő szakesnnberek, A gépkocsipark növekedésével egyenes arányban növekszik e hasaiéit, vagy a mór «Bő­sen haramiát járművek száma. .Szükség vw tehát a gyatteri, szigorú műszaki ellenőrzés­re is. Tavaly 7 ezer jármü­vet vizsgáltak meg a megye országútjain. íme ag ered­mény: a hétezerből itt nőtt műszaki hibás, *63 gépjármű műszakilag olyan elhanya­golt volt, hagy ott helyben leszerelték a rendszámot rá­Nem lehet elég korán kezdeni Közlekedni — tanulni kelt. A közlekedésbiztonsági ta­nács szakemberei az elmúlt évben is számos előadásso­rozat, tanfolyam megszerve­zeeevei adtok asgistogtt ah­hoz, hogy minél többes elsa­játítsák a kultúrált kö^ake- déshez szükséges ismereteket. Tavaly 434 előadást tartottak és 333 oktatófilmet vetítettek le az üzemekben, a tormetó- szövétkezőtekben, az általános és a felsőbb iskolákban. En­nek köszönhető, hogy a közü­leti járművezetők jóval keve­sebb balesetet akoztak int­őén, mint áss előző évben. A magángépkocsúk vénétől — őket a legnehezebb bevonni a továbbképző előadásokra, az oktatásokra viszont egyre több karambol előidé­zői voltak, az összes séryiéses balesetek csaknem 90 száza­lékát ők okozták... A köz­lekedésbiztonsági tanács ter­veiben ezért az idén a fő helyen »«»pel az „úrveze­tők." továbbképzése, s a kü- íöntwfeA való bevqnása. Mint hangsúlyét**, a kite- Jekadési ismeret* tanítását nem lehat elég komén elkez­deni. Már a gyermekkorban hozzá kell szoktatni minden­kit a szabály* betartására- Ügy Látszik, enn* a nevwlő- munkának megvannak a ha­gyományai Heves megyeben, hiszen már moot 39 közleke­dési úttörőcsapat dolgosak rendszeresen, ima beszélve az óvodákban folyó nevetó- munkáról... Mindeméi isin, hogy a gépkocsik számának növeke­dése, a frissen vizsgázott ve­zetők tapasztalatlansága elle­nére. a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen me. gyénkben a közlekedési bal­esetek szám«. Szilvás látván TITOK Lengyel film M.OO: Goriot apó Francia fii*». Balzac, aki korának leg­nagyobb realista Írója volt, a Goriot apó megalkotásával el­érte művészete csúcsát. E mű írása közben érleli meg az összefüggő knrrajz megalko­tásának tervét —, amely az Embert Színjét* hatalmas regényciklusában elevenedik meg. A csaknem száz re­gényből álló ciklusban tükrö­zi korának lázas, ellentmon­dásukkal teli életét, szerep­lőinek tündöklésén és buká­sán keresztül. A Goriot apó amolyan XIX, századi Lear-király Vagyonát, pénzét lányainak adta, s ő maga egyre mé­lyebbre jut Egyre olcsóbb szobákba költözik Vanquerpé szegényes penziójában. Lá­nyai csak azért látogatják, hogy újabb adományokat csikarjanak ki tőle, hogy utolsó értéktárgyait is elad­ják. Ugyanebben a penzió­ban él Rastignac, a kor ifjú­ságának tipikus képviselője, «ki a „meg fogunk mérkőz­ni egymással” hetyke jelszó­val indul hódító útjára, nők segítségével a pénz és a hírnév, az érvényesülés felé. A film a regényhez híven ábrázolja a pénz szédítő kör­forgását, — amely Balzac életét is sokszor megkeserí­tette. (KB) Oämm mth április 1T* csütörtök Icgjoíalntazíáb a szovjet lapok legjobb magyarországi lapterjesztőit A Magyarországra eljutó több mint 1700 szovjet Lap terjesztői kőaott --s Mezsdu- mrodnaja Knyiga külkeres­kedelmi vállalat kezdemé­nyezésére — évek óta ren­deznek előfizetésgyűjtési ver­senyt Az 1974-ben szervezett versenyben 53 postán több mint 15 ezer új előfizetővel gyarapította hazánkban a szovjet lapok olvasóinak tá­borát s ezzel az egy megje­lenésre eső példányszámot 6€ ezerre emelt*. Az immár hagyományos verseny eredményhirdetését és díjkiosztását szerdán a szovjet kereskedelmi képvi­selet székházéban tartották. A díjkiosztáson ott volt dr. Palotás Magda posta vezér­igazgató-helyettes és D. J. Levcseniko, a Szovjetunió ke­reskedelmi képviselője. A versenyt Konkoly And­rás, a Posta Központi Hírlap Iroda dolgozója nyerte, aki 1200 új előfizetőt szerzett Varrnak «lm*, stmOm* rvézéee közben meggyökered- 5a k bennünk a kétkedés. Kér­déseket teszünk fel, vagy nem is teszünk fel, jönnek azok maguktól, ránk telep­szenek, körülfognak bennün­ket, és zavarják azt az élveze­tet, azt a művészi élményt amit éppen megszerezni sze­retnénk. Ez a film is ilyen. Eltemetik a nagyhírű pro­fesszort, akiről a gyanútlan véletlen* folytán kiderül, hogy apró szerelmeiről, „a másik életéről” naplót veze­tett. Ügy könyvelt, mint egy harmadosztályú törpe beosz­tottja, olyan megjegyzéseket tett pontos névvel ellátott, nyugtázott szerelmeiről, mintha azokat egy pörsené- ses arcú gimnazista írta vol­na naplójába. Ennél a látszó­lag apró banalitásnál, közna­pi és renyhe egyszerűségnél kezdődik el kétkedésünk és alakul ki az a bizonyos pont, amikor a kérdések zaklatni kezdenek. Egy ekkora tudós­ban, az akadémia tagjában ily nevetségesség, rövidlátás, hiúság vagy közlési kény­szer? De hiszen ez pszicholó­giailag értékelhető állapot? S ha mór ez a napló előke­rül, s rögtön az özvegy kö­zébe, aki ugyancsak tudomá­nyos pályára készült, mielőtt férje karrierjéért a magáét feláldozta, akkor ez az asz- szony miért kezd nyomozás­ba, miért akarja mindenáron tudni ; miért * milyen volt * férje, mit tett és hogyan és miért abban * különös világ­ban, amelyet magának te­remtett, az asszony tudta nél­kül, másokkal, másoknak, vagy csak nagyon is magá­nak? Az elhalt férj naplójá­ból az elhalt férj hangján Ízelítőt kapunk, hogyan osz­tályozott, rendezett, kit és hogyan tett az ő pantheon- jóban az általa megfelelőnek tartott helyre. Hallunk filo­zófiai előadást az igazság ke­reséséről, rövid Uözhelynyi idézetet Senecától Bacontól és a görögöktől. De csak nem jutunk tovább. Az asszony céltudatos látogatásai sarán vitatható tapintatta) hozza zavarba régvolt riválisait és mintha a jelen valósága iránt teljesen elvesztette volna az érzéket, csak mániája él, az igazság kiderítésének, an­nak, hogy utólag megismer­je azt a másik világot, amelyben az 6 férje élt és alkotta meg másik önmagát, azt, akit ő nem ismert, mert nem ismerhetett. Es csaknem a keresés vé­gén kapja meg a választ az egyik asszonytól, ahogyan az séta közben, magától érthető- dően odaveti: hiába is keresi esc igazság* annál több« mint amit a férje naplójába olvasott és mint amennyit férje zugsaobaja, annak bt rendezese ©lárult, senki li sem kaphat utólag. Mert megkérdezettek már a jelet bői beszélnek vissza a múl ba, a múltról és bizony mi jüszánd* esetén is nehw.c közelítik az igazságot, h van igazság a szerelembe ha egyáltalán szerelem ve az az érzett, amely a férjet ©* nőhöz, a neki kiszolgá tátottákhoz kapcsolta? 1 van-e a «»relémben iga: ság? És mond-e valamit ! igazságról az, ha más karol ban sokkal nyíltabban, sol kai őszintébben, sokkal kei dőzetlenebbül élt* a szere met, a testiséget? Roman Zulus ki rendez ezt a filmet, amelyet Bol dán Ziolkowskival írta Sok-sok részlet, szépség áru kodik arról, hogy a rendé; érti a képi megjelenít minden okosságát, tudja, h< gyan kell mértéktartóan társadalom némely kegy ostobaságát pellengérre áll tani, ismert a hang- * kéi hatások törvényeit, csak t Ián az életlátással és a kél zelettel áll túlfűtött visasan: bon: sarkit ott és «rmytr ahol és amennyire már ne látnák reálisnak az erőfesz tes. Mintha Annabella hír egykori francia Táncrend j látnánk moot agy betegei változatban, annak frisset költészete nélkül. Ez a pár ssi aoiBony is végigjárta éli táncrendje partnereit és dö benetes felfedezéseket te De az az érdeklődés egésze gesebb indítékból származó * a harmincas évek egy nagy filmalkotása volt. Stefániát, ezt a jobb sor na méltó asszonyt Antonii Gordon-Gorecka játssz Lenne hitelessége ennek alakításnak, amíg az ügy színésznő játékán múlik, i a szövegkönyvön 6 sem ti segíteni. Edward Apa fotó jelenik csak meg, jelezve férjet, a többi szerepben H íina Golanko, Lídia Wyso ka, Miroslawa Krajewsk Anna Dymna. Joanna Jedr ka és Piotr Fronczews nyújtanak jó jellemzések« Komoly filrn és még mintha a torz optikai-logik beállítás miatt nem aka ránk hinni az egésznek. M< akkor sem, amikor már : asszony nagyvonalúan mag. hoz édesíti férje legutób „bűnét”, csupán azért, me naivitásból és romlatlan6ág ból el kellett hinnie j őszinteséget. Mi az igazság? (farkas) tt. Szavát adta, hogy az első adandó alkalommal elvisz» Nejetek, Vele állandó leve­lezésben áll*. Most készül Gomelbe utalni,Hát «tó­val azután, hogy bevett* katonának, már 1941 no­vemberében kikerültem a frontra és 1942. július 29-ig harcoltam. Csapatainkkal együtt vonultam csaknem egészen Vityebszkig. 29-én a lejemen megsebesültem. Hátra vitt* a hadtápterü­letre egy hadikórházba... Két hónapig feküdtem ott... Aztán kiengedtek... Kato­nai iskolára vezényeltek, amelyet kitűnő eredmény- nyel végeztem el. Ismét ki­mentem a frontra,.. Amikor 1939-ban a Mon­gol Népköztársaságban vol­tam és olykor sokáig nem kapta* tőlem levelet, sok mindenfélét gondoltatok ak­kor is rólam... De hiszen épem. egészségesen tértem Hozzá* vissza... Ez al­kalommal is úgy térek ha­za, ha befejezzük a hábo­rút. tje már nem olyannak, mint annak idején, hanem öreg hadastyánként, őszülő halántékkal, s nem közle­gényként, mint egykor, ha­nem tiszti csillagokkal a vállapomon... Most kapi­tány vagy*, de nem egy­szerű kapitány, hanem gár- dakapitány... Pénzem von. pénzsegélyt küldhet* .., Holmikat is sdha*, de azokért Ide kell jönni, a meghívás* ©lint»­P. N. Barannikov; Nevek as emlékműn Ja, 190ben * Vt*üaGsil- Isg érdemrenddel tüntettek ki. 1949. december 30. A FIVÉRHEZ. „Draga Yyihon fivérem!!! A megpróbáltatásokat már megszoktam, nálunk, front­harcosoknál ez mindennapi jelenség. El sem tudod kép­zelni, mennyire megöreged­tem a háború* évek alatt. Ha látnál engem, soha meg nem ismernél... Megijednél lesoványodtam, megöreged­tem, Sebeimet nehéz lesz gyorsan begyógyítani. Mell­kasom, akárcsak egy össze­tört sebessegváltó-szekrény, hörög, a fene se tudja, mi­ért. 'Még csak huezonhete- dikben vagyok, de sokat menni egyszerre már nem tudok, kifulladok. Fejsebem színtép sok erőt és egész­séget vett el tőlem,,. íme, ez a háború! Lám, mit je­lent szabad ég alatt hálni. •. De ne hidd, hogy már al­kalmatlannak tartom ma­gam mindenre. Mi még sok évet élünk együtt, megnő­sülök, hisz nem lehetek őrök életemre nőtlen, csa­ládot alapítok. De hát ez nünd majd később, ezeket a problémákat majd béke­időben oldjuk meg ,..” AZ APAHOZ. Később, «aiáfcoe tat imáiéból Dók ument-írás „Örülök, apám, hogy gaz­daságotok kezd fejlődni, hogy kezdtek lábra állni ... Jusson eszedbe, apa, hogy hamarosan véget ér a há­ború, hamarosan kenyérrel és sóval kell fogadnotok harcosaitokat. Várjátok hát azt a napot, készüljetek fel az én fogadásomra is. Mert mi visszatérünk, hazaté­rünk, feltétlenül hazaté­rünk ... Mi van Miskával? Mit csinál, jobban van már? Kabátom bizonyára jó lesz rá, Ingeim a nyakkendők­kel együtt szintén ... Leg­alább embert kinézése lesz. Elvégre nem járhat pucé­ran. Tyihonnak Í6 adjál va­lamit az én holmimból. Va­lahogy ki kell már kecme-. regni a szegénységből! Sem­mi vész, rövidesen a hábo­rú nyomait is eltüntetjük. Amivel tud*, segítek raj ta­tok., , Én is mindenféle szörnyű dolgokat álmodok. De hát ez ostobaság. Amire gondol az ember, arról szokott álmod­ni. ..” Apjához írt. 1944. március 18.-1 keltezésű levél: „A napok bun írtam egy levelet, de már nem bír­tam kivárni a korábbi le­veleimre küldött válaszo­kat, s ezért elhatároztam, hogy ismét elküldöm Nek­tek frontüdvóztetemet, s ve­le egy fényképet. 1941 no­vemberében fényképeztet- tem le magam a frontra in­dulás előtt. Hogy szerettem volna még akkor elküldeni Nektek ezt a fényképet, de hová küldtem volna?! Ezért úgy döntöttem, kivárom az adandó alkalmat, a harcok tüzén viszem át magam­mal és majd elküldöm Nek­tek. Ennek most jött el az ideje. Rám emlékeztet majd Benneteket. Én sokat vál­toztam, de a külsőm és a szívem ugyanaz maradt. Csak idősebb lettem vala­mivel.” Keltezés nincs. Apjának, hozzátartozóinak írt levél; „... Most van egy kis időm és így megírhatom Nektek, milyenek a mi el­lenségeink, azok, akik vad­állatok módjára törtek rá hazánkra. Most az ő föld­jükön harcolunk. Nos, itt mindenütt csak magántulaj­don van, kizsákmányolás, egymást rabolják ki az em­berek. Ezek nemcsak hábo­rús ellenségeink, ezek a más népek gyűlöletének szellemében nevelt emberek, akik nemzetüket mindenek fölöttinek tartják és akik más nemzeteket lenéznek... Ezek az emberek ügy sze­rezték vagyonukat, hogy ki­zsákmányolták a rabszolga^ •ágba hurcolt szovjet i lám polgárokat Ukrajnáb Belorussziából és hazái más vidékeiről... M< együtt menekülnek hadser gükkel és itthagynak mi dent, amit összerabol t£ Látványuk gyűlöletet vi ki az emberekből. Hisz ők perzseltek fel városai kát és falvainkat Akárcs a véres zsákmánnyal ház térő ordasokat házává farkaskölykök, úgy várt bandita férjüktől és fiai tói az Oroszországból va küldeményeket amely miatt az utolsó holmit* is elszedt* tőletek, drág bn. Mohón várták egeket küldeményeket, azt kerté minél többet adjanak po tára belőlük, pedig jól tu ták, hogy idegen vér, idege könnyek tapadnak betas juk.. .«* 1944. máreáns TS. ®!' r „Hazatér* és úgy fbgus élni, ahogy még soha m éltünk. Minden* megteszür annak érdekében, hogy éh tünk boldog és örömteli h gyen. Ami tőlem füg igyekszek mindent megtel ni. Ó, ez a betegség. Csa már elkerülne Bennetek« az a baj. Sürgősen írjáto meg, mi van Tyihonna kórházban van-e még, vág már otthon, van-e orvc nála*. Küldtem haza 1100 rubel később kantok még 1200 é 1300 rubelt... Egyszóva pénzküld “ménnyel fogok se gíteni rajtatok . „ Cí oiytaíémto

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents