Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

As amerikai őslakosság nyomában Hogyan élnek az indiánok? As Amerikai Egyesült Ál­lamok eredeti lakosai és ások, akik magukat ameri­kainak vallják, majdnfem 500 éves egymás mellett élésük ellenére is nagyrészt idege­nek maradtak egymás számá­ra. Alapvetően nem módo­sult az a hivatalos teória, amely szerint az indiánok kénytelenek voltak elfogadni a magasabb rendű fehér kul­túrát, valójában az egész or­szágot fokozatosan hatalma alá vonó fehér uralmat. A kongresszus 1871-ben le- a lázónak minősítette a maga számára azt az egykori gya­korlatot, amely szerint formá­lisán egyenjogúságot adott a „primitív” népeknek, és ez­zel kezdetét vette az a kor­szak, amikor a kormányzat időről időre visszatért az in­diánokat asszimiláló politiká­jához. Helyteleu elképzelések Az indiánokról meglehető­sen sok helytelen elmélet és elképzelés alakult ki az idők folyamán. Így pl. az, hogy az indián természeténél fogva vad. Az 1972-i Wounded Knee-i indiánlázadást is meg­kísérelték ezzel magyarázni, elrejtve azokat a társadalmi okokat, amelyek döntő mér­tékben hozzájárultak az .ese­mények kialakulásához. Ugyancsak nem felel meg a valóságnak az a teória sem, amely szerint az indiánok egy eltűnőben levő fajt al­kotnak. Bár kétségtelen, hogy a múlt évszázadban az indiá­nok száma drámai módon csökkent — a tervszerű irtás, a betegségek, a kitelepítések és fő táplálékuk, a bölények ki­irtása következtében —, az elmúlt néhány évtized adatai szerint az indián lakosság évi szaporulata 2—2,5 százalékos Helytelen elgondolás az is, hogy az indiánok mind egy­formák, hiszen közismerten nincs egységes indián nyelv (csak az Egyesült Államokban néhány száz nyelvet beszél­tek, illetve beszélnek az in­diánok), nincs egységes in­dián vallás, vagy indián ka­rakter, nem beszélve a csalá­di közösségek egymástól lé­nyegesen eltérő számétól és jellegétől. INyolcszázezer vagy tizenötmillió ? Az amerikai indiánok lét­számát illetően pontos ada­tok nem állnak rendelkezés­re, bár az 1970-i népszámlá­lás szerint 827 091 indián éLt az ország területén, azaz az összlakosság 0,4 százaléka. Nem hivatalos becslések sze­rint azonban az indiánok szá­ma 10—15 millió között mo­zog. A nagy különbség oka abban keresendő, hogy leg­többen nem vallják magukat indiánnak, mert az sok tekin­tetben hátrányos lehet a szá­mukra. A legtöbb indián — a hiva­talos adatok szerint — Okla- homában, Kaliforniában, New Yorkban, Arizonában és Alaszkában él. Státuszukat a szövetségi kormányzat hatá­rozta meg, kategóriákba so­rolta őket, többnyire mint szövetségi rezervációlton élő törzsek tagjait, akiknek jogi helyzete valamikori szerződé­seken, szabályzatokon vagy más tényezőkön, esetleg pre­cedenseken alapul. A statisztikai adatok sze­rint az indiánok 37 százaléka nagyvárosokban él. Egyedül New Yorkban több mint 10 ezer, magát indiánnak valló személy lakik. Embertelen életkörülmények Életkörülményeik meglehe­tősen mostohán alakulnak. Az amerikai belügyminisztérium keretei között működő Indián Ügyek Hivatala 1973-i kimu­tatása szerint — pedig nyil­ván kozmetikázott számokról van szó! — a 9590 dolláros országos átlaggal szemben az indián családoké évi jövedel­me 5832 dollár volt, — 40 százalékuk élt a hivatalosan megállapított nyomorszint alatt ellentétben a 13,7 szá­zalékos olsz.ágos átlaggal. Különösen sok soraikban az állandó vagy időszakosan munkanélküli. A már említett hivatal szerint 113 rezerváció 356 495 munkaképes indiánja közül 42 százalék volt mun­ka nélkül. Lakásaik túlzsú­foltak, egészségtelenek. Leg­többje kénytelen messziről hozni a szükséges és nem mindig tiszta ivóvizet. A 14 éven aluli indián gye­rekek közötti halálozási arányszám az országos átlag két és félszerese. Különösen megdöbbentő, hogy az indián lakosság átlagos halálozási kora 44 év. Legtöbbjük sem­miféle társadalombiztosítás­sal nem rendelkezik. Megle­hetősen elterjedt soraikban a tbc, az ideg- és elmebeteg­ségek, valamint az alkoho­lizmus. kormány politika A legutóbbi 30 évben az egymást követő adminisztrá­ciók mind rendelkeztek in­diánprogrammal, de alig va­lósult meg belőlük valami. Truman és Eisenhower arra törekedett, hogy a szövetségi kormány átjátssza a felelőssé­get az államoknak; ez ellen az indiánok tiltakoztak, mert további kiszolgáltatottságu­kat látták benne. Kennedy félretette ezeket az elképze­léseket és — csakúgy mint a négerekkel kapcsolatban — az indiánok életkörülményei­nek a megjavítását hirdette, de nagyon keveset valósított meg belőle. Nixon eleinte ba­ráti megnyilatkozásokat tett, de tervei aztán elmerültek az országos takarékossági intéz­kedések árjában. Ami Ford elnököt illeti, az indiánokkal kapcsolatos poli­tikáját eddig nem hozta nyil­vánosságra. Egyes nézetek szerint azért, mert ilyen egye­lőre nincs, Zádor Tibor VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Felelősségre vonták az árdrágítókat T. Miklós, egri olvasóink arról ír, hogy a polimer ka­zettát három helyen, három­féle árban adták el. Az ár­különbség nem egy-két fo­rint volt, hanem 20—40 Ft. A Heves megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Felügyelő­ségén az ügyet kivizsgálták: s megállapították, hogy az egri, KERAVILL boltban a 85 Ft-os ár helytelen volt. A reszortfelelős ellen sza­bálysértési eljárást indítot­tak árdrágítás miatt. Az eg­ri „Párád” Áruház iparcikk- osztályán a Kereskedelmi Felügyelőség próbavásárlást végzett, a panasz jogos volt, nekik is 120 Ft-os áron ad­ták el a kazettát. Az osz­tályvezető és helyettese el­len itt is szabálysértési el­járást indítottak. A többség érdekeit vették figyelembe A február 5-i számban megjelent „Éjszakai séta” cikkre a MÁV Miskolci Igazgatósága válaszolt. Tájé­koztatásul közölték, hogy a korábbi menetrendekben 6em volt korábban csatla­kozás Gyöngyös felé. A 8848. számú vonat menetrendjét nem áll módjukban meg­változtatni, mert egyrészt dolgozókat szállít munkahe­lyükre, másrészt a Vámos- györkön csatlakozó két vo­nattól szállítja a munkából hazatérő dolgozókat Gyön­gyös felé. Ha a panaszos által használt vonattól is biztosítanák a • csatlakozási, akkor a dolgozók többségét nem tudnák munkahelyük­re szállítani, Uletve műszak után a hazautazóknak is több mint egy órát kellene V ámosgyörkön várakozniuk. A menetrend a dolgozók többségének érdekét vette figyelembe. a szerkesztő „Egy olvasó” jeligére; Budapesti klinikára a megfele­lő szakorvos javaslata alapján, lehet beutalást kérni. Kérjen a körzeti orvosától beutalót a szakrendelésre, s ha ott indo­koltnak tartják, javasolják a fel­vételét. Leveléből nem derül ki, hová kérné a felvételt és miért? Helyes lenne előbb a helyi or­vosokkal tisztázni a problémát. Rafael János, Gyöngyöse A termelési tanácskozási ól szóló' levelet kissé későn, küldte Egy egri polgárasszony levele 1875-ben Kossuth Lajoshoz A szülőföldjéről elszár­mazott történész, napi ku­tatómunkája közben gyak­ran találkáik az otthoni tájat, a régi embereket idé­ző megsárgult, levéltári ira­tokkal. Egy ilyen kis leve­let nyújtok most át önök­nek, melyet a budapesti Országos Levéltárban talál­tam. A levél 1875. január 9-én kelteződött Egerben, s Kos­suth Lajoshoz Íródott a tá­voli Turinba. özv. Sziamér Elememé egri lakos ebben először felidézd az első ta­lálkozását a kormányzóval: „..: midőn Eger várost 1849- ben látogatásával. szeren­cséltető ... emlékkoszorúval üdvözöltem ... mire azt tet­szett felelni, Eger városa, neve arany , betűkkel lesz szívembe örökre iktatva..." Majd áttér szomorú családi körülményei ismertetésére, 1867-ben férjét elvesztette, aki után egy Ids háza esket szőlpje maradt. Elpanaszol­ja, 4000 forint adósság ter­heli a birtokot, mert „mind­kettő lefagyott”, az egyéb­ként teremni szokott 120— 130 alvó bora most 15 akóval kevesebb lett. 1875. február 16-ig kellene lefizetnie a tartozása felét, de nincs mi­ből. Egyébként is nehéz a gazdasági helyzet, a félárat sem adják meg a borért „semmi ára. sincsen a jó­szágnak" írja. Levelét azzal fejezi be, szeretné, ha egy évre 2400 forint kölcsönt kaphatna Kossuthtói. Kossuth válaszát nem is­merjük, az egri levelet azonban őrizte a volt kor­mányzó, s az 6 hagyatéká­ból került az Országos Le­véltárba. Dr. Sebestény Sándor Premier A Modem Színház ókéit* stílusban épített nézőterén már mindenki elfoglalta a helyét. Izgatott varalcozás- sal tekintettek a nehéz bor­dó bársony függöny felé. A népszerű tragédiaszerzö „Reumás huszárok” című ötfelvonásos történelmi drá­májának ősbemutatója volt a mai est szenzációja. Pon­tosan 7 óra 10 perckor el­hangzott a harmadik gong­ütés. A nézőtéren elült a moraj és lassú. méltóság- teljes surrogással felgördült a függöny. Borongás, őszi tájat ábrázolt a színpad, a zsinórpadlásról monoton egyhangúsággal, lassan hul­lottak a sárga falevelek. Valahonnan a távolból kürt­szó harsant, aztán tántor­gó, tétova léptekkel oda­vonszolta magát a súgólyuk elé Klamérstock Eduárd, a szerző. Félszegen. elfoga­dottan meghajolt és halkan, de határozottan így szólt: — Mélyen tisztelt közön­ség! Hölgyeim és uraim! A bemutatókon a szerző álta­lában a második felvonás végén köszöni meg a tapso­kat. Legyen szabad ma for­mabontónak lennem. Hálá­san köszönöm, hogy idefá­radtak és megtiszteltek bi­zalmukkal. Ezért én is őszinte leszek. E pillanat­on 07. ügyelőtől a fősze­replőig mmdankr « helyen, tív kapcsolat — színész ás közönség között — semmi­vel sem pótolható. A szín­ház örök. Ám nem ilyen darabokat kell játszani, mint amilyennel ma önöket untattuk volna. Ma este még győzött a televízió. Ha sietnek, a tv Macira még hazaérnek. Legyen szeren­csém máskor is. Balra a ki­járat! Ssám forint — — — »TV/fc.. áll és ma mégsem lesz itt bemutató. Az igazgatóság­gal egyetértésben úgy hatá­roztunk, hogy nem tesszük próbára idegzetüket. Igaz, hogy egy kicsit későn. de nem túl későn, öt perccel ezelőtt rádöbbentem, hogy csapnivaló, unalmas tragédi­át írtam. Megkíméljük önö­ket az ásítozástól, a türel­metlen mocorgástól, a szék- nyikorgatástól. Most szépen hazamennek, öldöklő harc folyik a színház és a tele­vízió között a nézők elhá- Aitásáért. Teljes határozott­sággal állítom, hogy ebben a küzdelemben a színház nem maradhat alul. A sze- weáyet; étwéjWe, « -sűuítgex ­Sírt. zokogott a prímás hegedűje, amikor azt ját­szotta, hogy „Hideg szobor vagy, meg sem értenéd.. " — Egészség! ' — Egészség! — koccin­tott vörös borral teli poha­rával a hegedű mestere. A vendég elövette nagykockás zsebkendőjét és meghatot- tan beletrombitált. — Most még a kedvenc nótámat, azt. hogy „Szeres­sük egymást, gyerekek, a szív a legszebb kincs .. Kissé hamisan, rekedt kappanhangon, de érzéssel röcögtette a dalt a vendég. Aztán hirtelen mozdulattal a levéltárcájába nyúlt és egy piros hasú százast gyűrt be­le a muzsikus zakójának szivarzsebébe. Az udvaria­san meghajolt: — Köszönöm — mondta kimérten és a: összegyúrt százast kisimítva letette az asztalra. — De nem tu­dom, hogy elfogadhatom-e. Mart ha önnek családja van. gyerekei, esetleg idős szülei, akike* támogatni kell... Lehet, hogy OTP- részletet is kell fizetnie ebből az összegből. On most ivott, nem tudja mérlegelni a. csetekűdetud, lminam kel­lene, hogy az ón szociális helyzete megengedi-e az ilyen könnyelműséget. Csak legye el szépen ezt a szá­zast. Aludjon rá egyet. És ha ön holnap józanul, meg­fontoltan is úgy látja, hogy ezt a pénzt nem sínyli, nem böjtöli meg a családja, ak­kor majd köszönettel elfo­gadom a gavalléros ajándé­kot. Tessék a telefonszá­mom. Várom szives értesí­tését! — mondta barátságo san a muzsikus, és máris következő asztalhoz lépett. Galma&os Szilveszter be. így nem tudtuk közlésre felhasználni. A szocialista bri­gád munkájáról Írott levelét la­punk legközelebb megjelenő ..Postánk” című rovatában kö­zöljük. Juhász Józser, Gyöngyös; Vannak a távlati fejlesztési tervnek olyan előírásai, melyek pillanatnyilag ellentétesnek lát­szanak néhány magánépittetó szempontjából. IA későbbiekben azonban, amikor az egyes lakó­telepek teljes képe kialakul, rá­jönnek, hogy valóban indokolt volt. hogy a magas épületek között nem engedélyeznek kisebb méretű családi házakat építeni. Azt nem lehet Indoklásul elfo­gadni. hogy a terület csak tíz év múlva kerül teljes bekerítés­re, hiszen a családi házat sem 10 esztendőre építik fel. Mindenesetre gyöngyösi mun­katársunk a helyszínen vizsgál­ja ki. mennyire helytálló az ész­revétel. Ennek során természe­tesen önt is felkeresi B. I.-né, Hevest A munkakönyvbe akkor Is „Kilépett’ bejegyzés kerül, ha nem fegyelmivel bocsátották el a dolgozót, hanem a kötelező felmondási idő letöltése nélkül hagyta el a munkahelyét. Ennek a bejegyzésnek is ugyanolyan hátrányai vannak, mintha fe­gyelmivel került volna el a vál­lalattól. Ez az intézkedés a vál­lalat Jogos érdekeit védi, hiszen gondoskodniuk kell időben a munkaviszonyát megszüntető dol­gozó helyettesítéséről. Üj mun­kahelyén azonban bizonyos idő leteltével kérheti a beírással kapcsolatos hátrányos helyzet megszüntetését. ' !„15grl szülök” Jeligére-! Az egyenruhát megterveztek az iskolában, de nem tették köte­lezővé megvásárlását, hiszen er­re így nincs is lehetőség. Abban valóban igaza van, meg kellett volna beszélni a szülőkkel is. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) * du. fél 4 és este 7 órakor A kőszívű ember fiai I—II Színes magyar film EGRI BRODY * (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A császár parancsára > Színes -magyar történelmi film. GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és este 7 órakor 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Petőfi 73 clu. ,fél 6 órakor 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Vállald önma ara dat: Este fél 8 órakor: Filmklub HEVES Magas, szőke férfi, felemás cipőben FÜZESABONY Álmodó ifjúság PETERVASARA Hajdúk LŐRINCI Ejtőernyősök MAI MŰSOROK! RÁDIÓ JiŰSSUTH 8.22 A Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat új ieme- zeiből. 9.53 Lottósorsolás,. 10.85 Iskolarádió. 10.30 Édes anyanyelvűnk. 10.35 Tarján! Ferenc (kürt) felvételeiből. 11.00 Változó világtérkép. 11.10 Zinka Milánóvá és Richard Tucker énekel. 11.49 Bodnár György könyv­szemléje. 12.30 Ki nyer ina.’ 12.35 Tánczenei koktél, 13.20 Magyarnóták. 13.45 A második műszak. 14.00 A Gyermekrádió műsora. 15.10 Magyarán szólva. 15.25 Zenekari muzsika. 16.03 Sajtókonferencia. 17.20 Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 17.33 30 év gazdasága. 17.53 Jókai és korunk. 19.30 Közvetítés az országos asztalitenisz- bajnokságról, 19.45 Ez is, az is . . 20.58 Házimuzsika, 22.20 Meditáció — erkölcsről éa munkáról. 22.30 Operarészletek. 33.16 Népdal csők or, PETŐFI 8.30 Népdalok. 9.03 Ezercgy délelőtt, 9.53 LOttóSOFSOlás. 10.00 A zene hullám­hosszán. 12.00 Az élő népdal. 12.10 Mozart: c-moll zongora- verseny. K. 491. 12.40 Kartal Zsuzsa írása. 13.03 Századunk kamara, zenéjéből. 14.00 Kettőtől — hatig . . , 18.05 Külpolitikai figyelő. (Ism.) 18.20 Falusi esték. 19.10 Arany János dalai Adám Jenő feldolgozásában. 19.34 Láttuk, hallottuk. 20.28 A rádió dalszínháza. Szép juliászné. 23.15 Csajkovszkij: Hl. szimfónia. SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek — Alföldi lapszemle. 17.40 Tíz perc tudomány. 17.50 Nyíri Erzsébet nóta- felvételeiből. 18.00 Alföldi krónika., 18.15 Operarészletek. 18.25 Falusi hétköznapok. 18.30 Lili Ivanova és Bobby Solo énekel. ' 18.45 Jubileumi híradó. 18.55 Hírösszefoglaló. MAGYAR 8.05 JLskoJa-tv. 11.35 Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. 13.35 Iskola-tv. (Ism.) 17.20 Négy keréken Indiái#. 17.50 Grúz ritmusok. 18.15 öt perc meteorológia. 18.20 Látókör. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Tv-torna. 20.05 Negyvennyolc magyar jakobinusai. 20.30 Portréműsor Markó István balett-táncosról. 21.20 A kolóniáktól a lakó­negyedekig. (Dok.-film.) 22.00 Tv-híradó. 3. 22.10 Calcutta 1975. Riportfilm az asztalitenisz VB-rők 2. műsor 20.01 ..Voltam, vagyok, leszek.-' Dokumentumfilm. 21.00 Tv-híradó. 2. 21.20 ..Tennem kellett valamit.** (Dokumentumfilm.) 21.40 Rómeó és Jeanette. (NSZK tv-filmj POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Kedvesem, az élet nem álom. (Ism.) 10.05 Alkotó kezek. 15.25 Hírek, 15.30 Tv-körhinta. 15.55 Sz, Trinec-ZVL Zilina labdarúgó-mérkőzés. 17.50 Dalok. 18.10 Vetélkedő. 19.00 Híradó, majd pubiwaszö- ka. 20.00 Tudományos dók.-műsor. SZ. 20.30 A rózsaszínű szombat. (Mikrokomédia.) 21.10 Híradó, publicisztika. 21.35 Serafino. (Olasz film.) 23.20 Sajtószemle.

Next

/
Thumbnails
Contents