Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-13 / 61. szám
A Gagarin kívülről (2.) Az erőmű és környéke A munkánok művelődését elsősorban az tizemben kell megszervezni — ez a következtetés csendült ki a cikk első részéből. A közművelődés szerteágazó munkájából azonban részt kell vállalnia a lakóhelynek is ... 0 0 0 3 Gyöngyösről és a környék 17 községéből járnak be az erőmű dolgozói, akik naponta 8—9 órát töltenek az üzemben. Idejük többi részét nyilvánvaló, hogy odahaza töltik az emberek. Nem mindegy, hogyan és mivel telik el a szabad idő. Az. egyre növekvő szabad idő! Az igényt a Gagarin dolgozói is megfogalmazták. Ha nem is pontosan, de azért jól érzékeltették, hogy milyen hasznos lenne olykor a munkán túl is találkozni, beszélgetni, művelődni, szórakozni. Hogy ne csak a gépek mellett ismerjék egymást az emberek. A lakóhelyi közművelődésnek már vannak hagyományai, sőt egyre jobban kialakulnak jól bevált formái is. Csak éppen az igények differenciált kielégítése ókoz problémát. A köaségi népművelők ugyanis hajlamosak arra, hogy egy kalap alá véve az embereket, megfeledkezzenek a bejáró dolgoesók igényeiről, nem igazodnak azok életritmusához, s nem kínálnak számukra érdekes, vonzó programokat Es nem igazodnak az üzem, a munkahely sajátos igényeihez, követelményeihez sem. E giondok ellenére vannak pozitív tapasztalatok is, amelyek önmagukban jelzik, hogy milyen irányban kell, vagy lehet kimozdítani a lakóhelyi közművelődést. Itt van például az oktatás, amelynek becsülete van ugyan a Gagarirmál, mégis gondot okoz a felnőttek iskolája. Jelenleg mintegy 70 dolgozó tanul az üzemben az általános iskola kihelyezett tagozatán, de jelentős a • lemorzsolódás, mert megoldatlan a műszákcsere és nehézkes a közlekedés is. Mindezek általánosságban is hozzájárulnak ahhoz, hogy ezer fizikai dolgozó közül 400-an még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Ebből a szükségből oontakozwtt ki a kezdeményezés: az abasári iskolával szocialista szerződést kötött a vállalat, s a községben megszervezik a felnőttoktatást a Gagarin dolgozói számára. Tehát amit nem lehetett megszervezni az üzemben, mindarra lehetőség kínálkozik a községben. És Abasár csak egyetlen példa, hiszen több mint százan járnák az erőműbe Domoszló- ról, Markazról és máshonnan is, s mindez indokolttá teszi az iskolákkal való kapcsolat kibővítését. A felnőttoktatás a közművelődésnek csupán egyetlen területe, de vitathatatlanul ■jó kiindulópont a további munkához és az együttműködésihez is. Mert itt már együttműködésről van szó, a munkahelyi és a lakóhelyi közművelődés egységéről, sajátos összhangjáról, és nem kevésbé azokról a módszerekről, amelyek kialakítását nem nélkülözheti tovább a közművelődés. Mindez már túlnő az üzem és a környék keretein. Az az igazság, hogy a bejáró dolgozók kulturális ellátása viár régóta gyenge pontja a közművelődésnek. Igaz, cseppet sem könnyű ez a terep, hiszen a bejáró munkások jelentős részének még nem. vált életformájává az ipari munka, tulajdonképpen a munkássá válás időszakát élik. Így ezek a dolgozók még nem tudnak megfelelően gazdálkodni a szabad idővel, a közművelődés különböző lehetőségeivel. Ezek a körülmények szánté követelik az üzem és a környező községek összefogását. S az együttműködés keretei között nyilvánvalóan av üzemre hárul a feladat, hogy anyagi és szellemi erőkkel segítse a községeket és befolyásolja a lakóhelyek kulturális programját. Végső fokon ugyanis saját dolgozóiról van sző, azokról az emberekről, akik részt vesznek a termelésben, az értékek előállításában. S akik megfelelő műveltséggel és magatartással bizonyára jobban, és eredményesebben is dolgozhatnak. © © © © Az üzemen és a ferfcöheiyet» túl van egy harmadik terület is, amely hasznos lehetőséget kínál a művelődés és a szórakozás számára: az egész ország. A Gagarin dolgozói egyre jobban megismerik az országjárás örömeit, felfedezik a színházi előadások, a hangversenyek élményét, a kirándulások hangulatát, a tapasztalatcserék jelentőségét Ezek az utazások a kollektív együttlét és a szórakozás mellett egyformán szolgálják a szakmai ismeretek bővítését és a művelődést is. Ismerik ezt a lehetőséget a Gagarin vezetői is, hiszen éppen a közelmúltban vásároltak másfél millió forintért egy autóbuszt, amely- lyel megfelelő program keretében elsősorban a szocialista brigádok utaznak majd. o o o © Az új közművelődéi szemlélet megvalósítása a különböző területek egymást kiegészítő együttműködése tulajdonképpen azt jelenti, hogy az üzemnek miyt kulturális bázisnak, kapcsolatot kell teremtenie Gyöngyös, valamint a 17 község közművelődési intézményeivel. És egy kicsit az egész országgal is. Ez a munka és főleg a várható eredmény ■már függetlenített népművelőt követel. Dicsérendő kezdeményezés ugyan, hogy az erőmű21.30 Pillantás a karcsai dombról lázár István és Rácz Gábor dokumentumfilm-soroza- tot készített a bodrogközi Karcsa községről. Az ötrészes filmsorozat a régmúlt világától napjainkig követi, magyarázza a település sorsát, történelmét. Szó esik a filmekben a település évezredekkel ezelőtti kialakulásáról, bené- pesedéséről. Majd megelevenedik Karcsa közelebbi múltja is: az agrárszocialista mozgalmak, a sztrájkok, a szervezkedések, S a ma arculata bontakozik ki a termelőszövetkezeti mozgalom, az iparosodás, a szociális változások, a kulturális gazdagodás tükrében. A filmsorozat készítői az elmúlt esztendő minden évszakában megfordultak Karcsán, s hosszú heteket, hónapokat töltöttek ott. Interjúk készültek, filmre vették a falu néprajzi kincseit. Dokumentumok és tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával teszik teljessé az alkotók e filmre vett falumonográfia anyagát ben létrehoztak; egy közművelődési bizottságot, amely az űzetni pártbizottság irányításával, a szakszervezet és a KISZ segítségével koordinálja a feladatokat, de a képzett szakember még hiányzik. Az együttműködés ugyanis nem korlátozódhat csupán az anyagi segítségre, arra, hogy az üzem bizonyos összeget átutaljon a községeknek. Olykor anyagi támogatásra is szükség van, hiszen alkalmasint otthonosabbá kell tenni a művelődési házakat, be kell rendezni a klubokat, de ennél mégis fontosabb az aktív kulturális élet, a tartalmas egyűttlét megszervezése, kialakítása. Olyan tevékenységre van szükség, amely klubélet, szakköri munka, valamint különböző művészeti csoportok, vitáik és beszélgetések formájában tölti ki az emberek otthoni szabad idejét. o o o © A Gagarin vénétől Mis- mérték a közművelőd«? erobert ormalo jelentőségét, * nagy vonásokban tudják azt is, hogy mi a teendő. A hogyannal azonban már akadnak problémák. A man kamódszerek kialakítása még hátra van. S itt kell megjegyezni azt is, hogy a bizottság vizsgálata előtt a közművelődés szakemberei nem adtak megfelelő segítséget a Gagarin- nak ahhoz, hogy kialakítsák saját munkamódszereiket. A TIT-nek például semmi kapcsolata nincs a vállalattal, ahol pedig elég sok értelmiségi dolgozik ahhoz, hogy kiteljék belőlük. egy életképes üzemi csoport. Egy olyan TIT-osopart, amelynek tevékenysége kihat a környező községekre is. — Pontosan úgy, ahogyan a fiatalok megfogalmazták: egy ilyen jelentős üzemnek olyan sokszínű közművelődési tevékenységet kell végeznie, amelynek hatása kisugárzik a környező községekre is. Ehhez a munkához most jó légkört teremt a párthatározat, s megfelelő kiindulópontot nyújt a megyei közművelődési bizottság segítő vizsgálata. Parasztház a századfordulóból 1967-tői látogathatják az í deklődők a Népi Iparműt szett Tanács áltál, Recsk berendezett tajszobát A századfordulón épült, faragott tomácos paraszthoz, úgynevez tiszta szobájában és a pitvaros konyhában bemutatásra kerülnek a környék: Matrac recske, Bodony és Párád jellegzetes népi ihletésű lakásberendezési tárgyat (Foto: Puskás Anikó A Haramiák beatzenével — Egerben Márkusz László Csütörtökön kert« Egerben Schiller Haramiák című drámája. A nagy német klasszikus fiatalkori művéhez a népszerű Bódy Magdi komponált zenét Nagy András László rendezővel való találkozásunkra számos kérdést készítettünk elő. Az első természetesen csák az lehet hogy mi indokolja most 1975-ben egy csaknem kétszáz esztendővel ezelőtt született romantikus mű felújítását A válasz: — Nem hiszek abban, hogy egy olyan színház teljesítheti művészi hivatását, amely csak azért mutat be színdarabot mert az jó i.rab, jól kiosztható szerepek vannak benne... Nekünk Schiller Haramiákjá- val dolgunk van, mégpedig most, 1975-ben és itt, Magyarországon. — Az emberiség története tele van generációs konfliktusokkal, melyek — az én véleményem szerint — két történelmi időpontban túlléptek a családi kereteken és már-már történelmi hatótényezővé váltak. Az egyik Schiller kora, a másik a miénk. Ezért Schiller műve nem végcél „csak” kiindulási pont számunkra. — Mi az aktualitás ma Schiller művében? — A Haramiák fiatal ch- áfchősei — vagyis a darab összes fiatal szereplője — nem hajlandó belépni a felnőttek társadalmába. Nem képesek az őket megérteni nem hajlandó felnőtt világ — előre kiszabott életpályát kínáló — számukra szűkösvényeire lépni. Megtartva fiatal közösségüket, kivonulnak a társadalomiból, saját erkölcsöket, törvényeket, szokásokat kialakítva. Elfoglalják maguknak az erdőt és haramiák lesznek. Cseréljük ki az erdő szót országúim, a haramiák szót hobóra hippyre és máris az 1960-as évék nyugat-európai, amerikai eseményei jutnak az eszünkbe... Az általuk felvetett kérdésekre — miután a nyugati diákmozgalmak szellemi kisugárzása alól a mi fiatalságunk sem vonhatta ki magát — úgy érezzük, nekünk is válaszolni kelL Főleg a téves nézeteket, félreértéseket kell tisztázni. — Hogyan felel tehát előadás a schillert, illetve legújabb kori kérdésé kt — Schiller kérdései és mi kérdéseink azonosak: het-e a társadalomért tu colni a társadalmon kim A törvényekért a törvén; ken kívül? A válaszunk t< mészetesen: Nem. Az e$ re jobb és egyre egészséi sebb társadalomért a tár. dalmon belül — önmagur kai is harcolva — kell v műnk. — Ez a korszerű mow. niváló meg a zenével „c sitott” schilleri szöveg al ha bírja él a konvencióvá formákat — Reméljük, senki a tartja szentségtörésnek, he aktuális formát kérést üj A forma egyébként s< szent és sérthetetlen. Tál még annyit hogy szülés: ink — Várday Zoltán, BU kó Péter, Jancsó Sarolta a többiek — jól érzik nr gukat ezen a színpadon, n lyen a beatzene nem nyomja, hanem erősíti schilleri gondolatokat (gyarmati m&r Hüusuas. li^-siuttor.tök Ezúttal a sorozat első részét láthatjuk: Mélységes mély s/a múltnak kútja címmel. A további részek vetítésére hetenként egyszer kerüí Ősz Fereoc; Ezt pedig úgysem úsz- szák meg élve. A nagy hadifi azt hiszi, hogy az oroszok non számolnak: azzal, hogy ki szeretnék menteni az irhájukat a gyűrűből. Tudod, milyen, lesz az urak nagy kitörése? Mintáz a hajtóvadászat amit Kö- petzy úr annyira szeretett Csakhogy most ő nyúl... És őrnagyié a nyúlné.. . — Azért így nem beszélhet a feleségéről... — Nem? Hát tudod miért könyörögtem neked, hogy éjszakánként kijöhessek hozzád beszélgetni? Már nem bírtam elviselni, hogy a bárónő őnagysága a szomszéd ágyban hempereg a szeretőjével és tudja, hogy a férje és a lánya mindent hall. Napok óta altatót keverek Kriszti teájába, hogy legalább ő ne haliján, tudjon semmiről... Rózsi észrevette, hogy Eötvös sír... — Jól van no — mondta és önkéntelenül megsimogatta a férfi fejét — Nem köll azért bőgni. Maga mégiscsak férfi... — Csak te voltál jó hozzám, egész életemben... —_ íVűszorguü és csákóim-kezdte a kezét , — Mert azért fizettek. Nem ingyért voltam én jó, halija-e ?! Maguk egymás között gonoszak, de tartanak ilyen magamfajta állatokat is, hogy azok jók legyenek magukkal... — Minden másképp lesz ezután. Gazdaggá teszlek... — És ha mindenét elveszik? A házát, a földjét? Akkor mi lesz? Tud maga pénz nélkül is jó lenni? — Majd meglátod.., — Na, akkor már most kezdje a bizonyítást. Lopjon el két üveg rumot a sajátjából. Jó lenne a teába. Eötvös egy perc alatt megjött a rummal. Három üveggel hozott — Ez sok lesz — mondta Rózsika és egy üveget a párnája alá rejtett. — Még danolni kezdenek és hátha olyan dalra zendítenek. amit a tovarisok nem szeretnek. Na, fogja meg az egyik fülét... — szólt a némán bámuló férfira. — Én? Ja... persze..; Tudod, szokatlan még... — mondta és megfogta a fazék fülét Nagyot sziss' t. A forró vas égette a Kezét. A ház lakói elhűltek a csodálkozástól. A háziúr és a cselédlánya kettesben cipelitek. ki nekik a teát. .Úgy látszik, felborult itt minden. — Csák egy bögrét hoztak? — csipogta Melanie. —* Remélem, nem képzeli, hogy úgy vedelünk, mint maguknál otthon. — Nem köffl inni — rántotta meg a vállát a lány. — Rumszagot érzek — kapta fél a fejét Kocsis az árokban. — Jól is érzi, mert az is van benne — mondta Rózsi. — Maradjanak a helyükön — parancsolta a nyilas. — Maguk meg vigyék oda mindenkinek! Eötvös engedelmesen fogta a fazék fülét Rózsi meg osztotta a forró italt Amikor Méláméhoz értek, Rózsi tovább akart menni. — Hát én? — sipította dühösen a nő. Rózsi megbuktatta a bögrét — Skandalum. Állattá válik az ember — morogta Melanie és sáros kezével töröl- getni kezdte a csésze szélét. Rózsi nemcsak a ház lakóinak, a szomszéd házbelieknek is osztott teát — Ezek már nem a mieink! — figyelmeztet te Eötvös. — Hanem? Ezek már oroszok? Vagy japánok? Eötvös elhallgatott. — Jöjjön csak, vitéz úr — kiáltotta Rózsi egy távol álló őrnek. — Nehogy kimaradjon. A nyilas odabaktatott. Kissé csodálkozott, hiszen már régen érezte, hogy a civilek megvetik, sőt gyűlölik. Talán ez is tette annyira vaddá és dühössé. — Köszönöm — mondta a pártszolgálatos és leszólt az! árokba: . — Az * két öreg aem hagyja abba a hajlongó úgyis készen leszünk... — Olyan ez a nő, mi egy ángyát Megmelegss körülötte a levegő — man ta Rozgonvi és hosszan 1 múlt Rózsi után. — Ver fogok írni róla — határ« el. Hajnalra készen lett árok és a németek is m< érkeztek. A lakók éppen akartak feküdni — Ró meleg kézmosó vízzel vá őket —, amikor a nemei parancsnoka lekiabáit ap cébe: •— Mindenki jössz f Schnell, schnell!... Gy< san! Az éhezéstől elgyengi törő4ött emberek, fásult mint az összeterelt juhny egymáshoz bújva álltak fagyos téM hajnalban. — Ki megvan nektek j rancsnok? — kérdezte svábok jellegzetes énei hangján. — Itt nincs olyan, mi vilek vagyunk — moru Stmó. — Háborúban nem v ember parancsnok nélkül. — Rózsi a parancsnok! kiabált Weivoda. — Rózsi, lépsz elő! Rózsi nem mozdult. sváb a hátáról a hasára rá tóttá a géppisztolyt: — Rózsi, lépsz elő! Va lövök belé tek ... — Könyörgök, menjen S zsdka! — könyörögtek pince lakói. Rózsi előrelépett: — Te vagy paranecsno Ti vicceltek nekem? — < dította és felhúzta a gé pisztoly súlyzárát Rózsi, mintha már a lö\ seket kellene túlktabáln azt ordította: . if oly tat jak./
