Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
Kárpáti kalendárium 1975 f A sxmoszédos szocialista áramokban évről évre megjelenő magyar nyelvű évkönyvek közül gazdag tar- ttaknávai kiemelkedik az Ungváros kiadott Kárpáti kalendárium. Tallózva az évkönyvben (amely Komsz- tantyin Bibikov és Egressy György szerkesztése), mindjárt az első lapokon megragadja az otvaöó figyelmét a hazánkban is ismert Váradi- Stemberg János professzor Mása: Jókai és Pugacsov. filz a tanulmánynak is beülő, ; tudós elemzés abból az alkalomból íródott, hogy a nagy magyar mesemondó író születésének 150. évfordulóját ünnepeljük, másrészt megemlékezünk a Pu- gacsov által vezetett 1773— T775-Í56 parasztháború 200. évfordulójáróL Pugacsov 1775 januári kivégzése is indokod ja Váradi-Sternberg professzor írását, melyből idézzük az alábbiakat: i „Az orosz téma először az 1849- es cátí. beavatkozáskor jelentkezik Jókainál Az 1850- es évek közepén a Véres könyv elbeszéléseiben á krími háború eseményeit örökíti meg. Ezután következnek az Észak honából című ciklus orosz történelmi tárgyú darabjai 1864- ben három elbeszélés szól II. Katalin uralkodásának eseményeiről: Az úrnő, Egy esdt, egy szó és A vakmerő, amelynek hőse Jemeljan Pugacsov. Ez az író első olyan műve, amelybe a cári önkényuralommal szemben álló orosz szabadságmozgalmat ábrázolja. A 15 évvel később keletkezett Szabadság a hó alatt-ban a dekabristáknak és a szabadság hősének — Puskinnak emel emléket. Az utolsó orosz tárgyú regényében, az A tanáriéban, újra II. Katalin uralkodása idejéhez tér vissza, s leírja a cári hatóságok által Kamcsatkába száműzött Be- nyovszki Móric kalandjait, ' aki 1771-ben (két évvel __ a Pugacsov-megmozdulás előtt) «rósz politikai száműzöttek és helyi lakosok részvételével sikeres felkelést rotor bántott ki” A Vakmerő először a Vasárnapi Újságban látott napvilágot, később Jókai a Milyenek a férfiak? című gyűjteményében is közzétette, majd a Nemzeti kiadásban is megjelent. Jókai Puga- csov-el beszédesét (melynek nincs idegen nyelvű tolmácsolása) non tartották számon. Jókai együtt érez a parasztvezérreL, s ebben a tekintetben írói állásfoglalása közeli Puskinéhoz, aki a Pugacsov története című tudományos irányú művében és A kapitány lányá-ban irta le a Pugacsov-féle felkelés történetét A Vakmerő-ben Pugacsov a nép fia, aki „közönséges Don melléki kozáknak született s mint katona részt vett a porosz hadjáratban.., Rendkívüli testi erő, sok természeti ész .és találékonyság tüntették már ki akkor is”. Pugacsov és a paraszthadak hősiességével az író szembeállítja a hivatalos Pétervárt, a cámőt körülvevő udvaroncokat Maró gúnnyal, szinte szatirikusán ábrázolja Jókai a cári hadvezetőket, s találóan írja, hogy „a császáriak részén annyi volt a tábornok és ezredes, mint Pugacseffnél a szökevény káplár...” Cikke végén VáradS-Stem- berg professzor így összeged mint irodalomtörténész a Jókai és Pugacsov vonatkoztatást: „Jókai Pugacsov-elbeszélé- se arról tanúskodik, hogy az 1773—1775-ös parasztháború nemcsak Oroszország népei tudatában hagyott nyomot. Az elbeszélés forrásáról elmondottak érzékeltetik azokat a szálakat, amelyek összefűzik különböző országok és népek kultúráját. A Vakmerő tehát a sok évszázados orosz—magyar művelődési kapcsolatok egyik kevésbé ismert érdekes színfoltja.” R. T. Olvastuk Aid nem akar kiesni a szerepéből, ne is játsszék szerepet. • * * A légvárak építése olcsóbb, mint karbantartásuk. * * * Aki „felért a csúcsra”, egyáltalán nem veszi tudomásul, hogy most már lefelé kell Haladnia. * » » Manapság a bebalzsamozást már az emberek életében elkezdik: A neve: kozmetika * * • Bármilyen sok idegen nyelvet beszél is ' alaki, ha borotválkozás közben megvágja magát, mégiscsak az anya- ojjelBét hasznát». .................. ..... ^ T íz évvel ezelőtt, IMS. március 10-én balt meg L»- dányi Ferenc Kossnth-dijaa, kiváló művész. Képünkön? Németh László .Utazás” eunó Mdnnwvébcn Kállai rencceL Kedves Fruzsi? Fájdalomtól megtört szívvel, de közölnöm kell veled, hogy ama szándékom, miszerint téged nejemnek és ágyastársamnak tudjalak, amely a számodra ts oly kedves és velem egyeztetett gondolat volt, megfeneklett az élet zátonyán. Egyszóval nem tudlak feleségül venni. Nem merlek. Ne érts félre. Te nagyon is jól tudod, hogy nem amiatt nem merek nősülni, ami miatt Kovács bácsit lebeszélték a házasságról nyolcvanéves korában. A félelmem oka egy kis televíziós filmecske, amely úgy megriasztott, hogy valószínű örök időkre lemondok a házasságról, le a gyermek- mosolyról és egy magyar szerzetesrendbe lépek. Kedves Fruzsii Képzelj el engem, amint ott ülök a televízióm előtt és látom, hogy jön egy jóvágású férfi és jön egy nagyon jóvágású mama, aki úgy hasonlít hozzád, de úgy, hogy majdnem féltékeny lettem és gyanakvó: mióta van neked gyereked? A gyerek is nagyon jóvágású. És akkor jönnek és akkor oda mennek egy pénztárhoz, vagy mihez, ahol a jóvágású papa boldog mosollyal befizet valamit, amiért kap valamit, s arról kiderül, hogy életbiztosítási kötvény.. Tévedsz, Fruzsina! Tudomásul veszem, Miért nem vesslek feleségül• Fruzsina? hogy gondoskodni egf férfinek a családjáról akkor ts fee II, fia már nem férfi, úgy értem, ha netalántán már nem él. Rendben van. De nincs rendben, hogy leültem másnap is a televízió elé és látom, hogy megint jön a jóvágású család, a férfi megint fizet, megint kötvényt kap és a voltaképpeni saját halálos ítéletével a kezében olyan boldogan vigyorog rám a képernyőről, mintha a főnyereményt ütötte volna meg. Tévedsz, Fruzsinát! En tudom, és értem, hogy a reklám, a propaganda akkor reklám és propaganda, ha belesulykólják az emberbe a belésulykolni valót, így aztán csak kicsit bor- zongtam meg, amint megjelent a jóvágású család és a halálra ítélt apa, aki odalépett a pénztárablakhoz és... Az ötödik nap valahogy furcsán éreztem magam, Fruzsina. Akkor még nem tudtam pontosan, hogy miért, de furcsán éreztem magam. Rád gondoltam, csókjainkra, majdan születendő gyerekeinkre, aztán ezek a pénztárablakok jutottak eszembe, ez a hülyén vigyorgó apa, aki azért boldog, hogy meghalhat, és egy víg özvegyet hagyhat maga után és egy gyermeket is, afei majdan azt fogja mondani, hogy a fatert, azt nem is ismertem, csak a kötvényét. De megértettem, hogy a propagandának és a reklámnak az a feladata, hogy... Am mégis furcsán éreztem magam. Miért? Fruzsinál Tegnap este, hogy a 35. bevonulását láttam a képernyőn eme tisztes családnak és kü~ 16« lg érmék a házas-; sága miatt már ele- ; ve halálra ítélt apának, akkor értettem meg, hogyha megnő- ; sülök: végem. Az Ál- , tárni Biztositó komoly ; cég, nagy cég, tudó- : manyos módszerekkel dolgozik. Ha a képér- ; nyőn 35 estén keress- : tül egy család oda-; »ónul az ÁB pénztá- rához és mindig az apa fizet, és ezért mindig az apa vigyo- ; rog a kötvénnyel a ; kezében, mint egy jól; nevelt halálraítélt, akkor logikus: a há- zasságokban a férjek \ halnak meg és a nők : maradnak életben. Ha: csak egyszer, egyetlen: egyszer azt láttam volna a férfi arcán,! hogy azért mosolyog", oly boldogan, mert a", neje kötött életbizto- '■ sítást —, ma a fele- ! ségem lennél, Fruzsina. De beláthatod, ha ", szeretsz engem, hogy nem csinálhatok özvegyet abból, akit j szeretek. Ilyen fájdaI- ' mat nem is bírnál el, '< tudom jól. így hát [ nem is miattam, de ; miattad mondok le a ' szép és gyönyörű házasságról. Élni szeretnék!; Bocsásd meg ezt ne- ; kém, Fruzsinám, és ; ha majdan más férjtől eldobod az özve- ; gyi fátylat, gondolj ; rám, hogy mennyire ; szerettelek és meny- ; nyíre okos voltam. (egri) NEMETH IMüE; Kedves-kereső (Elfeledt régi legénykesergő) Földre üszkösöd fitt Ream kővesödött Búbánat virága Légbe elkapkodott Szümre rárakodott Szerelemnek kínja. Dombnak elgnrftott Hegyeknek fordított Életemnek útja Sokat keseredett Mindenkor megvetett Énekemnek hangja Keservem, Szerelmem, Életem, Énekem Mind el-bajígalotn Mind el-hajigálom Ha lelek leányra. Jegygyűrű« mátkára Takaros asszonyra. Védő oltalomra. Segítsed istenem. Szerelmes énekem Kedvesem megleljem? SÓ88 ERVIN VERSEI: Csillaghajó Fenn az égbolt csillaghajó csillaghajó csoda hajó az evezőm ropog feszül fény fellobban fény elmerül csillagok közt rátalálni azt az egyet megcsodálni ' ami enyém csak az enyém sorscsillagom úgy hiszem én a zsebembe elrejteném hogy didereg kicsi szegény Hiért Tan az mire látlak jön a nyár is arany-ezüst-gyöngy kaláris hol is voltál merre mentél néha énrám emlékeztél fogott-e meg úgy a bánat hogy az arcod belesápadt biztatott-e úgy a remény csak egy nap még elérem én virágszemed nevetett-e ennyi verse szerelemre s didergett-e a szó benned miért van az hogy szeretlek 8 £ 2 ..................,,1> B eszédtéma Ibsent cgysssr issuerftwi hívta egyik kiadója. A kit* vetkező indoklással staai tóttá vissza a meghívást; i— Jobb ha nem megyek eL Ha elmennék, nem szólnék egyetlen «sót sem, a vendégek pedig az irántam érzett tisztelettől indíttatva szintén némán üt* nének. Ez azonban rendkívül idegesítő. Ha viaszát nem megyek ei, mindjárt van beszédtémájuk a többieknek, A televízió nwägmeveaas rövidítéseként használt cú*v beli betűszó leírásával és kiejtésével kapcsolatban sok ® probléma. Ez elsősorban abból adódik, hogy tulajdont, > névként és köznévként egyaránt gyakran vállal mere- pet Ha tulajdonnévként élünk vele, akkor termésae- tesen a nagybetűs írásmód a helyes. Ha köznév» szerepű, akkor a kisbetűs változatot kell leírnunk. A különböző hivatalos írások amI példázzák, hogy a közaési szerepű betűszót is a nagybetűs formával írják le. Az is gyakori hiba, hogy a mozaikszó végére még ponttá is tesznek. Mielőtt leírjak s betűszót, cd. kell döntenünk, mit *w vez meg. Ha intézményt, ekkor a TV írásmód a helyes? Bejutott a TV-be. — A TV- ben dolgozik ssth, Komám ként pedig ezek a formák a helyesek: tv, illetőleg téve. PL tv-berendezés vagy téve berendezés, tv-hímdó vagy tévéhíradó, ív-típusok vegf tévétípusok stb. A betűszó leírásában tapasztalt következetlenségbe»! az is hozzájárult, hogy néhány évvel ezelőtt még csak a nagybetűs írásmód divatozott Az sem véletlen, hegy költőink versbeli műként is gyakran élnek e rövidítéssel; s akár tulajdonnévként, akár köznévként használják fel a betűszót, nagybetűs formában írják le eleinte. A régebben megjelent ver sekben valóban gyakoribb a nagybetűs írásmód. Est mutatják az alábbi vaste- letek: „S a háztetőn madár helyett TV-antenna lelt helyet, s a TV is nektek sugároz” (Dalos György: Anyegin Magyarországon). — „Siessünk haza. a TV-bém folytatásos krimit játszanak” (Tóth Endre: A temetésnek vége). Pákólitz Lég* gömb című költeményében, is nagyon jellemző stíluselemként vállalt szerepet betűszónk, s leírásában a reg; gyakorlatot követi a költői „Sültkacsa, kávé, párnás asszony! vállak, bor, TV-pizsamában — és elszán a vasárnap.” Természetesen gyakran találkozunk a megfelelő írásmóddal is. Bella István Az ezüstfenyő téren című költeményében helyesen írja le a betűszóval alkotott nyelvi formát: „A holdon, Ws mütyürön kék-csipke tv-füg- göny...” Anavi Ádám a betűszót kiejtés szerinti alakjában emelte bele versébe: ,.A felhőzászl órúd .— tévé-torony" (Anavá: Árnyék a képernyőn,). Dr. Bakos József
