Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

Az MSZMP XI. kongresszusa határozatának ismertetése A Magyar Saoeáalis» Munkáspárt XL tangresszusának határozata hét fejezetben is­merteti a kongresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatokról. A ha­tározat fejezetei: L A NEMZETKÖZI HELYZET. • KÜLPOLITIKÁNK fö IBANYA ' • ES FELADATAI IL A TÁRSADALMI VISZONYOK . TOVÁBBFEJLESZTÉSE TL A GAZDASÁGI ÉPlTÖMUNKA FELADATAI ív. Életszínvonal­és szociálpolitikái feladatok V. IDEOLÓGIAI £S MŰVELŐDÉSI FELADATOK ▼L A PART- ES TÖMEGSZERVEZETEK FELADATAI TO. A PART NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK. KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSE Bevezetőbe» a határosat leszögezi, hogy • kongresszus jóváhagyja a Központi Bizott­ság beszámolóját a pártnak a legutóbbi kong­resszus óta végzett munkájáról, valamint a KEB jelentését a két kongresszus közötti te­vékenységéről, elfogadja a párt programnyi­latkozatát és a szervezeti szabályzat módosí­tására tett előterjesztést Megállapítja, hogy a párt az elmúlt négy esztendőben követke­zetesen érvényesítette fő politikai irányvona­lat végrehajtotta a X. kongresszus határoza­tait Harminc éve annak, hogy a Szovjetunió hadserege, amely a harc fő terhét vállalta — a szövetséges hatalmak csapataival együtt — szétzúzta a világ népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságban tartó hitleri fasizmust A magyar nép sohasem felejti el azt az ál­dozatot, amelyet a szovjet nép hozott a hitle­ri fasizmussal vívott élethalálharcban, amely­nek során hazáink is felszabadult A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók a szocializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik felszabadulásunk 30. évfordulóját A kongresszus helyesli és megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következetesen érvényesítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett marxista—leninista teányvonalla! és gyakorlati tennivalókkal. I* A aemzetStözi helyzetet elemezve a ható- «ozat megállapítja, hogy az elmúlt években kedvező változás következett be a szocializ­mus, a haladás javára. Hazánk, pártunk ak­tív, kezdeményező külpolitikát folytat. A nemzetközi küzdőtéren egyre erőteljesebben tevékenykedik korunk három nagy forradal­mi ereje: a szocialista világrendszer, a nem­zetközi munkásosztály és a nemzeti felszaba­dító mozgalom. Együttműködésük mind ered­ményesebb. A szocialista országok vezető politikai sú­lyukkal és vonzásukkal, gazdasági és katonai hatalmukkal új távlatokat nyitnak a szocia­lizmus, a nemzeti felszabadulás és a béke vi­lágméretű győzelme előtt. Egyre számotte­vőbb a tőkés országok kommunista és mun­káspártjainak, a mögöttük felsorakozó töme­geknek a befolyása, s egyre inkább újjáfor­málja Ázsia, Afrika és La tin-Ameri ka politi­kai térképét az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő országok népeinek erősödő toarca. A kapitalista rendszer általános válsága SaSyttL A tőkés hatalmak uralmi szférája összeszűkült Fokozódik, s egyre szövevénye­sebbé válik a piacokért folyó harc, a tőkés országok, a nemzetközi monopóliumok verse­nye; mélyülnek az imperialista hatalmak és más tőkés országok egymás közötti ellentétei. Az imperializmus —, fokozódó nehézségeinek eDensúlyczására — újabb feszültség! gócokat teremt, ezért a szocializmus és a béke erői­nek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy ex enyhülés folyamatát ne lehessen fel tartóz­A sooeialtota országoknak a vflágbéke vé- Helmével, a békés alkotómunka biztosításá­val kapcsolatos feladataira utalva a határo­lót megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán. Hazánk osztozik az egyesített védelmi erőfe­szítésekben, teljesíti szövetségi kötelezettsé- Brit Aláhúzza a határozat az európai biztonság (megteremtésének alapvető jelentőségét, majd hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdelmét, a vietnami hazafiak erőfeszítéseit a párizsi megállapodás végrehajtásáért, támogatjuk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terror­ja ellesn. követeljük a törvénytelenül fogva tartott hazafiak, közöttük Corvalán elvtárs szabadon bocsátását. Nemzetközi összefogást sürgetünk Ciprus szuverenitásának tisztelet­ben tartásáért, elismeréssel adózunk Portu­gália haladó erőinek, üdvözöljük a görög de­mokratikus erők harcának eredményeit, szo­lidárisak vagyunk a Spanyolországban és má- msi & Sa&szta reodsaer fclszámaLáeaéri* a társadalmi haladásért harcoló kommunisták­kal és demokratákkal. A magyar párt és kor­mány nagy jelentőséget tulajdonit a népek közeledését szolgáló nemzetközi szervezetek­nek, hazánk aktívan közreműködik az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és intézményed­nek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista közösség országaival, hazánk a jö­vőben is elősegíti a béke megszilárdítását és a társadalmi haladás térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat elemezve, sao- cialista fejlődésünk döntő fontosságú bizto­sítékaként hangsúlyozza a kongresszus a ter­melőeszközök társadalmi tulajdonának erősö­dését és fejlődését. Rámutat: előrehaladásunk üteme és eredményessége nagy mértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szo­cialista állami és szövetkezeti tulajdonban le­vő lehetőségeket Hangsúlyozza, hogy az álla­mi tulajdonnak a népgazdaságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meg­határozó szerepe van a szocialista tervgazdál­kodásban, az össztársadalmi érdek érvényesí­tésében. A szövetkezeti tulajdon fontos he­lyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A szocialista alapokra helyezett mezőgazda­ság, valamint a szocialista szövetkezeti moz­galom további fejlődésének útját a határozat mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a ter­melőszövetkezetek váljanak korszerű nagy­üzemekké, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel helyesen egyeztető vonások. Változatlanul szükség van — etsőeortanat ■ szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén ala­puló kisárutermelésre. A határozat megállapítja, hogy az élet­színvonal rendszeres emelkedésével társadal­munkban bővül a személyi tulajdonban lévő javak köre. Államunk törvényeivel elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tu­lajdont E törvényeknek továbbra is érvényt szerez, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gá­tat vessen a nem munkából származó, a szo­cialista elveket sértő jövedelmek keletkezé­sének. Meg kell akadályozni a családi szük­ségleteket meghaladó, különösen a spekulá­ciós célú ingatlanszerzést. A kongresszus a szocialista fejlődés fon­tos vonásának tartja, hogy a X. kongresszus óta is tovább erősödött a munkásosztály ve­zető szerepe. A szocialista építés alapvető kö­vetelménye, hogy ez a vezető szerep a társa­dalmi élet egészében érvényesüljön. (Megálla­pítja, hogy a munkásoeztály politikai állás- foglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete egyre meghatározóbban befolyásolja a dolgo­zók minden csoportjának, rétegének felfogá­sát Elvi fontosságú követelmény, hogy m párt-, társadalmi, állami szerveik vezető tiszt­ségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerül jenek a termelésben élen­járó, a társadalmi tevékenységben kiemelke­dő és megfelelően felkészült munkások, fizi­kai dolgozók. * A határozat kiemeli, hogy államunk leg­főbb politikai alapja a munkás-paraszt szö­vetség, amelyet a szocialista építés során ki­vívott közös győzelmek szilárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövetség­re támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és élet- körülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, a szocializmus építésének; ak­tív részese. Tovább erősödött érzés- és gondo­latvilágában a közös tulajdonosi és gazdálko­dói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azonosul a mun­kásosztállyal. többsége magáévá tette a mar­xizmus—leninizmus elveit és eszmeileg is szo­cialista irányban fejlődik. Emelkedik az al­kalmazotti rétegek szakmai és politikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsége. A határozat megállapítja, hogy szélesedik, szocialista tartalommal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkívülit, a különböző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hívőt tömörí­tő társadalmi összefogás. A szocialista építő­munka folyamatában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemzeti egységet. Ha­zánkban a dolgozó osztályok, rétegek alapve­tő érdekei egybeesnek a szocialista haza épí­tésében, az életkörülmények javításában és a béke megőrzésében. Az osztályok közti kü­lönbségek tovább csökkentek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni ér­dek, Á társadalmi érdek a meghatározó, vég­ső soron ennek kell alárendelni a csoport- és az egyéni érdeket is. A helyesen felfogott cso­port- és egyéni érdek egy irányba hat a szo­cialista törekvésekkel, segíti a szocializmus építését. A határozat megállapítja, hogy államupk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresz- szus között a párt kezdeményezésére tett in­tézkedések előmozdították az állami élet, _ a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocia­lista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építő- és a kulturális neveíőmunka irányítá­sában. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi államigazga­tási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető réme. Jelenlegi hatékonysága azon­ban nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Általánossá kell ten­ni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb feltételeket teremtsenek az üzemi demokrácia további kibontakoztatásá­hoz. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglevő fórumaira. Min­denütt határozottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbálják elfojtani, meg­torolni. Az ilyen eseteket kövesse felelősségre vonás és arról tájékoztassák a közvéleményt is. Az üzemi demokrácia közvetlen fórumai­nak munkáját is ki kell bontakoztatni. A szak­szervezetek a műhelyekben, az üzemegységek­ben és vállalati méretekben fokozatosan szer­vezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek — illetve a bizalmiak tanácskozásainak rend­szerét. A határozat a továbbiakban a szocialista tBrvényesség feltétlen érvényesítésének jelen­tőségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erő­ket és s fegyveres testületeket hívja fel, hogy a jövőben is szilárd politikai elkötelezettség­gel, magas fokú hivatástudattal és felkészült­séggel tegyenek eleget megtisztelő feladataik­nak. Illa A határozat megállapítja, hogy a népgaz­daság a X. kongresszuson jóváhagyott gazda­ságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. öt­éves tervben meghatározott feladatok végre­hajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutot­tunk a kitűzött célhoz, hogy gazdaságilag fej­lett országgá váljunk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nem­zeti vagyon, emelkedett népünk életszínvo­nala. A további feladatokat megszabva a határo­zat kimondja, hogy gazdaságpolitikánk az V„ ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban biztosítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadami termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresz- szus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976 és 1980 között a nemzett jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 30—35, az épí­tőiparé 35—37, a mezőgazdaságé 16—18 száza­lékkal növekedjék. A nemzeti jövedelem nö­vekedése túlnyomó részében a munka terme­lékenységének emeléséből szái.uazzék. A világpiaci folyamatokról szólva a kong­resszus megállapítja, hogy a számunkra ked­vezőtlen változások nem átmenetiek, mérté­kük váltdÉhat. De hosszú távon számolni kell velük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, nagyobb figyelmet fordít a világgazdaságban lejátszó­dó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehető­ségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Diffe­renciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártinánysaerkezetet A fel­dolgozóiparban, valamint a kohászatban első­sorban rekonstrukciók útján bővül a termelés. Folytatódik a vegyipar, ezen belül a petrolké­miai bázis kiépítése, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. A határozat felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a takarékosság­ra, a hazai természeti források — köztük a szénvagyon —, teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Átfogó intézkedéseket kíván az ország természeti kincseinek, valamint nyers­anyagainak hasznosítása. A mezőgazdaságban tovább erősítjük a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését, Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdemé­nyezői. Az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek általános fejlesztése mellett to­vábbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A határozat kimondja, hogy a beruházá­si igényeket népgazdasági, társadalmi fontos­ságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök szétaprózott felhasználását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igé­nyek érvényesítését. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy a határidő- és költ­ségtúllépéseket — mulasztás esetén — köves­se felelősségre vonás. A kongresszus hangsúlyozza a szocialista tervszerűség érvényesítésének alapvető fon­tosságát. a központi irányítás hatékonysága növelésének, a népgazdasági és a vállalati ter­vezés színvonala emelésének, az érték- és mennyiségi mutatok, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjának jelentősé­gét. Rámutat, hogy minden szinten hatéko­nyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának el­lenőrzését. Gazdaságirányításunk változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulaj­donviszonyokat és a termelőerőket, fokozza gazdálkodásunk tervszerűségét. Építsen a vál­lalati önál1 óságra, közérdekű kezdeményezé­sekre, növelje a munka hatékonyságát. A be­vált alaoel veket érvényesítse, gazdaságirányí­tásunkat, mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét, jobban mai és holnapi céljaink, fel­adataink szolgálatába kell állítani, és mű­ködését javítani gaSkséasa, A világpiaci arak tartós változásait a gaz­daságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban ori­entáljanak a hatékony gazdálkodásra. E vál­tozások szükségszerűen kihatnak bizonyos fo­gyasztási cikkek áraira is Szocialista terv- gazdálkodásunk a termelés bővülésével, haté­konyságának növekedésével összhangban gon­doskodjék .az életszínvonal további rendsze­res fejlődéséről. Az árszínvonal tervszerű ala­kítása érdekében javítani kell, szigorúbbá és folyamatosabbá kell tenni a hatósági és társadalmi árellenőrzést. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását, a Komplex Program valóra váltását. Mindenek­előtt a Szovjetunióval és a KGST többi tag­államával szélesítjük a termelési együttmű­ködést és kooperációt, a kereskedelmi kapcso­latokat, a szakosodást, a tudományos-techni­kai együttműködést és a tapasztalatcserét, Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági, kereskedelmi kap­csolatainkat; fellépünk mindenfajta megkü­lönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára, lépett országokkal. A továbbiakban a határozat rámutat: egyik legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelő folyamatok korszerűsítését és gépe sítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a m unkaerő- gazdálkodást, köveid kezetesen erősíteni a munkafegyelmet. Gyor­sabb haladást kell elérni az üzem- és mun­kaszervezésben, azt a vállalatok, a szövetke­zetek, az intézmények gazdálkodásának szer­ves részévé kell tenni. Átfogó takarékosságra van szükség a népgazdaság minden területén. IV. A határozat megállapítja, hogy szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmun­kánk eredményeként rendszeresen emelkedjk dolgozó népünk életszínvonala. Az'egy főre jutó reáljövedelem a IV. ötéves terv idősza­kában 24 százalékkal, a tervezettet megköze­lítően növekszik. Népünk kulturáltabban él, jobban táplálkozik, szebben öltözködik, mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javu­lásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult. Az V. ötéves terv idején a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik, A bérpolitiká­ban fő célunk a munka szerinti elosztás erő­sítése. A munkásság és a parasztság jöve­delme arányosan növekedjék, a kereseti ará­nyok javítása ösztönözzön a termelékenység emelésére, a nagyobb hatékonyságra. Követ­kezetesebben keű érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és férfiak keresetében még meg­levő különbségeket. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, és gondosko­dunk arról, hogy elegendő olcsó, megfelelő minőségű és választékú fogyasztási cikk áll­jon a vásárlók rendelkezésére. Az V. ötéves terv éveiben általánossá vá­lik a bérből és fizetésből élők számára a 44 órás munkahét A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak te kinti. Biztosítani kell, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, de támogatni kell a sa­ját erőből történő lakásépítést ys. A párt hazánk népesedési helyzetének ala­kulását nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügynek tekinti. Fokozzuk a társadalom gon­doskodását a családalapítás nehézségeinek csökkentésére. Arra kell törekedni, hogy nö­vekedjék a több gyermekes családok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett tá­mogatást, övezze őkét közmegbecsülés. Folya­matosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi otthoni hálózatot, növel- rti a pénzbeli juttatásokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, ki kell terjesz­teni a gyermekélelmezést. Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban az V. ötéves terv időszakában megközelítően ki kell elégíteni az óvodai igénveket. Fokozott gondot fordítunk az idős korú­ak ellátására, gondozására. Arra törekszünk, hogy az idős emberek a munkában becsület­tel eltöltött évek után anyagilag biztonságban élvezhessék a megérdemelt nyugdíjat. To­vább egységesítjük nyugdíjrendszerünkét, csökkentve a korábbról megmaradt különb­ségeket. Emelni kell az alacsony nyugdíjakat, meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a következő ötéves terv vé­géig azonossá válik a bérből és fizetésből élőkével. Nyugdíjkorhatárukat 1976. január 1-től kezdődően öt év alatt fokozatosan csök­kenteni kell: a nőkét az 55., a férfiakét a 60. életévre. V. A* ideológiai és művelőd«=«si .feladatokat taglalva a határozat megállapítja, hogy a X. kongresszus óta tovább erősödött a rnarxús­k {Folyi&tűJ « 4, oldaZ*%.>

Next

/
Thumbnails
Contents