Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
5 Napirenden A tanácsok és az ifjúsági szövetség kapcsotata A megye: tanács vfa 1974-ben végzett munkája A megye közművelődésének távlati fejlesztése A megyei tanács ifjúsági bizottságának beszámolója Együttes, ünnepi ülést tartott a Heves megyei Tanács és a KISZ Heves megyei Bizottsága különös tekintettel az ifjúsági törvény végrehajtásának edüogyan slink 2000-ben? Egyáltalán, hogyan is juthat az ember eszébe ilyen kérdés? Válaszolni ugyan lehet rá különbözőképpen: í — Ki tudja mi lesz? Messze van még az, nagyon mesz- | szel Nem vagyok jós, nem tudom... > a pártkongresszuson a küldöttek a messze holnapról, a ? hogyanról is tanácskoznak. _ , < Mert tulajdonképpen nincs is olyan túl messze az a i kétezer. Akik tavaly szeptemberben léptek a középiskola l első osztályába azok az ezredfordulón ünnepük a negyvenedik születésnapjukat. Ez pedig a legszebb, a legtetterősebb életkora az embernek. A mai tízen-húszon évesek tehát a feladatokat átvállaló nemzedék tagjai lesznek. — Mi a véleményed? Mi lesz 2000-ben? — Atomkor. — És neked? — Öntudatos emberek leszünk. Nem azért dolgozunk majd, mert kötelező, hanem csak úgy. Belső szükségletből. Könnyen lehet, hogy egy ember több foglalkozást is űz. Valahogyan úgy leszünk majd a munkával, mint ma a hobby- val. A lányok is komolyan vitatkoznak, beszélgetnek. — Maga hány éves lesz 2000-ben? — Negyvenöt. Kedves, majdnem szégyenkező mosoly. — Az akkori negyvenöt éves nő megfelel majd a mai harmincötnek, mert az életkorhosszabbodás ... — Lesznek gyermekei? — Három. És négyszobás lakásom. Takarításra lesz időm, mert hetente két nap lesz a szabad. No meg a kitűnő gépek... — Milyen lesz a társadalom? — Szocializmus magasabb szinten. Kigyomláljuk a közéletünkben ma még fellelhető vadhajtásokat! — Mire gondol? — Olyan közszellemet, hogy például a hízelgéssel, tatp- nyalással érvényesülni akarókat megvessék. Vagy kinevessék! Azt hiszem, ez még méltóbb lesz a 2000. év emberéhez. Nyílt őszinteség! Ez kell, hogy gyakorlattá váljék. Azonkívül az anyagi javak értelmesebb, igazabb elosztására számítok. Munka, illetve igény szerint. Vagy valamilyen érdekes ötvözet, hiszen 2000 már nincs messze. Bajuszos fiatalember akar beszélni. — Elő kell már most készíteni a jövőt. Nekünk, akik akkor leszünk majd a derékhad. — Hogyan érti? — A víz, a levegőszennyeződésre gondolok. Ha nem vigyázunk, kétezerben drágább lesz egy liter tiszta ivóvíz, mint most ugyanannyi jó bor. A föld kihasználásával is jobban kell sáfárkodnunk ... A fiatalok körében a holnapról is szó esik. Nagyon komoly beszélgetések ezek, hiszen az ezredforduló ma már egyáltalán nem tartozik a fantasztikumok világába. Még nekünk, középkorúaknak sem, akik — reméljük — szintén megérjük... Szalay István Pénteken délelőtt került sor Egerben, a városi tanács dísztermében a Heves megyei Tanács és a KISZ Heves megyei Bizottságának együttes, ünnepi ülésére. Az elnöklő dr. Varga József, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket — közöttük Polgár Miklóst, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Pusztai Lászlóné országgyűlési képviselőt és Szegedi Zoltánt, a KISZ-kb képviselőjét —, majd megemlékezett a Magyar Tanácsköztársaság 56. évfordulójáról s méltatta az ülésező XI. pártkongresszus jelentőségét. Ezután vitatták meg Szalay Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének és Ambrus Józsefnek, a megyei KISZ-bizottság titkárának előterjesztése alapján a két testület között létrejött együttműködési megállapodás eddigi tapasztalatait. A munkakapcsolat tennivalóit magába foglaló dokumentum 1972. áprilisában született meg. Az együttműködés lényeges színtere és lehetőségeként az egymás testületi munkájában való részvételt határozták meg. Az ülésen a résztvevők megállapították, hogy a legutóbbi választások óta sokat fejlődött a fiatalok aránya a községi és a városi tanácsokban, de a megyei tanácstagok soraiban is. A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a beszámolási időszakban tíz alkalommal foglalkozott az ifjúságpolitikai feladatokkal. A közigazgatási területet érintő hosszú távú elképzelések, tervek kidolgozásában részt vesznek a járási-városi KISZ-bizottságok is. A legjobb tapasztalatok Egerben és Gyöngyösön születtek. Színes, tartalmas rendezvények, fórumok stb. biztosítják a rendszeres információcserét, a jó munkakapcsolatot. Az ülésen a résztvevők kifejezték azt az igényüket, hogy az úgynevezett ifjúsági költséghelyeket a jövőben tervszerűbben használják ki, különösen a községekben. Hangsúlyozták, hogy folya- fnatosan növelni kell a szesz- mentes szórakozóhelyek számát. Megfogalmazták a résztvevők azt is, hogy a kedvezményes utalványokat , elsősorban a nagy családosok, ’ illetve a fizikai dolgozók i gyermekei kapják, a lakáselosztásban pedig kapjon szót az ifjúsági bizottság is. Szükséges a szakigazgatási szervek és a KISZ közötti jobb munkakapcsolat megteremtése, amelyhez alapot ad az, hogy a tanácsok osztályain ifjúsági felelős is dolgozik. Az ülésen ezután a megyei tanács végrehajtó bizottságának az, elmúlt esztendőben végzett, munkájáról volt szó — erre a témára későbbi számunkban még visszatérünk —, majd a megye közművelődésének a helyzetéről és fejlesztésének 1990-ig terjedő feladatairól szóló napirendet vitatták meg. Hangsúlyozta a beszámoló, amelyet Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese terjesztett elő, hogy a közművelődés új értelmezése feltételezi a központi állami, a tanácsi, szakszervezeti és üzemi intézmények részvállalását, a társadalom és kulturális mozgalmak aktív segítségét. A tanácsi közművelődési intézmények az utóbbi években kezdtek el rendszeres kapcsolatot kialakítani a nagyüzemekkel, s tudatosan segítik a szocialista brigádok művelődési vállalásait. Ez a folyamat a közművelődési határozatot követően felgyorsult — állapították meg a munkásművelődés jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A meglévő gondok ellenére jó alapokkal rendelkezik a megye a további fejlődéshez: országos • jelentőségű kezdeményezések, tudományos és ismeretterjesztő publikációk, sikeres rendezvények, jól működő együttesek bizonyítják a főhivatású és társadalmi munkás közművelődési dolgozók hozzáértését, lelkes ügyszeretetét. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladataként jelölték meg a tanácsülés résztvevői a munkások művelődési lehetőségeinek szélesítését, művelődési aktivitásuk fokozását. A megyei tanács közművelődési bizottsága 1977-ig 50 kiemelt fontosságú megyei üzemben vizsgálja majd meg a közművelődési tevékenységet, és tesz ajánlást a konkrét formákat illetően, valamint ad segítséget a gyakorlati munkához. A községeknek segítséget adnak az éves közművelődési tervek elkészítéséhez és végrehajtásához, s igen fontos feladatként határozták meg azt is, hogy tovább kell fejleszteni az ifjúság rendelkezésére álló művelődési lehetőségeket, de úgy, hogy nagyobb hangsúly essék a nevelési, módszerbeli kérdések megoldására is. Hangsúlyozták végül a tanácstagok, hogy a közművelődésben dolgozók politikai, szakmai rátermettsége lényeges kérdés, ezért a jövőben a terület káderfejlesztése fontos feladat lesz. Az ülésen ezután a megyei tanács ifjúsági bizottságának beszámolóját vitatták meg, digi eredményeire, majd személyi kérdésekről volt szó. A tanács dr, Misi Ernőt, a személyzeti és oktatási osztály vezetőjét a megyei földhivatal vezetői funkciójába történt áthelyezése miatt, érdemei elismerése mellett felmentette, s helyette Pelyhe Szilárdot nevezte ki a személyzeti és oktatási osztály vezetőjévé. A megyei tanács — pártfunkcióba történt áthelyezése miatt — Habéra Lászlót a hevesi járási hivatal elnöki funkciója alól, érdemei elismerése mellett felmentette, s helyébe Nagy Károlyt nevezte ki a hevesi járási hivatal elnökévé. Befejezésül a résztvevők határozatot hoztak a „Heves megye Tanácsa Közoktatási, Közművelődési és Művészeti Díjának” megállapításáról. E díjak adományozására a köz- művelődés, a közoktatás és a művészeti élet legjobbjai részére minden esztendő augusztus 20-án kerül sor. ★ Kedves színfoltja volt a megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság együttes ülésének, amikor az elnöklő dr. Varga József felolvasta Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének és Kiss Sándornak, a KISZ Heves megyei Bizottsága első titkárának közösen aláírt üdvözlő táviratát, amelyben a két testület ' tanácskozásának résztvevőit köszöntötték a XI. pártkongresszusról. Köves lebotorkált a romokkal teli levő lépcsőn, kiment a kapun. Az emberek utat nyitottak neki. — Jó reggelt, Köves úr >— kös-zöntötték, de a férfi nem felelt. Elindult a Duna- parton a dübörgő gépkocsioszlopok mellett, a téglagyár felé. Rózsi elindult utána, de a férfi határozott lépteiből látta, hogy úgysem tudná visszatartani. Biztos a felesége sírját akarja megkeresni. A lakók visszavonultak lakásaikba. Takarították a romokat, deszkákkal, papírokkal, megmaradt .üvegdarabkákkal beszegelték az ablakokat. Rózsi egy ideig tanácstalanul állt az udvaron, majd kinyitotta a mosókonyhát és kivezette a lovat. A patacsattogásra Fáb> ryné kinézett az ajtaján: — Rózsikám,. ez. csodálatos — kiabálta. — Hozott egy. élő lovat. Meg vagyunk mentve... — Téved s‘ nagyságos asszony. Ez az én lovam — kiáltotta vissza Rózsi. A párbeszéd hallatára többen ki rohantak az udvarra. Körbefogtak Rózsit. — Hagyják ’ békeben azt a lovat! Ezt nem fogják meg enni... — De, Rózsika! Ez a ló nem a magáé — mondta Weivoda. — Ez köztulajdon ... Megértheti, senkinek nincs ennivalója. Az éhhaláltól menti meg a házat ... — Eötvösék pincéje teli van élelmiszerrel — moíjd- ta Rózsi. — Osszák szét azt. Elég lesz az egész háznak. .. Két orosz katona lépett be az udvarra. Weivoda azonnal hozzájuk lépett és kázzel-lábbal, szlovákul és 2o.Su. Ma éjiéi megnősülök Braginszkij-Rjazanov komédiája, a József Attila Színház előadásában. Szilveszter délutánján Péter (Bodrogi Gyula) és barátai egy moszkvai gőzfürdőben találkoznak. Mivel Péter lánykérőbe készül, a büfében legénybúcsúztatóul néhány pohárral isznak. Majd a barátok Ivánt, (Malay Sándor alakítja) kikísérik a repülőtérre, hogy Lenlngrádba utazzék, feleségéhez. De a társaság a repülőtéri büfében is folytatja a legénybúcsút és végül Iván helyett Pétert tuszkolják be a repülőgépbe. Péter Leningrádban moszkvai utca és házszámát mondja be a taxisofőrnek. Mivel Leningrádban is van ugyanilyen utca, típusház, típuslakás, típuskulcs, Péter „hazamegy” és lefekszik a típus- rekamiéra. A lakásba jókedvűen hazatérő Anna (Voith Ági) vőlegényét várja. És ekkor az ágyban egy negüzsére vetkőzött, horkoló fiatal férfit talál. Az ünneplőben érkező vőlegény előtt reménytelen a magya- ^ rázkódás. Anna kiutasítja \ Pétert, de... — ahogy az ilyen könnyű kis komédiában történni szokott — végül minden jóra fordul. (KS) magyarul kérte őket. hogy lőjék le a lovat... — Nincs... Nyema kü- saj ... Konyi bumm! — mutatta a lövést, majd kezével az evést mímelte. Rózsi magyarul tiltakozott, de az oroszok nyilván azt hihették, hogy ö is a ló lelővesét kéri. .. — N3‘em szabad . .. Ló lcell... kevés ló... — mondta a katona és a ló mögé állt, kezével egy képzelet- beli eke szarvát fogta meg, és mint egy pantomim-színész. szántani kezdett... Rózsi odalépett hozzá és megveregette a vállát: — Végre egy okos ember. Te is biztos paraszt vagy... Jól van ... Isten éltessen — mondta. Simó két hét múlva érkezett vissza a házba. Ekkorra az udvarról már eltűntek a romok. A lakók már lakásaikban éltek. Simoné is kitakarította a kis földszinti szoba-konyhás lakást. Időnként elterjedt a hír. hogy a Margit körúton vagonokból krumplit mérnek. Megjelentek már az első batyuzók is. Ruhák, bútorok vándoroltak a ház előtt veszteglő szekerekhez, helyettük kis zsákocska bab, liszt vágy zsír az üres konyhákba. Weivoda űr megfiatalodott. Valahonnan előkerült régi keménykalapja. Bár- sonygallérú télikabátja uj- jára vörös karszalagot húzott. melyen egy kalapácsos ember — a szociáldemokraták jelképe — feketéllett. Végigjárta a házat és tagokat toborzott pártjának, de mindenhonnan kiküldték. Híre ment. hogy Rozgonyi az egyik új pártban kapott valami nagyobb tisztséget, állítólag országgyűlési képviselő lesz. Fábry — a tisztiorvos — a szovjet csapatok bevonulása után hái-om nappal tért haza. Nem szólt senkihez. Lefeküdt az ágyába és negyvennyolc órán át aludt. Azlán újra .lőttek érte a kórházból és ettől kezdve, legfeljebb félórákra jött haza. Eötvösék eltűntek. Egyik este egy lovas kocsi állt meg a ház előtt. Két ember ült rajta, ezek segítették tél a kocsira a háziúrék hatalmas bőröndjeit, ládáit. Simónak eszébe jutott, hogy Eötvösék rengeteg élelmiszert tároltak a pincében. Simó este felment Weivo- dához. — Adj isten, szomszéd ... — Simó elvtárs! — örvendezett Weivoda. — Már aggódtunk magáért. — Köszönöm, igazán jólesik. Egy közös akciót ajánlanék. Eötvösék, mint önök is tudják, ellógtak, illetve eltávoztak. Hatalmas meny- nyiségű élelmiszerük maradt a pincében. Nem hagyhatjuk megromolni. A pincét feltörjük és az ott levő élelmiszert szétosztjuk a ház lakói között. — Nem ártana, ha valami hivatalos papírt hozna — bizonytalankodott Weivoda is, de könnyen hagyta magát meggyőzni. Tárkányiné is velük ment, de többször hangoztatta, hogy a felelősséget nem vállalja. Kocsis segítségével — aki csodálatos módon józan volt — kifeszítették az ajtót. Az élelnrszerek pontosan úgy ^maradtak, ahogy a németek 'hagyták őkef De az egész pincét megtöltötte a petróleumszag. Valaki bőven megöntözte a tisztes-zsákokat, húsokat és zsírosbödö- nöket petróleummal. — Utolsó gengszterek. De megálljatok, felkutatlak én még benneteket vidéki rezidenciátokban — sziszegte Simó. — Biztosan a németek tették — mondta Weivoda. — Az nem valószínű. Eöt- vösné néhány nappal az oroszok bejövetele után lehívott a pincébe és megengedte, hogy a földre kiszóródott lisztet összeseperjem... Akkor még nem volt itt petróleum. A házban természetesen feltűnt S’tnó szervezkedése. Amikor látták, hogy a pincébe mentek, többől utánuk' mentek. Kosarakat, zsákokat hoztak magukkal, nehogy kimaradjanak az osztozkodásból. — Aljasság — mondta Rozgonyiné. Melanie, aki természetesen szintén jelen volt, kissé csalódottan dugta maga mögé a kosarát és félhangosan megszólalt: — Ja, kérem, ez a haditörvény. Semmit nem szabad az ellenség kezére juttatni. — Ki magának az ellenség? Én? Vagy ezek itt — mutatott az emberekre Simó és dühösen megragadta a vénlány kabátját. — Mikor tér már észre? — Vigyázzon csak, Simó úr! A háború még nem dőlt el. Lehet, hogy hamarosan maga fog felelni rémtetteiért. Emlékezzen csak 1919- re és 1920-ra. Simó elvesztette a fejét. Keze ütésre lendült. Melanie szerencséje, hogy Simoné az ura mellett állt és megragadta a csuklóját. — Csak nem ütnél meg egy bolond vénasszonyt... — Üssön csali... Majd ezt is felírják a lajstromára. Több tanú látta — fordult a lakók felé, de azok szó nélkül elódalogtak. Közben Simó égyre kétségbeesettebben próbálta kinyomozni, hová tűnhetett Rózsi De senki nem tudott róla. Még a vezetéknevét sem tudta senki. A házmester lakónjdlvántartó könyvéből derült ki, hogy Borbás Rózáinak hívták, M)14-ben született és Nyírbátorból költözött a házba. Egyik este amikor Simó hazaért, bekopogtatott hozzá Kocsis Erzsi. Simó ekkor már a kerületi pártbizottságon dolgozott. — Hallom, hogy Rózsit hajkurássza — állt meg az ajtóban. — Tud róla valamit? Jöjjön beljebb — hívta a lányt. — Nocsak, milyen elegáns — mondta később. — Remélem, nem rólam lesz szó — mondta gorombán a tánj’. — Engem nem kell félteni. Igaz, hogy megfogadtam, hogy soha többé. . . De ezek az idők egyáltalán nem alkalmasak arra. hogy új életet kezdjek .. . (folytatjuk) Rajzasztal mellett A Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság tervezőirodájának munkatársai évről évre fontosabb szerepet kapnak mind a rekonstrukciós és beruházási munkák., mind pedig a gépesítés területén. Szőke Miklósné és Zupkó Balázsné fafeldolgozó üzenik es szociális objektumok tervezését végzik. éfotoi Puskás Anikó.)
