Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

■ Könyvtárban Wí ScKftter-bemotató beat-renével Egerben 133 nap a világ- politikában Eger, Ceebokszárx íakótetepének 19 tantermet iskolá­jában mindenki tagja a könyvtárnak. A több mint félezer diák közül sokan otthonosan mozognak a kétezemyi könyv birodalmában. Ezekben « hetekben a gyerekek klub­foglalkozásokon, vetélkedőkön készülnek a felszabadulás jubileumi évfordulójára. Képünkön: Négy kéz lapoz — egy képeskönyvben. I2n- ninger Tibi és Oláh Sanyi együtt nézegeti a polcról le­vett: jaákmányt” \ (Taton Paskas AmOeáí# A Tanácsköztársaság kiki­áltásának előestéjén a 133 napos tanácahatalom külpo­litikáját elemző beszélge­téstől sugároz filmet a te­levízió. L. Nagy Zsuzsa, az MTA Történettudományi Intéze­tének munkatársa a műsor­vezető. Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténeti Intézet pa­rancsnoka, Kővágó László kandidátus történész és J. J. Mine szovjet akadémikus is­merteti a Tanácsköztársa­ság külpolitikai törekvéseit, diplomáciád lépéseit. A be­szélgetés képet ad arról, hogy milyen volt a nemzet­közi helyzet az L világhá­ború végén, s hogy jutott el Magyarország a Tanács- köztársaság kikiáltásáig. Szó esik az Antanttal folyó tár­gyalásokról, a Magyarország elleni intervencióról, a Ta­nácsköztársaság diadalmas északi hadjáratáról. J. J. Mine azokat az em­lékeit idézi fel, amelyet: a Leninhez utazó Szamuely Tiborral kapcsolatosak. <KS) Nagyrédéről A Heves megyei Tanács gyöngyösi járási hivatalának művelődési osztálya több társszervvel közösen március 21-én és 22-én rendezi meg a járás első pedagógiai napok rendezvénysorozatát., Az első napon Nagyrétje szocialista fejlődését és a pedagógus alkotóművészek kiállítását mutatják be a vendégeknek. Ezután „Az Is­kolatelevízió előadásainak felhasználása a nevelő-oktató munkában” címmel előadást hallgatnak a résztvevők, dél­után pedig arról beszélgetnek, hogy milyen problémák adód­nák a családi nevelésben. 22-én két szekcióban foly­tatódik a tanácskozás, s töb­bek között szó lesz az életpá­lyára nevelés és felkészítés feladatairól, az üzemlátoga- tások szervezéséről és a sze­mélyiség megismerésének módszereiről. A második szekcióban a gyermek- és if­júságvédelem témaköre lesz a középpontban. Burányi Imre Hatvanból A Hatvan—Füzesabony pá lyaíenntartási főnökség te­rületén működő szocialista brigádok az elmúlt napokban ünnepélyes keretek között kapták meg a brigádjelvé­nyeket. Tárnái István 15 ta­gú magasépítési brigádja arany-, nyolc brigád ezüstjel­vényt kapott. Tizenkét bri­gád dolgozóinak a bronz fo­kozatot adták. A szocialista brigádok tagjai összesen 85 ezer forint pénzjutalomban részesültek. Szűcs Ferenc Füzesabonyból a dk egészségügyi ellátását három körzeti orvos biztosít­ja. Mindezeken kívül fogor­vosi rendelő, járási szintű tbc-gondozó intézet és gyer- mekszakorvosi rendelő van. A lakosság száz százalékban SZTK-biztosításban és ellá­tásban részesül. A községi ta­nács sikerrel oldotta meg a lakosság ivóvízellátását. A kiépített vízvezeték-hálózat hossza 30 kilométer, s 126 közkifolyót szerelteit már rá. A hálózat további fejlesztése és a szennyvízelvezető csator­na kiépítése most is sikeresen halad. A tanács fontos egészség- ügyi létesítménye a bölcsőde, amely 40 kisgyermek számá­ra biztosít elhelyezést. Fel­ügyeletét, rendszeres ellenőr­zését a KÖJÁL és az egész­ségügyi hálózat végzi. A köz­ség idős nyugdíjasai részére két öregek napközi otthona ad étkezési és elhelyezési le­hetőséget. Jól működik a vö­röskeresztes szervezet is. Rendszeres az egészségügyi felvilágosító munkájuk, amely többek között a véradás és a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom eredményeiben is megmutatkozi k. Hiányosságként jelentkezik még mindig, hogy több üzem környékén nem megfelelő a tisztaság, a MÁV szeméttáro­ló telepének megoldatlan az elhelyezése. Hiányosak a ci­gánytelep lakosságának egészségügyi körülményei, megoldatlan az ivóvízellátá­suk. A tennivalók között szere­pel a negyedik orvosi körzet létrehozása, ennek orvosa egyben a Mátravidéki Fém­művek üzemorvosi teendőit is ellátná. Tovább kell javítani a bölcsődei ellátottság felté­teleit, s új bölcsőde éptése is szükséges. Császár István ev eiöt­es félszerese a négy tinek. A tagoknak nyújtó« köl­csönök összege 12 millióról 21 millió forintra emelkedett. Vásárláshoz, építkezésekhez és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére ezen időszak alatt 80 millió forint köl­csönt adtak. Bővítették tevé­kenységüket több szövetke­zettel, vállalattal alakítottak ki üzleti kapcsolatokat A takarékszövetkezet a me­gyében elsőnek teljesítette a IV. ötéves terv előirányzatait A kongresszusi munkaver­senyben tovább növelték eredményeiket Az 1974. év eredményei alapján a MÉ­SZÖV elnöksége országos ki­tüntetésre terjesztette fel. Szabó Lajos Friedrich Schiller: Haramiák Dráma két részben A Gárdonyi színi láz két részre bontva mutatta be Friedrich Schiller ötfeivoná- sob drámáját, áthangszerel­ve, megzenésítve, a modern­ség mai politikai töltetét sem sajnálva a Haramiáktól. Schiller ötfelvonásos drá­mái írt 21 esztendős fejjel minden ellen, ami akkor őt körülvette. A grófi sarj, Karl Moor haramia-vezérré válik, apja kitagadja őt, testvére álmok csel vetésé­nek eredményeképpen. Kari törvényen kívül és a meg­szabott társadalmi köteléke­ken túl éi, mert képtelen elviselni a hitványságot. Talán abban is hisz, hogy az európai társadalom épü­lete az erkölcsi malter erőt­lensége miatt összeomlik. Kari vágyódik a szabadság után és mindent hinni sze­retne, amit megvalósítani nem tud. Végül is önmagát dobja oda áldozatul a kor­nak, a pokoli rabságnak, de utolsónak még elpusztítja szerelmét, Amáliát, mert ez a világ ennyi tisztaságot nem érdemel meg. Ha most kizárólag ezt vizsgáljuk, mit tartott meg az átdolgozás Schillerből, az ő lázadásából, a kor által hitt és átkozott eszmékből, az öreg Moor, a két fiú és Amália egymásba kapcso­lódó tragédiájából, azt kell mondanunk: a cselekmény külső burkát, a szövegből pedig csak azokat a része­ket, amelyek az intrikus Ferencet az első rész főhő­sévé teszik, míg a második rétéiben a küzdelmet csak annyiban követi a szöveg, amíg Károly főhősként szó­hoz jut és elkerül a végső megoldásig. És ez Schiller­hez képest kevés, sőt Schil­lerhez képest nem Ja ege ezen igaz. Itt most nem tudjuk el­különíteni a darab rendezői értelmezését, a szöveg meg­húzását és a Schillertől, Goethétől, Heinétől, Leo­pold Stafftői és Bums-tól vett versek megzenésített beiktatását A színlap nem jelzi, ki és milyen indokok alapján bánt a schillert szöveggel, hogy végül is Fe­renc legyen a legnagyobb egyéniség ebben a drámá­ban, hogy tőle riadjunk el végérvényesen és csak má­sodlagosan ismerjük meg azt a hitet, amit Kari, ez a társadalom peremére csú­szott grófi sarj prédikál burkoltan, a tetteibe na­gyon is furcsán beágyazot- tan, bandatagjainak — és az utókornak. Miért hát ez az átdolgo­zás? Szerintünk több oka lehet. Az egyik: a mai drá­mairodalom nem ad elég anyagot ahhoz, hogy korunk fiatalsága kifejezhesse vele önmagát lelkesedését, buz­galmát a közügyek iránt. A másik, a divat. Manapság divat mindent belekénysze­ríteni a zenésítés Prokrusz- tesz-ágyába és így próbálni meg közelebb hozni a klasz- szikusokat a mához. A har­madik: valamilyen gyűjtő­és gyújtólencsét találni a mai fiatalság gondolataihoz, hitéhez. Ügy érezzük, talán itt. ebben az indokban lel­jük inkább a magyarázatot és az indokot erre a pró­bálkozásra. A hitben, amely a fiatalokat Schiller átala­kítására, maivá tételére buz­dította. Az más kérdés, mai­vá lett-e így Schiller. Mai­vá lett — de nem Schiller többé! Mayer László a díszletet kétszintesre tervezte, hogy az ötfelvonásnyi schillert já­ték három órán belül - lebo­nyolítható legyen. Nagy András László, * darab rendezője a két fó­kusz között óriási belső té- pelődés után igyekszik össz­hangot teremteni Tudomá­sul kell vennie, akarja is érvényesíteni a schilleri pá­toszt is, Blaskó Péter jó szócső is erre a feladatra. Ugyanakkor Kari, a darab­beli lázadó főhős mai ala­kítója, Várday Zoltán szűk­szavú, a pátosz minden kényszere nélküli, mai fia­tal, aki nem indokolja kü­lönösebben sem döntéseit, sem érzéseit, mert akkor a mai songok, hangulata nem simulna jelleméhez, szerepé­hez. Ismét más stílust követ az apa, az öreg I.Ioor sze­repében Szili János, hogy aztán mindenkitől külön­bözzék a naiva erőtlen vá­gyakozásában az Amáliát játszó Jancsó Sarolta. A ren­dezői szándékban és a szín­padon egyaránt a legegysé­gesebb csapatrész a volt diákok, a haramiák hada — Somló István. Jancsik Fe­renc, Halmágyi Sándor fő­iskolai hallgató. Nagy Mari, Matus György, Szántó La­jos, M. Szilágyi Lajos és Nagypál György —, akik a pantomimig felfokozott tánc­mozgásukban egy mai, jó értelemben vett hippigyüle­kezet önfeledt megnyilatko­zását sűrítik. Ettől a hívő- en-hitetlen hadtól áll stí­lusban is messze, de nem minden érték megmutatása nélkül, az árulását jóvá­tenni akaró Hermann, Var­ga Tibor megformálásában és a lelkész, Somló Ferenc alakításában, ö az, aki ke­netteljesen, <j« mérték i tóan „hozta" az akkori e háznak, az akkori nagyha lomnak a kegyelmeseégét igazságosztását. Ha a d mai harcot másképp rövi tik meg, szikrázóbb lehe volna ez az előadás. Igazuk van azoknak, a azt mondják, hogy egy felvonáson Schiller-drár a mai néző nem bír egyszerűen az időtartam: att sem. De a songok ée zene miatt így megritkít ezt a darabot, még aki is túlhajtottnak tűnik. Amit azonban az < színpadra vitel in dókák és érdemeként kell feli nunk, az a fiatalos len< let és hit, amellyel ezt előadást megvalósították. 1 hetetlen volt nem érez hogy ezek a haramiái játszó huszonévesek tel mértékben azonosulnak produkcióval, azzal a f fogással, amellyel a da bot az átíró, a rendező, díszlettervező korszerűsít te. Vágó Neüy jelmezei ezt a hitet hitelesített amellyel a fiatalok a n dem lázadás modéfiétn nyelt, lelki tartalmát 1 resik. Somos* Zsuzsa, mint tékxnester kedves és szel mes cimborájává válik fiataloknak; koreográfia több, mint egyszerűen eg? eleme a játéknak, ame.' ben a régi színházi azat tyok akarnak életre kelni hatni: a színpadon a im gás, a zene, a ritmus, gondolat, a cselekvés gyen teljes harmóniában a játék egyik eleme se h nyozzék. Mert a színháj teremtő ember így jelien legjobban önmagát és í adja ki leginkább gondé tail Déry Tibor fordítási 1 tűnő, Bódy Magda zen* idegen anyag a dráxnáh képest. Ezt az átdolgozást, ezt új módira való áthangol: ebben az esetben érdek és odafigyelésre készt« kísérletnek tekintjük. itt-< a tűz és víz elegyítésén* De kísérletező korunbb bizonyára jönnek majd szerzők, akiknek nem 1« szükségük egy nagy mű 11 és nagy értékű darab ala anyagára, hanem magukb öntik ki a tartalmat és fc mát a teljes összhang j gyében. Ennyit talán tanulság: Az idő kereke forog. Mc itt tart Farkas András Füzesabony nagyközség ta­nácsának végrehajtó bizott­sága a település egészségügyi ellátottságának helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén Ko­vács József elnökhelyettes előterjesztése alapján. A nagyközség és egyben Dormánd község lakosságé­Cl Menüim IBIS, március. 30., csütörtök A körzeti takarékszövetke­zet működési területe tíz köz­ségre terjed ki, ahol hét ki- rendeltség és két betétgyűj­tő pénztár működik. A szö­vetkezet négyéves tevékeny­ségét a közelmúltban részköz­gyűléseken értékelték, majd jóváhagyták az idei célkitű­zéseket. Négy év alatt tagjaik szá­ma másfélszeresére növeke­dett és elérte a hétezret. A lakosság által a szövetkezet­nél elhelyezett betétek össze­ge -64 millió tarint,, amely .kei. ősz Ferenc: XVL — Van Eötvösök pincéjé­nek másik kijárata? — kér­dezte Simó. — Egy szellőző nyílik az udvarra —- felelt Rózsi. Simó, nyomában Rózsival felrohant az udvarra. Káz- mér Krisztina mellé tér­delt. A lány mosolygott. — Megkapta a levelemet? — Igen, de most ne be­széljen — mondta Tószeghy és felemelte a lányt egy ágyra. Szétnyitotta a ka­bátját és látta, hogy a lány blúza, a bal melle alatt lassan átitatódik vérrel. Krisztina többé nem szó­lalt meg. Néhányat rebbent még a szeme, aztán meg­nyugodott. Tószeghy felállt a halott lány mellől és a szülőket kereste. Azok még mindig a vizeshordók mögé bújva reszkettek. — A lányuk! Nem értik? Maghalt Krisztina! — És nemsokára mi is követjük őt — szólalt meg Erzsi. — A szomszéd ház­ban levő németek biztos meghallották a lövöldözést. — Végünk van! — sikí­fcott Melanie — Maguk * hibásak, mert maguk lottók rájuk. — Ettől nem kell félni. A németek valamennyien le­bújtak a csatornákba. így próbálnak elmenekülni a hegyek felé. Ezalatt Simó és Rózsi a földszinti lakásokból ki­hordott bútorokkal eltorla­szolta a pince szellőzőjét. Tószeghy megrugdosta a pince vasajtaját és néme­tül kiabált be: — A német csapatok el­menekültek. Maguk foglyok, de semmi bántódásuk nem lesz, ha a kinyitott ajtó ré­sén ki adogatják fegyverei­ket-. A felszólítás úgy látszi k kijózanította a németeket, mert a szűk ajtónyitáson- sorra dobálták ki géppisz­tolyaikat. Utána újra rájuk zárult a nehéz vasajtó. Köb­ben visszaérkezett Simó. Tó­szeghy odalépett hozzá: — Nos. kedves Simó ür, most már dönthet a sorsom felől — lassan megfordult és leült a halott Krisztina mellé. — Álljon fel — kiáltott rá Simó. — Azonnal sze­rezzen egy civil ruhát, mert ba az oroszok ebben amur dér ban megtalálják, hiába magyarázom nekik, hogy magának végül is azért megjött az esze. A magya­rázkodás már csak azért is nehéz lenne, mórt bár egy nyelven beszélünk, egy szót sem tudok oroszul. — Ne haragudjon. Stan© úr — felélte Tószeghy. — Én ezt nem tudom megten­ni. Nem öltözöm át civil ruhába. Annak idején esküt tettem arra, hogy... Simó elvörösödött: — Én marha! Sejthettem volna hogy a maguk faj­tája nem változik. Hát így is jó, Tószeghy testvér. Most pedig induljon előttem!... Gyerünk! — Rózsi, nyisd ld a fo- golypince ajtaját I — dobta oda a kulcsot a lánynak. Rózsi látta, hogy minden vita hiábavaló lenne. Kis rést nyitott az ajtón. Simó fegyvere az ajtónyílásra irá­nyult. — Lóduljon a testvéreihez — mond ta Tószeghynek... — Csak egyet kérnék — fordult a zászlós Rózsihoz. — Temessék el Krisztinát!... — Aztán belépett az ajtón.,. — A pincéből senkit ne engedj ki. Akárhogyan i kö­nyörögne is — mondta Sí­mé. — Én kimegyek az ut­cára. Három házzal odébb, állítólag már oroszok van­nak ... Rózsi bement a pincébe. Mindenki egyszerre kezdett beszélni. Rózsi béketűrően hallgatott. Csak akkor moz­dult meg és emelte fel a fegyvert, ha valaki az ajtó­hoz közeledett. Kőében odakint óesatete­dett Február 12. napja vo Egy lövés sem hallatszott csendet csak a ház pincéj be zárt katonák doromb lése törte meg. — Engedje M őket, hat meneküljenek... Azok emberek — mondta az egy lakó... Rózsi nem felelt. De e határozta, hogy ha alkatai nyűik rá, Tószeghy* kién gedd. Simó nagyon düh< lesz, de nem baj... K< xnény ember ez a Smó - gondolta Rózsi —, csak t vedhetetlennek hiszi magi Igaza van a nagy igazs; gokban és ettől úgy dv» kuL hogy nem tód • zés letekre felfigyelni. Rózsi gondolkozás nás a lakókat és ködben magi ban Simához beszélte — Ide figyeli, te aagj okos. Ezek itt az ellenség* ink — ahogyan te nevez* őket. De gondoltál-e an* hogy ezek megmaradna* Velük kell tovább is é nünk és nem csukheftjo valamennyit börtönbe. *1 meg el akarod vadítani v* lwmennyit, még azokat i akikben látszik valami ha. landóság, hogy vagy gyávt Ságból, vagy őszinte kedd vei, segítsenek... Rózsi tudta, hogy mint ezeket soha nem tudná har gosan elmondani Simánál A férfi határozottsága beli fojtotta volna a szót. Az utcán újra kelepek kezdtek a fegyverek. Hos­szú sorozatok ugattak, ak nák robaja rázta meg a hí zat mrivtatjmkJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents