Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVL évfolyam, 67. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1975. március 20., csütörtök AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Folytatja tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa Felszólalt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta ta­nácskozását a több mint háromnegyedmillió magyar kommunista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, az ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentése felett. " A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagja, ff kongresszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos üd­vözlő távirat és levél érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és pártonktvüli dolgozói köszöntik tanácskozásunk részvevőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kíséri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus részvevőivel elhatározását: tovább folytatják a kongresszusi munkaver­senyt, hogy méltó módon ünnepeljék hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött célok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vas- és Fémművek, a Mecseki Szénbányák dolgozóitól, a Testvériség földgázve­zeték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletét küldtek a Diósgyőri Gépgyár ifjú kommu­nistái, a Szérszámgépipari Művek kőbányai gyárának 15-szörös szocialista lakatosbrigád­ja, a ceglédi Lenin Tsz tagsága. Elvtársi üdvözletét küldte a kongresszus minden részvevőjének a Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Lenin nevét viselő szocialista brigádja. A brigád elküldte zászlaját a kongresszusnak, jelképül, hogy a magyar kommunisták a lenini utat járják. Azt kívánják az elvtársak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szi­lárdan és biztosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kongresszushoz kedd estig több mint 600 köszön­és levél és távirat érkezett. Köszönetét mondott a kollektívák jókívánságaiért. A szerdai nap első felszólalója, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt Helyzetünket elemezve, erősítsük meg mindazt, ami jó, előremutató Németh Károly felszólalása a Központi Bizottság beszá­molójában rámutatott, a gaz­dasági hatékonyság növelésé­nek alapvető feltétele a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésének gyorsítása. A ver­senyképes, gazdaságos ter­mékek részarányának növe­lése megköveteli az intenzí­vebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetőségék jó kihasz­nálását. Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció kere­tében fokozzuk a szakosodást, a kooperációban gyártott kor­szerű termékek, részegységek és alkatrészek kölcsönös szál­lításának részarányát. E téren már olyan jó példákra hivat­kozhatunk, mint a Zsiguli- programban való részvéte­lünk vagy a Leninvárosi Ole­finmű és a Szovjetunióban levő kalusi Vegyipari és Ko­hászati Kombinát között meg­valósuló vegyipari együttmű­ködés. Az elmúlt években mind a Központi Bizott­ság, mind a dolgozók ré­széről jogos kritika érte gazdasági vezetőségün­ket, mert nem fordított kellő figyelmet nagyüze­meink egy részében a termelési szerkezet kor­szerűsítésére, a termelé­si feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kong­resszusnak, az ország népé­nek, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gaz­daságpolitikai céloknak meg­felelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozás­ban túlteljesítettük. Népgaz­daságunk egészében és fő ará­nyaiban tervszerűen fejlő­dött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütem­ben nő, gyorsabban, mint a megelőző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasági fo­lyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedé­sét az életszínvonal rendsze­res fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mentes a nagymértékű inga­dozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a har­madik ötéves terv időszaká­ban 5,3 százalék volt, az 1971 ■—1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbbre ha­ladt a népgazdaság szerkeze­tének átalakítása, javult a termékek minősége és válasz­téka. Bővült részvételünk a nemzetközi munkameg­osztásban. fejlődtek, erő­södtek kapcsolataink a zovjetunióval, a testvé­ri szocialista országok­kal. Aktív részesei va­gyunk a szocialista gaz­dasági integráció megva­lósításának. Amikor azonban az elisme­résre méltó eredményeikről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Többek között azt, hogy hí­ven pártunk eddigi gyakorla­tához, helyzetünket konkré­tan elemezve, erősítsük meg mindazt, ami jó, előremutató, és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előrehaladásun­kat. Gazdasági munkánk gyen­geségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen válto­zása miatt is sürgető feladat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fejlesztésében, hanem gazdaságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazda­ságpolitikánk megváltoztatá­sát. Pártunk gazdaságpoliti­kájának fő elvei kiállják a gyakorlat próbáját és a jövő­ben is vezérfonalul szolgál­nak. Arra van szükség. hogy társadalmi és gazdasági éle­tünk minden területén, a ter­vezésben is,' a végrehajtásban is következetesebben érvé­nyesüljenek gazdaságpoliti­kánk fő elvei és céljai: a szo­cialista termelési viszonyok folyamatos fejlesztése, a nép­gazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a termelőerők ál­landó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fej­lesztése, hogy egyre követke-, zetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szo­cialista elve, az anyagi és er­kölcsi ösztönzés együttes ér­vényesítése, a nemzeti jőve; delem növekedésével össz­hangban a lakosság életszín­vonalának rendszeres emelé­se és életkörülményeinek ja­vítása, a nemzetközi munka- megosztásban, különösen pe­dig a KGST keretében,a szo­cialista gazdasági integráció­ban való részvételünk állan­dó bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve, gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tartós és változó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változat­lansága nem jelent megmere­vedést. Alioyy. ami Kádár elvtárs. jutottunk. Nagyra értékel­jük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagy­üzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár, és a Ganz-MÁVAG termékszer­kezetének átalakításához, technikai rekonstrukciójához nyújt. A központi tervező, irá­nyító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az 50 Ki jelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipar ter­melésének felét, exportjá­nak pedig közel 60 százalé­kát adja, ahol munkásosztá­lyunk derékhadának nagy része, dolgosuk, folyamai»­Szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek találkozóba Március 18-án baráti találkozót tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán részi: vevő Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierék, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának' első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaik­ban folyó szocialista és kommunista építőmunka hely­zetétől, megvitatták a hitleri fasizmus szétzúzásának 30. évfordulójával kapcsolatos kérdéseket, megvizsgál­ták a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémáit. A véleménycsere során különös figyelmet fordítottak a békéért és a nemzetközi biztonságért foly­tatott harc feladataira, az európai enyhülési folyamat fejlesztésére és elmélyítésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az európai államok értekezlete mielőbbi befejezésének és zárószakasza legmagasabb szinten történő megtartásának fontosságát. A találkozó őszinte, szívélyes légkörben, valameny- nyi megvitatott kérdésben megnyilvánuló teljes egyet­értésben zajlott le. san megkapja az indokolt támogatást. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968 és 1973 között a nép­gazdaságban a termelés faj­lagos költsége 2,5 százalék­kal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de még­iscsak szerény eredmény ez. Az a feladat, hogy takaré­koskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb terméket, javítsuk a fel- használás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagkölt­ség egyszázalékos csökken­tése 5—6 milliárd forinttal növelné a .nemzeti jövedel­met. Németh Károly hangsúlyoz­ta, hogy a hatékonyság nö­velése megköveteli az álló­eszközök eddiginél jobb ki­használását, valamint a be­ruházási tevékenység lénye­ges javítását, majd arról beszélt, hogy népgazdasá­gunk további lendületes fej­lesztése mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közreműködését céljaink meghatározásában és meg­valósításuk előmozdításában. — A tudományos és a mű­szaki eredmények gyakorla­ti alkalmazása,'1 a tudomány termelőerővé válásának fo­lyamata lassúbb az indo­koltnál és a lehetségesnél. A Központi Biaottag tit­kára ezután a mezőgazda­ság kérdéseiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy pártunk agrárpolitikáját az élet iga­zolta. A mezőgazdasági ter­melés növekedési üteme meggyorsult. A második öt­éves terv időszakában az évi átlagos növekedés 1,2 százalék, a harmadikban 2,8 százalék volt, a jelenle­gi ötéves tervben pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. — Agrárpolitikánk fő el­vein ném kell változtatni. Továbbra is a mezőgaz­daság korszerű nagyüze­mi rendszerének fejlesz­tésére, szocialista voná­sainak szüntelen erősí­tésére törekszünk. A mezőgazdasági nagyüze­mek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket to­vább kell fejleszteni. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladt a termelőerők koncentrálása. 1970-ben 2400 termelőszö­vetkezet átlagosan 2300 hek­táron gazdálkodott, jelenleg 1620 termelőszövetkezet mű­ködik átlagosan 3500 hektár területen. A. jövőben is tá­mogatjuk egyes termelőszö­vetkezetek indokolt, ésszerű egyesülését, de figyelembe kell venni, hogy már orszá­gosan kialakult a szövetke­(é olytatas a- 2. ótdsdstk

Next

/
Thumbnails
Contents