Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Bercitől Rohn dig Nevek-körök: változások Nem tréfadolog. Névtőrté- Bet. Itt, és most. Van névtörténet egyálta­lán? Egy-egy történelmi fordu­lat végigreng az ember és a társadalom egész szellemi éle­tén, következésképp egész magatartásán. Persze, van­nak az életnek kisebb meg­nyilvánulásai, amelyek nagy történelmi fordulat nélkül is megváltoznak időnként Vál­tozásuk oka az egyik sark­ponton az unalom, másikon az újítás vágya. Így születnek meg nyugalmasabb időkben is a divat .változásai a női és férfi ruházkodásban. Az em­ber tüneményes utánzóképes­ségének tulajdonítható, hogy minden divattá válik bizo­nyos idő múlva és bizonyos ideig. A népviseletek meg­szűntek ezen a tájon telje­sen. Az eiső világháború előtt. lobogó fehér gatya, borjúszá­jú ing, pitykés mellény volt az egri népviselet, ezt az első világháború után felváltotta a „sonkanadrág” névre ma­gyarított bricsesz és egy csiz­ma-keverék, amely a lovag­ló és rámás csizma nem egé­szen szerencsés keverékéből származott. Ma a régi egri „eikrák” méterkilencvenes jól táplált utódai téglával kopta­tott térdű farmernadrágban járnak, vállig érő Üstökűket a legcsodálatosabb anyagú és alakú sapkák fedik. Amint­hogy nem lehet látni fehér mgváU at, bő szoknyát, fona- tos-szalagos hajat a lányokon, helyettük a legények hajda­ni bő gatyájához hasonló, ut­cát söprő nadrágban haran­gozik a magas sarkú divatci­pő. Ebben a nagy történelmi fordulatban, amely az egész társadalom szerkezetét át­alakította, hogyan viselked­tek a nevek? Ezzel a kíván­csisággal lapozta végig-a ku­tató az Egri Anyakönyvi Hi­vatal múlt évi születési anya- könyvének több mint kétezer tételét. Mi történt az utónevekkel az ^lmúlt harminc év alatt? Mit tesz az olvasottság, a rá­dió és televízió óriási válasz­téka? Választott-e belőlük az uj nemzedéki az ízlés válto­zása szerint, s divattá vált-e valamelyik utónév? Persze a kutatót közben elfogja a ve­télkedéssel vegyes statiszti­kai lelkesedés, különösen ha látja, hogy a nevek divatver- senyebem fej-fej mellett fut­nak egyes nevek és így szám szerint is ki lehet mutatni a fejlődés irányát. Emlékezet szerint kezdet­ben valának a klasszikus eg­ri nevezetek: Berci, azaz Ber­nét, Náci, azaz Ignác, Jani, Pista, Józsi, — nói oldalon, talán még jellegzetesebben: Szidi, Rozi, Rézi, Maris, mely becenevek alatt Szidónia, Ro­zália, Terézia és Mária rejtez­nek. A Berci és Szidi nevek nótára is Ihlették az Ismeret­len Nótaszerzőt imigyen: Nem vagy legény, Berci, nem mersz nálunk jönni, apád, anyád előtt, Szidi nénéd előtt, nem mersz megcsókolni. Ezzel szemben fi-ágon győ­zött Péter 123 ponttal, utána nyomban Zsolt következik 106 ponttal, Tamás 102, Zol­tán 93, László 91, Csaba 90 fővel. Még mindig tekinté­lyes hagyománytiszteletet je­lent -90 István, Csabával holt­versenyben, de utánuk len­dületesen tör előre 85 Attila. Valahol középen helyezkedik el 62 Gábor, 53 Sándor, 52 Jó­zsef és egyetlen Benedek, az is csak azért, nyilván, hogy a tavaszi melegszállításban ér­dekelt fizikai' dolgozók együtt legyenek, 44 Róbert után kö­vetkezik csak János, pedig valamikor azt mondták, hogy az isten is János. 30 Tibor ta­lálható még s az újak között 25 Krisztián. 30 Ferenc, 20 Szabolcs és ugyanannyi And­rás, 22 Pál, 18—18 Lajos és Gyula kaptak még figyelem­re méltó szavazatot. Nyomok­ban található Károly 11, Mik­lós és Kálmán 10—10 fővel, György 9, Imre 8, Balázs 8 fővel, öt Bálint is van, ugyan­annyi Endre és 10 Dénes, de megjelent a porondon Ákos is 10 fővél. Kezd feltörni Ro­land, már nyolc van belőlük. Iván 3, Richárd öt, ugyan­annyi Norbert. Ezután a ma­gányosok következnek, ritka nevek, Henrik, Frigyes, Vil­mos, Gusztáv, Konrád, Szil­veszter és Márk, de a néme­tek mellett néhány zamato­sabb: Áron és Gergő. Fauszt, Rajmund, René, Olivér, Egon, Marcell, Erik, Medárd, sőt még egy Leon is akad. Euró­pának csaknem mióden nem­zete képviselve van a névsor­ban. A tősgyökeret egyedül egyetlen Ignác képviseli, Ber­ci egy se. A női nevek között Andrea vitte el a pálmát, 90 ponttal. Lehet, hogy egyikük világ­bajnok lesz az úszásban. 78 Mónika, 75 Zsuzsanna, 70 Krisztina, 67 Katalin, 65 Ju­dit követi őket sorban. Két­ségkívül Jókaira utal 48 Tí­mea és 5 Noémi. Az 55 Anita mögött a filmvilág sejlik feL 48 Ágnes, 38 Erika, ugyan­annyi Rita, 28 Éva, 26 Ma­riann és Ildikó, 25 Szilvia és Beáta, 21 Edit, 20 Tünde foly­tatja a sort. Máriát mindössze 24 leánynál jegyeztek be. Ho­nát 11-néL Megjelent Brigit­ta, Barbara, Bernadett, Beat­rix, Orsolya, Diána, Edine, Evelin Antónia, Virginia, Hé­di, Linda, Hilda, Natália, Herta, Helga, Heléna, Johan­na, Melinda és Tamara. Hal­lod-e, Rozika te, csak kettő­re tudtad vinni, az egyetlen Teréziával ti folytatjátok az egri névhagyományt. Mert Szidi már nincs. A ritka ne­vek közül Kitti, Amarillo, Ingrid tűnt fel, a különös ne­veket Zsanett és Ivetta képvi­selik. A legbájosabb név dí­ját Boglárka érdemli, egy van belőle. A hagyományos neveknek tehát meredeken hátat fordí­tott az újabb nemzedék, és — különösen a nőknél — egyre jobban megnyilvánul a ritka­ságra való törekvés. Ide már sok találékonyság kívántatik, mert lehet, hogy jövőre Ama- rilla, Diána, vagy Helga győz s akkor sűrűn lehet fejet tör­ni, mi legyen az, ami még nem volt. Ilyen esetben melegen ajánlható Ladó János Magyar utónév-könyv című összeállí­tása, melyet az Akadémiai Ki­adó jelentetett meg 1971-ben, s amelyet minden anyaköny­vi hivatalban meg lehet te­kinteni. Ebben még cifrább nevek is szerepelnek. Meg­hökkentő férfinevek például Agmánd, Florentin, Fodor, Nikander, Január, Radvány, hogy csak néhányat említ­sünk, a nők számára a sok furcsaság közül Almiréna, Jutta, Koletta, Oxána, vagy éppen Orgona. Egyéb hang­szerre nem akadtunk a futó­lagos betekintés alkalmával, bér lehet, hogy van benne Furulyácska, Okarina, Fuvo­la, vagy Klarinéttá, Csak utá­na kell nézni és olyan ver­sengést lehet csapni, aminőt még nem látott a táj-névtör- ténet. Igaz, itt van még Ven­detta is. Eredetileg ugyan vérbosszút jelent, de nagyon szépen hangzik. Csupa dal­lam. ireraro immFest fián öcvwz egyetlen használati utasítás ajánlható: viselőjét ti úgy kell nevelni, hogy kiváló, hogy kimagasló legyen em­berségben, jellemben, tudás­ban. Kapor Etemér Argeulfis» Az elnök asszony árnyéka Brazília után Argentina a második legnagyobb latin­amerikai ország. Területe 2 778 412 négyzetkilométer, huszonnyolcszor akkora, mint Magyarország. Második leg­nagyobb városa, a központi fekvésű, megközelítően egy­millió lélekszámú Córdoba. Az ottani amerikai konzult, John Patrick Egant nemrég elra­bolták, majd nem sokkal ké­sőbb holttestét egy gerillacso­port lobogójába burkolva ta­lálta meg a rendőrség. Talán sehol a világon nem olyan mindennaposak a poli-< tikai emberrablások, gyilkos­ságok és terrorcselekmények, mint Argentínában. Mindez jól tükrözi azt a sajátos, fe­szültségekkel és robbanások­kal terhes légkört, amely a szakértők szerint bármelyik pilllanatban látványos politi­kai földcsuszamláshoz bet. Perón útja A mai helyset megértésé­hez három évtizedre kell visas- szapillantani. 1944-ben vette át a hatalmat egy tiszti cso­port élén Juan Domingo Pe­rón tábornok, az argentin tör­ténelem kétségtelenül egyik legmarkánsabb személyisége. Tevékenysége ((ellentmondá­saival együtt is), sok tekintet­ben konstruktívnak mondha­tó. Szembefordult a tefitfiSMS tőke uralmával, az egyház és a nagybirtok összefonódott hatalmával, fellendítette a szakszervezetek tevékenysé­gét és sokat javított a mun­kásság életszínvonalán. Mind­ezt az is lehetővé tette, hogy Izgalmas mérkőzés — Mondtál valamit, drágám? (Az Epoca (Milánó) karikatúrája.] ^yNA^v\AAAAA/VSAA^V%AAA>»,NAA<AAAAAAAAAAAA/SA^AAAAAAAAAAAAAA^\AAAAA^AAA^AyVAAiAMAAj»S^AJ\A^A.^Aaaaaaaa* VtirV\iruVXfX Móllá Neszárt és Timur Lenk meg Egyszer a hatalmas Timur kán is hírét vet­te Móllá Neszárt* megannyi furfangjá- nak, és elhatározta, hogy megnézi magának, ki fia, borja ez a Ne­szért, és egyúttal az eszét is kipróbálja. Meghívta hát Neszár- tot az udvarába. Bará­tai azt tanácsolták ne­mnd&m, furfangos mese- ntak, a kaukázusi cse- iu4' tULsuiuei, áase. ki, hogy ajándék nélkül ne kerüljön a rettegett kán színe elé. Móllá Neszárt a hóna dlá kapott egy sült li­bát. Ahogy ment, men- degélt, nagyon megéhe­zett. Először próbálta megemberelni magát, hanem aztán nem állta meg, hogy le ne tépje a liba egyik combját és meg ne egye. Mikor megérkezett a kánhoz és a lábai elé helyezte az ajándékát, Timur Lenk rögtön észrevette, hogy a libának hiány- . zik. az egyik combja. Szörnyű haragra ger­jedt: — Hogy mertél ne­kem egylábú libát hoz­ni ajándékba? Hol a másik lába? — A másik? — adta az ártatlant Neszárt. — Talán vannak kétlábú libák is? Ez csodálatos! Akkor miért ddott az libákat, nekünk csak egylábúakat? — Mi az, a bolondját járatod velem?! — üvöltött a kán. — Hol láttál te egylábú libát? — Gyerünk, megmu­tatom — válaszolta Ne­szárt és kivitte Timurt a rétre, ahol a kánhoz jövet látott egy libát. A madár egy lábon álldogált, a másikat ma­ga alá húzta. A kán le akarta leplezni a tur­pisságot, fogott egy kö­vet és megdobta a lu­dat. Az megrémült és elfutott. — Látod már, hány lába van a libának? — kérdezte büszkén Timur Lénk. — Ö, hatalmas kán! Mi a meglepő abban, hogy a libának másik lába is lett a I veszély pillanatában? Ha téged fenyegetnének, . tudnál arról kezeskedni, hogy (k-tet lábad helyett nem lesz-e ijedtedben hirte­len négy? A kán nem tudott mit felelni, hát gyorsan másra terelte a szót: — Mondd meg né­kem, Móllá Neszárt, hány csillag van az égen. — Éppen annyi, ahány szőrszál a kucs­mámon — vágta rá Ne­szárt gondolkodás nél­kül. — Hazudsz! — ordí­tott a kán. — Hogy mondhatsz ilyet, inkább megnému- lok, mintsem hazudjak! — sértődött meg Móllá Neszárt. aztán még hozzátette: — Ha nem hiszel nekem, számláld meg a szőrszálaiét a kucsmámon, aztán meg a csillagokat az égen, és akkor majd meglá­tod, hogy nem én, ha­nem te maradsz szé­gyenben. A kán lenyelte a sér­tést és feladta a máso­dik kérdést: — Mondd meg né­kem, Móllá Neszárt, hol a Föld köze ml . . Neszárt körülnézett, a közelben meglátott egy dombot, felkapaszko­dott a tetejére, aztán beleszúrta a botját a földbe és magabiztosan kijelentette: — Itt a Föld közepe7 — Már megint ha­zudsz! Megparancsolom a katonáimnak, hogy üssék le a fejedet! — mondta mérgesen « kán. — O, rettegett kán, mi sem egyszerűbb, mint megölni engem... Ilyen derék katonákra ugyan miért bíznál olyan könnyű felada­tot? Inkább parancsold meg nekik, hogy ellen­őrizzék szavaimat: mér­jék meg a Földet, és akkor majd meglátod, hogy igazat mondtam. A kán megértette, hogy a furfangos Móllá Neszárt mindenre talál választ. Nem akart szé­gyenben maradni, ezért hát békével elbocsátot­ta az udvarából. Fordítottat Zahemszku László _ Argentína a világ egyik leg­nagyobb húsexportőre és ab­ban az időben — a második világháború következménye­ként — a húsárak felszöktek a világpiacon. 1955-ben — ahogy ő fogal­mazott — „a dollár és a ke­reszt szentszövetsége”, vagyis Amerika és a belső reakció megdöntötte hatalmát Mad­ridi luxusszáműzetésbe vo­nult de a tömeglek számára ő maradt a legnépszerűbb poli­tikus. Olyannyira, hogy öre­glen, betegen, szinte közvet­lenül a halála előtt sikerült is visszatérnie a Casa Rosadába, az elnöki palotába. A visszatérés is páratlan Je­lenség volt az még inkább, hogy az államfői méltóságot felesége, Maria Estei la, bece­nevén Isabella Perón asszony „örökölte” tőle. A világ soká­ig érdeklődéssel figyelte: ki, illetve kik irányítják majd a csinos elnök asszony lépéseit a belpolitikai porond bonyo­lult útvesztőjében. Előretör a jobboldal A kérdésre a válasz nem sokáig váratott magára. Ki­derült, hogy Lopezi Rega nép­jóléti miniszter, Perón ex- titkára lett az elnök asszony „árnyéka” és ez a mindenha­tó politikus a peronista jobb- szárny javára érvényesíti kor­látlan befolyását. Még az argentin politikai élet legszomorúbb jelensége, a terrorizmus vonatkozásában is nyomon követhető ez a hatás. A rendőrségi apparátus óriási erővel nyomoz minden anar­chista „ultrabalos” merénylet ügyében, de tétlen marad, ha ugyanezeket a cselekménye­ket szélsőjobboldaliak követik el. Buenos Airesben mind többet beszélnek arról, hogy a laghirhedtebb reakciós ter­rorszervezet, az AAA „fővéd­nöke” éppen — Lopez Rega miniszter. A jobbra tolódásnak más jelei is vannak, 1974-ben 40 (!) százalékos volt az inflá­ció, az idén eddig elérte a to­vábbi tíz százalékot — és Re­ga mégis nemet mon a szak- szervezetek minden követelé­sére. Argentína még Perón életében nagy üzleteket kö­tött a Szovjetunióval (óriási gát épült szovjet segítséggel), Kubával (Havanna több mint egymilüárd dollár értékben vett járműveket) és más szo­cialista országokkal. Az egyik legutóbbi fejlemény az, hogy Rega lemondásra kényszerí- tette Gelbard gazdasági mi­nisztert, az említett szerző­dések aláíróját és utódját, Alfredo Gomez Moral est „kü­lönleges küldetéssel” látvá­nyosan Washingtonba irá­nyította. Harmat Endre EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 érakor Oklahoma olaja Színes amerikai kalandfilm. EGRI BRODY (Telefon: 14-OK) du. fél 4, fél S és *» * órakor Robinson Crusoe Színes, szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és este 1 órakor 14i pere a Befejezetlen mondatból I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. tél 4 órakor Óceán du. fél 6 órakor 141 perc a Befejezetlen mondatból HATVANI VÖRÖS CSILLAG A negyedik vőlegény HEVES Álmodó ifjúság FÜZESABONY Fenevad V MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.05 Műsorismertetés. 8.15 Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.22 Zenekari muzsika. 9.00 Harsai! a kürtszó! 9.35 Klasszikus operettrészletek. 10.10 Iskolarádió. 10.40 Mascagni: Paraszibeesulet. 11.52 Őszi búcsúzás. 12.00 Déli krónika. 12.30 „Zászlófelvonás*. Sorakozó 1” 12.40 Ki nyer n**T 12.50 Reklám. 12.55 Melódiákoktól. 14.04 A kis prímás. 14.48 Éneklő ifjúság. 15.10 Rádióiskola. 15.59 Hallgatóink figyelmamt 16.2» Lakásszentelö. 16.40 Ifj. Sánta Fezem arm aw*- kara játszik. CT.05 A zsezse madia 17.25 Farkas Antal fóvá»- mflveibffL 17.38 Vendégségbe», 18.00 Retnife Béla aráé. 18.30 A Szabó család. 19.00 Eső krónika. 20.15 A moszkvai rádió és ***► vízió esztrádzenekasa játszik. 20.40 Gianni Poggi éneket. 20.5» Abel a rengetegben, 22.20 Sporthírek. 22.25 Tíz pere kfitpoBtifca, 22.35 Nóták. 23.20 A XX. század zenéjéből. 0.10—0.25 Vécsey Emi szerzeményeiből. PETŐFI 8.05 Népdalok, néptáncok. 9.03 Chopta-zongoramttvefc. 9.50 Kritikusok fóruma. 10.00 A zene huUómhoassáa. 11.45 Tavaszi szél via** áraszt.... 12.00 zenekari mnasfika, 13.03 Párbeszéd magunkról. I 13.23 veracini: e-moll snonááa. 13.40 Barkácsolóknak. 14.00 Kettőt«! — hatig 18.10 A fogyasztás két vfftga. 18.35 Rokonlátogaté teotvéeefc. W 18.57 Lórin MaazeJ vezényel. 19.39 Filozófusok a közoktatásért. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.10 Üj könyvek. 20.13 Irodalmi kirándtdápok, 20.43 A rock mesterei. 21.13 Nehézionok a teelnrikih» n. 21.28 XX. századi kórusmuatika. 21.46 Népdalok. 22.30 A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből. 23.20 Daljátékokból. SZOLNOKI RADIO 18.00—M.00 Alföldi krön»« MAGYAR 9.00—10.15 lskola-tv, 10.15 Diakabrak. 11.05— 11.40 Tskola-tv. 13.05— 17.00 Isfcola-tv. 17.03 Műsorismertetés, 17.05 Hírek. 17.10 „Életet az éveknek”. 17.45 Postafiók 250. 18.00 Papírsárkány. 18.35 Játék a betűkkel. 19.00 Mindennapi kenyerünk. 19.05 Reklámműsor. 19.10 Esti mese. 19.20 Idősebbek is elkezdhetik... 19.30 Tv-híradó. 19.50 Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa. Kb. 20.35 Történelmi dallamok. 21.05 Tanzánia. 22.05 Tv-hiradó. 3. I 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01—23.20 Csusingura. Kb. 21.35 Tv-hiradó, 2. POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Zambia. 9.20 Fiaink, j 10.25 Publicisztika. 15.10 Hírek. 15.15 Metronóm. 15.55 Szlovák dok.-fűm.. 16.05 Filmzene. 16.25 Jégkorong-mérkőzés. 19.00 Híradó. 20.00 Pusztákon és őserdőkön át. 20.50 Publicisztika» 31.15 Híradó. 31.55 Hangverseny.

Next

/
Thumbnails
Contents