Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

I

Az

XL koiigresszusáről Jelen (fűk

(Folytatás a 3. oldalról.)

— Társadalmi viszonyai n - kát, belpolitikai helyzetűn - keit áttekintve _ elmondhatjuk, hogy az elmúlt több mint négy esztendő .alatt

erősödött a magyar nép erkölcsi, politikai egy- *égé, a szocialista nemzeti összefogás.

A fejlődés eredményeként eljutunk majd a iánsadalmi

haladásnak arra a szintjére, ahol fokozatosan létrejönnek az osztáiykülönbségek teljes és végleges megszűnésének feltételei.

II.

Népgazdaságiak alapjai szilárdéi!, fejlődésünk töretlenül folytatódik

A Központi Bizottság beszámolója ezután rátért a gazdasági építőmunka kérdéseire. Megállapította: népgazdaságunk a TV. ötéves terv első négy évében a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően fejlődött, erősödött a szocialista tervgazdálkodás, s minden feltétele megvan annak, hogy a X. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai célokat, a

IV. ötéves terv előirányzatait elérjük.

— Mindezzel közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk.

Most az a teendőnk, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatainak elvégzésére, s az év végére érjük el a IV. ötéves népgazdasági tervben kitűzött célokat.

Ez az esztendő egyben átmenet a következő ötéves tervidőszakra. A további gazdasági építőmunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak.

Kádár János ezután ismertette az V. ötéves terv főbb irányszámait, az ipar fejlesztésének, az energiaszerkezet korszerűsítésének főbb feladatait.

— A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva, az eddiginél is differenciáltabban fejlesztjük az ipar qgyes ágazatait

— mondotta. — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajtjuk a földgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszámottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparban

— a gép-, a könnyű- és az élelmiszeriparban elsősorban rekonstrukciók útján bővítjük a termelést.

— Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrár- politikánkat, a mezőgazdaságban is tovább erősítjük a szocialista termelési viszonyokat. Az egész mezőgazdaságban továbbfejlesztjük, korszerűsítjük az anyagi, műszaki alapokat. Bővítjük a vegyianyag-ellálást, a hűtő- és tárolóteret. Növelni kel] a gabona és az ipari növények hozamát, meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást. Cukortermelésünknek fedeznie kell a hazai szükségleteket. Az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést. A jó tapasztalatokat hasznosítva tovább folytatjuk a korszerű »ipar- 6zerű termelési módszerek megalapozott kiterjesztését.

A KB első titkára ezután gazdasági építőmunkánk

1975, március lík, kedd

nemzetközi feltételeiről beszélt, utalva a tőkés világpiac számunkra kedvezőtlen változásaira. Hangsúlyozta:

— Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésire jutott, hogy a külső nehézségek ellenére

elérhető, hogy népgazdaságunk a következő

években is az előző évekét megközelítő ütemben

fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék.

A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása.

— Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat. Most sokkal élesebb megvilágításba kerültek népgazdaságunk belső problémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív időszakának követelményeivel? Nem új feladatok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Értünk is el eredményeket, de a követelmények most az eddiginél sokkal parancsolóbbak.

— Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva, hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazdasági szerkezet korszerűsítése, ami gazdaságpolitikánknak mindig kulcseleme volt, fejlődésünk legnagyobb tartaléka és mindinkább továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A népgazdasági szempontból előnyös és szükséges termelést fejleszteni kell, a gazdaságtalan termelést vissza kell szorítani.

— Gazdasági előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közelmúltban a tervezett határidőre és költségszinten , megvalósultak, mint a lenin- városi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első szakasza, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő műve, a Tisza menti Vegyiművek kén- savgyára, az Ajkai II. Timföldgyár, a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kommunális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti földalatti vasút építői.

Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is, ahol a technológia fejlesztésével, a munka jobb szervezésével, a munkaerő belső átcsoportosításával jó eredményeket értek el a termelékenység növelésében, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak.

— Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele, — folytatta —, hogy minden szinten tovább javítsuk

a gazdaság irányítását. Több mint hét év tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesültek a megfogalmazott fő célok: tovább erősödött szocialista rendszerünk ; meggyorsult hazánkban a szocialista társadalom építése; tovább fejlődték a szocialista tulajdonviszonyok és a termelőerők; növekedett szocialista vállalataink önállósága ; javult gazdaságunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei.

— Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önállóságának növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét.

A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök. ' a döntési jogkörök tekintélyes részének decentralizálása még fokozottabban

igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést

— Vezető állami szerveink

és testületeink, az Országos Tervhivatal, a gazdaság területén működő minisztériumok és főhatóságok éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék a központi irányításra háruló kötelességei- kot. Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasítani ott és akkor, ahol és amikor arra van szükség; például a mostani helyzetben a korlátozott mennyiségben beszerezhető fontos anyagok és termékek behozatalát és belföldi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korábban helyes és egy ideig jó irányba ható gazdasági szabályozó vagy rendelkezés a körülmények változása miatt már nem a nép- gazdasági érdekek érvényesítése irányában ösztönöz, ne késlekedjünk kijavítani amit kell. Az időről időre történő korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik gazdaságirányítási rendszerünket; éppen a rugalmas gazdaság- politika igényli az ilyen irányítást.

— A gazdasági épftőmun- kában segített sya korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus sikeres építésében találkozik az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és minden állampolgár személyes érdeke. Ennek megfelelően, célszerűen szabályozva, a

.jövőben is biztosítani kell a csoport- és ax egyéni érdekeltséget a szocialista építés különböző területein,

ezzel új erőforrásokat nyer az ország a gazdasági feladatok megoldásához. Közismert, hogy visszásságok is előfordulnak, amikor csoport- érdeket vagy egyéni érdeket akarnak érvényesíteni az országos érdek rovására. Pártunk álláspontja e kérdésben is világos:

minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedéseivel taemhet

A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző termelői árak szerepére, majd részletesen foglalkozott nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal.

— A Magyar Népköztársaság nemcsak sajátc« gazdasági helyzete, viszonylagos nyersanyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködéséhek. a népek barátságának előmozdításához. a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait minden országgal, amely erre készséget mutat

Érthető, hogy gazdasági területen is mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal, szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partnerünk a gazdasági együttműködésben is a Szovjetunió, amellyel egész külkereskedelmünk egy ír na- dát bonyolítjuk le. A :se- re-forgalmunk egyre bővül és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb mint 1970-ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyersanyag- és energiaellátási gondjaink megoldásában is nagyon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar —szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnénk itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leo- nyid lljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának á megértésért, a segitőkészségért.

Kádár, János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST szerepét.

A KGST keretében megvalósuló együttműködés

nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai épitőmun- kánk szilárd nemzetközi támaszát.

Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjék.

A szocialista országok közös érdekeinek, nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok létrehozásában.

— A KGST munkájának kiemelkedő eseménye volt a beszámolási időszakban a szocialista integráció komplex programjának elfogadása a KGST XXV. ülésszakán. Részt vettünk a szocialista integráció ezen új alapvető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósításában is.

— A fejlődő országok népei, hogy biztosítsák országuk önállóságát és függetlenségét, önálló nemzetgazdaságuk kiépítésén és megerősítésén dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági

i

együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasási kapcsolatok további szélesítésére törekszünk a fej- - lődő országokkal.

A békés egymás mellett

élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve, a világ- gazdaság részeként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés országokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év jVégén megszavazott kereskedelmi törvényt vagy a Közös Piac néhány lépését.

— A TV ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogy a terv sikeres befejezésén munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának megvalósításához: a

fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk:

a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik.

III.

Következetesen megvalósul a párt életszínvonal!ia

— A Központi Bizottság

jelenti, hogy a X. kongresz- szusnak az életszínvonal emelésére vonatkozó határozatai megvalósultak.

A IV. ötéves tervben a párt életszínvonal-politikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbíró képességével arányosan javultak népünk életkörülményei.

— Az ,egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztása 28 százalékkal lesz több 1975-ben, mint 1970ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott volt, színvonala emelkedett. A fogyasztói árak a legutóbbi években .külső és belső tényezők hatására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszínvonal-emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervben meghatározott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzbeli társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett.

— Szociálpolitikánknak megfelelően a társadalmi juttatások aránya a lakosság összes jövedelmén belül növekszik; jelenleg már minden 100 forint munkajövedelmet országos átlagban

Hevesen az egri Finom szerelvénygyár épített új, korszerű gyárat.

36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki.

— A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideje csökkent, s ezzel 1975 végére a bérből és fizetésből élőknek 95 százaléka 44 órás vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése, a nehéz fizikai munka gépesítése, a miBikavédelem fejlesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevétel.

— Jelentős eredményeket értünk el a lakásépítésben. A

IV. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975. végére elérjük:

A tervezett 1 millió lakás felépül, sőt néhány

tízezerrel többet építünk.

— Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik család új tálcáshoz jutott.

— A lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban is fontos társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Az állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek tevékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést. Nagy vívmányunk, hogy a lakosság 99 százaléka társadalombiztosításban részesül. Az egészségügyi ellátást tovább fejlesztjük, az év közepétől minden magyar állampolgár jogosult lesz az ingyenes orvosi kezelésre.

A népesedési helyzettel foglalkozva a beszámoló megállapította; hazánkban sa

(Folytatás az. 5. oldaiaauj