Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

I Próbatanítás - a tanítás próbája ’Március 3—1 „Kereskedelem a kertkultúráért" kiállítás Egerben (Tudósítónktól): Megyénk zöldség-gyümölés ellátásában nagy szerepe van a háztáji gazdaságoknak. Az árutermelés mellett hasznos segítséget nyújtanak a sza­bad idő eltöltéséhez. A keres­kedelmi vállalatok és szövet­kezetek egyik legfontosabb feladata, hogy a háztáji ter­meléshez megfelelő támoga­tást nyújtsanak. Ezt a célt szolgálja a már­cius 3—7. között Egerben megrendezésre kerülő kiállí­tás is, melyen bemutatják azokat a mezőgazdasági kis­gépeket, felszereléseket, apró­magvakat, növényvédő szere­ket, amelyek ma igen kere­sett cikkek a háztáji és kert­gazdaságokban. A piac új vásárlócsamoká- ban hétfőn reggel megnyitás­ra kerülő bemutatón számok­kal es fényképekkel bizonyít­ják a kisgazdaságok termelé­sének hasznosságát. A látni­valók mellett szaktanácsok­kal is szolgálnak, valamint termelési szerződéseket is kötnek. Az érdeklődők pedig a helyszínen megvásárolhat­lak a gépeket és vetőmagva­kat A nagy sikerre számító ki­állításon fóliasátor készítésé­vel is megismerkedhetnek majd a látogatók, ugyanak­kor az egri ÁFÉSZ gyümölcs- facsemete és szőtőoltvány árusítást is végez. Szabó Lajos — Emlék, kedves emlék az egyhónapos tanítási gyakor­lat. Alig néhány évvel van mögöttem, mégsem jutnak eszembe apróbb részletek. Arra emlékszem, hogy a pad­sorok előtt állva éreztem elő­ször választott hivatásom szépségét, a tanítás örömét. Akkor fedeztem fel először a rám csimpaszkodó gyermek­szemekben a tudásszomjat, amit jól, rosszul, képessége­im szerint azóta is igyek­szem ébresztgetni tanítvá­nyaimban, amikor az órákon újabb és újabb dolgokat, je­lenségeket értenek meg az addig ismeretlenek közül. Be­szélgettem erről volt évfo­lyamtársaimmal, legtöbbjük hasonló emléket őriz a „pró­ba” tanításról... o o o o — Két napig Komárom megyében látogatjuk a bázis­iskolákat. Dorog, Tokod, Esz­tergom, Tata, Tatabánya, Bá­bolna és Komárom érintése szerepel a programban. Akad egy üres hely a mikrobusz- ban... Kapva kaptam az alkal­mon, elfogadtam a felkínált lehetőséget dr. Mák Mihály- tól, az egri tanárképző főis­kola neveléstudományi tan­székének docensétől, aki út közben részletesebben tájé­koztatott a negyedéves hall­gatók külső iskolai gyakor­latáról. ' — Mindig februárban ke­rül sor a tanárjelöltek taní­tási gyakorlatára, amit né­hány éve még falusi gyakor­latoknak neveztünk. Ez a megfogalmazás arra utalt, hogy a főiskola hová szánja a végzett tanárokat. Most sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy a gyakorlatot végző hallgatók, akik még harminc-negyven év múlva is tevékeny tanárok lesznek, lehetőleg korszerű, szakos ne­velőkkel, eszközökkel jól el­látott iskolákban tegyék meg első, majdan önálló lé­péseiket az oktató-nevelő munkában. Olyan iskolatípu­sokkal ismerkedjenek, ame­lyekben a holnap formai csí­rái, a jövő alapjai már fel­lelhetők. Ez a szándék veze­tett bennünket, amikor a bá­zisiskolák hálózatát kiépítet­tük. 0 o o o Az egri főiskola hat me­gye — Borsod, Heves, Ko­márom, Nógrád, Pest, Szol­nok — 56 általános iskolájá­val tart állandó kapcsolatot. A többi tanárképző főiskola még nem alkalmazza ezt a módszert. Egerből elsősorban ezekbe az iskolákba irányít­ják a negyedéveseket. A bá­zisiskolákban évenként meg­fordulnak hallgatók. A mun­kájukról készített értékelés — ami jellemzésükbe bekerül —, mivel már tapasztalataik vannak, valósabb és objektí- vebb képet ad a gyakorlók tevékenységéről, képességé­ről. Természetesen nem min­denkit tudnak ilyen bázis­iskolában elhelyezni. A gya­korlatra a főiskolától kapott anyagi támogatás albérlet és étkezés fizetésére nem ele­gendő. Ezért esetenként en­gedélyezik olyan iskolában is a gyakorlat elvégzését, ame­lyik a hallgató állandó lak­helyén van, vagy ahhoz kö­zel található. Természetesen itt is jól felkészült, tapaszta­latokkal rendelkező pedagó­gusok mellé osztják be őket. Mintegy két hónappal a ta­nítás megkezdése előtt végle­gesítik, hogy ki hová kerül, ki lesz a vezető tanára. A bázisiskolák igazgatóit de­cemberben értekezletre hív­ják meg, melyen megbeszé­lik velük a hallgatókkal szemben támasztott követel­ményeket, a gyakorlat felté­teleit. Ebben az évben febru­ár elején 230 negyedéves in­dult el az említett megyék iskoláiba. Az első-héten csak órákat látogattak, majd a kialakított tanítási rendjüket megküldték a főiskolai tan­székeknek ... Erre azért volt szükség, mert az egy hónap alatt a főiskoláról tanárok látogatják meg őket. 0 0 0 3 Februárban mindkét tan­tárgyból — tízegynéhány éve kétszakos képzés folyik a fő­iskolán — mintegy 15—20 órát tanítanak a hallgatók. Majdnem kétszer annyit, ahá­nyat addig a gyakorló álta­lános iskolában — képzésük hatodik és hetedik félévében együttvéve — tanítottak. Ez a tény önmagában is megvi­lágítja a gyakorlat fontossá­gát a végzős főiskolások ta­nárrá válásának folyamatá­ban, készségük alakulásában, csiszolásában. — Nem sok órát tartottam még. Eddig nem okozott ne­hézséget a tanítás. Olyat!, mintha azt folytatnám, amit a gyakorló iskolában meg­kezdtem. — Csipke Joli ma­gyar-orosz szakos véleke­dett így Tokodon, a két tan­óra közötti szünetben, amikor tapasztalatairól faggattam. Könnyű neki, mondhatnák, szaktársai. Hazatért, isme­rősök közé került, édesanyja is abban az iskolában tanít. Joli kitűnő tanuló a főisko­lán, egyhetes gyakorló isko­lai tanítása is jelesre sike­rült. Adottságai alapján jó munkát vártak tőle, s nem is okozott csalódást. — Kicsit izgultam eleinte. Aztán, ahogy teltek a na­pok, egyre jobban megismer­tem a gyerekeket, megismer­kedtem az itt tanító taná­rokkal, s úgy érzem, sikerült beilleszkednem — mondja Juhász Ágnes, aki Füzes­abonyban tanít oroszt és test­nevelést. — Eleinte zavart, hogy itt kisebb a tornaterem, mint a gyakorlóban, de ezt is meg lehet szokni. Az órák anyagát, amit a tanmenet ír elő, önállóan dolgozom fel, a vázlatot aztán megbeszéljük a vezető tanárommal, a taní­tást követően pedig együtt értékeljük, hogy mit és ho­gyan valósítottam meg eb­ből. 0 O O 0 — Több éve járnak hoz­zánk külső gyakorlatra főisko­lások — tájékoztat Sinka Lász­ló, esztergomi iskolaigazgató. — Az a tapasztalatom, hogy nagyon jól felkészített, ala­pos t szaktárgyi és módszerta­ni ismeretekkel rendelkező tanárok kerülnek ki Egerből. Véleményemet megerősítet­ték a jelenleg nálunk gya­korló negyedévesek is. Az oktató-nevelő munkához való viszonyukkal, magatartásuk­kal kapcsolatban sem volt említésre méltó kifogásunk. Csak dicsérni tudom munka- fegyelmüket, pontosságukat, lelkiismeretes felkészülésüket az órákra. Besenyőtelken Rubóczky András iskolaigazgató többek között elmondta, hogy a tan­testületben egyenrangú kar­társként fogadják a főisko­lásokat. Az Egerből naponta kiutazóknak igyekeznek olyan órarendet kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy ne kora hajnalban kelljen indulni. A tanítás mellett megismertetik a hallgatókat a tantestület életével, s az órán kívüli tennivalókkal is. Így például a továbbtanuló gyerekek gimnáziumi előkészítő foglal­kozásaival, a pályaválasztási tanácsadással, a népművelői tevékenységgel. Részt vesz­nek az egy hónap alatt csa­ládlátogatáson. úttörő- és KISZ-rendezvényeken. o © o o Nem csak a tanárjelöltek­nek értékes, mással nem he­lyettesíthető ez a gyakorlati munka. Az érintett iskolák­nak is lehet, van is haszna belőle. Februárban színe­sebb az élet, mert készülnek a hallgatók fogadására. A tanárok hasznosítható taná­csokkal akarják segíteni le­endő pályatársaikat, jót akar­nak mutatni, ’adni, ezért frissítik sz- gyi és mód­szertani isin eiket. Ugyan­akkor a főiskolásoktól is lát­hatnak olyan újabb órave­zetést megoldást, olyan anyagfeldolgozást, amit ké­sőbb maguk is alkalmazhat­nak. Nem ritka az sem, hogy az államvizsgák letétele, az oklevél megszerzése után ezek a fiatalok visszatérnék gyakorlatuk színhelyére, ott vállalnak állást, ott kezdik meg hivatásuk gyakorlását. Talán ezért sem véletlen, hogy a meglátogatott isko­lákban 80—90 százalékos — az átlagosnál jobb — a szaktanár-ellátottság. 0 O O O A bevezetőben egyik gya­korló tanár ismerősöm visz- szaemlékezését idéztem. A mostani 230 tanárjelölt kö­zül azok, akikkel a látoga­tás alkalmával beszéltem, még nem összegezték, nem összegezhették mindazt, ami­vel az iskolában, a katedrán találkoztak. Figyelmüket le­kötötte az oktató-nevelő munka hétköznapjaival, a hi­vatás gyakorlásával való közvetlen ismerkedés. Igye­kezetükből, lelkesedésükből lehetett következtetni arra, hogy hasonló élményt rejt számukra is az első önálló nekirugaszkodás. Viragh Tibor iásntÁwh ^ MÉM. Repülőgépes Szolgálat ka­-MM.V posvári bázisán hasznos kezdeményezés­kent az öreg, „kiszolgált” polgári és katonai repülőgépeket összegyűjtik és feljavítják. A rendbehozott repülőgépeket márciustól állandó szabadtéri kiállításon mutatják be, A múzeumi látványosságon túl ezek a gépek repülőgépszerelő iskola oktatási cél­jait is szolgálják. (MTI-fotó — Danis Barna felvj Egy orvos arcképe ., Az orvos általában nyugodt, fegyelmezett, hall­gatag ember. Betegei hálá­sak azért a biztonságos légkörért, amelybe az ő „kö­zelében kerülnek. Gyakran vagy legalábbis zavaró prob­lémáikkal jönnek hozzá. Na­gyon ritkán fordul elő, hogy ne könnyebbülnének meg vagy ne nyernék vissza tel­jes nyugalmukat néhány peró múltán. Mert az orvos nem vizsgálja őket érdekte­lenül s nem képzelt beteget lát bennük. Megfontolt kér­dései arról tanúskodnak, hogy figyelmesen hallgatta meg panaszaikat. Átragad rájuk a belőle áradó belső nyugalom. Az orvo6 bizal­mat kelt betegeiben nem­csak azzal, amit njond, ha­nem azzal is, ahogyan mond­ja. S ezzel mintha valami­képpen még betegeinek szer­vi reakcióit is. befolyásolná. Ez a befolyás kiterjed arra a gyógymódra is, amit elő­ír. Egy pohár ásványvíz is nem remélt többlethatást válthat ki, ha ő rendelte.” — Jules Romains Néhány ismeretlen arcképe c. köny­véből valók ezek a sorok. S azért idézem itt mert en­nél találóbban senki sem jellemezhetné dr. Fischer Miklóst, a 47 évi szolgálat «tán, nyugalomba nonutt belgyógyász főorvost, aki —r Jules Romains ismeretlen fehér köpenyes emberéhez hasonlóan — hivatásként, embertársai iránti kötele­zettségként fogta fél s vé­gezte munkáját. Tette a dol­gát 47 éven át tisztességgel, jó lelkiismeret.tel és legjobb tehetsége szerint. — Gyökerestől egri va­gyok. Ráchóstyai gyerek. Ki­lencen voltunk testvérek, képzelhető, mennyire nehe­zen éltünk. Nagyon megböj- tölte azt a család, hogy én orvos lettem. Itt jártam a gimnáziumot, az orvosi fa­kultást Szegeden végeztem. 1928-ban adták kezembe a diplomát, utána két évet Bécsben éltem. A híres Wenckebach klinikán dol­goztam, tanultam, s itt sze­reztem szakorvosi képesítést belgyógyászé tból. Maradhat­tam volna Bécsben s itthon is mehettem volna másfelé, de én inkább hazajöttem. 1930 óta élek orvosként en­nek a városnak' a falai kö­zött. Kivéve két háborús esztendőt, amikor engem is elhurcoltak a németek. C*o­da, hogy megmaradtam a tébolynak abban a kavargá­sában. Sokszor arra gondo­lok: ha annyi mindenen át­mentem, és mégis itt va­gyok, akkor a sorsnak célja volt velem. Csöndes, szomorkás mo­solya, de töretlen életkedvű ember Fischer Miklós. Het­venegy éves, termete akár a tölgyé, sűrű, magas. Haja teljesen kiféhéredett. — 1943-ban kirendelt kör­orvos voltam Kárpátalján. Csák örülhettem ennek a „kirendelésnek”, hiszen ezer­szer különbül ment a so­rom, mint a munkasaolgála- tosoké. 1944. márciusában aztán engem is a munka- szolgálatosok közé soroltak, s hajtottak bennünket, akar egy csordát, országokon át. Százezernél is többen vol­tunk, pusztította sorainkat a járvány, a puskagolyó. Amer­re elhaladtunk Mauthausen felé — mert az ottani kon­centrációs táborba hajtot­tak minket — sok tömegsír jelezte az utat. Gyermekko­rom óta a gyógyítás meg- «zájlottja vagyok, így több­szörösen is szenvedtem, hogy nem segíthetek az embere­ken. Csak a jó szó, a bizta­tás, vigasztalás volt «gyógy­szer. Magam is megkaptam a flekktífuszt, de a többiek segítettek, lázasan is tovább vonszoltak, vigyáztak rám, így menekült meg az éle­tem. 1945. május 4-én sza­badították fel a lágert. S csak mikor hazajöttem, tud­tam meg, hogy anyámat, fe­leségemet, testvéreimet is elhurcolták. Nem jött visz- sza közülük senki... A 47 év során előbfo kör­zeti, majd rendelőintézeti szakorvosként dolgozott Tag­ja volt a munkaképesség- csökkenést vizsgáló biz»tt- Vgnak, s 1954 óta az orszá­gos szakértői bizottságban is tevékenykedett Az egri ren­delőintézetből ment nyug­díjba, mint a belgyógyászat csoportvezető főorvosa. — Izgalmas orvosi ese­tekkel nem szolgálhatok, lát­ványos tetteket nem hajtot­tam végre. Igyekeztem tisz­tességgel dolgozni, lelkiis­meretesen, felelősséggel, sőt azt atöndhatjnaay hogye^a* vedéllyel is. Minden hiva­tás teljesítése' lelkiismere­tességet, felelősségérzetet, szenvedélyt követel. De ta­lán valamennyi hivatás kö­zül leginkább vonatkozik ez a követelmény az orvosira, mert tárgya az ember, az ember egészsége és élete. Ha az esztergályos elront egy munkadarabot, selejtet ter­mel, kárt okoz. Ennek azon­ban még nincsenek drámai következményei. A gyógyá­szatban a selejt — tragikus. Ha visszatekintek és szám­vetést teszek, úgy — el­mondhatom — az én lis­támról hiányzik a selejt. Nyugdíjba ment Fischer Miklós, de ez nem azonos a nyugalommal. Továbbra is bejár a rendelőintézetbe, na­pi két órát dolgozik. Mert elviselhetetlenül nehéz len­ne számára, ha valamilyen kényszerűségből hintáznia kellene a nyugsaéken ott­hon, vagy barútaivaJ, sétá­val kellene eltöltenie idejét, miközben emberek szenved­nek, akiket pedig ő egy né­hány soros recepttel, egy injekcióval megválthat fáj­dalmaiktól. a betegségtől Teszi a dolgát tisztessége' mert úgy érzi, van még de’ ga a világon, mert éleiébe így szokta meg.- - I, ' Salalg. lkat* „PÁRTTAGSÁGUNK érettsége, üsszeforrottsága a pártonkívüliekkel, me­gyénkben is biztosíték a szocializmus sikeres építé­séhez. Az idézett mondat arra a jelentős eseményre — a megyei pártértekezlet­re — utal, amely tulajdon­képpen ezfekkel a gondola­tokkal már az eltelt hét napra is adott. túlontúl pedig jövőnk sok-sok he­tére ad útmutatást közös munkánk végzéséhez. En- nek jegyében adhattunk hírt a hét elején a megyei pártapparátus tisztségvise­lőinek. a pártbizottság tag­jainak, valamint a március 17-én kezdődő XI. kong­resszus küldötteinek a megválasztásáról... Szűkebb hazánk vala­mennyi lakáját érinti köz­vetve, vagy közvetlenül, hogy mire költenek az idén a községi és a várost tanácsaink. Mint ugyanis dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke nyilatkozta, növekedtek a tanácsok anyagi lehetőségei — országosan 56, Hevesben 1,2 milliárd forinttal gaz­dálkodnak —, s igy a la­kossági ellátás javulására számiihatunk. Természete­sen, ha okosan gazdálkod­nak a pénzzel: nem költe­keznek meggondolatlanul, s nem garasoskodnak a szükséges fejlesztések, be­ruházások megvalósítása­kor a tanácsok vezetői. A spórolás helyett egészséges takarékosságra van szük­ség; mindössze a megfon­tolt, átgondolt pénzfogás-. ról van szó, amelynek * nyomán az év végén ma­rad valamennyi a taná­csok pénztárcájában. Olyan összeg, amelyből a követ­kező években újabb közös terveket lehet megvalósí­tani. S HA MAR a tanácsok­ról és a pénzről esett szó, feltétlenül ide kívánkozik néhány sor a hét másik két eseményéről is. Csü­törtökön tanácskozott *• három város '— Eger. Gyöngyös és Hatvan — ta­nácsának végrehajtó bi­zottsága. A téma mindhá­rom helyen kapcsolódott a már említett lakossági el­látáshoz: a végrehajtó bi­zottságok tagjai a betegei látásról, a művelődési igé nyék kielégítéséről, vala­mint a megyeszékhely la- 1 kólnak jobb zöldség- és gvümölcscllátásáról ejtet­tek szót. Egerben, a váro­si tanács ülésén pedig az eltelt két év terveinek megvalósításáról, s a köz­egészségügyi, járványügyi helyzetéről tanácskoztak a választópolgárok képvtse- löi — a választópolgáro­kért. .. A másik téma: a pénz, amelynek a beosztá­sáról nemcsak tanácsi szinten, de a családokban is Sok szó esett ezekben a napokban. Megyénk válla­latainál. üzemeiben is megkezdték az el muH évi jó eredményeket Is tükrö ző nyereségrészesedés ki­fizetését. Jól esett beszá­molni arról hogy a Mátra- vidéki Fémműveknél 24 munkanap bérének megfő leld részesedést, összesen 8 millió forintot, a Eővá rosi Ásvány- és Jégma rí Vállalat gyöngyösi özemé­ben pedig 30 napi nyerésé get vehettek át a dolgo­zók. tS VÉGÜL egy, » me­gye lakóinak apraját- nagyiát érintő hír: megér­keztek az első kölniszállít- mányok az öletekbe, s ha igaz — Sándorok, Józsefek és Benedekek tehetnek majd róla, hogy ne fagy­jon meg- az ecseten az ezerszínű festék — a „nyu­szik” nemsokára hozzálát­nak a húsvéti tojások pin- gálásához... Szilvás István kmisöss &- IMS. SSáriái» 2fc. vasárna®

Next

/
Thumbnails
Contents