Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
I Próbatanítás - a tanítás próbája ’Március 3—1 „Kereskedelem a kertkultúráért" kiállítás Egerben (Tudósítónktól): Megyénk zöldség-gyümölés ellátásában nagy szerepe van a háztáji gazdaságoknak. Az árutermelés mellett hasznos segítséget nyújtanak a szabad idő eltöltéséhez. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek egyik legfontosabb feladata, hogy a háztáji termeléshez megfelelő támogatást nyújtsanak. Ezt a célt szolgálja a március 3—7. között Egerben megrendezésre kerülő kiállítás is, melyen bemutatják azokat a mezőgazdasági kisgépeket, felszereléseket, aprómagvakat, növényvédő szereket, amelyek ma igen keresett cikkek a háztáji és kertgazdaságokban. A piac új vásárlócsamoká- ban hétfőn reggel megnyitásra kerülő bemutatón számokkal es fényképekkel bizonyítják a kisgazdaságok termelésének hasznosságát. A látnivalók mellett szaktanácsokkal is szolgálnak, valamint termelési szerződéseket is kötnek. Az érdeklődők pedig a helyszínen megvásárolhatlak a gépeket és vetőmagvakat A nagy sikerre számító kiállításon fóliasátor készítésével is megismerkedhetnek majd a látogatók, ugyanakkor az egri ÁFÉSZ gyümölcs- facsemete és szőtőoltvány árusítást is végez. Szabó Lajos — Emlék, kedves emlék az egyhónapos tanítási gyakorlat. Alig néhány évvel van mögöttem, mégsem jutnak eszembe apróbb részletek. Arra emlékszem, hogy a padsorok előtt állva éreztem először választott hivatásom szépségét, a tanítás örömét. Akkor fedeztem fel először a rám csimpaszkodó gyermekszemekben a tudásszomjat, amit jól, rosszul, képességeim szerint azóta is igyekszem ébresztgetni tanítványaimban, amikor az órákon újabb és újabb dolgokat, jelenségeket értenek meg az addig ismeretlenek közül. Beszélgettem erről volt évfolyamtársaimmal, legtöbbjük hasonló emléket őriz a „próba” tanításról... o o o o — Két napig Komárom megyében látogatjuk a bázisiskolákat. Dorog, Tokod, Esztergom, Tata, Tatabánya, Bábolna és Komárom érintése szerepel a programban. Akad egy üres hely a mikrobusz- ban... Kapva kaptam az alkalmon, elfogadtam a felkínált lehetőséget dr. Mák Mihály- tól, az egri tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékének docensétől, aki út közben részletesebben tájékoztatott a negyedéves hallgatók külső iskolai gyakorlatáról. ' — Mindig februárban kerül sor a tanárjelöltek tanítási gyakorlatára, amit néhány éve még falusi gyakorlatoknak neveztünk. Ez a megfogalmazás arra utalt, hogy a főiskola hová szánja a végzett tanárokat. Most sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy a gyakorlatot végző hallgatók, akik még harminc-negyven év múlva is tevékeny tanárok lesznek, lehetőleg korszerű, szakos nevelőkkel, eszközökkel jól ellátott iskolákban tegyék meg első, majdan önálló lépéseiket az oktató-nevelő munkában. Olyan iskolatípusokkal ismerkedjenek, amelyekben a holnap formai csírái, a jövő alapjai már fellelhetők. Ez a szándék vezetett bennünket, amikor a bázisiskolák hálózatát kiépítettük. 0 o o o Az egri főiskola hat megye — Borsod, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Szolnok — 56 általános iskolájával tart állandó kapcsolatot. A többi tanárképző főiskola még nem alkalmazza ezt a módszert. Egerből elsősorban ezekbe az iskolákba irányítják a negyedéveseket. A bázisiskolákban évenként megfordulnak hallgatók. A munkájukról készített értékelés — ami jellemzésükbe bekerül —, mivel már tapasztalataik vannak, valósabb és objektí- vebb képet ad a gyakorlók tevékenységéről, képességéről. Természetesen nem mindenkit tudnak ilyen bázisiskolában elhelyezni. A gyakorlatra a főiskolától kapott anyagi támogatás albérlet és étkezés fizetésére nem elegendő. Ezért esetenként engedélyezik olyan iskolában is a gyakorlat elvégzését, amelyik a hallgató állandó lakhelyén van, vagy ahhoz közel található. Természetesen itt is jól felkészült, tapasztalatokkal rendelkező pedagógusok mellé osztják be őket. Mintegy két hónappal a tanítás megkezdése előtt véglegesítik, hogy ki hová kerül, ki lesz a vezető tanára. A bázisiskolák igazgatóit decemberben értekezletre hívják meg, melyen megbeszélik velük a hallgatókkal szemben támasztott követelményeket, a gyakorlat feltételeit. Ebben az évben február elején 230 negyedéves indult el az említett megyék iskoláiba. Az első-héten csak órákat látogattak, majd a kialakított tanítási rendjüket megküldték a főiskolai tanszékeknek ... Erre azért volt szükség, mert az egy hónap alatt a főiskoláról tanárok látogatják meg őket. 0 0 0 3 Februárban mindkét tantárgyból — tízegynéhány éve kétszakos képzés folyik a főiskolán — mintegy 15—20 órát tanítanak a hallgatók. Majdnem kétszer annyit, ahányat addig a gyakorló általános iskolában — képzésük hatodik és hetedik félévében együttvéve — tanítottak. Ez a tény önmagában is megvilágítja a gyakorlat fontosságát a végzős főiskolások tanárrá válásának folyamatában, készségük alakulásában, csiszolásában. — Nem sok órát tartottam még. Eddig nem okozott nehézséget a tanítás. Olyat!, mintha azt folytatnám, amit a gyakorló iskolában megkezdtem. — Csipke Joli magyar-orosz szakos vélekedett így Tokodon, a két tanóra közötti szünetben, amikor tapasztalatairól faggattam. Könnyű neki, mondhatnák, szaktársai. Hazatért, ismerősök közé került, édesanyja is abban az iskolában tanít. Joli kitűnő tanuló a főiskolán, egyhetes gyakorló iskolai tanítása is jelesre sikerült. Adottságai alapján jó munkát vártak tőle, s nem is okozott csalódást. — Kicsit izgultam eleinte. Aztán, ahogy teltek a napok, egyre jobban megismertem a gyerekeket, megismerkedtem az itt tanító tanárokkal, s úgy érzem, sikerült beilleszkednem — mondja Juhász Ágnes, aki Füzesabonyban tanít oroszt és testnevelést. — Eleinte zavart, hogy itt kisebb a tornaterem, mint a gyakorlóban, de ezt is meg lehet szokni. Az órák anyagát, amit a tanmenet ír elő, önállóan dolgozom fel, a vázlatot aztán megbeszéljük a vezető tanárommal, a tanítást követően pedig együtt értékeljük, hogy mit és hogyan valósítottam meg ebből. 0 O O 0 — Több éve járnak hozzánk külső gyakorlatra főiskolások — tájékoztat Sinka László, esztergomi iskolaigazgató. — Az a tapasztalatom, hogy nagyon jól felkészített, alapos t szaktárgyi és módszertani ismeretekkel rendelkező tanárok kerülnek ki Egerből. Véleményemet megerősítették a jelenleg nálunk gyakorló negyedévesek is. Az oktató-nevelő munkához való viszonyukkal, magatartásukkal kapcsolatban sem volt említésre méltó kifogásunk. Csak dicsérni tudom munka- fegyelmüket, pontosságukat, lelkiismeretes felkészülésüket az órákra. Besenyőtelken Rubóczky András iskolaigazgató többek között elmondta, hogy a tantestületben egyenrangú kartársként fogadják a főiskolásokat. Az Egerből naponta kiutazóknak igyekeznek olyan órarendet kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy ne kora hajnalban kelljen indulni. A tanítás mellett megismertetik a hallgatókat a tantestület életével, s az órán kívüli tennivalókkal is. Így például a továbbtanuló gyerekek gimnáziumi előkészítő foglalkozásaival, a pályaválasztási tanácsadással, a népművelői tevékenységgel. Részt vesznek az egy hónap alatt családlátogatáson. úttörő- és KISZ-rendezvényeken. o © o o Nem csak a tanárjelölteknek értékes, mással nem helyettesíthető ez a gyakorlati munka. Az érintett iskoláknak is lehet, van is haszna belőle. Februárban színesebb az élet, mert készülnek a hallgatók fogadására. A tanárok hasznosítható tanácsokkal akarják segíteni leendő pályatársaikat, jót akarnak mutatni, ’adni, ezért frissítik sz- gyi és módszertani isin eiket. Ugyanakkor a főiskolásoktól is láthatnak olyan újabb óravezetést megoldást, olyan anyagfeldolgozást, amit később maguk is alkalmazhatnak. Nem ritka az sem, hogy az államvizsgák letétele, az oklevél megszerzése után ezek a fiatalok visszatérnék gyakorlatuk színhelyére, ott vállalnak állást, ott kezdik meg hivatásuk gyakorlását. Talán ezért sem véletlen, hogy a meglátogatott iskolákban 80—90 százalékos — az átlagosnál jobb — a szaktanár-ellátottság. 0 O O O A bevezetőben egyik gyakorló tanár ismerősöm visz- szaemlékezését idéztem. A mostani 230 tanárjelölt közül azok, akikkel a látogatás alkalmával beszéltem, még nem összegezték, nem összegezhették mindazt, amivel az iskolában, a katedrán találkoztak. Figyelmüket lekötötte az oktató-nevelő munka hétköznapjaival, a hivatás gyakorlásával való közvetlen ismerkedés. Igyekezetükből, lelkesedésükből lehetett következtetni arra, hogy hasonló élményt rejt számukra is az első önálló nekirugaszkodás. Viragh Tibor iásntÁwh ^ MÉM. Repülőgépes Szolgálat ka-MM.V posvári bázisán hasznos kezdeményezéskent az öreg, „kiszolgált” polgári és katonai repülőgépeket összegyűjtik és feljavítják. A rendbehozott repülőgépeket márciustól állandó szabadtéri kiállításon mutatják be, A múzeumi látványosságon túl ezek a gépek repülőgépszerelő iskola oktatási céljait is szolgálják. (MTI-fotó — Danis Barna felvj Egy orvos arcképe ., Az orvos általában nyugodt, fegyelmezett, hallgatag ember. Betegei hálásak azért a biztonságos légkörért, amelybe az ő „közelében kerülnek. Gyakran vagy legalábbis zavaró problémáikkal jönnek hozzá. Nagyon ritkán fordul elő, hogy ne könnyebbülnének meg vagy ne nyernék vissza teljes nyugalmukat néhány peró múltán. Mert az orvos nem vizsgálja őket érdektelenül s nem képzelt beteget lát bennük. Megfontolt kérdései arról tanúskodnak, hogy figyelmesen hallgatta meg panaszaikat. Átragad rájuk a belőle áradó belső nyugalom. Az orvo6 bizalmat kelt betegeiben nemcsak azzal, amit njond, hanem azzal is, ahogyan mondja. S ezzel mintha valamiképpen még betegeinek szervi reakcióit is. befolyásolná. Ez a befolyás kiterjed arra a gyógymódra is, amit előír. Egy pohár ásványvíz is nem remélt többlethatást válthat ki, ha ő rendelte.” — Jules Romains Néhány ismeretlen arcképe c. könyvéből valók ezek a sorok. S azért idézem itt mert ennél találóbban senki sem jellemezhetné dr. Fischer Miklóst, a 47 évi szolgálat «tán, nyugalomba nonutt belgyógyász főorvost, aki —r Jules Romains ismeretlen fehér köpenyes emberéhez hasonlóan — hivatásként, embertársai iránti kötelezettségként fogta fél s végezte munkáját. Tette a dolgát 47 éven át tisztességgel, jó lelkiismeret.tel és legjobb tehetsége szerint. — Gyökerestől egri vagyok. Ráchóstyai gyerek. Kilencen voltunk testvérek, képzelhető, mennyire nehezen éltünk. Nagyon megböj- tölte azt a család, hogy én orvos lettem. Itt jártam a gimnáziumot, az orvosi fakultást Szegeden végeztem. 1928-ban adták kezembe a diplomát, utána két évet Bécsben éltem. A híres Wenckebach klinikán dolgoztam, tanultam, s itt szereztem szakorvosi képesítést belgyógyászé tból. Maradhattam volna Bécsben s itthon is mehettem volna másfelé, de én inkább hazajöttem. 1930 óta élek orvosként ennek a városnak' a falai között. Kivéve két háborús esztendőt, amikor engem is elhurcoltak a németek. C*oda, hogy megmaradtam a tébolynak abban a kavargásában. Sokszor arra gondolok: ha annyi mindenen átmentem, és mégis itt vagyok, akkor a sorsnak célja volt velem. Csöndes, szomorkás mosolya, de töretlen életkedvű ember Fischer Miklós. Hetvenegy éves, termete akár a tölgyé, sűrű, magas. Haja teljesen kiféhéredett. — 1943-ban kirendelt körorvos voltam Kárpátalján. Csák örülhettem ennek a „kirendelésnek”, hiszen ezerszer különbül ment a sorom, mint a munkasaolgála- tosoké. 1944. márciusában aztán engem is a munka- szolgálatosok közé soroltak, s hajtottak bennünket, akar egy csordát, országokon át. Százezernél is többen voltunk, pusztította sorainkat a járvány, a puskagolyó. Amerre elhaladtunk Mauthausen felé — mert az ottani koncentrációs táborba hajtottak minket — sok tömegsír jelezte az utat. Gyermekkorom óta a gyógyítás meg- «zájlottja vagyok, így többszörösen is szenvedtem, hogy nem segíthetek az embereken. Csak a jó szó, a biztatás, vigasztalás volt «gyógyszer. Magam is megkaptam a flekktífuszt, de a többiek segítettek, lázasan is tovább vonszoltak, vigyáztak rám, így menekült meg az életem. 1945. május 4-én szabadították fel a lágert. S csak mikor hazajöttem, tudtam meg, hogy anyámat, feleségemet, testvéreimet is elhurcolták. Nem jött visz- sza közülük senki... A 47 év során előbfo körzeti, majd rendelőintézeti szakorvosként dolgozott Tagja volt a munkaképesség- csökkenést vizsgáló biz»tt- Vgnak, s 1954 óta az országos szakértői bizottságban is tevékenykedett Az egri rendelőintézetből ment nyugdíjba, mint a belgyógyászat csoportvezető főorvosa. — Izgalmas orvosi esetekkel nem szolgálhatok, látványos tetteket nem hajtottam végre. Igyekeztem tisztességgel dolgozni, lelkiismeretesen, felelősséggel, sőt azt atöndhatjnaay hogye^a* vedéllyel is. Minden hivatás teljesítése' lelkiismeretességet, felelősségérzetet, szenvedélyt követel. De talán valamennyi hivatás közül leginkább vonatkozik ez a követelmény az orvosira, mert tárgya az ember, az ember egészsége és élete. Ha az esztergályos elront egy munkadarabot, selejtet termel, kárt okoz. Ennek azonban még nincsenek drámai következményei. A gyógyászatban a selejt — tragikus. Ha visszatekintek és számvetést teszek, úgy — elmondhatom — az én listámról hiányzik a selejt. Nyugdíjba ment Fischer Miklós, de ez nem azonos a nyugalommal. Továbbra is bejár a rendelőintézetbe, napi két órát dolgozik. Mert elviselhetetlenül nehéz lenne számára, ha valamilyen kényszerűségből hintáznia kellene a nyugsaéken otthon, vagy barútaivaJ, sétával kellene eltöltenie idejét, miközben emberek szenvednek, akiket pedig ő egy néhány soros recepttel, egy injekcióval megválthat fájdalmaiktól. a betegségtől Teszi a dolgát tisztessége' mert úgy érzi, van még de’ ga a világon, mert éleiébe így szokta meg.- - I, ' Salalg. lkat* „PÁRTTAGSÁGUNK érettsége, üsszeforrottsága a pártonkívüliekkel, megyénkben is biztosíték a szocializmus sikeres építéséhez. Az idézett mondat arra a jelentős eseményre — a megyei pártértekezletre — utal, amely tulajdonképpen ezfekkel a gondolatokkal már az eltelt hét napra is adott. túlontúl pedig jövőnk sok-sok hetére ad útmutatást közös munkánk végzéséhez. En- nek jegyében adhattunk hírt a hét elején a megyei pártapparátus tisztségviselőinek. a pártbizottság tagjainak, valamint a március 17-én kezdődő XI. kongresszus küldötteinek a megválasztásáról... Szűkebb hazánk valamennyi lakáját érinti közvetve, vagy közvetlenül, hogy mire költenek az idén a községi és a várost tanácsaink. Mint ugyanis dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke nyilatkozta, növekedtek a tanácsok anyagi lehetőségei — országosan 56, Hevesben 1,2 milliárd forinttal gazdálkodnak —, s igy a lakossági ellátás javulására számiihatunk. Természetesen, ha okosan gazdálkodnak a pénzzel: nem költekeznek meggondolatlanul, s nem garasoskodnak a szükséges fejlesztések, beruházások megvalósításakor a tanácsok vezetői. A spórolás helyett egészséges takarékosságra van szükség; mindössze a megfontolt, átgondolt pénzfogás-. ról van szó, amelynek * nyomán az év végén marad valamennyi a tanácsok pénztárcájában. Olyan összeg, amelyből a következő években újabb közös terveket lehet megvalósítani. S HA MAR a tanácsokról és a pénzről esett szó, feltétlenül ide kívánkozik néhány sor a hét másik két eseményéről is. Csütörtökön tanácskozott *• három város '— Eger. Gyöngyös és Hatvan — tanácsának végrehajtó bizottsága. A téma mindhárom helyen kapcsolódott a már említett lakossági ellátáshoz: a végrehajtó bizottságok tagjai a betegei látásról, a művelődési igé nyék kielégítéséről, valamint a megyeszékhely la- 1 kólnak jobb zöldség- és gvümölcscllátásáról ejtettek szót. Egerben, a városi tanács ülésén pedig az eltelt két év terveinek megvalósításáról, s a közegészségügyi, járványügyi helyzetéről tanácskoztak a választópolgárok képvtse- löi — a választópolgárokért. .. A másik téma: a pénz, amelynek a beosztásáról nemcsak tanácsi szinten, de a családokban is Sok szó esett ezekben a napokban. Megyénk vállalatainál. üzemeiben is megkezdték az el muH évi jó eredményeket Is tükrö ző nyereségrészesedés kifizetését. Jól esett beszámolni arról hogy a Mátra- vidéki Fémműveknél 24 munkanap bérének megfő leld részesedést, összesen 8 millió forintot, a Eővá rosi Ásvány- és Jégma rí Vállalat gyöngyösi özemében pedig 30 napi nyerésé get vehettek át a dolgozók. tS VÉGÜL egy, » megye lakóinak apraját- nagyiát érintő hír: megérkeztek az első kölniszállít- mányok az öletekbe, s ha igaz — Sándorok, Józsefek és Benedekek tehetnek majd róla, hogy ne fagyjon meg- az ecseten az ezerszínű festék — a „nyuszik” nemsokára hozzálátnak a húsvéti tojások pin- gálásához... Szilvás István kmisöss &- IMS. SSáriái» 2fc. vasárna®
