Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
s ? fuzdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe es súlya. Bíró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. öt év alatt a í szocialista országokba irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal, a tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. A KGST keretében sok nagy jelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósításában veszünk részt. Két- és többoldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellulózgyár, azbesztkombinát, ferrootvözet- gyár közös létesítése, vegyipari együttműködés kialakítása stb.). Közös erővel építjük meg az orenburgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos elektromos távvezetéket. Részt veszünk a termelésszakosítás fejlesztésében, a kooperáció bővítésében, műszaki és tudományos haladással összefüggő közös feladatok megoldásában. Az integráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista országok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés minden oldalú fejlesztése á KGST-országokkal.- gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad. jövedelmek: pénzben és természetben A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások szerint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány ismert intézkedései eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. Így például az állami Iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez az összeg több mint 2800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan 2540 forint. volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. A lakosság jövedelmében, életkörülményeinek javulásában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak. Míg 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénznem és természetbeni ‘társadalmi juttatásokra, 1974- ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó családi pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyermekgondozási és az anyasági segély összege. A parlament téli ülésszakán elhangzott pénzügyminiszteri expozé szerint a gyermekgondozási segély évi összege megközelíti a 2.6 milliárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődtek a különbségek az egyes családok, háztartások jövedelmei között, csökkent az alacsony jövedelműek aránya. 200 milliárdos kiskereskedelmi forgalom A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztásának színvonala, korszerűbbé vált annak ösz- szetétele. A kiskereskedelem «’»adási forgalmáról szóló K3H-tájéteoztató szerint 1970- ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974.-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyesiparcikkek forgalma. Húsfélékből például már 1974-ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975- re tűrótt ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilogrammot. Ez 11 kilogrammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Vegyes iparcikkekből, amelyek magukban foglalják a tartós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47.6 milliárd forintról 74,2 mil- liárdra nőtt az évi forgalom. A lakosság 1974-ben pénzjövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Az OTP adatai azt tanúsítják, hogy a takarékbetétek összege évente 6—9 milliárd forinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság által igénybe vett hitelek’ forintösszege az 1970. évi 13 milliárdról 1974- ben 19 milliárdra emelkedett. Ennek az összegnek megközelítően a felét fordították lakásépítésre és -vásárlásra. A lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a (IV, ötéves terv végéig előreláthatóan 430 ezer lakás Értnek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Tanultabb lett népünk Érdekes képet ad Munkánk, Eredményeink című pártkiadvány a lakosság iskolázottsági színvonalának BERUHÁZÁSOK (milliárd Ft) 1970-75 összesen ' épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A társadalom - politikai célkitűzéseknek megfelelően kedvezőbbé vált a lakások szoba szám szerinti összetétele és a lakások felszereltsége. Amint azt a Munkánk, Eredményeink című pártkiadványunk közli, 1970-ben az új lakások 46 százaléka egyszobás ' volt. 1974-ben ez az arány 36 százalékra redukálódott. Ugyanakkor a három- és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 százalékra, a vízvezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 százalékról 45 szá* zalékra emelkedett. Gyorsan nő a háztartások villamosenergia- és gázfogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palackos gázt használó fogyasztók száma ma már meghaladja a másfél millióit. Közkinccsé válnak a kultúra vívmányai Jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben hazánkban a közoktatás, a köz- művelődés, mind nagyobb mértékben válhattak közkinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvodás kordáknál, akiknek érdekében az állami erőfeszítéseket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalommá vált társadalmi összefogás. MSZMP országos értekezlete (Budapest, 1957. június 27—29.) Az országos értekezlet időszakára befejeződött te part újjászervezése. Az országos értekezlet megvitatta az ideiglenes Központi Bizottság 1956 november óta követett politikáját, leszögezte a konszolidáció tényét, és határozott a.párt további munkájának irányvonaláról, elfogadta a szervezeti szabályzatot .és kiegészítette a párt vezető szerveit. Megszüntette a pártszervek ideiglenes jellegét. MSZMP] VII. kongresszusa (Budapest, 1959. november 30—december 5.) A kongresszus határozatainak középpontjába a szocializmus alapjainak lerakása került. Az elfogadott új ötéves terv fő feladata a modern technikán alapuló szocialista ipar továbbfejlesztése és a falu szocialista átalakításának befejezése volt. A kongresszus a történelmi változásokat vizsgálva rámutatott, hogy a szocialista építés új fejlődési szakaszában a gazdasági és kulturális munka kerül előtérbe. Á kommunista munkastílusról megállapította, hogy azt az „elvi politika, a tömegek iránti bizalom és nyíltság, lendület és gyakorlatiasság” jellemzi. MSZMP VIII. kongresszusa (Budapest, 1962. november 20—24.) Az MSZMP Központi Bizottsága 1962 augusztusában vitára bocsátotta a kongresszus irányelveit, és a sajtó útján ismertette a törvénysértő perek lezárásával fogiaíkozó határé«» tot. A kongresszus, összegezve a társadalom szocialista átalakítása terén elért eredményeket, megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével . lényegileg teljessé váltak a szocialista termelési viszonyok hazánkban. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és a szocializmus teljes felépítésének j korszakába léptünk. Megállapította, hogy az j osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe, a párt helyesen folytatta a szövetségi politikát és eredményesen alkalmazta a kétfrontos harcot. ♦ MSZMP IX. kongresszusa (Budapest, 1966. november 28—dec. 31.) A kongresszus közel 600 000 párttag nevében elemezte az újabb eredményeket. A párt további feladatait a nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítésében, a munkáshatalom további szilárdításában. a harmadik ötéves terv végrehajtásának előmozdításában, a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és megvalósításában jelölte meg. MSZMP X. kongresszusa (Budapest, 1970. november 23—28.) A kongresszus felmérte a szocializmus I teljes felépítésében elért eredményeket, s al további tennivalókat, a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos feladatokat: a népgazdaság intenzív fejlesztéséhek szükségességét, I a munka minőségi színvonalának emelését a politikai, a gazdasági és a kulturális élet; minden területén. Jóváhagyta a negyedik ötéves terv irányelveit. A pártba való belépés korhatárúi 18. életévre mérsékelte. emelkedéséről. Eszerint az utóbbi években az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma kétmillió 690 ezerről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakképzettségében is jelentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 40 százalékról 34 százalékra csökkent. A betanított munkások aránya 29 százalékot képvisel. Az elmúlt időszakban megszervezett munkástovábbképzésbe ebben a tanévben már több mint 150 ezer munkás kapcsolódott be. Az általános iskolát befejező fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelenleg a továbbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot, Szakmai végzettséget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányait a tanulók 73,5 százaléka. A felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre veitségi színvonal emelkedésében, a szervezett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a művelődésben dolgozók munkájának. A továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körökben az életforma szerves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumoknak évente több mint 8 millió látogatója van. Az öntevékeny művészeti mozgalmakban több mint 200 000 fő vesz részt. Növekszik az ismeretszerző, tudományo6-bú- várkodó mozgalmak hatóköre, a különféle szakkörök, klubok tevékenysége az utóbbi években megélénkült”. Mindezt további tényekkel is érdemes kiegészíteni. Könyvek és olvasók Hazánkban 1974 végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiókkönyvtár működött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példány- nyál gyarapodott és az ösz- szes könyvtári könyvek száma jelenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötetet kölcsönöztek ki az olvasók. A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tartanak fenn az országban. Az amatőr művészeti csoportok sááma közel 10 ezer, előadásaikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van. A magyar könyvkiadás fejlődését bemutató statisztikai közleményben olvasható: hazánkban 1970-ben összesen 28138 kiadványt jelentettek meg 85.5 milliónyi példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt A múlt esztendőben 32 741 kiadvány jelent meg több mint százmillió példányban, melyben 68.8 millió könyv, közte 15 millió szépirodalmi könyv volt. A könyvforgalom értéke négy ev alatt országosan egymdlliásrdrói 1.6 milliárd forintra. a falusi lakosság könyvvásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Egy lőre |iitb növekedőt |ZJ i*ü(ftvedetem)5 .reAWer I6 ± Ills Keresete* th) ipti Tsj-tagot Kötőéből stermate lövedeleme 1540 11» 1970 1974 megyei lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Társadalmi Szemle havi példányszáma meghaladja a 40 ezret, a Pártélet című folyóiraté eléri a 130 ezret. A Budapesten kiadott havi és más időszakos irodalmi folyóiratok, lapok alkalmankénti példányszáma tavaly 365 ezer volt. A rádió- előfizetők száma meghálad- ja a két és fél milliót, de az üzemben levő rádióké szülékek száma 4 millió körül van, minthogy nagyon sok család két vagy több készüléket is tart. Az MRT Tömegkommunikációs Központjának megállapítása szerint a lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresen rádiót és kétharmada néz televíziót. Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt. az elmúlt időszakban megkezdődött a II. program adása és a színes műsorok sugárzása. Fejlődésünk sok tényét sorolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják. hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel, jelentheti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak. " i K i. i ,#k>r • <* •.• ' ys.ir-t.Kor ...................... A f t r * ■ ,v ■ i M ? '■' m ■ - 'fcssesfc $ Milll iMMi I Országunkban az öntözhető területek nagysága jelenleg már megközelíti a 450 ez. hektárt. Képünkön: az 1973-ban felavatott Kiskörei Tisza 11. vízlépcső duzzasztóműt (MTI foto: Kovács Sándor felvétele—KS.) nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező tagozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mintegy 40 ezerre emelkedett. A dolgozók] általános iskolájában mintegy 50 ez- . yen, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti-levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több mint másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. Az életforma szerves része Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év márciusában a közművelődés fejlesztéséről hozott határozata megán anstatt»: „A ®űMilliárdnyi sajtótermék A lakosság tájékoztatásában, művelődésében, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézményekre. Az említett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példánynyal nőtt. és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A lakosság a múlt esztendőben közel 1,8 milliárd forintot költött sajtótermékekre. 1974-ben a párt központi lapja, a Népszabadsáy átlagosan naponta háromnegyed m:llió példányban, a vagy a megvalósulás utján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmai építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évtizede bevált, helyes politikai irányvonalát. 1975, március 16., vasáru«#
