Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

"ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA, U TUD''-™ WV fis TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA::: TUDOMÁNY O TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. , Szenzációs “ őslénytani Jelet Mongóliában Egyedülálló paleontológiái leletre bukkant egy lengyel és egy mongol kutatókból álló őslénytani expedíció a Góbi- sivatagban. Két dinoszaurusz halálos párharcban elpusztult csőn!vázát találták meg a si­vatag talajában. Az őslénytani kutatások történetében még nem for­dult elő, hogy viadalban el­pusztult őslények ép csontja került volna a felszínre. A két csontváz helyzete ugya­nis teljes bizonyossággal el­árulja, hogy a támadó és az áldozat között olyan párvia­dal zajlott le, amelynek ki­menetele mindkettőjük szá­mára halálosnak bizonyult. A mongóliai lelet felbe­csülhetetlen értékű őslény­tani dokumentum, szemléle­tesen és meggyőzően mutat­ja a támadó ragadozó és vé­dekező áldozat kölcsönös kapcsolatát. Bár korábban is voltak feltevéseink a raga­dozó dinoszauruszokról, ez a lelet elsőként bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy milyen is lehetett az ökológiai kapcsolat a geoló­giai középkorban. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA::; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA::: Repüió műszerek Kávéivás és sejtosztódás A Manchesteri Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a koffein miként befolyásol­ja az emberi szervezetben a sejtek szaporodását. Erre a kísérletre annak felismeré­se után került sor, hogy a koffein genetikus mutáció­kat hoz létre bizonyos mik­roorganizmusokban, egyes növényeket pedig nagy kon­centrációban el is pusztít, illetve megakadályozza sejt­jeik osztódását. Az orvosi genetikai inté­zet kutatói egészséges fel­nőttek vénájából vett nyi­roksejtek tenyészetén pró­bálták ki a koffein hatását. A sejtek kóros változását csak olyan koncentrációval tudták elérni, amely a leg­erősebb kávéfogyasztó szer­vezetében sem jöhet létre (az emberi szervezetben egyébként is kb. 3,5 óra alatt csaknem teljes egészében el­bomlik a koffein). A kísérle­tek tanúsága szerint a kof­fein természetes formában elfogyasztva nem okoz kárt az emberi sejtekben. Érdekes módon a nagy koncentrációjú (nyolc csésze kávé gyors elfogyasztásának megfelelő mennyiségű) kof­fein sokkal erősebben hatott a nők, mint a férfiak sejt­jeire. A női nyiroksejtek haj­lama megnőtt a sejtosztódás ra, míg a férfi nyiroksejte­ké inkább csökkent. Ez a különbség valószínűleg a koffein és a nemi hormonok valamiféle kölcsönhatásának az eredménye volt. I légkör ózonpajzsa Régóta ismeretes, hogy a Napról érkező erőteljes ibo­lyántúli sugárzás a Föld fel­színén és a légkörben min­den életet elpusztítana, ha nem volna a sztratoszférában kellő mennyiségű ózon, amely a távok (igen rövid hullámhosszú) ibolyántúk sugárzást teljesen elnyeli. J. Hampson quebec-i (Ka­nada) egyetemi tanár kimu­tatta, hogy egy világméretű nukleáris háború esetén a sztratoszféra ózontartalmá­nak körülbelül a fele meg­semmisülne. A nukleáris robbantások ugyanis többek között nitrogénoxidokat ter­melnek, amelyek (eltekintve attól, hogy erősen mérgező hatásúak) vegyileg szétron­csolják az ózont. Figyelmet érdemel, hogy az utóbbi éVek folyamán a légkör ózontartalma 5 szá­zalékkal megnövekedett. Ezt azzal magyarázzák, hogy a légkör csak most kezdi ki­heverni azt az ózonvesztesé­get, amelyet az 1960-as évti­zed elején (az atomcsend- egvezmény aláírása előtti időben) elsősorban pedig 1961—1962 telén végzett nagy termonukleáris robbantások idéztek elő. A légkör ózonrétege jelen­tős nagyságú vegyi energiát képvisel. Becslések szerint ez az energiakészlet 3000 me­gatonna trinitrotuoluolnak felel meg. A mai eszközök­kel lehetséges nukleáris há­borúban szereplő energiák elegendőnek látszanak en­nek az ózonkincsnek az el­pusztítására. Végül még egy figyelmez­tetés. A biológusok szerint a földi élet kezdete arra az időre tehető, amikor a lég­körben az ózonpajzs kiala­kult. Ennek az ózonpajzs­nak az elpusztítása a földi élet végét jelentené. Szuperérzékeny műszer Több mint 10 ezer kilo­méter távolságból meg le­het mérni egy gyufa láng­jának hőmérsékletet a balo- méter nevű műszer segítsé­gével. A szerkezet az Ukrán Tudományos Akadémia ala­csony hőmérsékletet kutató intézete dolgozta ki Har­kovban. A műszer működési elve a szupravezető anya­goknak azon a tulajdonsá­gán alapul, hogy észlelhető­en reagálnak a környezet legkisebb hőmérsékletválto­zására is. A szupravezetés elérése érdekében a műszer belsejében „kozmikus” hi­deget, mínusz 270 C fok körüli, hőmérsékletet kell létrehozni. • A balométer felhasználási köre igen változatos. A csillagászok például segítsé­gével képesek megmérni tá­voli égitestek és galaktikák hőmérsékletét. Az orvosok el tudják készíteni az em­beri test pontos hőmérsék­leti térképét. A Szovjetunió területén 250 meteorológiai állomásról naponta 2—4 rádiószondát bocsátanak fel, hogy adatokat gyűjtsenek az atmoszféra és a sztratoszféra legfontosabb folyamatairól. A levegőnél könnyebb gázzal — többnyire hidrogénnal — megtöltött jókora ballon kb. 35 kilométer magasságba juttatja fel a hozzá erősített műszerdobozt, amely az emelkedés során automatikusan adatokat továb­bít földi állomásra a hőmérsékletről, a levegő nyomásá­ról és nedvességtartalmáról, a szél irányáról, sebességé­ről stb. A földi lokátorok folyamatosan ellenőrzik a rá­diószonda földtől való távolságát, sebességét és mozgásá­nak irányát, ami a légáramlatok mozgatásával esik egy­be. A „megeleíett” félelem feltevésre, azaz ilyen kémiai érzékelők létezésére a ha­laknál végzett tanulási kí­sérletek során találtak bi­zonyítást. Frankfurtban és Berlin­ben halbiológusok kísérlete­zés' során megállapították, hogy a nehéz víz (a víz izo­tóp változata, amelynek molekulái deutériumból és oxigénből állanak), a hal egész testfelépítésében részt vesz. A deuteriumatomok növekvő aránya jobb tanu- lóképességgel és tartósabb emlékezőképességgel jár együtt. Mivel az emlékezet- molekulákban hidrogén-hi- dak vesznek részt a mole­kulaszerkezetben, a nehéz víz esetében e hidak hid­rogénjét deutrium-atomok helyettesítik. Tavassvárás garázsban változásokat hoznak létre. Már régebben megállapítot­ták, hogy állatoknál az egyedi emlékezet elratkáro- zódásáért az RNS, a faji emlékezetért pedig a DNS nevű anyag a felelős. Újaid­ban patkány agy velőből olyan kivonatot állítottak elő, amely sötétségtől való fé- - leimet visz át egyik állat­ból a másikba. Hasonló ha­tást lehet kiváltani mester­ségesen előállított ható­anyaggal is. Ez az anyag kémiai természetét illetően pepiid. Korántsem tisztá­zott azonban a kérdés, va­jon hogyan hat a kivonat? Kutatók valószínűnek tart­ják, hogy bizonyos érzéke­lők az idegsejtekben tárolt információkódot le tudják pontosan olvasni. Erre a z «s s o fi p Az atmérőjé 19 millió fény­év, így mérete felülmúlja a kisebb galaxishalmazok mé­reteit. (összehasonlításként: a saját galaxisunk legna­gyobb kiterjedése 100 000 fényév.) A második valami­vel kisebb, csak 7,5 millió fényév. Ennek a neve DA 240 és a Hiúz csillagkép irányában található. A forrásokról készített „kontúr térképek” szerint ezek összetett objektumok. Kis méretű „fényesebb” fol­tokból állnak, amiket hal­vány anyaghidak kötnek össze. A 3C 236 fényesebb és halványabb területeinek intenzitása között ezerszeres is lehet az arány. Bár az anyagfelhők sűrűsége na­gyon kicsiny — néhány ré­szecske pár ezer köbcenti­méter térfogatban — óriási méreteik miatt a tömegük mégis jelentős. Már a DA 240-nél is óriási tömegek adódnak. Például a forrás egvik része az ún. „erős keleti komoakt forrás” 800 millió naptömegű, míg a másik része az ún. „ldter- iedt keleti halvány terüket” 100 millió naptömegűre be­csülhető. Ezek az objektumok ál­talában egy optikailag is megfigyelhető középponti forrás két oldalán helyez­kednek el. Ez általában egy galaxis. Az elméletek sze­rint ez az ún. centrális ga­laxis dobta ki magából a rádióforrásokat. & TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... * "VMINHOaX S3 AXywoaílX TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECH M a már ismert tény, hogy az emlékezet speciális molekulákhoz kötődik. A megtanult cselekvés- és vi­selkedésmód agykivonattal egyik állatból átvihető a másikba. Kísérletes úton ma már azt is feltételezhetjük, hogy az agyvelőben kétféle emlékezet van: egy rövid és egy hosszabb, tartósabb. Ez utóbbiról feltételezhető, hogy az elraktározódó infor­mációk bizonyos speciális makromolekuláknál sajátos Az autósnak az első tava­szi napok minden évben ugyanazt jelentik: felkészü­lést az igazi autós idényre. A gondos tulajdonosok ilyenkor mossák, csinosítják jármű­veiket, elvégzik a kisebb-na- gyobb karbantartási munká­kat. Szükség is van rá, hi­szen a gépkocsi fölött még az enyhe tél sem múlik el nyom­talanul. Annak sincs keve­sebb gondja, aki- leállította autóját a zord hónapok tar­tamára, sokszor nem is olyan könnyű „életre kelteni” az ilyen gépkocsikat. Mindenekelőtt az akkumu­látorral akadhat gondunk, ha nem vettük ki a leállított gépkocsiból, és nem gondoz­tuk megfelelően a tél folya­mán. Ilyenkor nem elég az a töltés, amit az autó „beto- lása” utáni hosszabb-rövi- debb ideig tartó motorjárás­tól kaphat. Ajánlatos szak­ember kezébe adni, aki ki­tisztítja, leápolja, felfrissíti és alaposan feltölti az áramfor­rásokat. Ha netán egy háron évnél idősebb akkumulátor­ral követtük el azt a köny- nyelműséget, hogy egész té­len át a leállított gépkocsi­ban hagytuk. nem is érde­mes pénzt költeni a felújítá­sára. Oxidhárt>a az érintkezőkön Számíthatunk rá, hogy i gépkocsi elektromos hálóza­tának érintkezési pontjai vé kony oxidhártyával vonódtal be az állás során. így ne cső dálkozzunk rajta, ha egyik másik lámpa nem gyullad ki a kapcsoló, vagy az izzó ross: érintkezése miatt, illetve ha: gyújtóberendezés egyenetle nül működik (többnyire a elosztóiéi korróziója követ keztében). Ilyenkor elősző mindig az akkumulátor ká oelsaruját vegyük le és tisz­ítsuk meg (s bezsírozvá he- yezzük vissza), utána pedig l biztosítékokat vizsgáljuk meg, forgassuk meg őket a •úgós tartólemezek között. Hsak ezután következzék az esetleges érintkezési hibák negkeresése, ha továbbra iem működnek az elektromos fogyasztók (lámpa, kürt, vil- ogó stb.). Aki nagyon alapos munkát ikar végezni a tavaszi kar­bantartáskor, engedje le az izemanyagtartályból a ben- :int, (a keveréket). Rövid Ilepítés után vissza lehet töl- :eni a benzint a tankba, ter­mészetesen a víz- és rozsda­maradék, az üledék nélkül, amit legnagyobb meglepeté­sünkre az edény alján felfe­dezhetünk. Ajánlatos gondosan átvizs­gálni az egész üzemanyag­ellátó rendszert, az AC-pum- pát, a porlasztót és az össze­kötő csöveket. A szétszedett porlasztóban is megtalálhat­juk azokat a vízcseppeket, lerakódásokat, amelyek még sok gondot okozhattak volna. A fúvókákat csak levegővel szabad tisztítani, ugyanis még a legpuhább dróttal is kitá­gíthatjuk a finom furatokat, aminek túlfogyasztás lesz az eredménye. Gumik lini ka és korrózióvédelem Aki elkövette azt a köny- nyelműséget, hogy nem fel- bakkolva, hanem gumiabron­csain állva helyezte téli nyu­galomra a gépkocsiját, szá­moljon a gumi gyorsabb „öre­gedésének” a veszélyével, a gyakoribb defektekkel (külö­nösen akkor, ha a gumik az állás során le is ereszkedtek). Ilyenkor csak az segíthet va­lamit, ha glicerines ronggyal alaposan áttöröljük, kissé fel­frissítjük a megfelelően fel­fújt abroncsok felületét. Ezt a műveletet egyébként aján­latos elvégezni a gépkocsik többi gumi alkatrészeinél is (csövek, harangok, gyűrűk, stb.). A fémrészek korróziója szempontjából a legkénye­sebb helyek a hegesztési var­ratok. az átlapolási helyek, a díszlécek alatti felületek, és azok az üreges, beszögeléses részek, ahol megtelepedhet a sár vagy a víz. A kereskede­lemben kaphatók olyan kor­rózióvédő folyadékok (pl. SONAX), amelyek megállít­ják a rozsdásodás folyamatát. Általános olajcsere A tavasz érkezését ajánla­tos egybekötni a gépkocsi ola­jainak a cseréjével. Ne saj­náljuk leengedni az olajtek- nőből, a sebességváltóból és a differenciálműből az olajat, az állás annak sem használ, s bizonyos, hogy a motorolaj időközben még a párás leve­gőből lecsapódott vízzel is „gazdagodott”. Az olajszűrőt minden olajcserénél váltsuk fel újjal, mert a használt olajszűrő elszennyezi a friss olajat. Blahó István A világegyetem óriásai A csillagászatban jelenleg az egyik legfontosabb ku­tatási irány annak a kide­rítése, milyen a kompakt rádióforrások, azaz a qua- zárok és a pulzárok szer­kezete. E célból építenek egyre nagyobb és nagyobb méretű rádiótávcsöveket. A kutatások célja annak a megállapítása 's, mekkora a rádióforrás a valóságban? Mekkora teret töltenek ki a fizikailag kölcsönhatásban álló anyagtömegek? A válasz ezekre a kérdé­sekre egyáltalán nem magá­tól értetődő. A teleszkópok­kal ugyanis egy objektum­nak egyszerre csak kis rész­lete tanulmányozható. Azt is nehéz eldönteni, hogy az előtér, ill. a háttér objektu­mait nem számítjuk-e a vizsgált forráshoz. A prob­léma megoldása fontos egy­részt azért, hogy kiderítsük, milyen fizikai folyamat fe­lelős a rádióforrások ener­gia-utánpótlásáért, másrészt adatokat kaphatunk a ga­laxisok. ill. a galaxishalma- zok közötti térben levő anyag mennviségéről. Ez utóbbi eredmények nagyon fontosak a vi'ágegvetem múltját, valamint jövőjét' leíró kozmológiai elméletek számára. Már régóta sejtjük, hogy a-* extragalaktikus rádió- ' -ok az eddis ismert 'yobb objektumok. A 1 gyobb a 30 236 jelű, amely a Kis Oroszlán csil­láikén i-rá-nvában fekszik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents