Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

Mi ran a tervezők asztalán? üjabb létesítmények sorával gazdagodik megyénk Műhold­megfigyelés Tavaly minden eddiginél nagyobb értékű megbízást teljesített a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat s az idén még többre, 14 mil­lió forintos programra vál­lalkozik — mondta Csank Lajos igazgató és Veres Zoltán főmérnök, a napok­ban folytatott beszélgeté­sünk alkalmával. Vajon milyen ez a prog­ram, mi van a tervezők asztalán? Mire számíthat, mivel gazdagodik megyénk ebben az évben vagy a kö­vetkezőkben? <— Szerencsés helyzetben vagyunk — beszélték a vál­lalat vezetői — miután már az év elején is nemcsak sejtéseink, halvány elképze­léseink vannak a munkánk­ról, hanem nagyobb rész­ben ismerjük a feladatain­kat. Amíg ugyanis koráb­ban még a második félév­ben, sőt az utolsó hónapok­ban kaptuk a megrendelé­sek jelentős hányadát, most már az igények háromne­gyedére van szerződésünk. Sőt, félmillió forintos érték­ben 1976-ra is lekötötték kapacitásunkat. Nos, hogy csak néhányat említsünk a konkrét meg­bízásokból: a településren­dezési témákból jelentős a megyeszékhely védett bel­városától a Vörösmarty ut­cáig húzódó területtel ösz- szefüggő munka. Pontosab­ban: a dohánygyártól észak­ra eső utcák jövőjének meg­határozása. Ugyanekkor az idén készül Aldebrő, Bese­nyőtelek, Hoszvaj, Szihalom és Szilvásvárad rendezési terve is. S hogy a lakásokról is szó essék: Egerben, a Lenin tér és a Tárkányi Béla ut­ca között lebontásra ítélt több régi ház helyére 40 új lakást terveznek a hasonló­an korszerű OTP-fiók, il­letve gyógyszertár fölé. Gyöngyösön, a Kálvária­parton 64 lakással folytató­dik a telep fejlesztési prog­ramja, Hevesen a Barabás- kert lakónegyede bővül a vállalat munkájával. Emel­lett Kecskre kétszer 11 la­kásos házat, a siroki mun­káslakás-építési akció első ütemében pedig 16 családi otthonnal számolnak. Az oktatási, közművelődé­si és sporttémájú elképzelé­sekhez kapcsolódik az egri, új, 16 tantermes kereskedel­mi és vendéglátóipari szak- középiskola 350 személyes diákotthonának, az egri köz- gazdasági szakközépiskola és az egercsehiek tornater­mének, a sirokiak torna­csarnokának, illetve — tár­sadalmi munkával — az eg­ri, népkerti edzőcsarnoknak a tervezése. A besenyőtelki program során nevelési köz­ponttá fejlesztik az iskolát — az intézetet a felnőttek számára is hasznosítani kí­vánják — s az elképzelé­sekben szintén helyet ka­pott egy tornaterem is. Ha­sonló megbízás érkezett ugyanekkor Szihalomról, s az iskolabővítés meftett tor­natermeket kap Abasár, Zagyvaszántó is. M ezőtár- kány további négy tante­remmel. Tiszanána klub­könyvtárral szeretne gyara­podni — a megrendelések alapján. ötvenszemélyes szállóval, edzőteremmel s más kiszol­gáló létesítményekkel bőví­tik a tardosi sporttábort, fejlesztik az egri autóském- pinget, s — ha már autóról esik szó, bizonyos vonatko­zásban pedig az autózás sport is — Hatvan számá­ra tervezik a megye eddigi legnagyobb garázskomplexu­mát, amelyben 200 gépkocsi számára lesz majd hely. Folytatódik a vállalat iro­dáiban a mátraderecskei gyár rekonstrukciós prog­ramjának tervezése: az idén újabb csarnok és különbö­ző technológiai berendezé­sek kialakításán dolgoznak. Ugyancsak űiabb csarnok­kal kívániák gazdagítani a Heves megyei Finommecha­nikai Vállalat egri. közpon­ti telepét. R ózsaszentmár­tonban a Fővárosi Műanyag- ipari Vállalat üzemét, míg a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Egerben és Gyöngvősön korszerű bázis­telepek kialakítását igényli — a két városban összesen 723 millió forintos beruhá­zásról van szó — a Mátra- vidéki Sütőipari Vállalat pedig két műszakban 16 tonna kenyeret és 12,5 ton­na péksüteményt termelő üzemmé akarja fejleszteni gyöngyösi kenyérgyárát. Készül az egri Vörösrák Étterem átépítésének tanul­mányterve, míg Detkre egészségügyi kombinátot — orvosi rendelőt, gyógyszer- tárat, szolgálati lakásokat — Gyöngyöspatára pedig, a környék összevont tsz-einek új, közös irodaházat ter­veznek. / Jelentősek a vállalat idei, mélyépítési munkákkal kap­csolatos feladatai is. A ter­vezők — mások mellett — részt vesznek például a Szovjetunióból induló gáz­vezeték Tiszától Hatvanig terjedő szakaszának alkotó munkájában. Hozzákezdtek Heves megye hídkataszteré- nek elkészítéséhez, sőt Gyön­gyösön, Gyöngyössolymoson, Parádfürdőn. Domoszlón, Ke- recsenden és Istenmezején épülő hidakat is terveznek. Mindez amellett hogy ér­zékelteti a vállalat idei munkáját, kitűnően utal He­ves megye további fejlődé­sére is. Ami — mint kitű­nik — meglehetősen bizta­tó.- (gyóni) 23 külföldi ország a tavaszi BNV-n A budapesti Műszaki Egye- , tem mikrohullámú híradás - technika tanszékén a tudo­mányos diákkör közös mun­kájával különleges rádióál­lomás létesült, amelynek se­gítségével a néhány éve felbocsátott 1500 km ma­gasságban keringő amerikai Oscar 6. és Oscar 7. jelű műholdakkal naponta kap­csolatba lépnek. M'ár eddig is több hosszú távú beszél­getést „forgalmaztak”. A műegyetem egyik tíz­emeletes épületének tetejére állították fel a rádióállo­más antennáját. (MTI Fotó — Csikós Gá­bor felv. — KS) Filléres ügy Az 1975. évi tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásárra eddig hét szocialista ország és 16 európai, illetve tenge­rentúli tőkés állam, vala­mint Nyugat-Berlin 648 cé­ge jelentette be részvételét. A legnagyobb kiállítók ez­úttal is a Szovjetunió, az NDK, Ausztria és az NSZK. A külföldi vállalatokon kí­vül 591 magyar ipari, ke­reskedelmi vállalat vesz részt az ezúttal másodízben sorra kerülő tavaszi szako­sított vásáron. A hazai vál­lalatok kiállítási anyagának összeállításában nagy hang­súlyt kap az ország felsza­badulásának 30. évforduló­ja, a három évtízed alatt elért sikerek, , gazdasági eredmények bemutatása. Valamennyi kiállító 9 ágazatban (műszeripar, hír­adástechnika, irodagép- és számítástechnika, energia- termelés és villamosgép­gyártás, fémmegmunkálás­kohászat, építőipar-klíma­technika, közlekedés, anyag- mozgatás, könnyűipari alap­anyag- és gépgyártás, va­lamint vegyipar és bányá­A szója nagyobb elter­jesztése hazánkban csak a II. világháború után való­sult meg. Az üzemek akkor kezdtek jobban, érdeklődni iránta, amikor Kurnik Er­nő akadémikus irányításá­val az Iregszemcsei Takar­mánytermesztési Kutatóinté­zet munkatársai hozzálát­tak a nemesítéshez. Aztán több mint egy év­tizedre ismét a feledés ho­mályába merült. A hetvenes évek elején vették ismét elő, amikor a Miniszterta­nács határozatilag meg­hirdette a fehérjeprogramot. Akkor immár másodszor, or­szágosan is megkezdték a termelését és hamarosan be­bizonyosodott, hogy érde­mes vele foglalkozni, mert \ — Summás voltam a Csó­kás-tanyán. Egy hónapra nyolc pengőt és két kiló zsír­szalonnát adtak. Így kezdi visszaemlékezését Kiss Ferencné, a karácsondi termelőszövetkezet dolgozója, aki küldöttként vesz részt pártunk XI. kongresszusán. Az út, amely a Csókás-tanyai summásvilágtól vezetett el a március 17-én kezdődő kong­resszusig, ahol a termelőszö­vetkezet állattenyésztési dol­gozója az ország sorsát, jö­vőjét meghatározó tanácsko­záson hozzá- és beleszólási joggal vesz részt, ma már történelem. A Csókás-tanyára minden egymást követő reggel kilenc esztendeig vezetett az út. Utoljára 1946-ban indult el Kiss Ferencné, hogy sum- másként felvegye a munkát. Hosszú és tétova időszak kö­vetkezett, s tartott egészen 1960-ig, amikor Karácsondon a megalakult közös gazdaság­ba bevitték az egy hold örö­költ és földosztáskor kapott földet. A feleség előbb hitt a közösség erejében, a mező- gazdaság új, addig ki nem próbált formájában. — A férjem, a 12-es akná­nál dolgozott akkoribban. Azt mondta, hogy az biztosabb. Azóta az aknát felszámolták, szat) mutatja be legkorsze­rűbb gyártmányait. A szo­cialista országok informá­ciós irodáit a K-épületben rendezik majd be. . A múlt évi első szakosí­tott vásár sikere nyomán nőtt a nemzetközi érdeklő­dés, s ennek megfelelőéin nőttek a kiállítási terület­igények is. A vásárra fel­épül a több mint 5000 négy­zetméteres D-csamok, a legtöbb korszerűtlen régi épületet lebontották, így mintegy 3000 négyzetméter­nyi fedett kiállítási terület­tel bővült a vásárközpont. Fejlesztették a közműháló­zatot, s bővül a büfék, el­árusító standok területe. Egyébként a tavaszi vá­sár kezdete és befejezése (május 21—29) az eddigi gyakorlattól eltérően a hét közepén lesz, így a vásár idejére csak egy hét vége esik. Ezúttal is öt szakmai .napot rendeznek, hiszen a vásár mint a beruházási javak seregszemléje tulaj­donképpen nem a nagykö­zönségnek, hanem a szak­embereknek szól. (MTI) könnyen emészthető, kitűnő étrendi hatású olajat, sok fehérjét és zsírt tartalmaz. A közelmúltban, amikor éppen Kurnik Ernő akadé­mikus Hevesen járt és tá­jékoztatást adott a szójater- melés országos helyzetéről. Közös gazdaságaink az idén az országos tapaszta­latok alapján 500 hektáron termelnek szóját. Anrtak el­lenére, hogy megyénkben eddig nem foglalkoznak a szójával, mégsem teljesen ismeretlen ez a növény. A Tisza parti talaj- és éghajlati viszonyok tehát alkalmasak a szójaterme- lésre, nem beszélve arról, hogy a megnöveltedett fel- vásárlási árak is ösztönző­leg hatnak erre. Tervek sze­én mindenképpen szerettem volna, ha ő is a termelőszö­vetkezetbe jön dolgozni. Sokat beszéltünk róla, és úgy lát­szik, nem beszéltem hiába, 1969-től már itt dolgozik a termelőszövetkezetben. — Olyan jól ment a terme­lőszövetkezetnek, hogy a fér­jét is átagitálta? — Egyáltalán nem. Na­gyon jól emlékszem az 1966- os esztendőre, amikor év vé­gén három forint 50 fillért kaptam zárszámadáskor. Ha­zafelé jövet a zárszámadási közgyűlésről betértem Maris nénihez a kocsmába és egy Kedvenc csokoládét vettem a pénzen. Ezután történt a dön­tő fordulat. Én már csak így mondom, mert . így igaz, hogy elzavartuk az elnököt. Űj el­nök jött és új párttitkár. Ez 1968-ban történt, és a rákö­vetkező évben már tízezer fo­rintot kaptam zárszámadás­kor. Akkor kezdtem el gon­dolkozni a következő dolgo­kon. Milyen jó, az hogy a termelőszövetkezeti tagoknak van annyi demokratikus jo­guk — persze, akkor még Először a menetleveleket kérték a népi ellenőrök, amikor egyik, termékeiről nemzetközi hímévre és el­ismerésre szert tett patinás gyárunkban a személygép­kocsi üzemeltetésének in­dokoltságát, illetve az ener­giatakarékosság helyzetét vizsgálták. Mindenki, aki csak érdekelt volt a kér­désben, készséggel ’ állt a vizsgálatot folytatók rendel­kezésére, és lényegében ab­ban sincs semmi különös, hogy a kívánság hallatán a gyár egyik magas beosztású dolgozója megjegyezte: Ne­künk csak egy személygép­kocsink van, és ennek üze­meltetése csepp a tenger­ben, lényegében filléres ügy a vállalati gazdálkodásban. Ebben az évben 12 száza­lékkal növeljük termelésün­ket, a tavalyival azonos energiafelhasználás mellett, Ez a mi nagy feladatunk, rimt ebben az évben a fü­zesabonyi járásban 120, a gyöngyösi járásban 80, a hevesi járásban pedig 300 hektáron kezdik meg kísér­letképpen a gazdaságok a szója termelését. A poroszlói, sarudi, visz- neki, pélyi, tarnaszentmik- lósi, kiskörei, tiszanánai és komlói termelőszövetkezet mellett a nemrég egyesült gyöngyöspatai Mátra Ter­melőszövetkezet is foglalko­zik szójával . A gyöngyös­pataiak nemrég tagjai let­tek a nádudvari iparszerű termelési rendszernek, ezzel további 250—300 hektáron kívánnak szerződést kötni a szójatermelésre is. biztos nem így fogalmaztam meg —, hogy egy rossz veze­tőt leváltsanak a posztjáról. A másik, ami nagy hatással volt rám, az az új elnök és az új párttitkár munkája volt. Nem sokat értettem a veze­téshez és a vezetői módsze­rekhez, de azt láttam, hogy ott voltak sokat velünk. Ki­jöttek a területre beszélgetni, de nem ígérgettek fűt, fát, hanem azt mondták, hogy mi is dolgozzunk keményen, ők is azt csinálják. Én ebben az időszakban kezdtem el gon­dolkozni azon, hogy belépek a pártba. így is történt, 1969- ben lettem párttag. — Otthon nagyon sokat be­szélgettünk a férjemmel. Nemcsak azt megelőzően, hogy beléptem, hanem utána is. Most már én agitálom a férjemet, hogy ő is lépjen be, de nem akar. El is mondta, hogy miért. ö azt mondja, hogy ha abban az időben, amikor rosszul mentek a dol­gok, nehéz volt a helyzet, nem lépett be, akkor könnyű len­ne most már a jóba, a köny- nyebb munkába bekapcso­ez a lényeges, és — félre ne értsék, de hadd hangsú­lyozzam újra — az az egy személygépkocsi minden költségével együtt eltörpül emellett. A gyár fentebb idézett, magas beosztású vezetőjé­nek igaza van lényegében. Mert a milliók mellett a százak, az ezrek matemati­kai viszonylatban valóban eltörpülnek. Jelentőségük mégsem kevés, hiszen ilyen „kis ezrek” sok helyen akad­nak, és ha egy-egy üzem falain túllépve ezeket össze­gezzük, az eredmény láttán igencsak meglepődünk. Mert akkor már nem fillérekről van szó. És a kérdésnek — ha ügy tetszik — ez csak egyik ol­dala. Van azonban egy má­sik is, egy olyan, amely az anyagiakból származik ugyan, de lényegében mesz- szebbre mutat. Arról van szó, hogy a vizsgálat során a népi ellenőrök nem talál­tak kirívó hibákat, nem fedtek fel semmi különö­sebb visszaélést. Több mint egy évtizedes gyakorlat van a hátuk mögött, és azt mondták, ez egy átlagos helyzet. Más helyeken sem sokkal jobb és nem sokkal rosszabb. Bizonyára így van. De az ellenőrzött menet­levelekből kiderült, hogy ta­valy, a második és harma­dik negyedévben nem egy és nem két olyan utat , tett meg a vállalati személygép­kocsi, amelynek indokoltsá­gát — enyhén szólva — ne­héz lenne megmagyarázni. Szolgálati útként szerepelt például egy balatoni üdülés­re történt fuvarozás. Az utasok: a gyár egyik veze­tője, felesége és fia. Az út háromezer forint körüli ösz- szegbe került. Ha gyorsvonat első osz­lód ni. Ettől az elhatározásá­tól nem lehet lebeszélni. — Hogyan fogadta férje, hogy kongresszusi küldötté választották? — Nagyon örült neki. Én tudom, hogy mindenben ve­lünk van, csak magában az rágja mindig, hogy miért nem lépett be akkor, amikor ne­héz idők voltak. Ettől ő már soha nem tud szabadulni. — Milyen érzés kongresszu­si küldöttnek lenni? — Az a jó benne, hogy oda­jönnek hozzám az asszonyok és mondják, hogy szólaljak fel, és mondjam el ezt is, azt is. Legtöbben arra kérnek, hogy a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban szólaljak fel. Én be is jelentettem a párttitkár­nak, hogy szeretnék felszólal­ni a kongresszuson, szeret­ném elmondani éppen a nyug­díjkorhatárral kapcsolatban, hogy miképpen vélekednek erről az emberek... íme az út a Csókás-tanyai summásvilágtól a kongreszu- is küldött hétköznapjáig, a gondokig, a tervekig. Kiss Fe­rencné drukkol, izgalommal, de teljes felelősséggel készül arra, hogy jövőnk plénuma előtt szót emeljen dolgozó­társai nevében és érdekében. IszigethyJ lyon teszik meg az utat, még mindig jobban jár a vállalat. A menetlevelet nézve meg is jegyezte a népi ellenőr: — Gazdagok vagyunk. Igaz, ez még mindig jobb, mint amikor— ez egy másik vál­lalatnál történt — harminc tojásért Volvo gépkocsival mentek vidékre ... De nem kell menni más gyárba kölcsönpéldákért Itt , is akadt jó néhány. A me­netlevelek nyitott könyv­ként meséltek arról, milyen szórakozásokhoz, kirándulá­sokhoz használták fel a vizs­gált gyárban a vállalati Volgát. Magyarázat természetesen szinte minden útra van: rendezvény, patronálás, szol­gálati út. igazgatói enge­dély ... És lényegében az egész autó, úgy ahogy van, szőröstől-bőröstől „filléres ügy” ahhoz a nagy energia­takarékossághoz képest, amelyet a vállalat most megvalósít. A sokat látott­tapasztalt népi ellenőr még­is újra és újra döbbenten, szinte csodálkozva áll az efféle esetek előtt. Mert „civilben” ő is egy­szerűen csak ember, úgy gondolkozik, mint minden­ki : miért, miért, hogy for­dulhatnak elő ilyen esetek? Kimondjuk, hogy takarékos­kodni kell, vigyázni minden fillérre. De a főnökök azért furikázhatnak vállalati ko­csival, vállalati költségen, mi meg értsük meg, ' hogy többet várnak tőlünk a ko­rábbinál alig több — ha több — fizetésért. Hol itt az igazság? Azonban hagyjuk a mora- lizálást, próbáljunk meg az objektivitás talaján marad­ni, és valljuk be: aki töb­bet tesz az eredményekért, az többet is érdemel. És a vállalatok legfelsőbb vezetői — már csak hivatalból is — ilyenek. Mondhatni: megér­demlik, „jogos”, hogy vál­lalati kocsi vigye-hozza őket, ha üdülni mennek, ha egy kis összejövetelre meg­hívót kapnak, ha szüksé­gessé válik egy kis konyhai beszerzés. Igaz persze az is, hogy kvalifikáltabb munkájukért eleve magasabb jövedelmet kapnak, a további — efféle juttatások indokoltsága te­hát mégis megkérdőjelez­hető. Enyhén szólva. S ha mégis azt mondjuk: sokat tesznek ezek a veze­tők a gyárért, megérdemlik, akkor .ismerjük el hivatalo­san is. Mondjuk azt, hogy a főnökök elmehetnek vál­lalati kocsival kenyeret ven­ni, hogy joguk van hozzá. Rendben van,* de legalább ne ködösítsünk, ne akarjuk elhitetni senkivel, hogy ez az út — szolgálati út volt. Még akkor sem, ha azt hisszük — vagy inkább el­hitetni akarjuk, hogy fillé­res ügyről van szó. Mert nem az, nagyon nem az. (becky) 1975. március 15* szombat Másodszor is felfedezték... (mentusz) ongresszusi küldött Kiss Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents