Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

u VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 5L szám ARA: 80 FILLÉR 1975. március 1„ szombat KÉTÉVES MUNKÁJÁRÓL SZÁMOLT BE A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG — A DÍSZ­POLGÁRI CÍM, A PRO AGRIA, VALAMINT AZ EGRIEK A VAROSÉRT EMLÉK­PLAKETT ÉS OKLEVÉL ADOMÁNYOZÁSÁRÓL DÖNTÖTTEK — RENDELET SZÜLE­TETT A VÁSÁROKRÓL ÉS A PIACOKRÓL — MILYEN A MEGYESZÉKHELY KÖZ­EGÉSZSÉGÜGYI ÉS JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE? / Ülést tartott. Eger Város Tanácsa Az Elnöki Tanács ülésezett A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a muzeális emlékek vé­delméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendele­tet. Az új rendelkezés értel­mében a földben, a vizek medrében vagy máshol rej­lő, illetőleg az onnan előke­rülő muzeális vagy műemlé­ki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, ígj7 az állami szo­cialista tulajdont megillető védelemben részesülnek. Az ásatásokon kívül az építke­zéseknél, földmunkáknál, stb. feltárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell je­lenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és érté­kétől függően elismerésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar hetek Francia­országban Magyar hetek kezdődtek Brestben, az Atlanti-óceán partján fekvő francia kikö­tővárosban. Veress Péter, hazánk párizsi nagykövete csütörtökön este nyitotta meg a bresti kultúrpalotában a magyar rendezvénysorozatot. A magyar hetek keretében fellép a Kodály-vonósnégyes, a mozik több magyar filmet játszanak és kiállítást is ren­deznek: az egyik Bartha László festőművész műveit mutatja be, a másik pedig népi kékfestők alkotásait. Dr. Varga János elnök ve­zetésével pénteken délelőtt ülést tartott Eger Város Ta­nácsa. A lejárt határidejű tanácsi határozatok végre­hajtásáról szóló jelentés után a testület elnöke számolt be a végrehajtó bizottság két­éves munkájáról. Mint hang­súlyozta, az 1973-ban kez­dődött új tanácsciklus első két évében — a vb-tagok felelősségteljes munkája és döntései nyomán — szem­mel láthatóan fejlődött, gaz­dagodott a megyeszékhely. A rekonstrukció során meg­szépült, s a régi pompájá­val Várja az idelátogató ha­zai és külföldi turistákat a belváros, több ezer lakás épült, 566 bölcsődés- és 1727 óvodáskorú apróságról gon­doskodnak a gyermekintéz­ményekben. Javult a város kulturális, szociális és kom­munális ellátottsága, erősö­dött a lakosság és a tanács kapcsolata, emelkedett a ha­tósági munka színvonala. Mindez jelentősen hozzájá­rul ahhoz a tervezőmunká­hoz, amellyel a testület vég­rehajtó bizottsága Eger jö­vőjét formálja, szögezte le szóbeli kiegészítésében dr. Varga János. A tanácsülés résztvevői ezután a megyeszékhely köz­egészségügyi és járványügyi helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. A városi KÖ­JÁL tevékenységéről dr. Kozma József állami köz­egészségügyi-járványügyi felügyelő tájékoztatta a ta­nács tagjait. A tanácskozás további ré­szében a díszpolgári cím, a Pro Agria, valamint az Eg­riek a városért emlékpla­kett és oklevél alapításáról, illetve adományozásáról dön­töttek a város választópol­gárainak képviselői. Az el­ismerő címet és a kitüntető plaketteket, okleveleket március 28-án, a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére rendezendő ünnepi tanácsülésen adták át. Eger díszpolgárává — a városért, a történelmi emlé­kekben gazdag megyeszék­hely nemzetközi rangjának emeléséért sokat tett — két személyt fogadnak. A Pro Agria emlékplakettet öten, az Egriek a városért pla­kettet harmincán kapják meg. A kiemelkedő társa­dalmi munkáért járó elis­merő oklevelet pedig húsz üzem, vállalat, intézmény, iskola, szocialista brigád képviselőinek nyújtják majd át. Az ülés résztvevői a kö­vetkezőkben megvitatták, majd elfogadták a vásárok­ról és a piacúkról szóló ta­nácsi rendeletet, amelynek a tervezetéhez Kozmáry György, a városi tanács ter- melés-ellátásfélügyeleti osz­tályának vezetője fűzött szó­beli kiegészítést. A rendelet célja, hogy szabályozza a város központi, illetve a La- josvárosban létesítendő kis- piac működését, s elősegítse a lakosság zöldség-gyümölcs és élelmiszer-, valamint a háztartási cikkekből való el­látását. A városi tanács ülésén részt vett és a tanácstagok vitájában hozzászólt Szalay István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese is. A KÖJÁL ellenőreinek, szakembereinek a munkájá­ra akkor figyeltünk fel iga­zán — mondta felszólalásá­ban az egyik városi tanács­tag —, amikor éjt nappal­lá téve dolgoztak előbb a hastífusz-, majd az influen­zajárvány megszüntetésén, a fertőzés terjedésének meg­akadályozásán. Azokban a napokban a mindig is pre­cíz és szigorú egészségügyi szakemberek valóban em­berfeletti munkát végeztek, s mindent megtettek az egészségünk védelméért. Fel­kutatták és állandó orvosi ellenőrzés, felügyelet alá he­lyezték a fertőzött szemé­lyeket, a betegség terjesz­tőit, A városi Közegészségügyi- Járványügyi Szolgálat ellen­őreire, egészségőreire ezután is fontos munka vár. Köze­ledik a nyári szezon, ami­kor — ha nem vigyázunk — százak, gyermekek és fel­nőttek, kerülhetnek kórház­ba étel- vagy fagylaltmér­gezés, illetve az egészség- ügyi, higiéniai előírások megszegése miatt. Az el­múlt évben éppen az emlí­tett mérgezések, fertőzések megelőzése érdekében tar­tottak egy sor ellenőrzést, vizsgálatot: szám szerint 756-ot. A tapasztalatok, saj- ' nos, nem mindig kedvezőek. Ezért is tesznek majd az idén szigorúbb intézkedése­ket a szabályok, előírások megszegői ellen. Kiemelkedő munkájukért méltán érdemelték ki az eg­ri városi tanács dicséretét. (szilvás) Metszik a gyümölcsfákat A kisnánai Hunyadi Termelőszövetkezetben is kihasz­nálják a tavaszias időjárást, a szőlővel egyidöben metszik a fákat a 10 holdas barackosban is. (Foto: Puskás Anikó.) A KNEB üléséről A tömegsport feltételeinek megiavitésáról Az utóbbi időben sokat vi­tatott, fontos társadalmi, po­litikai kérdésről adott átfo­gó helyzetképet az a jelen­tés, amelyet Arday László főiskolai adjunktus, a KNEB munkabizottságának vezetője terjesztett elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A tömeg­testnevelés és a tömegsport helyzetének vizsgálata 146 oktatási intézményre, .140 vállalatra, szövetkezetre, in­tézményre és 102 sportegye­sületre terjedt ki. Ä vizsgá­lat során a népi ellenőrök sok ezer tanuló és dolgozó véleményét is összesítették. A jelentés sokoldalú és ala­pos elemző munka alapján irányítja a figyelmet a tech­nikai civilizáció térhódítá­sával. a városiasodással, az egyoldalú életmóddal járó, egészségre hátrányos követ­kezményekre, s ezek ellen- súlyozásaként a testkultúra fejlesztésének sürgető fel­adataira, a tömegsport szer­vezeti, anyagi feltételeinek megjavítására, a szemlélet alakítására, a versenysport­ra szűkült sport propaganda kiszélesítésére. A KNEB a jelentést, elfogadta. A vizsgá­lat megállapításairól tájékoz­tatja a kormányt, s javasla­tait megküldi az Országos Testnevelési és Sporthivatal­nak, valamint az érdekelt ál­lami és társadalmi szervek­nek. Feszültség a palesztinok és Kairó között K Cél: a sertéshús-termelés fejlesztése A sertéshús-termelés hely­zetéről és a fejlesztésre ho­zott új intézkedésekről tájé­koztatta pénteken a MÉM- ben az újságírókat Váncsa Jenő miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy az elmúlt évben minden eddiginél töb­bet, összesen egymillió ton­nányi sertéshúst „termeltek” az országban. A központi fel­vásárlás több mint hatmillió sertést vett át, a kistermelők pedig további 3 millió sertést hizlaltak meg. Ez országos rekordot jelent, s egyúttal azt is, hogy kiegyensúlyozott és zavartalan volt a hazai sertéshúsellátás. Így lesz ez 1975-ben is, a felvásárló vál­lalatok 6,2 millió sertésre számítanak, a kistermelők pedig valószínűleg a tavalyi­hoz hasonló mennyiségű ál­latot nevelnek fel. A sertéshús több mint 60 százalékát 1973-ban a kisüze­mek-, a háztáji és kisegítő gazdaságok és egyéb hizla­lók — adták, tavaly 57 száza­lékos arányban részesültek az összes forgalom búi, ezek szerint meghatározó szere­pük van a sertéshús-terme­lésben, és így lesz ez a kö­vetkező években is. A mi­niszterhelyettes hangsúlyoz­ta: a háztáji gazdálkodók és kistenyésztők kínálatára hosszú távon is szükség van, a nagyüzemi termelés ugyanis nem fejlődik olyan mérték- bosv ki tudja elégíteni az egyre növekvő hazai sertéshús-igényeket A nagyüzemek — az állami gaz­daságok és a tsz-ek sertés­telepei — várhatóan 1976- ban kerülnek majd túlsúly­ba az országos termelésben, ekkor lépik át az 50 száza­lékos részesedési arányt, a kistermelők azonban to­vábbra is komoly mértékben részesülnek a termelésből, a falusi lakosság úgynevezett önellátásából és a központi készleték kiegészítéséből. 1974-ben csökkent a kister­melők tenyésztési kedve. Mindent egybevetve, a ház­tájiból és a kisegítő gazdasá­gok állományából 60—80 ezer koca „hiányzik” s en­nek ellensúlyozására egész sor intézkedést hoztak. Az Allatforgalini és Húsipari Tröszt módosította a tavaly novemberben meghirdetett vemhes koca süldő-értékesíté­si akció feltételeit. előnyö­sebb feltételeket teremtettek az akció sikeréhez. A kister­melők egyebek között garan­ciát kapnak takarmányok vásárlására, a nagyüzemek felkészülnek arra, hogy 50 ezer vemhes kocasüldőt bo­csátanak a háztáji és kisegí­tő gazdaságok rendelkezésére, az állatokat előnyös feltéte­lek mellett vehetik át a kis­tenyésztők. A nagyüzemeket a „kihelyezésre” kerülő álla­tok előállításában anyagilag' is érdekeltté tették. A terve- * zett sertéshús-mennyiség biz­tosítására növelik az állatok átlagsúlyát, ennek érdekében 1975. május 1-től a felvásár­lási felső súlyhatárt szeptem­ber 1-től pedig az alsó súly­határt emelik fel öt kilogram­mal, 115, illetve 95 kilógram- ra (a szakosított telepeken ezt az intézkedést a folyama­tos munka érdekében nem érvényesítik). Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt vállalatai már­cius végéig behozzák az át­vételnél mutatkozó lemara­dást, a második negyédév elejétől kezdve folyamatosan, késés nélkül minden mennyi­ségben átveszik feldolgozás­ra az állatokat. A takar­mányellátás javítására az il­letékes vállalatok 10—12 szá­zalékkal több takarmányt biztosítanak a kisüzemeknek. A sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztérium képvi­selője elmondotta, hogy a fennálló adózási jogszabá­Súlyos szerencsétlenség történt pénteken a londoni földalattin, amikor egy sze­relvény a Moorgate állomá­son nekirohant egy ütköző­baknak és két kocsija xetje­lyokat nem változtatják meg, minden ezzel kapcsolatos hí­resztelés alaptalan. Egysze­rűbbé tették a tiszta jövede­lem alapján adózó paraszti gazdaságok elszámoltatását; a rendelet — ugyanúgy mint eddig — a költségek 40 szá­zalékának elszámolását min­denki számára biztosítja. Az efölötti kiadásokat korábban különféle igazolásokkal kel­lett bizonyítani. A fölösleges utánjárás elkerülésére figye­lembe vették azt, hogy az állattartásnál a költségténye­zők rendkívül differenciál­tak, ezért olyan utasítást ad­tak a tanácsi szakigazgatási szerveknek, hogy az állattar­tók esetében a 40 százalékot meghaladó kiadást a megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tálya, illetőleg az általa ki­jelölt szerv (álílattenyésztési felügyelőség) szakvéleménye alapján külön igazolás nélkül is elfogadhatják. sen összelapult. A tűzoltók és a mentők nyomban a hely­színre érkeztek, és. az első jelenlések szerint legalább 25—30 halálos áldozatot szed­tek ki a romok közút „Sajnálatosnak” minősí­tette csütörtökön, a késő es­ti órákban Bejrútban Faruk Kaddumi, a Palesztinad Fel- szabadítasi szervezet politi­kai osztályának vezetője An­var Szádat egyiptomi elnök PFSZ-szel kapcsolatos dön­tését. Az egyiptomi államfő közölte, hogy nem fogadja a PFSZ V. B. küldöttségét, s ehelyett azt követeli, hogy a teljes végrehajtó bizottság, élén Jasszer Arafat elnök­kel utazzék .Kairóba, ha tár­gyalni kíván vele a Palesz­tinái problémáról, s a közös egyiptomi—palsztinai politi­káról. „Szerettük volna, ha Szá­dat elnök előbb alaposan megfontolta volna e kényes döntést” — mondta Kaddumi. Egyetértett azonban azzal, hogy ..a jelenlegi légkör nem alkalmas az egyiptomi —Palesztinái párbeszéd meg­indítására” ezért a PFSZ maga is úgy döntött, hogy „későbbi időpontra halaszt­ja a dialógust”. A WAFA hírügynökség je­lentette, hogy a PFSZ V. B. konzultációkra Bajrútba hí­vatta Szaed Kamalt, a szer­vezet politikai osztályának helyettes vezetőjét, valamint Rabhl Avadot, a FATAH kairói képviselőjét. Az A1 Ahram című kairói napilap pénteken egyiptomi forrásra hivatkozva azt ír­ta: Egyiptom alaptalannak tekinti és visszautasítja a PFSZ-nek* a kissingeri kö­zel-keleti -politikával kapcso­latos bírálatát, s szeretné tudni, mi rejlik „e bírálat hátterében”. E fejlemények előzményei­hez tartozik, hogy a PFSZ végrehajtó bizottságának a hét elején Bejrutban tartott tanácskozásáról kiadott köz­lemény a kissingeri politi­kát, az arab üggyel szem­beni bűnös összeesküvésnek” minősítette, s figyelmeztette az arab kormányokat, „ke­rüljék el az amerikai csap­dát”, vagyis akadályozzák meg az Egyiptom, Szíria és a PFSZ egységének megbon­tására, a részmegoldásokra, az arab területek izraeli megszállásának szentesítésére irányuló mesterkedéseket. A PFSZ' egyik képviselője csütörtökön azzal vádol la az Egyesült Államokat, hogy az ENSZ-ben akadályozza a szervezet megfigyelőként va­lóakkreditálását. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának veze­tője kijelentette: „az Egye­sült Államok továbbra is politikai nyomást gyakorol az ENSZ főtitkárára annak érdekében, hogy késleltesse a szervezet megfigyelői stá­tuszának érvényesítését az ENSZ-ben. Jól értesült jeruzsg^mi források szerint Izrael nem zárja ki a PFSZ tagjainak ajtenfi közel-keleti béke- kóínirrencaa „bizonyos sza­kaszában” való részvételét, Súlyos szerencsétlenség Londonban / 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents